Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2012. január-június (121. évfolyam, 1-26. szám)
2012-06-29 / 26. szám
GI NÉPSZAVA SZABADSÁG • %/7//tegy Miután romlanak a magyarországi megélhetési lehetőségek, újra felértékelődik a föld értéke. Ezért óriási figyelem kíséri, kik juthatnak potom áron hatalmas földterületekhez. Ha igazak a hírek, hogy a felcsúti polgármester, a helyi futballakadémia elnöke nem más, mint Orbán Viktor strómanja és vagyonkezelője, akkor örömmel jelenthetjük, hogy a miniszterelnök valóságos földbirtokos, és most már hercegi uradalom gazdája is. A többi földek elosztása a török porta gyakorlatára emlékeztet, a hűbéresek kapnak földeket a szultántól, teljesen mindegy, hogy értenek hozzá vagy nem, ott élnek, vagy nem. A dolog szépséghibája, hogy azok a vidéki emberek, akik e földek mellett laknak, de nem tudnak semmilyen fideszes funkciót vagy érdemet sem felmutatni, semmit nem kapnak, legfeljebb zsellérek lehetnek a saját földjeiken. Az egyik legnagyobb felháborodás azt kísérte, amikor a holdudvarhoz tartozó műkörmös nő jutott hozzá néhány száz hold földhöz. Legújabban arról hallani, hogy egy gyógypedagógus nyert a Fidesz „pályázatán”, méghozzá a Balatontól 900 méterre levő 34 hektáros szántót. A szerencsés gyógypedagógus férje Szedlák Attila, fideszes országgyűlési képviselő és polgármester. Szedlákéknak semmiféle gazdálkodói tapasztalatuk nincs, nem is balatonvilágosiak. A fideszes képviselő arra hivatkozik, hogy a felesége családjának voltak földjei, amit az államosításkor elvettek, most tulajdonképpen visszakapta ezeket. Csakhogy arra szolgált a kárpótlás. Majd azt mondja, amit meg is érthetünk, hogy „szeretnénk a gyerekeinknek megadni az esélyt, hogy a földből élhessenek, mint a nagyszüleink”. Ezzel csak az a baj, hogy a helyben lakók is szeretnének a földből megélni, nem nosztalgiából, hanem szükségből. Némileg pedig ellentmond a nemes szándéknak, hogy Szedlák úr szerint azért nem vették el a lehetőséget a helyiek elől, mert „helyi gazdálkodókkal fogják megműveltetni a területet”. Magyarán, örüljön a helyi paraszt, mert ugyanúgy dolgozhat a földön, mintha az övé lenne, csak éppen a föld és annak haszna nem az övé, hanem a párt hűséges katonájáé. Arról ugyanis megfeledkezik beszélni Orbán Viktor embere, hogy a területalapú támogatás miatt hektáronként több tízezer forintos nyereséghez lehet jutni, akkor is, ha a földön egy kapavágást sem végeznek. Arról nem beszélve, hogy a mostani bérlő elővásárlási jogot kap, fillérekért megveheti a hektárokat, majd négyszeres áron eladhatja a balatonvilágosi parasztnak, akinek már a támogatás sem jár majd. És ez a nemzeti ügyek kormánya, amely az emberekért van. Mi lenne, ha nem értük lenne? Bartus László magyarország Orbán a Die Pressében védte Horthyt Bécs Magyarországot még sok évig nem érinti, hogy az Európai Unió az erősebb integráció, a fiskális- és bankunió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuverenitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi lapban megjelent interjújában, sikeresnek ítélve eddigi kalandorpolitikáját. Kommunistázás, EU-ellenesség, Horthy-relativizálás,a szokásos retorika. ... AN... Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, „ha már teljesen készen áll rá”, mondta a kormányfő a vezető konzervatív osztrák napilapnak adott terjedelmes interjúban. Orbán Viktor a nemzetek Európája mellett - más szavakkal: az Európai Unió ellen - foglalt állást. A kontinens legnagyobb előnye a sokszínűsége - jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy a szuverenitáshoz kötődő jogok átadásakor „nagyon óvatosnak” kell lenni, s a kulcsfontosságú döntés ebből a szempontból az euróövezetbe való belépés kérdése. „Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelenlegi válságot, és hogy belül lesz-e jobb, vagy kívül”, mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében, és a sikert a kitűzött célokhoz képest kell mérni. „Vannak komoly nehézségeink, de eddig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk céljainkhoz”, jelentette ki. Kifejtette, kormányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország. Az IMF-program 2008-ban Európában Magyarország megmentését szolgálta. Görögország azóta összeomlott, Magyarország még mindig áll. A miniszterelnök a baloldalról úgy vélekedett, hogy azt 2010-ben szétzúzták. A Fidesz minden időközi választást megnyert, mutatott rá azzal kapcsolatban, hogy az újságíró olyan közvélemény-kutatásokra utalt, amelyek az MSZP-nek a Fideszét megközelítő támogatottságát mutatták ki. A vitákat kiváltó Horthy-emlékművek kérdéséről úgy vélekedett, hogy külön kell választani a történelmi vitákat a politikai vitáktól. „Közép-Európában a kommunisták egyik fő küldetése az volt, hogy kitöröljék a múltat. A múltról szóló mostani viták erre reagálnak”, vélekedett. Az akkori korszak pártjai közül a Fidesz a kisgazdapárttal van legközelebbi rokonságban, amely ellenzékben volt Horthyval szemben, mondta. “Emlékművek létesítéséről dönteni kizárólag az egyes önkormányzatok dolga” - mondta. A Horthyról szóló vitát hosszúnak és nagyon bonyolultnak nevezte Orbán Viktor, é s nem az én feladatom miniszterelnökként végleges ítéletet mondani. Amellett vagyok azonban, hogy a vita folytatódjon”, jelentette ki. „Magyarország demokrácia (...). Ha az emberek meg akarnak vitatni valamit, akkor meg kell vitatniuk”, hivatkozott a hungarista néplélek töretlenségére. Leszögezte, hogy egy Lenin-, Sztálin-, vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne. „Horthyt diktátornak nevezi valaki?”, felelt az újságnak arra kérdésére, hogy egy „hazai diktátor” emlékművével egyetért-e. „Szálasi Ferenc volt diktátor”, tette hozzá. Nyirő József újratemetésének ügyéről szólva kijelentette, hogy azt kegyeleti, és nem politikai kérdésnek tartja, és nem ért egyet azzal, hogy Kövér László részvétele szimbolikus jelentőségű politikai lépés lett volna „Bármely percben jöhet az IMF" Budapest - Magyarország készen áll a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó hivatalos tárgyalásokra, és bármelyik pillanatban érkezhetnek olyan hírek az IMF-ről, hogy ezek megindulhatnak, mondta Orbán Viktor miniszterelnök, immár sokadszor az elmúlt hónapokban. Megtudjuk tőle azt is, hogy Magyarországnak nem is biztos, hogy kell euró, minden bajunk oka változatlanul a külföld, az emberek viszont vissza fogják kapni a sportpályákat. A szabadságharc folytatódik, tárt karokkal várjuk az ellenséget. ... AN... Orbán Viktor továbbra is hiába áll készen a tárgyalások megkezdéséhez, lévén azok előfeltétele, hogy mondjon le arról a törekvéséből, hogy a tőle egyelőre független MNB-t rabigába hajtva rátegye a kezét az ország valuta- és aranytartalékaira. „Az MNB a magyar pénzügyi rendszer része. Az MNB-nek senki sem adhat utasítást, ideértve az Európai Központi Bankot is, nem pedig csak a magyar kormányt - szögezte le Orbán Viktor. A valóság az, hogy az egyes országok jegybankjai épp azért függetlenek, hogy a