Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1999. január-június (109. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-22 / 4. szám

2. OLDAL si hírek mögött... Alamizsnaosztás? Kártalanítás, kárpótlás, jó­vátétel - ezek azok a szavak, amelyek többnyire heves in­dulatokat váltanak ki azokból, akiket megfosztottak emberi méltóságuktól, szabadságuk­tól, otthonuktól, családjuktól, vagyonuktól. Mert mint tud­juk, a pokolhoz vezető út itt­­ott jó szándékkal, még több­ször lépten-nyomon arculcsa­­pással van kikövezve. A náci, majd a kommunista jogtiprások, vagyonfosztások, deportálások, kényszermun­kák és mészárlások nyomán hozott külföldi és magyar törvények ismertetése ugyan nem fér bele egy rövid kom­mentárba, a kérdés jelenlegi állása és az ezzel kapcsolatos vélemények és érzések meg­érdemelnek néhány megjegy­zést. Bár a nézetek megoszlanak, senki sem vitatja, hogy az átélt szenvedések jóvátehetetlenek. Ennek tudatában sokan el is utasítják még a gondolatát is annak, hogy bármiféle jutta­tást elfogadjanak. A világért se érezze úgy a kárpótlást, jóvátételt nyújtó fél, akár csak egy pillanatig is, hogy lelki­ismeretén könnyített. Mások, különösen azok, akik nehéz körülmények között élnek, gyakorlatiasabbak: igaz, hogy sem elveszett éveket és hozzá­tartozókat, sem elbitorolt ja­vakat visszakapni nem lehet, de legalább könnyítsenek raj­tunk amíg még vagyunk. A német jóvátétel elsősor­ban az elveszett javakat pró­bálta pótolni, így állt elő az a helyzet, hogy azoknak, akik csonttá aszalódva, a csodával határos módon életben marad­tak a koncentrációs táborok­ban, a juttatáshoz azt kellett bizonygatniuk, hogy elvették viharkabátjukba varrt arany­órájukat, és nem azt, hogy gázkamrába küldték gyerme­keiket. Meg kell azonban hagyni, hogy a háború utáni német vezetők sora - köztük olyanok, mint Willy Brandt, aki maga is szembenállt a nácizmussal - követte meg az üldözötteket, kért töredelmes bocsánatot hazája nevében. A múlton változtatni nem lehet, de fontosak a szimbólumok, ha másért nem: helyes lecke az új nemzedék számára. A Magyarországon uralko­dó szovjet rendszer persze még jelképesen sem tett semmit az üldözöttekért, még azt sem, amit a békeszerződés kötele­zően kirótt. A csaknem fél évszázados kommunista ura­lom csak tovább bővítette a szenvedések és méltánytalan­ságok listáját. A rendszer­­változást követően, hosszú és viharos viták után egyik kár­pótlási törvény a másik után született, s ezek bizony az igaz­ságtétel helyett inkább az ellentéteket, a társadalom megosztását szolgálták. Hivat­kozással arra, hogy az ország rossz anyagi körülményei nem engedik meg, hogy elkobzás vagy államosítás révén oda­veszett értékeket visszaszol­gáltassanak, kárpótlási jegye­ket adtak ki, melyek még ala­csony nominális értéküknek is több mint felét hamarosan elvesztették. 1992-ben egymillió forin­tos kártérítést állapítottak meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból bírósági ítélet­tel jogtalanul megfosztottak­­nak, de ennek alapján nem adtak kárpótlást sem a zsidó munkaszolgálatosoknak, sem azokért, akiket deportálás so­rán meggyilkoltak, vagy akik a gulágon haltak meg. Sok huza­vona után végre 1996 júniusában megszületett egy alkotmánybírósági hatá­rozat, amelynek nyomán a faji alapon vagy a Szibériában meggyilkoltak addig a törvé­nyekből kimaradt hozzátarto­zóinak kárpótlása újra a par­lament elé került. Megszüle­tett a döntés, de a kárpótlás összegének megállapítását 1998. január 7-re halasztották, majd meghosszabbították ok­tóber 7-ig. A további halasz­tást általában a közelgő válasz­tásokkal indokolják: ne rontsa egy jelentéktelen könyörado­­mány a kormánypártok nim­buszát. Az új kormány eddig egy szót sem szólt az ügyről, hanem a következő költség­­vetésbe rejtette azt a hajme­resztő kitételt, hogy minden halottért 30 ezer forint (mondd és írd 130-140 dollár) fizeten­dő ki. Ez a 30 ezer forint reálér­tékben az 1992-es összeg egy százaléka. Ha így marad, (és bizonyára újra az alkotmány­­bíróság elé kerül) a faji alapon üldözöttek tehát egy