Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2008. július-december (118. évfolyam, 28-52. szám)

2008-12-26 / 52. szám

I Népszava S­­ZABADSÁG Magyarország 2008. december 20., péntek Tollhegy ! Azt írják az újságok, kevés esély van arra, hogy megtalálják azt, aki Puskás sírja mellől egy bie­dermeier asztalt és széket lopott el. Olvastam néhány Scherlock Holmes történetet, ezért kicsit értetlenül állok a magyar rendőr­ség pesszimizmusa előtt. Nem is emlékszem, mikor fogtak tettest utoljára. Induljunk ki abból, ami a sajtóban megjelent. Eszerint csak engedéllyel látogatható az altemp­lomban az urnatemető. A bútorok csak akkor kerültek kihelyezésre, amikor kiemelt vendégek rótták le kegyeletüket a sírnál. Ha nem ma­guk a kiemelt vendégek cipelték el a biedermeier asztalt, akkor olyan személyek, akik kiemelt vendégek látogatásakor kaptak engedélyt a látogatásra. Holmes mielőtt e lis­tára pillant, kifaggatja a személy­zetet, hogy engedély nélkül ki mehet az altemplomba. Ezt a név­sort mellé teszi a vendéglistának, és elmehet reggelizni. Kovács II ti­zedestől annyit várhatunk el, hogy a teljes listát végigjárja Zsigulival. Holmes és egy átlagos képességű gimnazista azonban néhány jól irányzott kérdéssel egy óra múlva megmondaná, ki a tettes és hol az asztal. A helyzet ugyanis felettébb szokatlan. Miért egy altemplom­ból lop valaki egy biedermeier asztalt? Máshol nincs? Hogyan cipel ki valaki a Szent István templomból egy asztalt és egy szé­ket úgy, hogy azt senki ne vegye észre? Ehhez társak kellettek. Mit lehet kezdeni egy lopott asztallal? Hogy templomból lopnak, az még csak hagyján. De hogy Puskás Öcsi sírja mellől? Ezeknek semmi se szent. Magyarországon min­dig a nyomravezetői díjban bíz­nak, Holmesnál ilyet soha nem olvastam. Szegény Öcsi bácsit semmibe vették akkor is, amikor élt. Kihasználták, gyalázatosan bántak vele, aztán csináltak neki egy visszataszítóan rongyrázós, képmutató temetést. Most a róla elnevezett felcsúti futballakadé­­mia 50 ezer forintot ajánlott fel nyomravezetői díjnak. Nagyon megtisztelték. Nekik ő ennyit ér. Láttam a megnyitót, amikor Orbán Viktor és társai csak a rö­viditalokra ennek a sokszorosát költötték. Márpedig e lopásnak eszmei jelentősége van. Kit érde­kel a bútor? De hogy a nemzet legendájának sírhelyét csak úgy meg lehet gyalázni, az minden­nek a teteje. Magyarországnak nincs is más, csak Puskás Öcsi. Ha vele ezt meg lehet tenni, mit érdemes védeni? Mi ez a közöny? Nem a széket kéne keresni, embe­rek. Hanem az elvesztett tisztes­séget, becsületet. Bartus László Gyurcsány egyeztetésre hívta Orbánt A Fidesz elnöke nem konzultál a válság megoldásáról MTI Gyurcsány Ferenc miniszterelnök heteken belül szeretne asztalhoz ülni Orbán Viktorral, a legna­gyobb ellenzéki párt vezetőjével, hogy az ország előtt álló megol­dandó feladatokról, és a jövendő reformokról egyeztessenek. Or­bán Viktor elsőre nem zárkózott el, a részvétel feltételeinek közlé­sét ígérte, később viszont határo­zottan nemet mondott. Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök találkozót kezdemé­nyezett Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. „Telefonon hívtam fel Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, és meghívtam egy konzultációra" - erősí­tette meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormány ülése utáni budapesti sajtó­­tájékoztatóján. A kormányfő akkor elmondta, kabinetfő­nökeik keresik az időpontot arra, hogy január első felében mikor üljenek tárgyalóasztal­hoz. „Azt mondtam Orbán Viktor elnök úrnak, hogy üljünk le és beszéljük meg, mit tudunk közösen tenni az országért" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Elismerte, különbözőek a felelősségek, van, amit csak a kormány tehet meg, de van, amiben együtt kell működni. A mi­niszterelnök szerint muszáj meghallani az ország hang­ját, amely azt mondja: azért vannak vezetőink, hogy ál­lapodjanak meg az ország ér­dekében, harc helyett össze­fogásra van szükség. Az MSZP elnöke a kö­vetkező másfél évben elin­dítandó reformokhoz keres partnert, és miután az elmúlt hetekben többször nyilatko­zott arról, hogy minél széle­sebb körben szeretne egyez­tetni, ezért találkozna Orbán Viktorral is. Gyurcsány azt mondta, hogy nem egymás ellenében, hanem az ország érdekében kell politizálni, és vannak olyan kérdések, ame­lyek megoldásához külön-kü­­lön a kormány és az ellenzék is kevés. Csak együtt lehet megoldani őket. Orbán Viktor először úgy fogalmazott: zajlik a találko­zó előkészítése, de arról még egyeztet a párt vezetésével, hogy milyen feltételeket szabnak. A Fidesz elnöke dél­után még azt mondta, olyan