Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1992. január-június (34. évfolyam, 5-8. szám)

1992-02-06 / 5. szám

1992. február 6. 3. oldal AMERIKAI KANADAI MAGYAR ÉLET A DIE WELT írja: KINYITOTT TITKOK Németországban, s főleg annak keleti felében, néhány napja, mindenki átnézheti azokat az aktákat, amelyeket róla vezetett egykor Honecker titkosrendőrsége, a stázi. Aki vállalkozik arra, hogy saját múltját kommunista értelmezésben lássa viszont, annak össze kell szednie minden lelki ere­jét. Az akták részleteket rögzítettek a ma­gánéletéről hivatásos és önkéntes ügynö­kök révén. Kiderül, hogy ki kit súgott be, kiről miért kért információkat az állambiz­tonsági minisztérium. Az államilag szerve­zett alvilág kénköves bugyrába szagol bele az, aki saját üldöztetésére kíváncsi. Pél­dául Heinz Eggert, egykori lelkipásztor, aki most a drezdai székhelyű szász tarto­mány belügyminisztere. Amit érzek, az a kifejezhetetlen düh. És, hogy három napja felfordul a gyom­rom. Állandó a feszültség bennem és nem oldódik, mióta tudom, hogyan akartak megsemmisíteni és elszigetelni barátaim­tól. Többek között így fejezte ki érzéseit Eggert, aki a minap nézhette át a róla ké­szült, 2800 lapos százi-aktát. Rá kellett döbbenie, hogy spiclik vették körül az egy­házi elöljáróságban, a hívei között, a ba­rátai körében és a lelki gyakorlatokon résztvevő egyetemisták soraiban. A leg­szörnyűbb azonban az a felfedezés volt, mely szerint a stázi meg akarta mérgezni Eggertet két — vagy több — kollaboráns orvos segítségével. Egy nyaralás idején — az akkor másként gondolkodónak szá­mító pap — vérhast kapott, tehát kezelésre szorult. Kapott is gyógyszert, de olyat, amelyben méreg volt és különféle lelki betegséget okozott. Eggertet ezután be­szállították az ideggyógyászatra, ahol mód­szeresen és zavartalanul adagolhatták neki az egészségére káros szereket. Orvosai, a végzet fehérköpenyes angyalai: Reinhard Wolf és Manfred Örtel voltak. Wolf dok­tort az egészségügyi minisztérium máris felfüggesztette hivatásának gyakorlásából. Heinz Eggertet és családját nem keve­sebb, mint ötven besúgó figyelte. Lefény­képezték őt a strandon, az utcán, felje­gyezték, hogy kivel tart kapcsolatot, ál­landóan számon tartották, milyen a légkör a házasságában. Még gyermekeinek a be­szélgetéseit is magnószalagra rögzítették az iskolában. Egy ízben, amikor Wartburg­jával Berlinbe tartott, le akarták szorítani az útról és csak azért hagyták tovább utazni, hogy jelezzék: ez az utolsó figyel­meztetés. A legbuzgóbb spiclik egyike az Eggert család közvetlen szomszédja volt, aki intézetében, egy gyermekotthonban, külön megfigyelő bázist létesített a stázi­­nak. Eggert levelezését — természetesen — szüntelenül figyelték. Az egyetlen, amihez nem tudtak hozzájutni, az a naplója volt, mert a házkutatástól való félelmében soha­sem vezetett naplót. Mint kiderült, nem is lett volna érdemes. A stázi akták kínos pontosságát, kimerítő részletességét meg sem közelíthette volna naplójában. A KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA írja: AEROFLOT Az Aeroflot egyik legutóbbi London— Katmandu járata tulajdonképpen elég jól indult: az Iljusin-86-os majdnem menet­rend szerint gördült rá a kifutópályára — ott azonban hirtelen megállt és még órák múlva sem tudott továbbmozdulni. A késlekedésre és az idegesítően züm­mögő legyekre, a forró levegőtől fulladozó utasoknak hosszú ideig senki sem adott magyarázatot. Később nagy nehezen elő­került egy langyos vizet osztogató, mogor­va stewardess, aki csak annyit közölt, hogy „műszaki hibáról” van szó. A gép végülis a nepáli főváros helyett Moszkva felé vette az irányt, hogy ott megjavítsák. Miután ismét útnak indult, a pilótának még azon is törnie kellett a fejét, hogy­­ a légitársa­ság fizetési nehézségei miatt — hol tudja majd a gépet üzemanyaggal ismét feltölte­ni. A korábbiakhoz képest már csak vi­szonylag kevés időt veszített azzal, hogy a célból oda-vissza ingázott az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein között, ennek köszönhetően Katmanduba érkezésekor ké­sése csak megközelítette, de nem haladta meg a 30 órát. Az Aeroflot-ot különösebben soha sem érdekelte az, hogy magas színvonalú