Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. március (25. évfolyam, 9-12. szám)
1983-03-19 / 11. szám
20. oldal NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE nagyerejű tanítómester és annak az 1968-as augusztusi reggelnek kínjai, fájdalmai nem szűntek meg nyomtalanul. Cikke végén a Time Magazine idézi a kölni Keleteurópai és Nemzetközi Tanulmányok Szövetségi Intézetének munkatársát, Wolf Oschlies-t: “A csehek nem hősök. Csak akkor harcolnak, ha úgy látják, hogy esélyük van a győzelemre.” Eddig az idézet. A lap hozzáteszi: és pillanatnyilag nincs. *** A NEWSWEEK magazin cikkét idézzük Ladányi László atyáról, akinek “Kína Híreinek Elemzése” című, immár 30 esztendeje rendszeresen megjelenő kiadványa a legtöbb diplomata és tudós véleménye szerint a kínai fejlemények megfigyelőinek is valóságos bibliája. Ladányi, a jezsuita pap, aki Hongkongban él, megjósolta a kulturális forradalmat. Egyike volt az elsőknek, akik tudósítottak Mao halála után a Teng Hsziaoping és a hadsereg közötti feszültség kibontakozásáról ad hírt. Ladányi kiadványa - mondja az amerikai diplomata - a legalaposabb és aprólékosabb tudományos és kutatómunka eredménye. 30 esztendő és 1250 kiadott közlöny után a 68 esztendős Ladányi elkészítette végső kiadványát, öregszem, mondotta, és valami máshoz akarok kezdeni. A kínai híreket elemző kiadványa rendszerint 7-8 oldal terjedemű és egy-egy szám egyetlen tárgyra összpontosul, mint például lakásépítkezésre, oktatásügyre, vagy külpolitikára. Bőségesen idéz a kínai sajtóból. Zsúfolt kis hongkongi irodájában Ladányi és csekély számú munkatársa a hét hét napján keresztül böngészi a kínai sajtót, a napi- és hetilapokat és viharvert rövidhullámú rádiókészülékén hallgatja meg Kína 26 rádióállomásának műsorát. Ladányi meggyőződése szerint Hongkong jobb és megbízhatóbb megfigyelőállomás, mint maga Peking. Kínában nem mozoghatnék szabadon - mondja. Ladányi Magyarországon született, párhuzamosan szerzett jogi doktorátust az egyetemen és tanult hegedülni a budapesti Zeneakadémián. Huszas éveinek közepén járt, amikor elhatározta hogy pap lesz, a jezsuita rend Kínába küldte, hogy teológiát tanuljon és hogy megtanulja a nyelvet. A NEWSWEEK Sebes József jezsuita atyát idézi, aki a washingtoni Georgetown egyetemen keletázsiai történelmet tanít: “Két esztendőt kaptunk ahhoz, hogy elsajátítsuk a körülbelül hatezer kínai szóképből álló alapszókincset, Ladányi megtanulta pár hónap alatt.” A hongkongi egyetem jezsuiták által fenntartott szálláshelyén Ladányi hozzálátott a kínai politikai és társadalmi ügyek tanulmányozásához. Ezt követően cikkeket kezdett írni egy misszionárius kiadvány számára és ebből a tevékenységből jött létre a kínai híreket elemző közlöny. Ma ez a kiadvány 40 országban - évi 135 dollár előfizetési díjért - százakat és százakat tájékoztat, előfizet rá valamennyi pekingi nagykövetség és külképviselet és maga a kínai kormány is. HALÁLRA A VILÁG LEGSZEBB NŐJÉÉRT Két évvel ezelőtt, a Londonban megtartott Miss Univers választáson, Kimberley Santos, Guam-szigeti szépségkirálynő, mivel az első helyezett német lány visszaadta a koronát, váratlanul világ szépségkirálynő lett. Ez bizony elég megrázkódtató élmény volt, miután végigizgulta az összes szelekciókat. Kimberleyt elhalmozták azonnal ajánlatokkal Ausztráliába, Japánba, Amerikába hívták, két évre előre tele volt a naptára terminusokkal. Francois Reyes, 26 éves olimpiai úszó, Kimberley vőlegénye — gyerekkori szerelem — két évet várt. Mikor látta, hogy Kimberley még mindig nem jön haza, utána utazott, és azt mondta „ha most azonnal nem jössz velem, itt a szemed előtt megölöm magam.” A válasz késett, és a jóképű fiatalember, valóban elővette revolverét és főbelőtte magát. Azonnal meghalt. Képünkön, Kimberley Santos, aki most két évvel megválasztása után, újból címoldalakra került, lent a szerelmespár még boldog napjaikban. (S még azt mondják, hogy napjainkban eltűnt a szerelem...) AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1983. március 19. ORR A MUNKAPADON Sok iparágban keletkeznek gázok, melyek már kis koncentrációban is veszélyeztetik az egészséget. Több száz ilyen, munka közben keletkező, mérgező gázt