Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2014. január-május (122. évfolyam, 1-21. szám)
2014-05-23 / 20. szám
2I NÉPSZAVA SZABADSÁG Háborúra készül Peking és Hanoi? Peking Miközben a világ attól tart, hogy idővel katonai összetűzésbe keveredhet egymással Kína és Japán a Szenkaku-szigetek hovatartozása miatt, kiéleződött a konfliktus Peking és Hanoi között. A két állam viszonya ugyan sosem volt felhőtlen, ám az utóbbi hetek történései miatt a fegyveres összecsapás sem vált elképzelhetetlenné. Kína olajfúrótornyot létesített a Dél-kínai tengernek azon a részén, amelyet Vietnam magáénak vall. Kedden kínainak vélt gyárakra támadtak Vietnamban. ... R. T.... Múlt héten kínai és vietnami hajók ütköztek össze a Dél-kínaitenger vitatott hovatartozású területén. A kínai hajók szó szerint nekimentek a vietnamiaknak, s vízágyúkkal lőtték őket. A vietnamiak erődemonstrációja azonban végül teljességgel hatástalan maradt, a kínaiak ugyanis nagy túlerőben voltak, jelentős katonai haderőt vonultattak fel a fúrótornyot szállító hajó védelmében. Nguyen Tan Dung vietnami kormányfő „veszélyes és súlyos” incidensről beszélt. A miniszterelnök azonban nem érte el célját, a délkelet-ázsiai vezetők nem álltak ki mellette az ASEAN múlt hétvégi mianmari csúcstalálkozóján. A zárónyilatkozatban nem is utaltak az incidensre. Később Mianmar ugyan kiadott egy közleményt, amelyben aggodalmának adott hangot a Dél-kínai-tengeren történt események miatt, de a dokumentumban nem szerepelt Kína neve. Az a tény, hogy Vietnam nem tudta maga mellé állítani a térség államait, Kína diplomáciai sikerének tekinthető. Na és annak, hogy a térség egyes részeit a két országon kívül a Fülöp-szigetek és Tajvan is magáénak vallja. Az ASEAN az utóbbi években képtelen volt közös nevezőre jutni a Dél-kínai-tenger vitatott kérdéseivel kapcsolatban. A két évvel ezelőtti kambodzsai csúcstalálkozó épp emiatt fulladt kudarcba. Múlt vasárnap több százan tüntettek Kína hanoi nagykövetsége előtt. A viszony mélypontra jutását mutatja, hogy a vietnami kormány engedélyezte nemcsak a megmozdulást, azt is, hogy az állami lapok újságíró beszámoljanak az eseményről. Korábban ilyen elképzelhetetlen lett volna. Hét elején folytatódtak a tüntetések, amelyek egyre hevesebbé váltak. A vietnamiak több száz kisebb gyárra támadtak, tizenötöt közülük felgyújtottak. Megtámadták a helyi biztonsági erőket is. A tüntetők abból indultak ki, hogy kínai gyárakon álltak bosszút, de csak részben volt igazuk. Több épület ugyanis tajvani és dél-koreai tulajdonban van. Az incidensek hatására több vietnami gyárban függesztették fel a munkát. Vietnamban érezhetően nő Washington Hanoi mellé állt Bírálta Pekinget az Egyesült Államok a Paracacel-szigeteknél történt incidens miatt. John Kerry provokációval vádolta az országot. Az amerikai külügyminiszter kínai kollégájával, Vanj Jivel folytatott telefonbeszélgetése során mindkét felet felszólította arra, békés úton, a nemzetközi egyezmények szerint rendezzék a konfliktust. A kínai diplomácia vezetője ugyanakkor „objektivitást" kért a dél-kínai-tengeri konfliktus ügyében az Egyesült Államoktól. Washington előzőleg burkoltan Vietnam megfélemlítésével vádolta Kínát, s biztosította Hanoit arról, hosszabb távon partnerségük megerősítésére törekszik. A vietnami felségjelzésű hajók azt akarták megakadályozni, hogy a kínaiak olajfúrótornyot létesítsenek a területen, ahová Vietnam 29 hadi- és őrhajót vezényelt a Kína-ellenesség. Az elmúlt napok tüntetéseiben legalább 20 ezren vettek részt. A megmozdulások gócpontja a Binh Duong ipari park volt, amelyet a hanoi kormányzat azért hozott létre, hogy az országba csábítsa a külföldi befektetőket. Peking mindeközben váltig ragaszkodik ahhoz az állításához, amely szerint semmiféle törvénytelenség sem történt a fúrótorony felállítása során. Az Újkína hírügynökség azt közölte, a szerkezetet „bőven” kínai területen állították fel. A torony jelenleg több mint 200 kilométerre található a vietnami partoktól, s 25 kilométerre a mindkét ország által sajátjának vallott Paracel-szigetektől. Hogyan jutott háború küszöbére a két állam, hiszen a vietnami háború idején a Szovjetunió mellett Kína volt a kommunista Észak- Vietnam legfontosabb szövetségese. Peking ez idő tájt fegyvereket juttatott Hanoinak, s katonai kiképzésben részesítette a vietnami csapatokat. 1964-ben Teng Hsziao-ping akkori kínai kormányfő titokban egymillió jüan fejlesztési segélyt ígért Vietnamnak azzal a feltétellel, hogy az ország nem tart igényt a moszkvai segítségre. (Peking és Moszkva ekkor már túl volt a szakításon.) Szintén a hatvanas évek közepén Hanoi és Peking között megállapodás született arról, elhalasztják területi vitáikat Paracel- és a Spratly-szigetek hovatartozása ügyében. Az ötvenes években a Paracel-szigetek felét Kína, a másik felét Dél-Vietnam ellenőrizte. 