Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2008. január-június (118. évfolyam, 1-24. szám)
2008-02-22 / 8. szám
L Népszava 0 SZABADSAG MAGYARORSZAG 2008. FEBRUÁR 22., PÉNTEK Tollhegy / Még nem tudtam eldönteni, hogy Lipták Béla hülye vagy csak sunyi gazember. Vannak érvek, melyek az előbbi mellett szólnak, magam inkább utóbbira hajlok. Most levelet írt (és íratott) Joe Biden képviselőnek, mert Tom Lantos búcsúztatásán azt mondta, „Tom Lantos szerette Magyarországot, pedig a magyarok megölték a családját." Lipták szerint, amikor Lantos családját meggyilkolták, Magyarország német megszállás alatt volt, családját a németek ölték meg, a magyarok nem tehetnek semmiről. Ezért Lipták felszólítja Bident, kérjen bocsánatot „az amerikai magyar közösségtől" (az mi?), játsszuk el, hogy Lipták csak hülye, mintha nem tudná, hogy 1944. április 7-én a magyar belügyminisztérium rendelte el a zsidók gettósítását, nem a megszálló németek. A zsidók deportálása vitéz Endre László kormánybiztos, Jaross Andor és Baky László belügyi államtitkár, valamint Ferenczy László csendőralezredes irányításával történt. A németek Sonderkommandója 2-300 emberből állt, ezek nem lettek volna képesek a deportálásra. Ha nincs deportálás, nincs gázkamra. Aki megúszta a magyarok deportálását, az megúszta a németek gázkamráját. Július 6-án Horthy a deportálási akciót leállította.Akit nem vittek el a magyarok, az életben maradt. De hat hét alatt 600 ezer magyar állampolgárt MAGYAROK pakoltak marhavagonokba, és szállították ki őket az országból. A teljes magyar közigazgatás, a csendőrség, rendőrség és vasutasok vettek részt benne. A munkaszolgálatban MAGYAROK verték halálra a MAGYAR zsidókat. Magyarok terelték honfitársaikat a vágóhídra. Munkácsról az első halálvonat 3169 deportált MAGYAR zsidót szállított. MAGYAR csendőrök Kassán adták át őket az SS-nek, addig ők németet nem láttak. Kecskési Tollas Tibor özvegye azzal védte csendőr urát, hogy „a bevagonírozásnál látott embertelenségek, amiket a deportáló CSENDŐRÖK követtek el Fery Pál parancsnoksága alatt, annyira megviselték, hogy áthelyezését kérte". Szegény Kecskési, mit kellett szenvednie. Fery Pál talán német? Ezt ne tudná Lipták? Ennyire még ő sem hülye. Ő sunyi, aljas és pofátlan. Bartus László A baloldaliaknak hízeleg Orbán Gyurcsány Ferenc szerint nem a népszavazáson múlik a haza sorsa „A jövő igennel kezdődik" - erről a Fidesz elnöke beszélt évértékelőnek ígért kampánybeszédében, mely egy héttel előzte meg Gyurcsány Ferenc parlamenti értékelését. Orbán Viktor szerint a március 9-i népszavazás egy új korszak nyitánya lesz. Elemzők szerint Orbán a leszakadó balol daliakat igyekezett megszólítani, és már nem új „többségről" beszélt, hanem arról, hogy „mindenki" mellette áll. A kormánypártok úgy látják, Orbán a szociális demagógiával a szocializmust akarja visszaállítani, elárulta a polgárosodást. A beszéd előtt a parlament ismét megszavazta az államfő által visszaküldött egészégbiztosítási törvényt, mire a szokásos zavargás tört ki a Kossuth téren. Egyesek már most belerokkantak, pedig csak egy év múlva lép érvénybe. Egy felmérés szerint az embereknek nem sok fogalmuk van arról, hogy milyen reformot csinál a kormány. FH-NÉPSZAVA A március 9-i népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitányát jelenti - mondta Orbán Viktor múlt szerdai szokásos évértékelő beszédében a fővárosi SYMA rendezvényközpontban. Az immáron tizedszer megtartott elemzés során a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: Magyarországon ma azok mondják, hogy a sikeres népszavazásnak nem lesz következménye, akik korábban azt is kétségbe vonták, hogy meg lehet- a referendumot tartani. A politikus szerint március 9-én megmutathatja az ország, hogy képes még talpra állni. Orbán szerint aki a referendumon igennel voksol, az igent mond a tudásra, az egészségre és a felelős kormányzásra. Aki viszont nemmel szavaz, az a beletörődésre bólint rá. A politikus az igenek győzelmét a remény győzelmének titulálta a beletörődés felett. A politikus a népszavazási kérdésekre kitérve a tandíj kapcsán úgy nyilatkozott, hogy annak eltörlése az ország elemi érdeke. Szerinte a tandíj először a felsőoktatásból, majd később a gimnáziumokból is kirekeszti a tehetséges, de nem tehetős szülők gyermekeit. A végén, mint mondta, oda jutna az ország, hogy az emberek „szemétégetéssel foglalkoznának, mint a harmadik világ országaiban". A vizitdíjat és a kórházi napidíjat ahhoz