szövetség elejét vegye annak, hogy egyes tagállamok felelőtlen kormányai a vastartalék elköltésével végleg a szakadékba taszítsák a saját hazájukat. Magyarország készen áll az IMF/EU-tárgyalásokra, „nem rajtunk múlik, hogy mikor kezdjük el”, az EU már zöld lámpát adott, tehát „bármelyik pillanatban jöhetnek arról szóló hírek az IMF-től, hogy a tárgyalások megindulhatnak”, mondta Orbán aligha indokolt optimizmussal. A jövő évi költségvetés tervezetéről Orbán Viktor kifejtette: „egy rendes ország” nem az év utolsó óráiban fogadja el büdzséjét, hanem már az év közepén tudja, milyen keretfeltételek között működik majd a gazdasága a következő esztendőben. „Most léptünk arra az ösvényre, amin érdemes járni”, mondta a költségvetési törvényjavaslat pénteki benyújtására utalva, hozzátéve, hogy a halogatás helyett a rugalmasság a fontos, meg kell ugyanis őrizni a kabinet akcióképességét, s ezt szolgálják a tervezett jelentős tartalékok is. A büdzsé céljának a kormányfő azt nevezte, hogy Magyarország a saját lábára tudjon állni. A 2013-es költségvetés szerinte tovább növeli a munkalehetőségek számát, és csökkenti az adósság szintjét, egyúttal nem fordulhat elő, hogy egy terület kevesebb pénzből gazdálkodjon jövőre, mint idén. A pénzromlást Orbán ismét csak külső körülményeknek tudta be, holott a válságnak gyakorlatilag vége, és az összes kelet-európai posztkommunista ország gazdasági teljesítménye javult, kivéve Magyarországot és Belaruszt. A forint árfolyamára kitérve megjegyezte, az európai gazdaság bizonytalansága miatt arra érdemes felkészülni, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama a jövőben is ingadozni fog, a forintnál jóval erősebb valutáknál is ez a helyzet. A kormányfő a rádióinterjúban ismertette azt a kormánydöntést is, hogy “emberek visszakapják a sportpályákat, a csarnokokat meg a tanuszodákat, és azokat biztonságosan működtetjük a jövőben”. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy szerinte Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni. Orbán Viktor ezt azzal magyarázta, hogy szerinte az eurózónában egy nagyon erős, a nemzeti függetlenséget, szuverenitást jelentősen korlátozó központosítás zajlik majd le. A magyar kormányoldal a nemzetek Európájában hisz, nem a birodalmi koncepcióban. Az ENSZ emberjogi főbiztosságán a "magyar ügy" Genf/Budapest Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay aggodalmát fejezte ki hétfőn Magyarországgal kapcsolatban, egyebek mellett a bírói hatalom függetlenségét és a sajtószabadságot érintő legutóbbi jogszabályváltozások miatt. Budapest rövidesen tájékoztató anyagot küld Pillaynak, amiben arra készül, hogy magyarázza a bizonyítványát. ... AN... Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 20. ülésszakának megnyitóján Pillay más európai országok, így például Ukrajna, Moldova és Oroszország esetében is aggályainak adott hangot olyan törvényekkel összefüggésben, amelyek a szólásszabadságot és az emberek, köztük a szexuális kisebbségek tagjainak gyülekezési szabadságát korlátozzák. Kaleta Gábor, a budapesti külügyminisztérium sajtó-főosztályának vezetője azt mondta, az emberi jogi főbiztos a nyugati államok közül csak Kanadával és Magyarországgal kapcsolatban említett aggodalmakat. Kanada ugyancsak a „magyar viszonylat” miatt kelt aggodalmakat, az országot az új, kimondottan a cigányellenes terror miatt menekülő magyar romákra szabott új törvény miatt bírálják. Ezt Kanada képviselője kikérte magának, Magyarország nem vitázott.