reformokhoz nem adja a ne­vét a Fidesz, amelyek nem az emberek érdekeit szolgálják, de egy radikális gazdaság­­politikai fordulatról szívesen tárgyalnak. A gazdasági nyo­más megszüntetéséről és az alkotó energiák felszabadítá­sáról szeretnének egyeztetni. Később Deutsch Tamás közleményt adott ki, amiből kiderült, Orbán Viktor még­sem megy el a találkozóra. „Hogyan bízhatnának az em­berek azokban a szocialista politikusokban, akik éveken keresztül a szemükbe hazud­tak, akik ilyen mély válságba sodorták az országot? Bennük már nem bízhatunk. A Gyur­csány Ferenc által kezdemé­nyezett találkozóra Orbán Viktor nem megy el, mert­ei­ Dávid Ibolya, az MDF elnöke Or­bán Viktor kijelentésére reagálva elmondta, hogy a jelenlegi hely­zetben nem a konfrontációt kell növelni, hanem az együttműkö­dést keresni az ország érdeké­ben. Az országnak nem érdeke, hogy előrehozott választások legyenek, mert azok ellehetet­lenítenék a válság kezelését. Stabil kormányzásra van most szükség, hogy ha kell, be lehes­sen avatkozni. Ebben az esetben mindegy, hogy ki kormányoz, közösen kell segíteni, hogy az ország kijusson a gazdasági vál­ság okozta problémákból. Jogossá szeretné tenni, hogy van más út, lehet másképp kezelni a válságot, nem az emberek ellenére, hanem az emberek érdekeit védve" - áll Deutsch közleményében. A Fidesz szerint a magyar kormány félrekezelte a válsá­got, amikor a sikeres európai megoldás helyett a brutális megszorításokat választotta, így ma már nem is a válság, hanem annak súlyos félreke­­zelése jelenti az igazi veszélyt Magyarországra. „Ismételten felszólítjuk a kormányt, hogy ne menjen szembe Európával, és a brutá­lis megszorítások helyett lép­jen arra a sikeres útra, ame­lyen a kontinens kormányai valamint jegybankjai járnak, vagyis növekedési program­mal, adó- és kamatcsökken­téssel segítse az embereket, valamint a vállalkozásokat." Orbán Viktor a Fidesz elnöke a Fidesz választmány évadzáró ülésén a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete székházában. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) Orbán: nyomás alá kell helyezni a kormányt Csak akkor lehet megmenteni 2009-et, ha a nép vagy gazdaságpolitikája megváltoztatására, vagy az előre­hozott választásokra szorítja rá a kormányt, mondta Orbán Viktor évzáró beszédében. Szerinte az is jó for­gatókönyv, ha a parlament dönti meg a kabinetet. Ha a három alternatíva közül egyik sem valósul meg, akkor a Fidesz elnöke szerint 2009 ugyanolyan problémás év lesz, mint amilyen 2008 volt. „2008 nagyon nehéz, lehangoló év volt az ország szá­mára, egy hosszú lejtmenet aljára érkeztünk meg, de ha ásunk még, akkor persze tudunk lejjebb kerülni", mond­ta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint a problémák gyökere az, hogy Magyarországon ma elnyomás van, elsősorban nem politikai, hanem gazdasági természe­tű. Mivel Magyarország egy gúzsba kötött ország, ahol a vállalkozó szellemű emberek elé azonnal akadályokat gördítenek, ahol a kormány semmi mást nem akar, csak ellenőrizni (hol az adóhivatalon, hol a titkosszolgálat­okon, hol a bürokrácián keresztül), és nem engedi, hogy a magyar társadalomban dolgozó energia felszabadul­jon. „Ezt a fedőt kell leemelni a fazékról, hogy ez a gőz, ez a tehetség, ez a kreativitás, innováció tenniakarás, ér­tékteremtés ki tudjon szabadulni", mondta Orbán, aki szerint politikai változás nélkül biztos, hogy a következő is nagyon nehéz év lesz. Orbán ezután a három lehető­séget vázolta fel, amelyek megvalósulása esetén ment­hető lenne a 2009-es esztendő. Az első, hogyha az ország a kormányt a sztrájkkal, közakarattal, az európai parlamenti választás eredmé­nyével nyomás alá helyezi és ráveszi, hogy 180 fokos fordulatot hajtson végre elsősorban a gazdaságpoliti­kájában. A másik ha az ország rá tudja szorítani a kor­mányt, hogy az maga lássa be: minél hamarabb előre kell hozni a választást és a parlament feloszlatja magát. Orbán harmadik alternatívája pedig az, ha olyan esemé­nyek történnek, hogy nem a kormány, hanem a parla­ment többi szereplője látja be, hogy a politikai változás elengedhetetlen. (Magyarán az MSZP cserél kormány.) Orbán szerint mindenesetre reménykeltő, hogy a nép­szavazással éles fényű" reménysugár is megjelent a ma­gyar politikában, összefogás, nemzeti egység jött létre az„őszödi reformokkal"szemben. Illetve a népszavazás a modern jobboldal megszületésének szempontjából is rendkívül fontos volt, mert azt a leckét adta, hogy a po­litikában az első helyen az emberek mindennapi életét érintő kérdéseknek kell állniuk, mint az egészségügy, a tandíj, a megélhetés, az árak vagy a munkahelyek.

Next