hasonlította, mintha egy színházi előadáson a jegy megvásárlása után és az előadás végén is fizetni kellene. Mint mondta: Európában szinte Magyarországon fizetik a legmagasabb adókat és járulékokat az emberek. Orbán Viktor szerint 2007 jó híre, hogy széleskörű társadalmi egyetértés jött létre a kormányzat politikájával szemben. A Fidesz elnöke azt mondta: Magyarországnak elege van a hat év szocialista kormányzásának kudarcából. „Magyarországnak sikerre van szüksége" - szögezte le. A politikus úgy látja: a rendszerváltás óta nem jött létre olyan széleskörű társadalmi egyetértés, mint most, amikor a többség változást akar (amikor fizetni kell - a Szerk.). Orbán szavai szerint a jövő igennel kezdődik, „mert aki nem mond igent, az sosem ér célba". A Fidesz elnöke tizedik évértékelő beszédében arra bátorította az embereket: mondjanak igent a márciusi népszavazáson, és meglátják, van jövő, van lágy kenyér. Orbán szerint akkor kezdődik el a jövő, ha a népszavazáson eltörlik a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Ezek azonban nem Verecke hágóin érkeztek az országba, mindössze egy éve léteznek. A jövő tehát az egy évvel ezelőtti állapot, vagyis a múlt. Csak vissza kell menni a jövőbe, vagyis előre a múltba, igent mondani a nemre, és nemet az igenre, s a haza fényre derül. A vizitdíj és a kórházi napidíj eddig 21,7 milliárd forintos többletbevételt hozott az egészségügynek, amiből már rendes ételt kapnak a kórházban a betegek és van wc-papír is. Ez áll a jövő útjában. Orbán beszédének szlogenje lett a Fidesz népszavazási kampányának jelmondata. Tarlós István, a Fidesz kampányának irányítója mutatta be a plakátjaikat. Ha a népszavazási kérdést fordítva teszik fel, akkor a jövő „nemmel" kezdődött volna (MTI Fotó:Kovács Tamás) Reform és zavargás Másodjára is elfogadta az Országgyűlés az államfő által megfontolásra visszaküldött egészségbiztosítási törvényt. A dokumentumról a honatyák név szerint voksoltak. A kormánypárti képviselők közül egyedül Karsai József (MSZP) szavazott nemmel. Karsai ellen az MSZP frakción belül etikai vizsgálat indult, mivel a képviselő megszegte a frakciófegyelmet. A szavazás után kisebb zavargás tört ki a Kossuth tér környékén. A rendőrök öt embert állítottak elő. A hatóság akkor avatkozott közbe, amikor a Kossuth téri metrókijáratnál csuklyás, maszkos fiatalok elkezdték lebontani az Országház köré felállított kordont, és petárdát dobáltak a rendőrök felé. Az egyenruhások ezután palackból könnygázt fújtak a kordonbontók felé. A helyszíni parancsnok úgy ítélte meg, hogy a demonstráció elveszítette a békés jellegét, ezért kiadta a parancsot a tömegoszlatásra. Ugyanaznap elutasította az Országgyűlés az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezést. A referendumot a Fidesz és a KDNP képviselői indítványozták, és ha a honatyák többsége támogatta volna a népszavazást, akkor azt egyszerre lehetett volna rendezni a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlését kezdeményező referendummal március 9-én. (FH) Min múlik a haza sorsa? (MTI Fotó:Beliczay László) A Medián felmérése szerint a megkérdezettek többsége elítéli a Fidesznek az egészségbiztosítási törvény megerősítéséről szóló - az Országgyűlésben egyébként leszavazott - népszavazási kezdeményezését. A kutatás szerint 49 százalék látta úgy: az ország kormányozhatatlanná válik, ha minden parlamenti döntést népszavazással kell megerősíteni, s csak 38 százalék vélte azt, hogy az átalakítás olyan fontos, hogy arról helyes referendumot tartani. Az emberek többsége ugyan hallott róla, de nem ismeri igazán az egészségbiztosítás átalakítását. A vizitdíj körül kialakult vita indulatkeltésnek jó, de nem ezen múlik a haza sorsa - ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta. Szerinte az igazi kérdés az, hogy minden egészségügyi ellátást teljes egészében az adófizető közösségnek kell állni, vagy pár százalékot az fizet, aki az ellátást igénybe veszi. Kiss Péter kancelláriaminiszter pedig azt mondta, a népszavazás nem a kérdésekről, hanem a kérdésfeltevőkről szól. Hozzátette: a valódi kérdés az, fizessenek-e valamivel többet az egészségügyi szolgáltatásért és a felsőoktatásért azok, akik azokat igénybe veszik, vagy ömöljön a pénz a közös kasszából számolatlanul, úgy, hogy mégsem elég semmire. Az SZDSZ úgy vélte: a Fidesz elnöke a szociális demagógiával egy letűnt korszakot akar visszaállítani. Az MDF szerint Orbán nem a népszavazás mellett érvelt, folytatta a hatalmi harcot.