Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2014. január-május (122. évfolyam, 1-21. szám)

2014-05-23 / 20. szám

2­I NÉPSZAVA SZABADSÁG Háborúra készül Peking és Hanoi? Peking­­ Miközben a világ attól tart, hogy idővel kato­nai összetűzésbe keveredhet egymással Kína és Japán a Szenkaku-szigetek hovatarto­zása miatt, kiéleződött a konf­liktus Peking és Hanoi között. A két állam viszonya ugyan sosem volt felhőtlen, ám az utóbbi hetek történései mi­att a fegyveres összecsapás sem vált elképzelhetetlenné. Kína olajfúrótornyot létesített a Dél-kínai tengernek azon a részén, amelyet Vietnam ma­gáénak vall. Kedden kínainak vélt gyárakra támadtak Vi­etnamban. ... R. T.... Múlt héten kínai és vietnami ha­jók ütköztek össze a Dél-kínai­­tenger vitatott hovatartozású te­rületén. A kínai hajók szó szerint nekimentek a vietnamiaknak, s vízágyúkkal lőtték őket. A vietna­miak erődemonstrációja azonban végül teljességgel hatástalan ma­radt, a kínaiak ugyanis nagy túl­erőben voltak, jelentős katonai haderőt vonultattak fel a fúró­tornyot szállító hajó védelmében. Nguyen Tan Dung vietnami kor­mányfő „veszélyes és súlyos” in­cidensről beszélt. A miniszterelnök azonban nem érte el célját, a délkelet-ázsiai vezetők nem álltak ki mellette az ASEAN múlt hétvégi mianmari csúcstalálkozóján. A zárónyilat­kozatban nem is utaltak az in­cidensre. Később Mianmar ugyan kiadott egy közleményt, amely­ben aggodalmának adott hangot a Dél-kínai-tengeren történt ese­mények miatt, de a dokumentum­ban nem szerepelt Kína neve. Az a tény, hogy Vietnam nem tudta maga mellé állítani a térség álla­mait, Kína diplomáciai sikerének tekinthető. Na és annak, hogy a térség egyes részeit a két országon kívül a Fülöp-szigetek és Tajvan is magáénak vallja. Az ASEAN az utóbbi években képtelen volt közös nevezőre jut­ni a Dél-kínai-tenger vitatott kér­déseivel kapcsolatban. A két év­vel ezelőtti kambodzsai csúcs­­találkozó épp emiatt fulladt ku­darcba. Múlt vasárnap több szá­zan tüntettek Kína hanoi nagy­­követsége előtt. A viszony mély­pontra jutását mutatja, hogy a vi­etnami kormány engedélyezte nemcsak a megmozdulást, azt is, hogy az állami lapok újságíró be­számoljanak az eseményről. Ko­rábban ilyen elképzelhetetlen lett volna. Hét elején folytatódtak a tüntetések, amelyek egyre heve­sebbé váltak. A vietnamiak több száz kisebb gyárra támadtak, tizenötöt közü­lük felgyújtottak. Megtámadták a helyi biztonsági erőket is. A tünte­tők abból indultak ki, hogy kínai gyárakon álltak bosszút, de csak részben volt igazuk. Több épü­let ugyanis tajvani és dél-koreai tulajdonban van. Az incidensek hatására több vietnami gyárban függesztették fel a munkát. Vietnamban érezhetően nő Washington Hanoi mellé állt Bírálta Pekinget az Egyesült Ál­lamok a Paracacel-szigeteknél történt incidens miatt. John Kerry provokációval vádolta az országot. Az amerikai külügyminiszter kínai kollégájával, Vanj Jivel folytatott telefonbeszélgetése során mind­két felet felszólította arra, békés úton, a nemzetközi egyezmények szerint rendezzék a konfliktust. A kínai diplomácia vezetője ugyan­akkor „objektivitást" kért a dél-kí­­nai-tengeri konfliktus ügyében az Egyesült Államoktól. Washington előzőleg burkoltan Vietnam meg­félemlítésével vádolta Kínát, s biz­tosította Hanoit arról, hosszabb tá­von partnerségük megerősítésére törekszik. A vietnami felségjelzésű hajók azt akarták megakadályozni, hogy a kínaiak olajfúrótornyot létesítse­nek a területen, ahová Vietnam 29 hadi- és őrhajót vezényelt­ a Kína-ellenesség. Az elmúlt na­pok tüntetéseiben legalább 20 ez­ren vettek részt. A megmozdulá­sok gócpontja a Binh Duong ipa­ri park volt, amelyet a hanoi kor­mányzat azért hozott létre, hogy az országba