Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1985. július-december (27. évfolyam, 26-50. szám)

1985-07-27 / 27. szám

20.oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET Folytatás a 15. oldalról szír-szovjet barátsági és együttműködési szerződés értelmében a damaszkuszi kormány Moszkvától vásárolja hadászati felszerelésének legnagyobb részét. Miközben Asszad Moszkvában járt, megkezdődött a Libanonban állomásozó szír egységek kivonása. Libanon 1982-es izraeli megszállása óta ez az első eset, hogy Szíria egységeket von ki az országból. A visszavonulásnak nemcsak katonai, de politikai jelentősége is van. A közel-keleti béke érdekében fáradozó amerikai diplomaták javaslatai elől Damaszkus mindeddig elzárkózott, mondván: Szíria addig nem is tárgyal egységei kivonásáról, amíg az izraeli megszállók nem távoznak Libanonból. Most, alig két héttel az izraeli csapatok visszavonulását követően, Damaszkusz megkezdte egységei hazaszállítását. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Szíria teljesen kivonja majd egységeit Libanonból. Külföldi katonai szakértők szerint jelenleg 30-40 ezer szír katona állomásozik Libanonban. Ezek az egységek főleg a szír határ közelében tanyáznak. Damaszkusz Libanont védelmi övezetnek tekintette és egységeit Izrael és saját határa közé állította. Marokkóba július elejére összehívták az Arab Liga rendkívüli csúcstalálkozóját. Hassán, Marokkó királya azért hívta meg országába a többi arab vezetőt, mert azt reméli, hogy a megbeszélések eredményeként az arab országoknak sikerül politikai befolyásukkal véget vetniük a beirúti palesztin menekült­táborok elleni támadásoknak. Az Arab Liga 21 tagállama elvben beleegyezett a részvételbe. A csúcstalálkozó jelentősége többek között az, hogy 1982 óta ez lenne az első alkalom, amikor valamennyi tagállam részt venne a közel-keleti rendezést szolgáló megbeszéléseken. KÍNA NEMCSAK ÉBRED, DE MODERNIZÁL Csao Ce-jang kínai miniszterelnök nemrég hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett. Már az első eszmecsere után mindkét fél, a vengédlátó Kohl kancellár és a kínai kormányfő egyaránt nagy jelentőséget tulajdonított a látogatásnak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében. A kínai miniszterelnök a gazdasági és technológiai együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Már aláírtak egy a gazdasági együttműködési megállapodások meghosszabbítására vonatkozó jegyzőköny­vet. Aláírták a kettős adózást szabályozó megállapodást is. Kormány-megállapodást kötöttek a fejlesztési segélyre. Ez utóbbi értelmében Kína már ebben az esztendőben kap anyagi támogatást bizonyos ipari kezdeményezések megvalósítására. A német atomerő-ipar küldöttsége és az illetékes kínai minisztériumok pedig aláírtak egy jegyzőkönyvet, amely a nukleár-technikai együttműködés első fokozatának tekinthető. Kína négy atomerőmű megvásárlását tervezi. Csao Ce-jang miniszterelnök nem hiába biztosította vendéglátóit arról, hogy látogatásával a két ország közötti kapcsolatokat olyan alapokra kívánja helyezni, amelyek még a következő, a 21-ik században is elfogadhatóak lesznek. A kínai miniszterelnök Londonból érkezett Bonnba, ahol ugyancsak gazdasági kapcsolatok kiépítéséről és a szorosabb technológiai együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. Londonban újságírók előtt kijelentette, hogy hamarosan tető alá kerül az a megállapodás is, amely védelmezi a külföldi vállalatok beruházásait Kínában. Csao Ce­­jang azt is közölte, hogy Kína hajlandó tárgyalni az atomhulladék végső tárolásáról is. Nyolc napos nyugatnémetországi látogatása során, bár a gazdasági kérdések előtérben maradnak, de az ezekkel kapcsolatos tudományos és kulturális együttműködést előmozdító témák is napirendre kerültek. Kohl kancellár megelégedéssel nyugtázta, hogy a diákcserét,­ amelyről már tavaly ősszel Pekingben szerződést kötöttek, a jövőben kibővítik. De nemcsak az állam biztosít több helyet és ösztöndíjat az NSZK-ban tanuló kínai diákoknak, hanem az ipar is felajánlotta, hogy évente 150 ösztöndíjat ad kínai fiatalok tudományos és gyakorlati továbbképzésére. Ez az ösztöndíj 18 hónapra szól. Kohl kancellár azt is bejelentette, hogy