Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2008. január-június (118. évfolyam, 1-24. szám)

2008-02-22 / 8. szám

L Népszava 0 SZABADSAG MAGYA­RORSZAG 2008. FEBRUÁR 22., PÉNTEK Tollhegy / Még nem tudtam eldönteni, hogy Lipták Béla hülye vagy csak sunyi gazember. Vannak érvek, melyek az előbbi mellett szólnak, magam inkább utób­bira hajlok. Most levelet írt (és íratott) Joe Biden képviselőnek, mert Tom Lantos búcsúztatá­sán azt mondta, „Tom Lantos szerette Magyarországot, pe­dig a magyarok megölték a családját." Lipták szerint, ami­kor Lantos családját meggyil­kolták, Magyarország német megszállás alatt volt, családját a németek ölték meg, a magya­rok nem tehetnek semmiről. Ezért Lipták felszólítja Bident, kérjen bocsánatot „az ameri­kai magyar közösségtől" (az mi?), játsszuk el, hogy Lipták csak hülye, mintha nem tudná, hogy 1944. április 7-én a ma­gyar belügyminisztérium ren­delte el a zsidók gettósítását, nem a megszálló németek. A zsidók deportálása vitéz Endre László kormánybiztos, Jaross Andor és Baky László belügyi államtitkár, valamint Ferenczy László csendőralezredes irá­nyításával történt. A németek Sonderkommandója 2-300 em­berből állt, ezek nem lettek vol­na képesek a deportálásra. Ha nincs deportálás, nincs gáz­kamra. Aki megúszta a magya­rok deportálását, az megúszta a németek gázkamráját. Július 6-án Horthy a deportálási ak­ciót leállította.­Akit nem vittek el a magyarok, az életben ma­radt. De hat hét alatt 600 ezer magyar állampolgárt MA­GYAROK pakoltak marhava­gonokba, és szállították ki őket az országból. A teljes magyar közigazgatás, a csendőrség, rendőrség és vasutasok vettek részt benne. A munkaszolgá­latban MAGYAROK verték halálra a MAGYAR zsidókat. Magyarok terelték honfitársa­ikat a vágóhídra. Munkácsról az első halálvonat 3169 depor­tált MAGYAR zsidót szállított. MAGYAR csendőrök Kassán adták át őket az SS-nek, ad­dig ők németet nem láttak. Kecskési Tollas Tibor özvegye azzal védte csendőr urát, hogy „a bevagonírozásnál látott em­bertelenségek, amiket a depor­táló CSENDŐRÖK követtek el Fery Pál parancsnoksága alatt, annyira megviselték, hogy áthelyezését kérte". Szegény Kecskési, mit kellett szenved­nie. Fery Pál talán német? Ezt ne tudná Lipták? Ennyire még ő sem hülye. Ő sunyi, aljas és pofátlan. Bartus László A baloldaliaknak hízeleg Orbán Gyurcsány Ferenc szerint nem a népszavazáson múlik a haza sorsa „A jövő igennel kezdődik" - erről a Fidesz elnöke beszélt évértékelőnek ígért kam­pánybeszédében, mely egy héttel előzte meg Gyurcsány Ferenc parlamenti érté­kelését. Orbán Viktor szerint a március 9-i népszavazás egy új korszak nyitánya lesz. Elemzők szerint Orbán a leszakadó balol­­ daliakat igyekezett megszólítani, és már nem új „többségről" beszélt, hanem arról, hogy „mindenki" mellette áll. A kormány­pártok úgy látják, Orbán a szociális dema­gógiával a szocializmust akarja visszaál­lítani, elárulta a polgárosodást. A beszéd előtt a parlament ismét megszavazta az államfő által visszaküldött egészégbizto­­sítási törvényt, mire a szokásos zavargás tört ki a Kossuth téren. Egyesek már most belerokkantak, pedig csak egy év múlva lép érvénybe. Egy felmérés szerint az embereknek nem sok fogalmuk van arról, hogy milyen reformot csinál a kormány. FH-NÉPSZAVA A március 9-i népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitányát jelenti - mondta Orbán Viktor múlt szerdai szokásos év­értékelő beszédében a fővárosi SYMA rendezvényközpontban. Az immáron tizedszer megtartott elemzés során a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: Magyarországon ma azok mondják, hogy a sikeres népszavazásnak nem lesz követ­kezménye, akik korábban azt is kétségbe vonták, hogy meg lehet­­- a referendumot tartani. A poli­tikus szerint március 9-én meg­mutathatja az ország, hogy képes még talpra állni. Orbán szerint aki a referendumon igennel vok­sol, az igent mond a tudásra, az egészségre és a felelős kormány­zásra. Aki viszont nemmel sza­vaz, az a beletörődésre bólint rá. A politikus az igenek győzelmét a remény győzelmének titulálta a beletörődés felett. A politikus a népszavazá­si kérdésekre kitérve a tandíj kapcsán úgy nyilatkozott, hogy annak eltörlése az ország elemi érdeke. Szerinte a tandíj először a felsőoktatásból, majd később a gimnáziumokból is kirekeszti a tehetséges, de nem tehetős szülők gyermekeit. A végén, mint mond­ta, oda jutna az ország, hogy az emberek „szemétégetéssel foglal­koznának, mint a harmadik világ országaiban". A vizitdíjat és a kórházi napidí­jat ahhoz hasonlította, mintha