Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2012. július-december (121. évfolyam, 27-52. szám)

2012-10-12 / 41. szám

magyarország 2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK I 7 Orbán turulról, fajról és vérről Orbán Viktor szombaton előbb turult (a „Nemzeti Ösz­­szetartozás Emlékműve”) ava­tott Ópusztaszeren. Azt ál­lította, hogy a turul a magyar nemzeti azonosság jelképe, minden magyar ebbe szü­letik bele, ami a vérhez, a faj­hoz köt. ... AN... Orbán Matl Péter kárpátaljai szob­rászművész alkotásának, a Nem­zeti Összetartozás Emlékművének ópusztaszeri avatásán beszélt. „A turul őskép a magyarok ősképe. Beleszületünk, akár csak a nyel­vünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy ma­gyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít álla­mot, a mi seregeink vesztenek csa­tát Mohácsnál, a turulmadár pe­dig a mi, a most élő, a már meg­halt és az ezután megszülető ma­gyarok nemzeti azonosságának jelképe.” Továbbá: „Aki politikára adja a fejét, annak tudnia kell ol­vasni a jelekből. A jelekből olvasás képessége a kormányzáshoz nél­külözhetetlen. Aki kormányoz, tudja, hogy mindennek rendelt ideje van. A jelekből tudja, mikor van ideje szólásnak, és mikor van ideje van a hallgatásnak. Ma Szent Mihály napján szólok Önökhöz. Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója. A régi szokás szerint a pásztorok ilyenkor adnak szá­mot a rájuk bízott jószágról. Mi­felénk az a mondás járja, hogy Szent György napján, kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de Szent Mihálykor, a behajtás napján csak az a pásztor, aki elszámol. A po­litikus és a gazdaember egyaránt pásztor is, el kell számolnia a rá­bízott­akkal.” Orbán ezek után megjele­nik, mint egy pásztor és Messiás: „Mi azért jövünk össze, általában azért emelünk szobrot, hogy vá­laszokat keressünk az olyan kér­désekre, hogy kik is vagyunk mi, magyarok, mi közünk van egy­máshoz, mi az, amit ma külön-kü­­lön, és mi az, ami ma együtt meg kell tennünk. Ismerjük a jó pász­tor példázatát. A jó pásztorét, aki nem üldögélhet nyugodtan a tűz mellett, amíg nem adott számot a rábízottakról, akinek, ha száz ruha van, és elveszít közülük egyet, ott kell hagynia a kilencvenkilencet a pusztában, és addig kell mennie az elveszett után, amíg meg nem ta­lálja. És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, hazamegy, ösz­­szehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elve­szett juhomat. Elszámolni jöttem ma Önökhöz, és elszámolni jöt­tünk össze mindannyian. Elszá­molni a ránk bízottakkal. És, tisz­telt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, ma nyugodtan vethe­tünk számot magunkkal, s mond­hatjuk egymásnak: örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat.” Újra elhangzik, hogy a ma­gyar „világnemzet”, még nem Übermensch: „Ez szobor, amit ma Szent Mihály napján avatunk fel, a Nemzeti Összetartozás Emlékmű­ve. Arra figyelmeztet, hogy min­den magyar elszámolással tartozik minden magyar felé. A magyar vi­lágnemzet, hiszen az ország ha­tárai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ráadásul mil­liók szórattak szét ezeréves szál­láshelyünkön kívülre, ezért ahhoz, hogy erős politikai közösség jöj­jön létre, szükségünk van az ösz­­szetartozás megerősítésére.” Két részre osztja a magyaro­kat, az egyik a nemzet javát akar­ja, a másik pedig kígyó és Sá­tán: „Ma két hagyomány, két fel­fogás, két eszmerendszer, két­féle szív él a magyar politikában. Az egyik elutasítja a nemzeti ösz­­szetartozást, a másik ezt tekinti ki­indulópontnak. Az egyik lemond az elveszett juhokról, a másik foly­ton keresi. Az egyik szembefordít, a másik nemzeti együttműködést épít. Az egyik megtagadta testvé­reit 2004. december 5-én, a másik kiállt mellettük. 2010-ben a ma­gyarok elsöprő többséggel igent mondtak a nemzeti együttműkö­désre. Az új kormány hozzáfogott Magyarország alkotmányos új­jászervezéséhez, és harcba szállt az emberek munkahelyének és otthonának megvédéséért. Még­is talán a legnagyobb feladat egy új nemzetpolitika kikopácsolása­­volt, amelynek alapjait már 2001- ben leraktuk, amikor olyan stá­tustörvényt alkottunk, amelynek köszönhetően határon túli hon­fitársaink újra magyar nyelvű iga­zolványhoz jutottak. [...] Az egy­szerűsített honosítási eljárás révén kiterjesztettük a magyar állampol­gárságot, és ennek köszönhetően eddig 320 ezren éltek ezzel a le­hetőséggel, és Magyarország új Alaptörvényébe emeltük a nem­zetegyesítés programját.” Orbán Viktor Mihály ezután felidézi Szent Mihályt, aki kive­tette a Sátánt és követőit: A nem­zeti összetartozás napja