Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. május (23. évfolyam, 16-21. szám)

1981-05-02 / 17. szám (16. szám)

24 oldal ÁRA: USA 60 cent , amerikai-kanadai m vt s.t \ Magyar Élet ! @ Cyimerícan­*Canadian­cHungarian­cLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE wKmjfmZSBL ® ®. _ ______ TORONTO * MONTREAL ----- £ Vol 23 No. 17.XXIII.évf.17.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT* FLORIDA May 2, 1981.­­ . A A A A A A A a a * a a a A a A a A a A A A ▲ ▲ A A ▲ A A ▲ A A ▲▲A A A A▲AA▲A A ▲ ▲▲▲AA A A AA A A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ^ MKG A “COLUMBIA” CSAK A KEZDET Magas béremelések táplálják az inflációt Reagan elnök ráfizetett a választásra LEVESQUE GYŐZÖTT KANADÁBAN Kik felelősek a bűn hullámaiért ? A “COLUMBIA” CSAK A KEZDET A Houston-i Johnson Space Centernek sok osztálya van. Az egyik osztály a jövő lehetőségeit kutatja. Ennek az osztálynak vezetője Clarke Covington. Azt mondja, hogy a Columbia “shuttle” (ingajárat) új korszakot nyitott meg, amikor 46 kilométeres magasságban, a hangsebesség 6,6 szorosával, vagyis óránkénti kb. 4,500 mérföldes sebességgel, megjelent a Monterey-félsziget felett, hogy néhány perccel később, még mindig óránkénti 213 mérföldes sebességgel földet érjen a Mojeve sivatagban fekvő Edwards katonai repülőtér kőkemény agyagtalaján. Mr. Covington szerint 20 év múlva úgy fogunk visszatekinteni a Columbiára, mint a T-típusú Ford kocsikra. Kétségtelen, hogy a Columbiához hasonló űr­ ingajáratok fejlesztése mögött katonai célkitűzések is meghúzódnak, mint pl. a műholdakon elhelyezett lézer-fegyverek. Az űr-ingajáratok fejlesztése azonban elsősorban az ember létének és kényelmének biztosítása. Mr. Covington óriási napfény-generátorokra gondol, amelyek biztosítanák a nagyvárosok villany-szükségletét. Ma még sci-fi (science fiction) a karórához hasonló telefon, amely lehetővé tenné a Föld bármely két pontja közötti automatikus beszélgetést. A Föld légkörén kívül keringő laboratóriumokban olyan tiszta fémet és gyógyszereket lehet majd előállítani, amelyekről ma még csak nem is álmodunk. Az űr-ingajáratok lehetővé tennék a műholdakon előforduló kisebb nagyobb hibák kijavítását, ami viszont az eddiginél is nagyobb műholdak előállításához vezetne. A légkörünkön kívül keringő csillagvizsgáló állomások a világmindenségre vonatkozó tudásunkat óriási mértékben gyarapítanák. Annyi bizonyos, hogy a Columbia sikeres útja az első lépést jelenti egy új korszakba vezető úton. KI A KÜLÜGYMINISZTER? Az első pillanatra naivnak látszik ez a kérdés, hiszen mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere Alexander Haig, négycsillagos nyugalmazott tábornok.Mégsem egészen alaptalan a kérdés, mert honvédelmi miniszterünk, Caspar W. Weinberger, egyre inkább úgy beszél, mintha külügyminiszter lenne. Emiatt a két férfi között nemrégiben szóváltás keletkezett, amelynek jelentőségét a Fehér Ház bennfentesei utólag letompítottak. Kétségtelen, hogy Haig külügyminiszter és Weinberger hadügyminiszter között a kabinet megalakítása óta versengés folyik az elsőségért. Az is kétségtelen, hogy Weinberger közelebb áll Reagan elnökhöz, mint Haig. Az­ Elnök és Weinberger hadügyminiszter világpolitikai nézetei teljesen egyeznek, ezzel szemben Haig külügyminiszter nézetei itt-ott eltérnek az Elnök felfogásától. Ettől eltekintve, Weinberger közelebb áll az Elnök közvetlen tanácsadóihoz, is. Régi szólásmód, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Reagan elnök kabinetjében addig nem lesz­ béke és nyugalom, amíg az egyik, vagy a másik “dudás” ki nem válik az együttesből. Legutóbbi európai útjával kapcsolatban Weinberger hadügyminiszter kijelentette, hogy szövetségeseinkkel kizárólag katonai természetű dolgokról tárgyalt és azokra vonatkozólag is állandóan összeköttetésben állt Haig külügyminiszterrel, aki akkor a Közép-Keleten járt. Weinberger kijelentése ellenére mégis azt látjuk, hogy túllépte a hadügyminiszter feladatkörét, amikor az­ USA és a Szovjetunió viszonyáról beszélt. Európai szövetségeseink a SALT és a különleges európai fegyverkezés korlátozására vonatkozó tárgyalások mielőbbi megkezdését sürgetik. A tárgyalásokat csak akkor szakítanák meg, ha a Szovjetunió fegyveresen beavatkozna Lengyelország ügyeibe. Weinberger hadügyminiszter ezzel látszólag egyetértett, de bonni tárgyalásai után egy nappal, újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy addig nem lehet szó US-szovjet tárgyalásokról, amíg a Szovjetunió és a csatlósállamok nem csökkentik hadosztályaik számát Lengyelország határán. Hozzáfűzte még, hogy a fegyverkorlátozási tárgyalásokat amúgy is csak Haig és Gromikó külügyminiszterek szeptemberi találkozása után lehetne megkezdeni. (Haig és Gromikó az UN értekezleten találkoznának.) Ny­ugat-Németországban, Hollandiában és Belgiumban. Kellemetlen benyomást keltett Weinberger állásfoglalása. Két nappal Weinberger távozása után Haig külügyminiszter Bonnba sietett. Valószínűleg a nézeteltérések tisztázására. Újságírók előtt nem volt hajlandó Weinberger nyilatkozataival kapcsolatban állást foglalni. A dolgok hátterében az áll, hogy Reagan elnök mindaddig nem akar Brezsnyevvel találkozni, amíg az US Kongresszus nem hagyja jóvá a katonai költségvetést. Reagan elnök álláspontja, hogy a Szovjetunió vezéreivel mindaddig nem lehet eredményesen tárgyalni, amíg velük szemben katonailag hátrányban vagyunk. Különben is Reagan elnök egészségi állapota őszig nem teszi lehetővé a csúcstalálkozót. •o­ . MAGAS BÉREMELÉSEK TÁPLÁLJÁK AZ INFLÁCIÓT A Federal Reserve Board elnöke, Paul A.Volcker, azt állítja, hogy a magas bér- és fizetésemelési követelések táplálják az inflációt. Amíg ezek a követelések nem szállnak le 10 százalék alá, szó sem lehet az infláció lefékezéséről. Példaképpen felhozta, hogy a szénbányászok kevésnek tartják és elutasították a 36 százalékos béremelést. Igaz, hogy a Chrysler munkások “önkéntesen” leszállították óránként­­.60 dollárral a Folytatás a következő oldalon

Next