Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2011. január-június (120. évfolyam, 1-25. szám)
2011-05-12 / 19. szám
* Az utolsó csatlós utolsó vádlottja Budapest „Ártatlan vagyok és fel fognak menteni”, nyilatkozta a három hónappal ezelőtti vádemelésre reagálva Képíró Sándor, nagy valószínűséggel az utolsó ember, akit a második világháború során elkövetett háborús bűncselekményekben való részvétellel vád alá helyeznek Magyarországon. A csütörtökön kezdődő perrel világszerte foglalkoznak; a New Age című dél-afrikai lap vezető cikkben ismerteti az előzményeket. ... AN... A Képíró-per kezdete idején reflektorfénybe kerül Magyarország náci múltja címmel közöl írást a New Age, amely bevezetőjében ismerteti olvasóival a budapesti Holokauszt Múzeum kálváriáját, nem takargatva Orbán Viktor kormányának szerepét sem, „amely már világszerte megdöbbenést váltott ki a sajtó elhallgattatására tett kísérletével, s amelyet most azzal gyanúsítanak, hogy megpróbálja eltüntetni a főváros Holokauszt Emlékközpontjából a kényelmetlen részleteket”. A New Age szerint mindez arra utal, hogy „Magyarországnak nehezére esik szembenézni múltjával”. Képíró Sándor csütörtökön kezdődő perével kapcsolatban a dél-afrikai lap idézi a Simon Wiesenthal Központ megállapítását, amely szerint az esemény egyike az utolsó nagy náci háborús bűnös pereknek - ha ugyan nem a legutolsó. A Holokauszt múzeummal kapcsolatos harc Horthy Miklósnak a Vészkorszakban vitt szerepének megítélése körül folyik. A kormányzó „az 1920-ban elveszített területek visszaszerzéséért cserébe szövetségre lépett a német nácikkal”, írja a New Age, idézve Gál András Levente államtitkárt, aki szerint „nincs ok-okozati összefüggésben az, hogy a magyarlakta vidékek visszatérnek Magyarországhoz és oda Horthy Miklós kormányzó és a magyar hadsereg bevonul, azzal, hogy később menetben hajtották az embereket a halálba”, ezért a kiállítást „át kell értékelni”. Gál „megjegyzései felháborodást váltottak ki a liberális sajtóban és a történészek között, akik cenzúrával gyanúsították a kormányt”, folytatódik a dél-afrikai újság beszámolója. „A múzeum átszervezésére született tervek és a jelenlegi igazgató, Harsányi László lecserélése egy, a kormány történelemmel kapcsolatos álláspontját jobban képviselő vezetőre csak tovább rontott a helyzeten. Míg Gál a zsidók ellen elkövetett bűncselekményeket lekicsinyelve néhány kapzsi ember cselekedetének állította be azokat, Harsányi rámutatott: “Huszonkét törvény és több száz kormányrendelet készítette elő a végső megoldást (azaz a zsidók kiirtását)”. A New Age, amely szerint nem az Orbán-kormány az első, amely képtelen szembenézni Magyarország náci múltjával, Paul Lendvait idézi, aki szerint eddig még soha, egyetlen magyar kormány sem volt erre képes. A lap kitér arra, hogy Magyarország a trianoni békeszerződésben mint első világháborús vesztes ország le kellett mondjon területe kétharmadáról és lakossága egyharmadáról, így amikor Adolf Hitler ezek egy részének visszaszármaztatásában közreműködött, Horthy némi vonakodással - csatlakozott a náci táborhoz. „Még ma is sok magyar vágyakozik az újraegyesített Nagy- Magyarország után”, állapítja meg a lap, tovább idézve Lendvait. „A jobboldali kormányok az érzelmek felkorbácsolására használták a nacionalizmus ügyét, a magyar Holokausztért való felelősséget és a ’zsidókérdést’ azonban a szőnyeg alá söpörték.” „Minden valószínűség szerint további fényt irányít Magyarország náci múltjára a Képíró-per. Az egykori magyar katonatisztet azzal vádolják, hogy háborús bűnökben működött közre 1942 januárjában az észak-szerbiai Újvidék városában, ahol több mint ezerkétszáz polgári személyt gyilkoltak meg”, tudatja olvasóival a New Age. „Képíró beismerte, hogy jelen volt a razziákon, fenntartja azonban, hogy ártatlan.” A dél-afrikai lap beszámol arról, hogy Képírót korábban, 1944- ben és 1946-ban is bíróság elé citálták már az újvidéki vérengzések miatt, de ennek nem volt eredménye. „Egyelőre nem világos, menynyi ideig fog tartani a legújabb per, vagy mikorra várható ítélet” - fejeződik be a New Age Képíró Sándorral foglalkozó ismertetése. Erre a harmadik perre a magyar hatóságok jóvoltából valószínűleg soha nem került volna sor, ha a Wiesenthal Központ fel nem hívja a figyelmet az Argentínából hazatelepült, a Frankel Leó utcai zsinagógával szemben háborítatlanul élő képíróra. Az 1914-ben született jogot, kereskedelmi iskolát végzett, majd ludovikás csendőrkiképzésben részesült férfit a Délvidék egy részének náci segédlettel történt visszacsatolása után vezényelték Újvidékre. Horthy már az ott végbement vérengzést követően léptette elő századossá; az 