rólunk, azokról a magyarokról szól, akik elszámolunk minden magyarnak. Ez az emlékmű azt üzeni, hogy egyetlen anyaország létezik, éspe­dig az, amely képes minden ma­gyart a trianoni határokon innen és túl egyetlen közösségben egye­síteni. Ma Szent Mihály napja van. Ezt adja ma elénk az írás. Idézem: „Akkor harc támadt a mennyben: Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai vé­dekeztek, de nem tudtak ellenáll­ni, és nem maradt számukra hely a mennyben. Letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították, és vele együtt lezuhantak angyalai is.” A korai antiszemitizmusban a zsidókkal azonosították az ördö­göt, akik az Antikrisztust várják. A Turul jegyében velük harcol és őket veti ki Szent Mihály képben Orbán Viktor. A magyarországi sajtóban a beszéddel kapcsolatban felmerült, hogy az a fizikai erőszak programja. Európa új törvénye, hogy az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak.„Az, aki tud olvasni a jelekből, olvashatja. Új törvé­nyek világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formáló­dó új világnak első parancsolata így hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullanak.” Nem magánügy: itt van újra a Ratkó-korszak Budapest - Kövér László fideszes házelnök kijelentet­te, hogy a gyermek nem ma­gánügy, hanem a közjó egyik eszköze. Azt nem lehet az em­berekre bízni, hogy hány gye­reket akarnak. ... AN... Az Országgyűlés elnöke a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének pénteki nemzetközi konferenciá­ján, a Parlament felsőházi termé­ben mondta azt, hogy a gyermek nem magánügy, hanem a köz­jó egyik eszköze, a gyermekvál­lalás pedig nemzetstratégiai kér­dés. Kövér László Az élet ajándék című rendezvényen indokoltnak nevezte, hogy a gyermeknevelés költségeihez adókedvezménnyel vagy családi pótlékkal járuljon hozzá az állam, a gyermekeket nevelők ugyanis - érvelt - a kö­zösségtől vesznek át terheket a jövő érdekében. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja és Kormos Kata szóvivő közleményében erre reagálva azt írta, Kövér László „csúnyán lebukott”. Az Ország­­gyűlés elnöke hogyan képzeli, hogy bármilyen demokratikus hatalom megmondja a családok­nak, hány gyermeket hozzanak, vagy ne hozzanak a világra? - kér­dezték. Szerintük ez a hozzáállás nem egy demokrácia iránt elkö­telezett értékrend, „hanem egy akarnoké: a nő nem egy szülőgép, a család nem egy gyermekgyár, amit a hatalom irányít”. Átkeresztelik az utcákat Budapest­­ Tizenhárom budapesti közterület elne­vezéséről, illetve nevének megváltoztatásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az ural­mon lévő kurzus ideológiai vágyai, törekvései köszönnek vissza. ... AN... Már korábban jelzésértékű volt, hogy a rezsim egyik első intézke­déseként épp a Köztársaság teret nevezte el II. János Pálról - ezzel párhuzamosan pedig zajlott a III. Magyar Köztársaság intézmény­­rendszerének megnyomorítása, kiüresítése és az új rendszer ideo­lógia célkitűzései szolgálatába ál­lítása. Most az V. kerületi Károlyi Mihály utca nevét Károlyi utcára változtatják, amely az indoklás szerint nem kizárólag az egyko­ri miniszterelnöknek, hanem az egész Károlyi családnak állíta­na emléket - valójában a „vörös gróf”csípi az Orbán-rendszer szemét, miután a huszadik száza­di magyar romlásért a Jobbikkal együtt őt teszik felelőssé. Kalkuttai Boldog Teréz anya nevét veheti fel egy XII. kerületi névtelen tér, az apáca boldoggá avatásának október 19-i évfor­dulója alkalmából. Az új utcane­vekben kifejezésre jut a magyar politikai és szellemi élet vatikáni gyarmatosítása - így neveznének el egy III. kerületi névtelen par­kot Fischer Ágoston lelkészről, valamint ugyancsak Óbudán Kiss Mihály szalézi szerzetes papról, róla állítólag azért, mert a II. vi­lágháború alatt menekültek életét mentette. A Tersánszky Józsi Jenő sétány Somogyi László plébános nevét viseli a továbbiakban. Zug­lóban két névtelen közterületet érintene a javaslat: az egyiket a zsidótörvények megalkotója, az öngyilkosságot elkövetett gróf Teleki Pál miniszterelnök. A sátoraljaújhelyi Getzler Jó­zsef 18 évesen, 1938-ban ment ki Toulouse-ba vegyészetet tanulni, ahol antifasiszta lett. A francia kommunista párt megbízásából tért vissza Magyarországra, ahol hadimunkásként dolgozott. A náci megszállás után illegalitás­ba vonult, a Pesti Barnabás nevet vette fel. A szálasista terror köze­pette elfogták, és Sopronkőhidán - a nyilas vésztörvényszék ítélete alapján - kivégezték. Mostantól fogva már Pesti Barnabásnak sem lehet utcája Budapesten. A róla elnevezett utca a továbbiakban a Piarista utca nevet viseli.

Next