ismerünk. Az emberi szaglás nem képes felmérni, milyen koncentrációban kezd veszélyessé válni a levegőbe kerülő szennyeződés, ezért egyre több helyen telepítenek beépített vészjelző készülékeket. A lübecki Dragerwerke cég hordozható riasztókészülékkel jelent meg a piacon. A Toxiwarn II, a Comowarn és a Sulfiwarn nevű berendezés méri a munkatermekben keletkező mérges gázok mennyiségét, és fénnyel, hanggal jelez, ha az adott gáz koncentrációja eléri a veszélyes mértéket. A vészjelző automaták ellenállnak az időjárás és a munkahely viszontagságainak, egyszerűen kezelhetők, akkumulátorral működnek. LEVEGŐT! A motorozás nélkülözhetetlen kelléke a bukósisak , aki azonban az erős szé ellen sálat is köt a nyakába, könnyen veszélybe kerülhet, nem jut elég oxigénhez, és megszédül. Több motorosbalesetnek alighanem éppen ez lehetett az oka, mivel a kórházba szállítás után a szerencsétlenül járt motorosok emlékeztek arra, hogy a bukást megelőzően lihegtek, levegő után kapkodtak, meggyorsult a szívverésük, szédültek. A kísérletek során megállapították, hogy a sál-sisak burok alatt már öt perc eltelte után hét százalékra nő a levegő eredetileg három-hat század százaléknyi szén-dioxidtartalma. Ezért a szakértők azt ajánlják a motorosoknak, hogy valami módon gondoskodjanak a sisak alatti zárt tér szellőzéséről. Ennek legegyszerűbb módja: mondjanak le a sál viseléséről. A kínaiak sohasem támadtak - idézi a NEWSWEEK Ladányit - tudják, hogy én csak azt idézem, amit ők maguk írnak. Ladányinak most az a terve, hogy elkészíti 1250 eddig megjelent bulletinjének indexét és azután hozzálát a modern Kína ötkötetes történelmének megírásához. - Olyasmit szeretnék írni - mondja - ami tartós följegyzésnek bizonyul és ezt a lehetőséget csakis egy könyv kínálja. A bulletin kiadása azonban csak átmenetileg szünetel. Franka jezsuiták kínaiul beszélő csoportja 1984-ben ismét meg akarja indítani. Közben azonban Ladányi reméli, hogy megszerzi magának azt, amit a leginkább áhít: a névtelenséget. Latin jelszava: “volo ignorari et nihilo reputari”, ami annyit jelent: az ismeretlenséget akarom és a feledést. De fejezi be Ladányi László jezsuita atyáról szóló cikkét a NEWSWEEK MAGAZINE - ba készülő könyve ugyanolyan jó lesz, mint amilyenek eddigi kiadványai voltak, akkor mind az áhított névtelenség, mint a feledés - még messze van. - HAT ÉVVEL SEVESO UTÁN Emlékeznek még Sevesora, a Milánó melletti kis helyiségre, ahol klónmérgezéstől többszáz ember, főleg gyerekek, súlyos égési sebekhez hasonló, borzalmas fekélyeket kaptak ? Ki emlékszik? Csak azok a családok, ahol a gyerekek életbenmaradásáért imádkoztak, később felgyógyulásukért harcoltak az orvosok. És a gyermekek, akik egy életen át magukon viselik a katasztrófa nyomait. Mi történt ? Egy közelben lévő kémiai anyagokat előállító gyárból kiszabadult klór-felhő szállt a városkára, behatolt a lakásokba, és két-három nap múlva, szörnyű sebek borították a gyermekek arcát. Míg az orvosok felismerték a tömegmérgezés okait, napok teltek el. A sebek elfekélyesedtek és csak lassú tempóba indultak meg a kezelések. Stefánia Senno, az egyike a 36 gyereknek — 44-ből — akiket sikerült majdnem teljesen kikezelni és arcát rendbehozni. Hosszú hónapokon teljes maszk borította arcukat, lassan-lassan értek el valami eredményt Ma a kis Stefánia — hat évvel ezelőtt két éves volt — már újra tud nevetni, mint a többi gyerek, és gyerektársai nem bámulják meg többé. Balra a két éves kislány — jobbra Stefánia mai képe. TIZENHAT ÉVES HALÁLRAÍTÉLT Két gyermek elrablásáért és megöléséért az amerikai Scranton (Pennsylvania) városának egyik bírósága villamosszékben végrehajtandó halálos ítéletet mondott ki egy tizenhat éves fiúra, aki egy nyolcéves kislányt és egy négyéves kisfiút elő-re kitervelt módon megölt. Az ítéletet az esküdtek egyhangúlag hozták. Ha ez az ítélet jogerőssé válna, akkor ez a fiú lesz a legfiatalabb a harminc halálraítélt személy között, akiket pennsylvaniai börtönökben őriznek. Ebben az államban utoljára 1962-ben hajtottak végre halálos ítéletet. A védő, aki a tettes fiatal korára és neveltetésének zord körülményeire hivatkozott, védencét a „mai amerikai társadalom tipikus termékének” nevezte.