százalé­kát kapják annak, amit azok, akiket a bíróság ítélt el jogta­lanul. Minderre azok után ke­rült sor, hogy 1992 óta már nem­csak a tömeggyilkos álla­mokat, hanem az orgazda ál­lamokat, is tettemre hívták. Nagyon-nagyon későn, de most már azt is feszegetik, hogy maguk a szövetséges ha­talmak hogyan húztak hasznot, segítették elő sok náci meg­menekülését és rablott vagyo­nuk biztonságba helyezését. Az igazságtétel nyűg volt az Antall-kormány számára, nyűg a Horn-kormánynak és nyűg Orbánéknak. Valahogy kihúzzák még azt a néhány évet amikor már senki sem él azok közül, akiket újra meg újra meg lehet alázni. Addig azonban még érdemes tilta­kozni. Nádai Éva AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / SZABADSÁG AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA/SZABADSÁG (USPS 023-960) AMERICAN HUNGARIAN PEOPLE'S VOICE/LIBERTY ATI AMERICAN NEWS FAPER in THE IWnGARIAN LANGVAGE Published every Friday except for three vacation weeks by Kalnoky Inc. Publisher/Owner: JULIUS KALNOKY Editor: EVA NADAI Editorial and Circulation Office - Szerkesztőség és kiadóhivatal KALNOKY INC P.O. BOX 6673, EAST BRUNSWICK, NJ 08816 Telephone: (732) 254-2904 Fax: (732) 254-3529 Send advertisements, payments and correspondence to the address above. Hirdetéseket, pénzküldeményeket és levelezéseket a fenti címre kérjük küldeni. POSTMASTER: Send address changes to AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA/SZABADSÁG _______P.O. BOX 6673, EAST BRUNSWICK, NJ 08816_______ Subscription Rates - Előfizetési árak US $ Canada $ Egy évre (1 gr.) US $ 52.00 Can. $ 74.00 Fél évre (1/2 yr.) US$ 27.00 Can. $ 38.00 3 hónap (3 mos.) US$14.00 Can. $ 19.50 _________PERIODICALS POSTAGE PAID AT EAST BRUNSWICK, NJ_________ Minden jog fenntartva - All rights reserved. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas vagy kézzel írott kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 1999. január 22., péntek Változnak a juttatások BUDAPEST­­ Az új költségvetés szerint ettől az évtől kezdve jövedelemtől függetlenül jár az ún. „gyes", az anyasági és gyermeknevelési támogatás és a családi pótlék. Ez utóbbit ősztől kezdve iskoláztatási támogatás váltja fel. Amikor a gyermek megszületik az anyasági támogatás az első juttatás, ami a szülőt megilleti. Ez az egyszeri ellátás a nyugdíjminimum másfélszerese, vagyis idén 22.950 forint gyermekenként. A gyermek születése után a dolgozó anya ,,tes"-t, azaz terhességi-gyermekágyi segélyt kap összesen 168 napig. Ez az ellátás a jövedelemtől függ, általában a kereset 70 százaléka. Akinek nem jár „tej", gyermekgondozási segélyre, azaz gyesre jogosult. Ez a gyermek 3 éves koráig jár. Ugyancsak a jövedelemtől független és a gyessel azonos összegű a „gyet", a gyermeknevelési támogatás. Ezt csak a három vagy több kiskorú gyereket nevelők vehetik igénybe, ha legkisebb gyermekük már elmúlt 3 éves, de nem 8 éves. Az említettekkel párhuzamosan létezik a családi pótlék, illetve az iskoláztatási támogatás. Az előbbi az iskoláskorig, az utóbbi legfeljebb 20. életévig jár. A kettő lényegében nem különbözik, mindkettő jövedelemtől független, de a gyermekek számától függő. Vége a vasutassztrájknak BUDAPEST - Öt napon át folyt a vasutasok sztrájkja, s a munkabeszüntetéssel csak akkor hagytak fel, amikor a bíróság a sztrájkot jogelle­nesnek mondta ki. A megálla­podást nehezítette, hogy a MÁV-alkalmazottak három különböző szakszervezetbe tartoznak. Közülük kettő aláírta az megállapodást, míg a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetével való meg­állapodás váratott magára. A vasúti közlekedés meg­bénult, a nemzetközi személy­­szállító vonatok sem közle­kedtek. Az osztrák vasút autó­buszon szállította az utasokat Bécsből Budapestre. A sztrájk alatt lecsökkentett teherfor­galom Magyarországnak napi 100 millió forint kiesést jelen­tett. A sztrájk alatt a Magyar Államvasutak 48 éves vezér­­igazgatója, Sipos István szív­rohamot kapott és meghalt. DOLLÁR FORINT Az amerikai dollár középárfolyama január 11-én 216 Ft volt, a ka­nadai dolláré 143 Ft.

Next