Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. március (25. évfolyam, 9-12. szám)

1983-03-19 / 11. szám

20. oldal NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE nagyerejű tanítómester és annak az 1968-as augusztusi reggelnek kínjai, fájdalmai nem szűntek meg nyomtalanul. Cikke végén a Time Magazine idézi a kölni Keleteurópai és Nemzetközi Tanulmányok Szövetségi Intézetének munkatársát, Wolf Oschlies-t: “A csehek nem hősök. Csak akkor harcolnak, ha úgy látják, hogy esélyük van a győzelemre.” Eddig az idézet. A lap hozzáteszi: és pillanatnyilag­­ nincs. *** A NEWSWEEK magazin­ cikkét idézzük Ladányi László atyáról, akinek “Kína Híreinek Elemzése” című, immár 30 esztendeje rendszeresen megjelenő kiadványa a legtöbb diplomata és tudós véleménye szerint a kínai fejlemények megfigyelőinek i­s valóságos bibliája. Ladányi, a jezsuita pap, aki Hongkongban él, megjósolta a kulturális forradalmat. Egyike volt az elsőknek, akik tudósítottak Mao halála után a Teng Hsziao­­ping és a hadsereg közötti feszültség kibontakozásáról ad hírt. Ladányi kiadványa - mondja az amerikai diplomata - a legalaposabb és aprólékosabb tudományos és kutató­munka eredménye. 30 esztendő és 1250 kiadott közlöny után a 68 esztendős Ladányi elkészítette végső kiadványát, öregszem, mondotta, és valami máshoz akarok kezdeni. A kínai híreket elemző kiadványa rendszerint 7-8 oldal terjedemű és egy-egy szám egyetlen tárgyra összpontosul, mint például lakásépítkezésre, oktatásügyre, vagy külpolitikára. Bőségesen idéz a kínai sajtóból. Zsúfolt kis hongkongi irodájában Ladányi és csekély számú munkatársa a hét hét napján keresztül böngészi a kínai sajtót, a napi- és hetilapokat és viharvert rövidhullámú rádiókészülékén hallgatja meg Kína 26 rádióállomásának műsorát. Ladányi meggyőződése szerint Hongkong jobb és megbízhatóbb megfigyelőállomás, mint maga Peking. Kínában nem mozoghatnék szabadon - mondja. Ladányi Magyarországon született, párhuzamosan szerzett jogi doktorátust az egyetemen és tanult hegedülni a budapesti Zeneakadémián. Huszas éveinek közepén járt, amikor elhatározta hogy pap lesz, a jezsuita rend Kínába küldte, hogy teológiát tanuljon és hogy megtanulja a nyelvet. A NEWSWEEK Sebes József jezsuita atyát idézi, aki a washingtoni Georgetown egyetemen keletázsiai történelmet tanít: “Két esztendőt kaptunk ahhoz, hogy elsajátítsuk a körülbelül hatezer kínai szóképből álló alap­szókincset, Ladányi megtanulta pár hónap alatt.” A hongkongi egyetem jezsuiták által fenntartott szálláshelyén Ladányi hozzálátott a kínai politikai és társadalmi ügyek tanulmányozásához. Ezt követően cikkeket kezdett írni egy misszionárius­ kiadvány számára és ebből a tevékenységből jött létre a kínai híreket elemző közlöny. Ma ez a kiadvány 40 országban - évi 135 dollár előfizetési díjért - százakat és százakat tájékoztat, előfizet rá valamennyi pekingi nagykövetség és külképviselet és maga a kínai kormány is. HALÁLRA A VILÁG LEGSZEBB NŐJÉÉRT Két évvel ezelőtt, a Londonban meg­tartott Miss Univers választáson, Kimberley Santos, Guam-szigeti szépségkirálynő, mivel az első helye­­zett német lány visszaadta a koro­nát, váratlanul világ szépségkirálynő lett. Ez bizony elég megrázkódtató élmény volt, miután végigizgulta az összes szelekciókat. Kimberleyt el­halmozták azonnal ajánlatokkal Ausztráliába, Japánba, Amerikába hívták, két évre előre tele volt a naptára terminusokkal. Francois Reyes, 26 éves olimpiai úszó, Kim­berley vőlegénye — gyerekkori sze­relem — két évet várt. Mikor látta, hogy Kimberley még mindig nem jön haza, utána utazott, és azt mondta „ha most azonnal nem jössz velem, itt a szemed előtt megölöm magam.” A válasz késett, és a jóképű fiatalember, valóban elővette revolverét és főbelőtte ma­gát. Azonnal meghalt. Képünkön, Kimberley Santos, aki most két évvel megválasztása után, újból címoldalakra került, lent a szerel­mespár még boldog napjaikban. (S még azt mondják, hogy nap­jainkban eltűnt a szerelem...) AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1983. március 19. ORR A MUNKAPADON Sok iparágban keletkeznek gázok, me­lyek már kis koncentrációban is veszé­lyeztetik az egészséget. Több száz ilyen, munka közben keletkező, mérgező gázt ismerünk. Az emberi