egy színházi előadáson a jegy megvá­sárlása után és az előadás végén is fizetni kellene. Mint mondta: Európában szinte Magyarorszá­gon fizetik a legmagasabb adókat és járulékokat az emberek. Orbán Viktor szerint 2007 jó híre, hogy széleskörű társadalmi egyetértés jött létre a kormányzat politikájá­val szemben. A Fidesz elnöke azt mondta: Magyarországnak elege van a hat év szocialista kormány­zásának kudarcából. „Magyaror­szágnak sikerre van szüksége" - szögezte le. A politikus úgy látja: a rendszerváltás óta nem jött létre olyan széleskörű társadalmi egyet­értés, mint most, amikor a többség változást akar (amikor fizetni kell - a Szerk.). Orbán szavai szerint a jövő igennel kezdődik, „mert aki nem mond igent, az sosem ér cél­ba". A Fidesz elnöke tizedik évér­tékelő beszédében arra bátorította az embereket: mondjanak igent a márciusi népszavazáson, és meg­látják, van jövő, van lágy kenyér. Orbán szerint akkor kezdődik el a jövő, ha a népszavazáson eltörlik a vi­zitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Ezek azonban nem Verecke há­góin érkeztek az országba, mindössze egy éve léteznek. A jövő tehát az egy évvel ezelőtti állapot, vagyis a múlt. Csak vissza kell menni a jövőbe, vagyis előre a múltba, igent mondani a nemre, és nemet az igenre, s a haza fényre derül. A vizitdíj és a kórházi napidíj eddig 21,7 milliárd forin­tos többletbevételt hozott az egészségügynek, amiből már rendes ételt kapnak a kórházban a betegek és van wc-papír is. Ez áll a jövő útjában. Orbán beszédének szlogenje lett a Fidesz népszavazási kampányának jelmondata. Tarlós István, a Fidesz kampányának irányítója mu­tatta be a plakátjaikat. Ha a népszavazási kérdést fordítva teszik fel, akkor a jövő „nemmel" kezdődött volna (MTI Fotó:Kovács Tamás) Reform és zavargás Másodjára is elfogadta az Országgyűlés az államfő által megfontolásra visszaküldött egészségbiztosítási tör­vényt. A dokumentumról a honatyák név szerint vok­soltak. A kormánypárti képviselők közül egyedül Karsai József (MSZP) szavazott nemmel. Karsai ellen az MSZP frakción belül etikai vizsgálat indult, mivel a képviselő megszegte a frakciófegyelmet. A szavazás után kisebb zavargás tört ki a Kossuth tér környékén. A rendőrök öt embert állítottak elő. A hatóság akkor avatkozott közbe, amikor a Kossuth téri metrókijáratnál csuklyás, maszkos fiatalok elkezdték lebontani az Országház köré felállított kordont, és petárdát dobáltak a rendőrök felé. Az egyen­ruhások ezután palackból könnygázt fújtak a kordon­bontók felé. A helyszíni parancsnok úgy ítélte meg, hogy a demonstráció elveszítette a békés jellegét, ezért kiadta a parancsot a tömegoszlatásra. Ugyanaz­nap elutasítot­ta az Országgyűlés az egészségbiztosítási reformról szó­ló törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezést. A referendumot a Fidesz és a KDNP képviselői indítvá­nyozták, és ha a honatyák többsége támogatta volna a népszavazást, akkor azt egyszerre lehetett volna rendez­ni a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését kezde­ményező referendummal március 9-én. (FH) Min múlik a haza sorsa? (MTI Fotó:Beliczay László) A Medián felmérése szerint a megkérdezettek többsége elítéli a Fidesznek az egészségbiztosítá­si törvény megerősítéséről szóló - az Országgyűlésben egyébként leszavazott - népszavazási kez­deményezését. A kutatás szerint 49 százalék látta úgy: az ország kormányozhatatlanná válik, ha minden parlamenti döntést nép­szavazással kell megerősíteni, s csak 38 százalék vélte azt, hogy az átalakítás olyan fontos, hogy arról helyes referendumot tartani. Az emberek többsége ugyan hal­lott róla, de nem ismeri igazán az egészségbiztosítás átalakítását. ­ A vizitdíj körül kialakult vita indulatkeltésnek jó, de nem ezen múlik a haza sorsa - ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta. Szerinte az igazi kérdés az, hogy minden egészségügyi el­látást teljes egészében az adófizető közösségnek kell állni, vagy pár százalékot az fizet, aki az ellátást igénybe veszi. Kiss Péter kancellá­riaminiszter pedig azt mondta, a népszavazás nem a kérdésekről, hanem a kérdésfeltevőkről szól. Hozzátette: a valódi kérdés az, fizessenek-e valamivel többet az egészségügyi szolgáltatásért és a felsőoktatásért azok, akik azokat igénybe veszik, vagy ömöljön a pénz a közös kasszából számo­­latlanul, úgy, hogy mégsem elég semmire. Az SZDSZ úgy vélte: a Fidesz elnöke a szociális demagó­giával egy letűnt korszakot akar visszaállítani. Az MDF szerint Orbán nem a népszavazás mellett érvelt, folytatta a hatalmi harcot.

Next