Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1987. július-december (29. évfolyam, 30-49. szám)

1987-11-07 / 43. szám

1987. november 7. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 9. oldal A Szabad Magyar Református Egyház egyházkerületi gyűlése Akronban MEGSZERVEZTÜK AZ AMERIKAI ÉS AUSZTRÁLIAI EGYHÁZMEGYÉT A gazdasági élet rohamos átalakulása, társadalmi helyváltás, a magyart a magyartól elválasztó világfelfogás, vallási különbözet, a múltunkat és jövőnket elválasztó határon fennálló lelki feszültség nyugtalanságában. Istentől áldásként küldetett a magyarság számára a Szabad Magyar Református Egyház, amely 1983 január 22-én Duquesne-ben (Pennsylvania) történt megalapítása óta magyar öntudattal vállalta Krisztusnak és a magyar népnek kereszthordozását. Az új egyház fáradhatatlanul szórja az Isten igéjét és a magyarság történelmi küldetésének magvait a magyar ugaron és hitet és reményt ültet a megfáradt magyar szívekbe. A Szabad Magyar Református Egyház az emberi félelem bizonytalanságát leküzdve bátran rálépett a vértanúk, gályarabok, mártírok és dicső őseink által kitaposott ösvényre. Egyházunk kitárta szívét és kinyújtotta kezét a segítségre szoruló magyarok felé. Élővé tettük a Szentírást. A hajléktalan közöttünk szállásra talált, az éhező enni és inni kapott, a munkanélkülinek munkát adtunk, az egyedülállóknak testvérei lettünk, a betegeknek gondozói és az öregeknek ápolói. Meggyújtottuk a magyar őrtüzeket, melyeknek lángjai Miamitól San Franciscóig, Los Angelestől, * Denverig, Akrontól Ausztráliáig világítanak. Írásaink, hivatalos lapunk a Szabad Egyház és könyvünk a “Hit Csodája” bejárja a földkerekséget, eljut mindenhová ahol magyarok élnek, áttörve a vasfüggönyön is, hirdetve “Isten és Haza” számunkra megváltoztathatatlan, megalkuvás nélküli szent fogalmát. Állandóan munkálkodunk, bátor szívvel építünk, anyagiakban gyarapszunk, hitünkben erősödünk. Az ellenünk felszított, ördög szülte testvéri gyűlölet lassan meghátrál és fokozatosan halkul eredményeink és tevékenységünk láttán. Akik a néhány évvel ezelőtt mesterségesen felkavart vihar porfelhőjében elvesztették józanságukat és tisztánlátásukat, azok rájönnek arra, hogy vezetőik becsapták, papjaik félrevezették őket és arra is, hogy a “szakadároknak” és “kiátkozottaknak” nevezettek azok, akik új magyar templomokat építenek és Jézus útján járnak, akik időt és áldozatot nem kímélve harcolnak azért, hogy a viharos idők fergetegjében ne vesszen el a magyar faj és hogy legyen magyar jövendő és magyar holnap. Egyre többen ébrednek rá arra, hogy nem lehet igaz magyar az, aki békesség szóval, Jézus nevével köszönti testvérét, de szívében gyűlölet lakozik a másik magyarral szemben. Nem lehet igaz magyar az, aki a magyarság élet-halál harcában nem hajlandó leülni együttműködni a másik magyarral vagy együttharcolni a közös győzelemért. Ma már minden gondolkozó magyarnak rá kellett jönnie arra, hogy Amerikában a Szabad Magyar Református Egyház az egyetlen egyháztest, amely mentes minden idegen politikai befolyástól és minden idegen vezetéstől. Egyedül mi nem vagyunk alárendelve idegen felsőbbségnek, idegen érdekeknek, idegenektől való anyagi függésnek. Minden más magát magyarnak nevező (vagy már magát annak sem nevező magyar egyháztest) az idegenek kezében van papjaival és anyagi értékeivel együtt. Ezt az igazságot sokan az ellenünk dolgozók közül is beismerték már szűkebb körű baráti beszélgetésben. Négy esztendő után elérkezett az ideje annak, hogy gyülekezeteinket két egyházmegyébe szervezzük. Az október 14- i és október 15-i gyűlés elrendelte az amerikai és ausztráliai egyházmegyék beindítását megbízott esperesekkel és egyházmegyei gondnokokkal. A tisztségviselők végleges megválasztására majd később kerül sor. Rendkívül értékes volt az elmúlt négy év egyházi munkájáról beszámoló püspöki jelentés. Dömötör püspök bibliai és történelmi munkákból vett idézetekkel húzta alá a Szabad