Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2012. július-december (121. évfolyam, 27-52. szám)
2012-10-12 / 41. szám
magyarország 2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK I 7 Orbán turulról, fajról és vérről Orbán Viktor szombaton előbb turult (a „Nemzeti Öszszetartozás Emlékműve”) avatott Ópusztaszeren. Azt állította, hogy a turul a magyar nemzeti azonosság jelképe, minden magyar ebbe születik bele, ami a vérhez, a fajhoz köt. ... AN... Orbán Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotásának, a Nemzeti Összetartozás Emlékművének ópusztaszeri avatásán beszélt. „A turul őskép a magyarok ősképe. Beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élő, a már meghalt és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe.” Továbbá: „Aki politikára adja a fejét, annak tudnia kell olvasni a jelekből. A jelekből olvasás képessége a kormányzáshoz nélkülözhetetlen. Aki kormányoz, tudja, hogy mindennek rendelt ideje van. A jelekből tudja, mikor van ideje szólásnak, és mikor van ideje van a hallgatásnak. Ma Szent Mihály napján szólok Önökhöz. Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója. A régi szokás szerint a pásztorok ilyenkor adnak számot a rájuk bízott jószágról. Mifelénk az a mondás járja, hogy Szent György napján, kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de Szent Mihálykor, a behajtás napján csak az a pásztor, aki elszámol. A politikus és a gazdaember egyaránt pásztor is, el kell számolnia a rábízottakkal.” Orbán ezek után megjelenik, mint egy pásztor és Messiás: „Mi azért jövünk össze, általában azért emelünk szobrot, hogy válaszokat keressünk az olyan kérdésekre, hogy kik is vagyunk mi, magyarok, mi közünk van egymáshoz, mi az, amit ma külön-külön, és mi az, ami ma együtt meg kell tennünk. Ismerjük a jó pásztor példázatát. A jó pásztorét, aki nem üldögélhet nyugodtan a tűz mellett, amíg nem adott számot a rábízottakról, akinek, ha száz ruha van, és elveszít közülük egyet, ott kell hagynia a kilencvenkilencet a pusztában, és addig kell mennie az elveszett után, amíg meg nem találja. És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, hazamegy, öszszehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Elszámolni jöttem ma Önökhöz, és elszámolni jöttünk össze mindannyian. Elszámolni a ránk bízottakkal. És, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, ma nyugodtan vethetünk számot magunkkal, s mondhatjuk egymásnak: örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat.” Újra elhangzik, hogy a magyar „világnemzet”, még nem Übermensch: „Ez szobor, amit ma Szent Mihály napján avatunk fel, a Nemzeti Összetartozás Emlékműve. Arra figyelmeztet, hogy minden magyar elszámolással tartozik minden magyar felé. A magyar világnemzet, hiszen az ország határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ráadásul milliók szórattak szét ezeréves szálláshelyünkön kívülre, ezért ahhoz, hogy erős politikai közösség jöjjön létre, szükségünk van az öszszetartozás megerősítésére.” Két részre osztja a magyarokat, az egyik a nemzet javát akarja, a másik pedig kígyó és Sátán: „Ma két hagyomány, két felfogás, két eszmerendszer, kétféle szív él a magyar politikában. Az egyik elutasítja a nemzeti öszszetartozást, a másik ezt tekinti kiindulópontnak. Az egyik lemond az elveszett juhokról, a másik folyton keresi. Az egyik szembefordít, a másik nemzeti együttműködést épít. Az egyik megtagadta testvéreit 2004. december 5-én, a másik kiállt mellettük. 2010-ben a magyarok elsöprő többséggel igent mondtak a nemzeti együttműködésre. Az új kormány hozzáfogott Magyarország alkotmányos újjászervezéséhez, és harcba szállt az emberek munkahelyének és otthonának megvédéséért. Mégis talán a legnagyobb feladat egy új nemzetpolitika kikopácsolásavolt, amelynek alapjait már 2001- ben leraktuk, amikor olyan státustörvényt alkottunk, amelynek köszönhetően határon túli honfitársaink újra magyar nyelvű igazolványhoz jutottak. [...] Az egyszerűsített honosítási eljárás révén kiterjesztettük a magyar állampolgárságot, és ennek köszönhetően eddig 320 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, és Magyarország új Alaptörvényébe emeltük a nemzetegyesítés programját.” Orbán Viktor Mihály ezután felidézi Szent Mihályt, aki kivetette a Sátánt és követőit: A nemzeti összetartozás napja rólunk, azokról a magyarokról szól, akik elszámolunk minden magyarnak. Ez az emlékmű azt üzeni, hogy egyetlen anyaország