Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2012. január-június (121. évfolyam, 1-26. szám)

2012-06-29 / 26. szám

G­I NÉPSZAVA SZABADSÁG • %/7//tegy Miután romlanak a magyarorszá­gi megélhetési lehetőségek, újra fel­értékelődik a föld értéke. Ezért óri­ási figyelem kíséri, kik juthatnak potom áron hatalmas földterüle­tekhez. Ha igazak a hírek, hogy a felcsúti polgármester, a helyi futballakadémia elnöke nem más, mint Orbán Viktor strómanja és vagyonkezelője, akkor örömmel jelenthetjük, hogy a miniszterel­nök valóságos földbirtokos, és most már hercegi uradalom gazdája is. A többi földek elosztása a török porta gyakorlatára emlékeztet, a hűbéresek kapnak földeket a szul­tántól, teljesen mindegy, hogy ér­tenek hozzá vagy nem, ott élnek, vagy nem. A dolog szépséghibája, hogy azok a vidéki emberek, akik e földek mellett laknak, de nem tud­nak semmilyen fideszes funkciót vagy érdemet sem felmutatni, sem­mit nem kapnak, legfeljebb zsellé­rek lehetnek a saját földjeiken. Az egyik legnagyobb felháborodás azt kísérte, amikor a holdudvarhoz tartozó műkörmös nő jutott hozzá néhány száz hold földhöz. Legújab­ban arról hallani, hogy egy gyógy­pedagógus nyert a Fidesz „pályáza­tán”, méghozzá a Balatontól 900 méterre levő 34 hektáros szántót. A szerencsés gyógypedagógus fér­je Szedlák Attila, fideszes ország­­gyűlési képviselő és polgármester. Szedlákéknak semmiféle gazdál­kodói tapasztalatuk nincs, nem is balatonvilágosiak. A fideszes képviselő arra hivatkozik, hogy a felesége családjának voltak földjei, amit az államosításkor elvettek, most tulajdonképpen visszakapta ezeket. Csakhogy arra szolgált a kárpótlás. Majd azt mondja, amit meg is érthetünk, hogy „szeret­nénk a gyerekeinknek megadni az esélyt, hogy a földből élhessenek, mint a nagy­szüleink”. Ezzel csak az a baj, hogy a helyben lakók is szeretnének a földből megélni, nem nosztalgiából, hanem szükségből. Némileg pedig ellentmond a ne­mes szándéknak, hogy Szedlák úr szerint azért nem vették el a lehe­tőséget a helyiek elől, mert „helyi gazdálkodókkal fogják megművel­­tetni a területet”. Magyarán, örül­jön a helyi paraszt, mert ugyanúgy dolgozhat a földön, mintha az övé lenne, csak éppen a föld és annak haszna nem az övé, hanem a párt hűséges katonájáé. Arról ugyan­is megfeledkezik beszélni Orbán Viktor embere, hogy a területala­pú támogatás miatt hektáronként több tízezer forintos nyereséghez lehet jutni, akkor is, ha a földön egy kapavágást sem végeznek. Ar­ról nem beszélve, hogy a mostani bérlő elővásárlási jogot kap, fil­lérekért megveheti a hektárokat, majd négyszeres áron eladhatja a balatonvilágosi parasztnak, akinek már a támogatás sem jár majd. És ez a nemzeti ügyek kormánya, amely az emberekért van. Mi len­ne, ha nem értük lenne? Bartus László m­agyarország Orbán a Die Pressében védte Horthyt Bécs­­ Magyarországot még sok évig nem érinti, hogy az Eu­rópai Unió az erősebb integráció, a fiskális- és bankunió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuverenitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk, jelentette ki Orbán Viktor mi­niszterelnök a bécsi lapban megjelent interjújában, sikeresnek ítélve eddigi kalandorpolitikáját. Kommunistázás, EU-ellenes­­ség, Horthy-relativizálás,a szokásos retorika. ... AN... Magyarország csak akkor csatla­kozik az euróövezethez, „ha már teljesen készen áll rá”, mondta a kormányfő a vezető konzervatív osztrák napilapnak adott terje­delmes interjúban. Orbán Vik­tor a nemzetek Európája mellett - más szavakkal: az Európai Unió ellen - foglalt állást. A kontinens legnagyobb előnye a sokszínűsé­ge - jelentette ki. Úgy vélekedett, hogy a szuverenitáshoz kötődő jogok átadásakor „nagyon óva­tosnak” kell lenni, s a kulcsfon­tosságú döntés ebből a szempont­ból az euróövezetbe való belépés kérdése. „Egyelőre nem tudni, hogyan vészeli át az euróövezet a jelenlegi válságot, és hogy belül lesz-e jobb, vagy kívül”, mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint Ma­gyarország nagyon sikeres volt a válság kezelésében, és a sikert a kitűzött célokhoz képest kell mérni. „Vannak komoly nehézsé­geink, de eddig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk céljainkhoz”, jelentette ki. Ki­fejtette, kormányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzet­ben volt, mint Görögország. Az IMF-program 2008-ban Euró­pában Magyarország megmenté­sét szolgálta. Görögország azóta összeomlott, Magyarország még mindig áll. A miniszterelnök a baloldalról úgy vélekedett, hogy azt 2010-ben szétzúzták. A Fi­desz minden időközi választást megnyert, mutatott rá azzal kap­csolatban, hogy az újságíró olyan közvélemény-kutatásokra utalt, amelyek az MSZP-nek a Fideszét megközelítő támogatottságát mu­tatták ki. A vitákat kiváltó Horthy-em­­lékművek kérdéséről úgy véleke­dett, hogy külön kell választani a történelmi vitákat a politikai vi­táktól. „Közép-Európában a kom­munisták egyik fő küldetése az volt, hogy kitöröljék a múltat. A múltról szóló mostani viták erre reagálnak”, vélekedett. Az akkori korszak pártjai közül a Fidesz a kisgazdapárttal van legközelebbi rokonságban, amely ellenzékben volt Horthyval szemben, mondta. “Emlékművek létesítéséről dön­teni kizárólag az egyes önkor­mányzatok dolga” - mondta. A Horthyról szóló vitát hosszúnak és nagyon bonyolultnak nevezte Orbán Viktor, é s nem az én fel­adatom miniszterelnökként vég­leges ítéletet mondani. Amellett vagyok azonban, hogy a vita foly­tatódjon”, jelentette ki. „Magyar­­ország demokrácia (...). Ha az emberek meg akarnak vitatni va­lamit, akkor meg kell vitatniuk”, hivatkozott a hungarista néplélek töretlenségére. Leszögezte, hogy egy Lenin-, Sztálin-, vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne. „Horthyt diktátornak nevezi valaki?”, felelt az újságnak arra kérdésére, hogy egy „hazai diktátor” emlékmű­vével egyetért-e. „Szálasi Ferenc volt diktátor”, tette hozzá. Nyirő József újratemetésének ügyéről szólva kijelentette, hogy azt ke­gyeleti, és nem politikai kérdés­nek tartja, és nem ért egyet az­zal, hogy Kövér László részvétele szimbolikus jelentőségű politikai lépés lett volna „Bármely percben jöhet az IMF" Budapest - Magyarország készen áll a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó hivatalos tár­gyalásokra, és bármelyik pillanatban érkezhetnek olyan hírek az IMF-ről, hogy ezek megindulhatnak, mondta Orbán Vik­tor miniszterelnök, immár sokadszor az elmúlt hónapokban. Megtudjuk tőle azt is, hogy Magyarországnak nem is biztos, hogy kell euró, minden bajunk oka változatlanul a külföld, az emberek viszont vissza fogják kapni a sportpályákat. A szabad­ságharc folytatódik, tárt karokkal várjuk az ellenséget. ... AN... Orbán Viktor továbbra is hiába áll készen a tárgyalások megkez­déséhez, lévén azok előfeltétele, hogy mondjon le arról a törek­véséből, hogy a tőle egyelőre független MNB-t rabigába hajtva rátegye a kezét az ország valuta- és aranytartalékaira. „Az MNB a magyar pénzügyi rendszer ré­sze. Az MNB-nek senki sem ad­hat utasítást, ideértve az Európai Központi Bankot is­, nem pedig csak a magyar kormányt - szö­gezte le Orbán Viktor. A valóság az, hogy az egyes országok jegy­bankjai épp azért függetlenek, hogy a szövetség