Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. február (25. évfolyam, 5-8. szám)

1983-02-05 / 5. szám

MR. LOUIS SZATHMARY LEJ: 83.12.31 2212 N. LINCOLN AVE. CHICAGO IL 6061A 24 oldal ÁRA: USA 60 cent­i amerikai-kanadai * ti | Magyar Élet i CsAmerican­‘Canadian­cHung­ariaTicLife AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE WMWt 3R . ------ jgSYF.TI.AN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN.............. — VOL.25.20.5.XXV.évf.5.szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETROIT * FLORIDA February 5, 1983 REAGAN: JAVUL A HELYZET sorsdöntő választás NY—NÉMETORSZÁGBAN GROMYKO ALJAMI'AMJA BOMBÁK Ismét egy szovjet Cosmos fertőzi a Föles légiterét 14 milliárd Wallenbergért SZOVJET KÉMEK A NEMZETKÖZI UTAKON REAGAN: JAVUL AZ ÁLTALÁNOS HELYZET WASHINGTON: Az elmúlt héten tartotta Reagan elnök hagyományos évi beszámolóját az ország helyzetéről a Kongresszus mindkét háza előtt. Beszéde során több javaslatot tett a Kongresszus elé, melyeket végrehagyás végett a Kongresszus hagyna jóvá. Ezek a javaslatok a munkanélküliséget, munkaerőtovábbkép­zést,a nyugdíjasokat, állami kiadások csökkentését, honvédelmi költségvetést, adóreformot, valamint a Moszkvával folyamatban lévő leszerelési tárgyalásokat érintik. Ellenzéke a beszéd után kritikai hangot ütött meg, de lényegében ők is csak azt tudják ajánlani, melyet Reagan beszédében felvázolt. A Kongresszuson múlik most, hogy az Elnök bejelentett programja mennyiben fog megvalósulni, vagy amit sok esetben erősen letompított formában fog törvény­erőre emelni. SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK NÉMETORSZÁGBAN Bonn: Márciusban kerül sor az általános parlamenti választásokra Németországban, melynek hatása külpolitikai vonalon a szabad világ helyzetét fogja eldönteni. Kohl a jelenlegi keresztény szocialista kancellár Amerika mellett kötelezte el magát és az Európában az idén felállításra kerülő amerikai rakétákat helyesli. Nem úgy Vogel a szociáldemokrata ellenzék feje, aki azt szeretné elérni, ha Amerika engedne Moszkvának a leszerelés kérdésében, mely kétségtelenül a szovjetet juttatná előnyös helyzetbe. A német választásokon fog múlni most márciusban, hogy melyik utat választják a németek. GROMYKO AKNAMUNKÁJA BONNBAN A Szovjetunió külügyminisztere, Andrej A.Gromyko, a múlt héten Bonnban járt és mindent elkövetett, hogy zavart keltsen Nyugat-Európában, de főleg Nyugat- Németország politikai köreiben. Gromyko, aki a múltban mint a hatalmas Szovjetunió fenyegető képviselője tárgyalt a bonni kormánnyal, most a barátságos és jóindulatú szom­széd képviselőjének álarcában jelent meg. Mindenképpen azt a benyomást akarta kelteni, hogy az Egyesült Államok makacs és hajlíthatatlan álláspontjával szemben, a Szovjetunió javaslata méltányos és rugalmas. Gromyko elsőszámú célkitűzése az úgynevezett “zero option” gyengítése volt. Ezt a tervet,­­ amelyet annak idején Helmut Schmidt, nyugatnémet kancellár vetett fel, az új kancellár, Helmut Kohl is magáévá tette. A terv akkor vált erőteljes politikai eszközzé, amikor Reagan elnök azt felkarolta és azóta is az erre vonatkozó tárgyalások alapkövének tekinti. Ez a terv abban áll, hogy az USA és nyugat-európai szövetségesei eltekintenek az amerikai Pershing 2 és a cirkáló rakéta elhelyezésétől Nyugat-Európában, ha a Szovjetunió visszavonná és elpusztítaná a Kelet-Európában elhelyezett SS-20, SS-4 és SS-5 típusú szovjet középtávú rakétákat. A Szovjetunió hajlandó lenne rakétáinak számát Kelet-Európában 166-ra csökkenteni. Ez a szám megfelel a francia és a brit rakéták számának. Franciaország, amely ugyan tagja a NATO Szövetségének, de hadserege nem szerves része a NATO haderőnek, nem hajlandó csökkenteni rakétáinak számát. A franciák azzal érvelnek, hogy ha a középtávú szovjet rakétákat vissza is vonnák Kelet- Európát fenyegetik. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a francia rakéták jelentik Franciaország egyetlen biztosítékát egy esetleges szovjet támadás ellen. Nagy-Britannia is azt állítja, hogy rakétái tisztán védelmi célokat szolgálnak és nem szerves részei a NATO

Next