Magyar Református Egyház megindulásának szükségességét. A feltámadott Jézus parancsa vezet bennünket, aki ezt mondotta: “Menjetek el azért, tegyetek tanítványokká minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának és a Fiúnak és a Szent Léleknek nevébe és tanítsátok őket, hogy tartsák meg mindazt, amit én parancsoltam néktek. És imé­­n veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt.28: 19-20.) “Ez az ige volt számomra az az ige, amely meggyőzött arról, hogy sohasem vagyunk egyedül. Nem vagyunk egyedül, mert Jézus parancsát teljesítjük és Ő velünk van minden napon a világ végezetéig.” - mondotta a püspök. A következő idézet Dr.Varga Zsigmond híres debreceni theológiai tanár és történész könyvéből “5000 év távlatából” volt. “Minden sor leírása közben boldogan tapasztaltam, hogy akik Istenben bízva végzik az igazság keresését, azoknak nem teher, de áldás és gyönyörűség a munka, amely maga célozza és felfelé emeli a gyarló emberi erőt. Istené legyen tehát a dicsőség és a hálaadás, hogy ilyen feladatok elvégzésére méltatott.” A mi munkánkat is az Istenben való bízás és az igazság keresése teszi gyönyörűségessé és áldottá - folytatta beszámolóját Dömötör püspök. A záró idézet Dr.Szász Béla “Attila hun király” című könyvéből volt: “A magyar lélek krízise azért olyan mély, mert formában javarészt nyugatiakká lettünk, de lelkileg és túlnyomólag fajilag is ezer elszakíthatatlan szál köt ma is keletkez és emiatt egyedül maradtunk. A krízist nem szünteti meg, sőt előbb utóbb még jobban kirobbantja egy olyan tudomány­politikai irányzat, amely teljesen nyugati, egyoldalú orientálódást keres. Vagy talán bűn az, ha fajilag is magyar akar lenni a magyar? Talán bűn az, ha meg akarjuk őrizni a magyar lelket, gondolkozást, a magyar történelmet?” Dömötör püspök hálás szavakkal emlékezett meg a miamii egyházról és Főtiszteletű Nagy Pál Jánosról, aki az első perctől kezdve velünk volt és hűségesen kitartott mellettünk a nehéz napokban és hónapokban. Ugyancsak elismeréssel nyilatkozott a püspök a magyar református lelkészi kar legkiválóbb lelkészeiről, akik támogatták az új egyház megindulását és kifejezték együttérzésüket az új magyar egyháztesttel. Hasonló elismeréssel szólt a püspök Ádám Halmágyi Lajosról, a legnagyobb példányszámban megjelenő magyar-amerikai hetilap szerkesztőjéről, Szebedinszky Jenőről a Magyarság szerkesztőjéről, Major Tiborról a Szittyakürt szerkesztőjéről, Fényes Máriáról a Kaliforniai Magyarság szerkesztőjéről, Paksi Katalinról a Szabadság szerkesztőjéről és Orbán Ferencről az Új Világ szerkesztőjéről, akik mindig tárgyilagosan és becsületesen közölték híreinket és értékelték a magyarságért végzett építő egyházi munkánkat. Egyháztestünk fejlődését legjobban az mutatja, hogy lelkészeink és theológusaink száma ma már 12-re emelkedett és minden évben növekedőben van. Gyülekezeteink szaporodnak, a magyarság érdeklődése egyre nagyobb munkánk iránt. Négy évvel a megindulás után hivatalos egyházi lapunk a Szabad Egyház nagyobb példányszámban jelenik meg, mint a másik két magyar református egyháztest lapja együttvéve. Szeretetszolgálatunk növekszik és Amerika legnagyobb, legmodernebb és legmagyarabb ápoló otthona az akroni Lorántffy Otthon ma már világszerte ismert és Amerika szerte igényelt. Menekültsegítő munkánk az elmúlt évek alatt több mint ötszáz magyaron segített. Egyháztestünk gyülekezeteinek évi költ­ségvetése a szeretet intézményekkel együtt meghaladja az évi 3 millió dollárt. Sok hozzászólás és sok javaslat követte a nagyhatású püspöki beszámolót. Az egyházkerületi gyűlés megerősítette a Szabad Magyar Református Egyház eddigi álláspontját, hogy tovább dolgozunk szellemi és anyagi erőt nem kímélve a magyarság lelki életének megerősítésén, a magyar egység megteremtésén és továbbra is zászlóhordozói leszünk annak a magyar útnak, amelyet maga Isten jelölt ki számunkra a Szentírásban és a magyar reformációban. SZEDENITS ILNŐ

Next