szaglás nem ké­pes felmérni, milyen koncentrációban kezd veszélyessé válni a levegőbe ke­rülő szennyeződés, ezért egyre több he­lyen telepítenek beépített vészjelző ké­szülékeket. A lübecki Dragerwerke cég hordozható riasztókészülékkel jelent meg a piacon. A Toxiwarn II, a Comowarn és a Sulfi­­warn nevű berendezés méri a munka­termekben keletkező mérges gázok mennyiségét, és fénnyel, hanggal jelez, ha az adott gáz koncentrációja eléri a veszélyes mértéket. A vészjelző automaták ellenállnak az időjárás­­ és a munkahely­­ viszontag­ságainak, egyszerűen kezelhetők, akku­mulátorral működnek. LEVEGŐT! A motorozás nélkülözhetetlen kelléke a bukósisak , aki azonban az erős szé ellen sálat is köt a nyakába, könnyen veszélybe kerülhet, nem jut elég oxi­génhez, és megszédül. Több motoros­balesetnek alighanem éppen ez lehetett az oka, mivel a kórházba szállítás után a szerencsétlenül járt motorosok emlé­keztek arra, hogy a bukást megelőzően lihegtek, levegő után kapkodtak, meg­gyorsult a szívverésük, szédültek. A kísérletek során megállapították, hogy a sál-sisak burok alatt már öt perc el­telte után hét százalékra nő a levegő eredetileg három-hat század százalék­nyi szén-dioxidtartalma. Ezért a szak­értők azt ajánlják a motorosoknak, hogy valami módon gondoskodjanak a sisak alatti zárt tér szellőzéséről. Ennek legegyszerűbb módja: mondjanak le a sál viseléséről. A kínaiak sohasem támadtak - idézi a NEWSWEEK Ladányit - tudják, hogy én csak azt idézem, amit ők maguk írnak. Ladányinak most az a terve, hogy elkészíti 1250 eddig megjelent bulletinjének indexét és azután hozzálát a modern Kína öt­kötetes történelmének megírásához. - Olyasmit szeretnék írni - mondja - ami tartós följegyzésnek bizonyul és ezt a lehetőséget csakis egy könyv kínálja. A bulletin kiadása azonban csak átmenetileg szünetel. Frank­a jezsuiták kínaiul beszélő csoportja 1984-ben ismét meg akarja indítani. Közben azonban Ladányi reméli, hogy megszerzi magának azt, amit a leginkább áhít: a névtelenséget. Latin jelszava: “volo ignorari et nihilo reputari”, ami annyit jelent: az ismeretlenséget akarom és a feledést. De­­ fejezi be Ladányi László jezsuita atyáról szóló cikkét a NEWSWEEK MAGAZINE - ba készülő könyve ugyanolyan jó lesz, mint amilyenek eddigi kiadványai voltak, akkor mind az áhított névtelenség, mint a feledés - még messze van. - HAT ÉVVEL SEVESO UTÁN Emlékeznek még Sevesora, a Mi­lánó melletti kis helyiségre, ahol klónmérgezéstől többszáz ember, főleg gyerekek, súlyos égési se­bekhez hasonló, borzalmas feké­lyeket kaptak ? Ki emlékszik? Csak azok a családok, ahol a gyerekek életbenmaradásáért imádkoztak, ké­sőbb felgyógyulásukért harcoltak az orvosok. És a gyermekek, akik egy életen át magukon viselik a katasz­trófa nyomait. Mi történt ? Egy közelben lévő kémiai anyagokat előállító gyárból kiszabadult klór-felhő szállt a vá­roskára, behatolt a lakásokba, és két-három nap múlva, szörnyű se­bek borították a gyermekek arcát. Míg az orvosok felismerték a tö­megmérgezés okait, napok teltek el. A sebek elfekélyesedtek és csak lassú tempóba indultak meg a ke­zelések. Stefánia Senno, az egyike a 36 gyereknek — 44-ből — akiket sike­rült majdnem teljesen kikezelni és arcát rendbehozni. Hosszú hónapo­kon teljes maszk borította arcukat, lassan-lassan értek el valami ered­ményt Ma a kis Stefánia — hat évvel ezelőtt két éves volt — már újra tud nevetni, mint a többi gyerek, és gyerektársai nem bámulják meg többé. Balra a két éves kislány — jobbra Stefánia mai képe. TIZENHAT ÉVES HALÁLRAÍTÉLT Két gyermek elrablásáért és meg­öléséért az amerikai Scranton (Penn­sylvania) városának egyik bírósága villamosszékben végrehajtandó ha­lálos ítéletet mondott ki egy tizen­hat éves fiúra, aki egy nyolcéves kislányt és egy négyéves kisfiút elő-­re kitervelt módon megölt. Az íté­letet az esküdtek egyhangúlag hoz­ták. Ha ez az ítélet jogerőssé válna, akkor ez a fiú lesz a legfiatalabb a harminc halálraítélt személy között, akiket pennsylvaniai börtönökben őriznek. Ebben az államban utoljá­ra 1962-ben hajtottak végre halálos ítéletet. A védő, aki a tettes fiatal korára és neveltetésének zord körül­ményeire hivatkozott, védencét a „mai amerikai társadalom tipikus termékének” nevezte.

Next