1943-44 között lefolytatott vizsgálatban ugyan megállapították a felelősségét, sőt tíz év börtönre ítélték, ezt azonban nemhogy nem kellett letöltenie, de pertörlés után hamarosan visszahelyezték beosztásába. A nácizmus végvonaglása közben Nyugatra sodródott Képíró hároméves ausztriai tartózkodás után, a római katolikus egyház hathatós segítségével távozott a háborús bűnösöket akkoriban előszeretettel fogadó perónista Argentínába, igénybe véve a kimondottan a nácik szöktetésére létrehozott Patkányútvonalat. Ezen olyan tömeggyilkosok szöktek Dél-Amerikába, mint Josef Mengele, Adolf Eichmann és egyes források szerint Hitler helyettese, Martin Bormann. A népbíróság így csak távollétében ítélhette tizennégy évre Képíró Sándort. A férfi 1996-ban tért vissza Magyarországra, ahol tíz éven át senki nem foglalkozott vele. 2006- ban a háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal Központ tájékoztatta hollétéről a magyar igazságszolgáltatást és tett ellene feljelentést azaz öt évvel ezelőtt. Az eljárás rendkívül nyögvenyelősen indult meg: a magyar hatóságok leplezetlen cinizmussal arra játszottak, hátha az idős férfi meghal, és így a „politikailag kényesnek” számító ügy kvázi önmagát fogja megoldani. Ez a számítás nem jött be, a háborús bűnökért már kétszer is elítélt, jelenleg kilencvenhét éves képíró szívósnak bizonyult. Az excsendőr tagadja, hogy bármi rosszat is tett volna, szerinte a Wiesenthal Központ „örült, hogy találtak még egy életben lévő csendőr századost, aki ugyan semmiféle zsidóellenes bűnt nem követett el, de ennek ellenére büntetlenül rá lehet fogni minden aljasságot. Találtak egy pertörléssel megszüntetett VKF-ítéletet, amit azért hoztak, hogy Szombathelyit i ti. Szombathelyi Ferenc altábornagyot, az újvidéki vérengzések egyik fő felelősét] tisztára mossák” - intézi el az első ítéletet egy mondattal az interneten is fellelhető önéletírásában Képíró, hozzátéve: „A pertörlési eljárást Csatay vezérezredes [honvédelmi miniszter] már az ítélethozatal idején elkezdte, és 1944. február 18-i hatállyal visszahelyeztek századosi rangomba.” Az éveken át húzódó ügy főszereplőjének - aki „mártíromsága” miatt időközben a magyarországi neohungarista szubkultúra bálványává vált - tavaly még arra is volt érkezése, hogy ellentámadásba lendüljön és rágalmazásért beperelje a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetőjét, Efraim Zuroffot. Ezt az eljárást azonban megszüntették, mivel Képíró a második tárgyaláson nem jelent meg. Képíró utoljára úgy nyilatkozott, ma már bánja, hogy hazajött, és a legszívesebben visszamenne Argentínában élő rokonaihoz. * A férfi 1996-ban tért vissza Magyarországra, ahol tíz éven át senki nem foglalkozott vele. 2006- ban a háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal Központ tájékoztatta hollétéről a magyar igazságszolgáltatást és tett ellene feljelentést - azaz öt évvel ezelőtt. Az eljárás rendkívül nyögvenyelősen indult meg: a magyar hatóságok leplezetlen cinizmussal arra játszottak, hátha az idős férfi meghal, és így a „politikailag kényesnek” számító ügy kvázi önmagát fogja megoldani. Ez a számítás nem jött be, a háborús bűnökért már kétszer is elítélt, jelenleg kilencvenhét éves képíró szívósnak bizonyult. Az excsendőr tagadja, hogy bármi rosszat is tett volna, szerinte a Wiesenthal Központ „örült, hogy találtak még egy életben lévő csendőr századost, aki ugyan semmiféle zsidóellenes bűnt nem követett el, de ennek ellenére büntetlenül rá lehet fogni minden aljasságot. Találtak egy pertörléssel megszüntetett VKF-ítéletet, amit azért hoztak, hogy Szombathelyit i ti. Szombathelyi Ferenc altábornagyot, az újvidéki vérengzések egyik fő felelősét] tisztára mossák” - intézi el az első ítéletet egy mondattal az interneten is fellelhető önéletírásában Képíró, hozzátéve: „A pertörlési eljárást Csatay vezérezredes [honvédelmi miniszter] már az ítélethozatal idején elkezdte, és 1944. február 18-i hatállyal visszahelyeztek századosi rangomba.” Az éveken át húzódó ügy főszereplőjének - aki „mártíromsága” miatt időközben a magyarországi neohungarista szubkultúra bálványává vált - tavaly még arra is volt érkezése, hogy ellentámadásba lendüljön és rágalmazásért beperelje a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetőjét, Efraim Zuroffot. Ezt az eljárást azonban megszüntették, mivel Képíró a második tárgyaláson nem jelent meg. Képíró utoljára úgy nyilatkozott, ma már bánja, hogy hazajött, és a legszívesebben visszamenne Argentínában élő rokonaihoz. szép szó 2011. MÁJUS 12., PÉNTEKI 15 HÉTRŐL-HÉTRE TALLÓZUNK A MAGYARORSZÁGI NÉPSZAVA SZÉP SZÓ MELLÉKLETÉBŐL. •»■ » »sár New OVrocBiV Air« Braakhym MV