létezik, éspedig az, amely képes minden magyart a trianoni határokon innen és túl egyetlen közösségben egyesíteni. Ma Szent Mihály napja van. Ezt adja ma elénk az írás. Idézem: „Akkor harc támadt a mennyben: Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, és nem maradt számukra hely a mennyben. Letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították, és vele együtt lezuhantak angyalai is.” A korai antiszemitizmusban a zsidókkal azonosították az ördögöt, akik az Antikrisztust várják. A Turul jegyében velük harcol és őket veti ki Szent Mihály képben Orbán Viktor. A magyarországi sajtóban a beszéddel kapcsolatban felmerült, hogy az a fizikai erőszak programja. Európa új törvénye, hogy az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak.„Az, aki tud olvasni a jelekből, olvashatja. Új törvények világa közeledik az európai kontinens felé. Ennek a formálódó új világnak első parancsolata így hangzik: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak, vagyis az erős nemzetek tagjai összefognak, a gyenge nemzetek széthullanak.” Nem magánügy: itt van újra a Ratkó-korszak Budapest - Kövér László fideszes házelnök kijelentette, hogy a gyermek nem magánügy, hanem a közjó egyik eszköze. Azt nem lehet az emberekre bízni, hogy hány gyereket akarnak. ... AN... Az Országgyűlés elnöke a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének pénteki nemzetközi konferenciáján, a Parlament felsőházi termében mondta azt, hogy a gyermek nem magánügy, hanem a közjó egyik eszköze, a gyermekvállalás pedig nemzetstratégiai kérdés. Kövér László Az élet ajándék című rendezvényen indokoltnak nevezte, hogy a gyermeknevelés költségeihez adókedvezménnyel vagy családi pótlékkal járuljon hozzá az állam, a gyermekeket nevelők ugyanis - érvelt - a közösségtől vesznek át terheket a jövő érdekében. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja és Kormos Kata szóvivő közleményében erre reagálva azt írta, Kövér László „csúnyán lebukott”. Az Országgyűlés elnöke hogyan képzeli, hogy bármilyen demokratikus hatalom megmondja a családoknak, hány gyermeket hozzanak, vagy ne hozzanak a világra? - kérdezték. Szerintük ez a hozzáállás nem egy demokrácia iránt elkötelezett értékrend, „hanem egy akarnoké: a nő nem egy szülőgép, a család nem egy gyermekgyár, amit a hatalom irányít”. Átkeresztelik az utcákat Budapest Tizenhárom budapesti közterület elnevezéséről, illetve nevének megváltoztatásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az uralmon lévő kurzus ideológiai vágyai, törekvései köszönnek vissza. ... AN... Már korábban jelzésértékű volt, hogy a rezsim egyik első intézkedéseként épp a Köztársaság teret nevezte el II. János Pálról - ezzel párhuzamosan pedig zajlott a III. Magyar Köztársaság intézményrendszerének megnyomorítása, kiüresítése és az új rendszer ideológia célkitűzései szolgálatába állítása. Most az V. kerületi Károlyi Mihály utca nevét Károlyi utcára változtatják, amely az indoklás szerint nem kizárólag az egykori miniszterelnöknek, hanem az egész Károlyi családnak állítana emléket - valójában a „vörös gróf”csípi az Orbán-rendszer szemét, miután a huszadik századi magyar romlásért a Jobbikkal együtt őt teszik felelőssé. Kalkuttai Boldog Teréz anya nevét veheti fel egy XII. kerületi névtelen tér, az apáca boldoggá avatásának október 19-i évfordulója alkalmából. Az új utcanevekben kifejezésre jut a magyar politikai és szellemi élet vatikáni gyarmatosítása - így neveznének el egy III. kerületi névtelen parkot Fischer Ágoston lelkészről, valamint ugyancsak Óbudán Kiss Mihály szalézi szerzetes papról, róla állítólag azért, mert a II. világháború alatt menekültek életét mentette. A Tersánszky Józsi Jenő sétány Somogyi László plébános nevét viseli a továbbiakban. Zuglóban két névtelen közterületet érintene a javaslat: az egyiket a zsidótörvények megalkotója, az öngyilkosságot elkövetett gróf Teleki Pál miniszterelnök. A sátoraljaújhelyi Getzler József 18 évesen, 1938-ban ment ki Toulouse-ba vegyészetet tanulni, ahol antifasiszta lett. A francia kommunista párt megbízásából tért vissza Magyarországra, ahol hadimunkásként dolgozott. A náci megszállás után illegalitásba vonult, a Pesti Barnabás nevet vette fel. A szálasista terror közepette elfogták, és Sopronkőhidán - a nyilas vésztörvényszék ítélete alapján - kivégezték. Mostantól fogva már Pesti Barnabásnak sem lehet utcája Budapesten. A róla elnevezett utca a továbbiakban a Piarista utca nevet viseli.