szol­gáltatást nyújtson utasainak. Feladata az elmúlt évtizedekben az volt, hogy a lehető legtöbb szovjet polgárt a lehető legalacso­nyabb jegyárak mellett juttassa el a hatal­mas országon belül kiszemelt úticéljához. Most, a Szovjetunió összeomlásával, az állami támogatás megszűnésével és azzal a tudattal, hogy monopóliuma rövidesen megszűnik, az Aeroflot­nak is meg kell próbálnia önfenntartó üzleti vállalkozássá válni. Gazdasági szakértők kétlik, hogy a vi­lág legnagyobb légitársasága — amely 5 ezer 400 repülőgépén tavaly például 138 millió utast szállított — erre képes lesz. Egy légiközlekedési tanácsadással foglal­kozó londoni cég elnöke szerint, az Aero­­flot­ nál már hosszú évek óta akkor­a káosz, hogy az ex-szovjet állami nagyvállalatok közül ezt kellene az elsők között felszá­molni. A repülőgépek és a repülőterek el­avultak, az irányítási módszerek primití­vek, a szolgáltatás színvonalának emelé­sére pedig csak halvány a remény. Eddig a fél millió alkalmazottat foglalkoztató Aeroflot-hoz tartozott minden, ami a légi­közlekedéssel volt kapcsolatos. Részben ez a magyarázata annak, hogy miért nem tu­dott egyetlen egy részterületen sem ered­ményt felmutatni. Az utasszállításon kí­vül, a légitársaság feladata volt a 120 repülőtér fenntartása, az irányítótornyok működtetése, az üzemanyag elosztása, de például a repülőgépes mezőgazdasági mun­kák elvégzése is. A múlt hónapban orosz illetékesek el­ismerték, hogy kerozin-hiány miatt a repü­lőterek több, mint felét be kellett zárni, és hogy a repülőgép-flotta 40 százaléka hasz­nálhatatlan, mert nincs pótalkatrész. A TASZSZ-nak egy vezető légiközlekedési szakember elmondta, hogy tavaly novem­ber végéig rekordszámú, 36 légiszerencsét­lenség történt a Szovjetunióban, amelyek­ben 252-en vesztették életüket. A Komszo­­molszkaja Pravda című újság megjegyezte: az Aeroflot­tal repülni körülbelül annyira biztonságos, mint „orosz rulettet” játszani. ☆ ☆ ☆ NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE A NEW YORK TIMES írja: AMERIKA HÁTAT FORDÍT EURÓPÁNAK A cikkíró helyénvalónak nevezi, hogy a Szovjetunió összeomlása nyomán, az Egyesült Államok jelentős katonai erőt kivon Nyugat-Európából. Bírálja azonban azt, hogy Washington politikai és gazda­sági téren is tartja a távolságot földré­szünktől — különösen ami Kelet-Európát és a Balkánt illeti. Idézet a cikkből: Kelet-Európa újjáépítése kapcsán, Amerika nagyrészt áthárítja a felelősséget Németországra, ami hiba. Olyan óriási fel­adatról van szó, amely még a robusztus német gazdaság erőit is meghaladja. Rá­adásul Európában táptalajt kap a német dominációtól való félelem. Az Egyesült Államok politikai téren is túlzott közömbösséget tanúsít. Ha például Jugoszláviában kudarcot vall a fegyver­­szünet érdekében közvetítő ENSZ, akkor a Bush kormány nem maradhat tétlen, és nem szorítkozhat arra, hogy bírálja az európai kezdeményezéseket. Ebben a kér­désben is helyesebben járna el, ha együtt­működne Németországgal. Washington a szovjet hatalom össze­omlása után a NATO keretében közeledett Kelet-Európához: meghívta Magyarorszá­got, Lengyelországot, Cseh-Szlovákiát­­, hogy csatlakozzék az Atlanti Együttműkö­dési Tanácshoz... Ezeknek az országoknak azonban sok­kal nagyobb nehézségeik vannak gazdasá­gi, mint biztonsági téren, és gazdasági segítségért az Európai Közösséghez, nem pedig a NATO-hoz fordulnak. Washington szövetségeseihez képest édeskevés közvet­len támogatást ad Magyarországnak, Cseh­szlovákiának és Lengyelországnak, jólle­het Közép-Európa biztonságának legjobb garanciája a gazdasági talpraállás lenne. Németország oldalán ezért elengedhetetlen volna Amerika jelenléte. Washington pénz­hiányra hivatkozik, a hiányosság azonban valójában más téren mutatkozik: nincs meg az akarat és a bölcsesség ahhoz, hogy a védelmi költségvetésből megfelelő össze­geket a megfelelő helyre irányítsanak át. 000000000 BBC A BOLGÁROKNAK Megkezdte bulgáriai adását a BBC. Mint a hírügynökségek jelentik, ezentúl na­pi 24 órán át lehet hallani az angol rádió műsorát Szófiában. A műsor bolgár és an­gol nyelven folyik egész nap és a BBC fenn­állása óta ez az első eset, hogy az angol rádiónak Bulgáriában saját hullámhossza van.

Next