elejét vegye annak, hogy egyes tagállamok fe­lelőtlen kormányai a vastartalék elköltésével végleg a szakadékba taszítsák a saját hazájukat. Magyarország készen áll az IMF/EU-tárgyalásokra, „nem rajtunk múlik, hogy mikor kezd­jük el”, az EU már zöld lámpát adott, tehát „bármelyik pillanat­ban jöhetnek arról szóló hírek az IMF-től, hogy a tárgyalások megindulhatnak”, mondta Orbán­­ aligha indokolt optimizmussal. A jövő évi költségvetés tervezeté­ről Orbán Viktor kifejtette: „egy rendes ország” nem az év utolsó óráiban fogadja el büdzséjét, ha­nem már az év közepén tudja, milyen keretfeltételek között mű­ködik majd a gazdasága a követ­kező esztendőben. „Most léptünk arra az ösvényre, amin érdemes járni”, mondta a költségvetési tör­vényjavaslat pénteki benyújtására utalva, hozzátéve, hogy a haloga­tás helyett a rugalmasság a fontos, meg kell ugyanis őrizni a kabinet akcióképességét, s ezt szolgálják a tervezett jelentős tartalékok is. A büdzsé céljának a kormányfő azt nevezte, hogy Magyarország a sa­ját lábára tudjon állni. A 2013-es költségvetés szerinte tovább nö­veli a munkalehetőségek számát, és csökkenti az adósság szintjét, egyúttal nem fordulhat elő, hogy egy terület kevesebb pénzből gaz­dálkodjon jövőre, mint idén. A pénzromlást Orbán is­mét csak külső körülmények­nek tudta be, holott a válságnak gyakorlatilag vége, és az összes kelet-európai posztkommunista ország gazdasági teljesítménye javult, kivéve Magyarországot és Belaruszt. A forint árfolyamára kitérve megjegyezte, az európai gazdaság bizonytalansága miatt arra érdemes felkészülni, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama a jövőben is ingadozni fog, a fo­rintnál jóval erősebb valutáknál is ez a helyzet. A kormányfő a rádióinter­júban ismertette azt a kormány­­döntést is, hogy “emberek vis­szakapják a sportpályákat, a csarnokokat meg a tanuszodákat, és azokat biztonságosan működ­tetjük a jövőben”. A miniszterel­nök beszélt arról is, hogy szerinte Magyarországnak érdemi vitát kell folytatnia a következő egy-két évben arról, hogy a megváltozott eurózónához akar-e csatlakozni. Orbán Viktor ezt azzal magyaráz­ta, hogy szerinte az eurózónában egy nagyon erős, a nemzeti füg­getlenséget, szuverenitást jelentő­sen korlátozó központosítás zajlik majd le. A magyar kormányoldal a nemzetek Európájában hisz, nem a birodalmi koncepcióban. Az ENSZ emberjogi főbiztosságán a "magyar ügy" Genf/Budapest­­ Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay aggodalmát fejezte ki hétfőn Magyarországgal kap­csolatban, egyebek mellett a bírói hatalom függetlenségét és a sajtószabadságot érintő legutóbbi jogszabályválto­zások miatt. Budapest rövi­desen tájékoztató anyagot küld Pillaynak, amiben arra készül, hogy magyarázza a bizonyítványát. ... AN... Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 20. ülésszakának meg­nyitóján Pillay más európai or­szágok, így például Ukrajna, Mol­dova és Oroszország esetében is aggályainak adott hangot olyan törvényekkel összefüggésben, amelyek a szólásszabadságot és az emberek, köztük a szexuális ki­sebbségek tagjainak gyülekezési szabadságát korlátozzák. Kaleta Gábor, a budapesti külügyminisztérium sajtó-főosz­tályának vezetője azt mondta, az emberi jogi főbiztos a nyugati államok közül csak Kanadával és Magyarországgal kapcsolatban említett aggodalmakat. Kanada ugyancsak a „magyar viszony­lat” miatt kelt aggodalmakat, az országot az új, kimondottan a cigányellenes terror miatt mene­külő magyar romákra szabott új törvény miatt bírálják. Ezt Kana­da képviselője kikérte magának, Magyarország nem vitázott.

Next