1958-ban aztán Észak-Vietnam lemondott a Paracel-szigetekkel kapcsolatos igényéről Peking javára. A terület nemcsak stratégiai szempontból volt fontos, jelentős olaj- és földgázlelőhelyeket fedeztek fel. Amint a vietnami háború a végéhez közeledett, Észak-Vietnam már nem vette annyira komolyan korábbi, Kínának tett gesztusát, s bejelentette, lehetővé, tenné a külföldi cégek számára az olajkitermelést a vitatott hovatartozású vizeken. Sőt, 1975-ben az egységessé vált Vietnam ismételten bejelentette igényét a Paracel-szigetekre. Ezt követően rendkívül feszültté vált a két ország viszonya részben Vietnam kambodzsai bevonulása miatt, melynek során véget vetettek a vörös khmerek legalább egymillió áldozatot követelő terrorjának, részben pedig azért, mert Vietnam elnyomta a kínai gyökerekkel rendelkező hoa kisebbséget. 1979. február 17-én aztán a Kínai Néphadsereg átlépte a vietnami határt. A kínaiak rövid ideig Hanoit is fenyegették. A két ország közötti háború ugyan csak egy hónapig tartott, de mindkét fél súlyos veszteségeket könyvelhetett el. Becslések szerint 10 ezer kínai és 30 ezer vietnami katona halt, illetve sebesült meg. A béke törékenynek tűnt már csak amiatt is, mert Vietnam 60 ezer, Kína 400 ezer katonát vont össze a határszakasz közelében. A nyolcvanas években többször került sor incidensre a határszakaszon, s Kína több alkalommal is Vietnam megtámadásával fenyegetőzött. Új helyzet állt elő a Szovjetunió felbomlásával, illetőleg azzal, hogy Vietnam kivonult Kambodzsából. A két ország viszonya javulni kezdett, 1991 novemberében megállapodtak a viszony normalizálásáról. Kölcsönös magas rangú látogatásokkal, valamint egymás Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való felvételének támogatásával jelezték, új szakasz kezdődött Vietnam és Kína viszonyában. 2002-ben deklarálták: békés úton akarják megoldani a szigetvitát. A mézeshetek nem egészen 10 év múltán értek véget. 2011- ben Vietnam jelezte, hadgyakorlatot tart a Dél-kínai-tengeren. Peking előzőleg nemtetszését fejezte ki, hogy Vietnam olyan területen akar olajkitermelést folytatni, amely - meglátása szerint - Kínát illeti meg. 2012. június 21-én aztán a hanoi parlament olyan törvényt fogadott el, amely szerint a Spratly- és a Paracel-szigetek felett is Vietnam gyakorolja az ellenőrzést. Peking törvénytelennek és érvénytelennek nevezte a döntést. Sőt, Kína válaszként meghatározta, mely területek tartoznak hozzá. 2013 májusában Vietnam azzal vádolta Pekinget, eltalálták egy halászhajóját. Előre kódolható volt, hogy Vietnam és Kína között éleződhet a konfliktus Hszi Csin-ping 2012 novemberében történt pártelnökké, illetve 2013 márciusában elnökké választása után. Hszi ugyanis többször is hangoztatta, fontosnak tartja a kínai nemzeti érdekek védelmét a Dél-kínai-tengeren is. Színre lépése után vált feszültebbé Japán és Kína viszonya is. Kína szerint nem történt törvénytelenség az olajfúró torony felállításánál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHINA PHOTOS glóbusz Ír papnak öntötte ki szívét a First Lady A néhai amerikai elnök, John F. Kennedy özvegye egy ír pappal osztotta meg gondolatait szerelméről, házasságáról, majd férje elvesztéséről. ... MTI... Jacqueline Bouvier Kennedy fiatal lányként, 21 évesen ismerkedett meg Írországban Joseph Leonard tiszteletessel, s 14 éven keresztül őszintén kiöntötte a szívét. Ezek a levelek eddig még sehol nem jelentek meg, az Irish Times című lap kedden először közölt belőlük részleteket. Jackie Kennedy korábbi leveleit jórészt megfésülve, szerkesztve publikálták, a lap azt írja, ezek az eddig ismeretlen levelek a néhai First Lady önéletrajzának is tekinthetők. A 33 levelet a Sheppards ír aukciósház árverezi el, a tervek szerint júniusban. Arra számítanak, hogy a levélköteg mintegy 1,6 millió dollárért kelhet el. Eddig még sehol nem olvashatott a világ arról, hogyan élte meg Jackie férje hűtlenkedését. „Ő olyan, mint az apám - imádja a vadászatot, de unja a győzelmet. Bár megnősült, utána is bizonyítékra van szüksége, hogy még mindig vonzó, így más nőkkel flörtöl. Jól emlékszem, ezek a flörtök majdnem megölték az anyámat” - írja az egyik levélben. Amikor 1956-ban elveszítettek egy gyermeket, Jackie azzal vigasztalta magát, hogy a sok szomorúságból még jó is kijöhet, közelebb kerültek egymáshoz a férjével. JFK meggyilkolása után csak az atyának vallotta be, hogy megrendült bizalma Istenben. „Keserűség van a szívemben ellene, de ezt csak hárman tudjuk, ő, ön és én” - írta. A Fehér Házból kiköltözött First Lady vissza akarta szerezni lelki békéjét, mert nem akarta, hogy keserűségben nevelje fel gyermekeit. E bizalmas vallomások mellett Leonard atyával rendszeresen küldtek egymásnak karácsonyi üdvözletet, fotókat és újságkivágatokat, rendszeresen megajándékozták egymást. Az ír papot Jackie 1955-ben akkor még szenátor férjének is bemutatta.