Nyugatné­metországban először lesz választható tantárgy a kínai nyelv a középiskolákban. Ugyanakkor Kínában a televízió közvetít német nyelv­tanfolyamot. A nyugatnémet kormányfő a két ország közötti hosszútávú együttműködés mellett foglalt állást. Nem mulasztotta el megemlíteni Kína politikai szerepét sem. Kohl kancellár méltányolta Kína határozott fellépését a kambodzsai és az afgán nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartása érdekében. Kína azzal, hogy követeli az idegen csapatok kivonását mindkét országból hozzájárul a térség politikai kérdéseinek megoldásához. A világ egyik legnagyobb országának független külpolitikája jelentős mértékben növeli a stabilitást a világban. Csao Ce-jang kínai miniszterelnök nyugatnémetországi látogatásának már eddig is levonható legfontosabb tanulsága az, hogy Kína tovább halad a gazdasági reformok útján és ennek érdekében még tágabbra nyitja kapuit a nyugati világ felé. UKRÁN SZÖKÖTT KISKATONA NEW YORKBAN boltos volt a kabuli bazárban. Soha egyetlenegy fát sem ültettem, iskolaépítésben nem vettem részt, és nem láttam egyetlen szovjet katonát sem, aki ilyesmit csinált volna. Viszont sok csúnya dolgot láttam: katonákat, akik benyomulnak a falvakba és nyomban lőnek mindenre, ami mozog. Ekkor elhatároztam, hogy én mindezzel szakítok”,­­ mondotta Mikola Movcsán. Az ukrán kiskatona 83 nyarának elején dezertált. Nemcsak hogy átállt a mudzsaheddinekhez, de közölte is velük, hogy harcolni kíván a megszálló szovjet csapatok ellen. “Nem hagyták, hogy ezt tegyem. De rendesen bántak velem, engedték, hogy segítsek nekik a hétköznapi feladatokban. Voltaképpen hadifogoly voltam.” Arról, hogy miként szabadult a fogságból és hogyan került az Egyesült Államokba, ahol politikai menedékjogot kért, az ukrán fiatalember nem beszélt. Jelenleg egy ukrán nyelvű könyvkiadónál dolgozik New Yorkban. “A nagyapámat annak idején Hitler katonái ölték meg. És én most egy olyan hadseregben szolgáltam, amelyik pontosan ugyanolyan rémségeket követett el. Ott kellett hagynom őket.” VOLT MOSZKVÁBAN KUTYAVÁSÁR “Azt mondták nekünk, hogy az Afgán Demokratikus Köztársaságot fogjuk megvédeni az amerikaiak, pakisztániak és kínaiak ellen. Azt is mondták, hogy fákat fogunk ültetni és iskolákat építeni...” - nyilatkozta Mikola Morcsán, 21 éves ukrán fiatalember New Yorkban. 82 tavaszán sorozták be Ukrajnában, féléves kiképzés után egységét Afganisztánba küldték. “Ott aztán nem láttam egyetlen amerikait vagy kínait sem.Egy pakisztánit láttam,de az is Képünkön a kutyavásáron Június 15-én 55. alkalom­mal tartottak kutyavásárt a Moszkva egyik külvárosá­ban levő „madárpiacon”, ahol vasárnaponként más­kor is kínálnak eladásra madarakat, kutyát, halakat, de venni lehet haleledelt, horgászfelszerelést, kutyá­hoz pórázt és fésűt, sőt még kecskét is. A kutya ára itt is elsősorban attól függ, van-e törzskönyve a kutyának vagy nincs. Egy bernáthegyi kölyök 300— 350 rubelbe is belekerül, 100—200 rubelért kínálják az új-fundlandit, a skót ju­hászt vagy a kis bulldogot. Manapság az agár az egyik legkeresettebb kutyafajta, egy orosz agár és gazdája. EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK? Franciaország és az NSZK váratlanul felvetette egy nyugat-európai államszövetség létrehozásának tervét, a múlt hét végén Milánóban megtartott közös piaci csúcsér­tekezleten. Az elképzelés szerint a tagországok külügyi és hadügyi kérdésekben az eddiginél szorosabban működ­nének együtt, s olyan átfogó politikai, gazdasági és kul­turális megállapodást írnának alá, mely később alapja lehet egy majdani (Nyugat) Európai Egyesült Államok­nak. A javaslatot hét ország szavazta meg, Nagy-Bri­­tannia, Dánia és Görögország ellenezte. Spanyolország és Portugália kormányfői jelen voltak a csúcstalálkozón, de nem szavazhattak, mert országaik csak január 1-től lesznek az EGK teljes jogú tagjai. Mitterrand francia elnök a szavazás után újságírók előtt kijelentette: ha nem sikerül 12 ország részvételével megvalósítani az európai egységet, akkor kevesebben, nyolcan, heten vagy akár hatan is létrehozzák az uniót. Képünkön Fe­lipe González spanyol kormányfő Dánia és az NSZK miniszterelnök társaságában Milánóban.

Next