csábítsa a külföldi be­fektetőket. Peking mindeközben váltig ragaszkodik ahhoz az ál­lításához, amely szerint semmi­féle törvénytelenség sem történt a fúrótorony felállítása során. Az Újkína hírügynökség azt közölte, a szerkezetet „bőven” kínai terü­leten állították fel. A torony jelenleg több mint 200 kilométerre található a viet­nami partoktól, s 25 kilométerre a mindkét ország által sajátjának vallott Paracel-szigetektől. Ho­gyan jutott háború küszöbére a két állam, hiszen a vietnami há­ború idején a Szovjetunió mellett Kína volt a kommunista Észak- Vietnam legfontosabb szövetsége­se. Peking ez idő tájt fegyvereket juttatott Hanoinak, s katonai ki­képzésben részesítette a vietnami csapatokat. 1964-ben Teng Hsziao-ping akkori kínai kormányfő titokban egymillió jüan fejlesztési segélyt ígért Vietnamnak azzal a feltétel­lel, hogy az ország nem tart igényt a moszkvai segítségre. (Peking és Moszkva ekkor már túl volt a sza­kításon.) Szintén a hatvanas évek köze­pén Hanoi és Peking között meg­állapodás született arról, elhalaszt­ják területi vitáikat Paracel- és a Spratly-szigetek hovatartozása ügyében. Az ötvenes években a Paracel-szigetek felét Kína, a má­sik felét Dél-Vietnam ellenőrizte. 1958-ban aztán Észak-Vietnam lemondott a Paracel-szigetekkel kapcsolatos igényéről Peking ja­vára. A terület nemcsak stratégiai szempontból volt fontos, jelentős olaj- és földgázlelőhelyeket fedez­tek fel. Amint a vietnami háború a vé­géhez közeledett, Észak-Vietnam már nem vette annyira komolyan korábbi, Kínának tett gesztusát, s bejelentette, lehetővé, tenné a kül­földi cégek számára az olajkiter­melést a vitatott hovatartozású vi­zeken. Sőt, 1975-ben az egységessé vált Vietnam ismételten bejelentet­te igényét a Paracel-szigetekre. Ezt követően rendkívül fe­szültté vált a két ország viszonya részben Vietnam kambodzsai be­vonulása miatt, melynek során véget vetettek a vörös khmerek legalább egymillió áldozatot kö­vetelő terrorjának, részben pedig azért, mert Vietnam elnyomta a kínai gyökerekkel rendelkező hoa kisebbséget. 1979. február 17-én aztán a Kínai Néphadsereg átlépte a vietnami határt. A kínaiak rövid ideig Hanoit is fenyegették. A két ország közötti háború ugyan csak egy hónapig tartott, de mindkét fél súlyos veszteségeket könyvel­hetett el. Becslések szerint 10 ezer kínai és 30 ezer vietnami katona halt, illetve sebesült meg. A béke törékenynek tűnt már csak amiatt is, mert Vietnam 60 ezer, Kína 400 ezer katonát vont össze a határszakasz közelében. A nyolcvanas években többször ke­rült sor incidensre a határszaka­szon, s Kína több alkalommal is Vietnam megtámadásával fenye­getőzött. Új helyzet állt elő a Szov­jetunió felbomlásával, illetőleg az­zal, hogy Vietnam kivonult Kam­bodzsából. A két ország viszonya javulni kezdett, 1991 novemberé­ben megállapodtak a viszony nor­malizálásáról. Kölcsönös magas rangú lá­togatásokkal, valamint egymás Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való felvételének támo­gatásával jelezték, új szakasz kez­dődött Vietnam és Kína viszonyá­ban. 2002-ben deklarálták: békés úton akarják megoldani a sziget­vitát. A mézeshetek nem egészen 10 év múltán értek véget. 2011- ben Vietnam jelezte, hadgyakor­latot tart a Dél-kínai-tengeren. Peking előzőleg nemtetszését fe­jezte ki, hogy Vietnam olyan te­rületen akar olajkitermelést foly­tatni, amely - meglátása szerint - Kínát illeti meg. 2012. június 21-én aztán a ha­noi parlament olyan törvényt fo­gadott el, amely szerint a Spratly- és a Paracel-szigetek felett is Vi­etnam gyakorolja az ellenőrzést. Peking törvénytelennek és ér­vénytelennek nevezte a döntést. Sőt, Kína válaszként meghatároz­ta, mely területek tartoznak hoz­zá. 2013 májusában Vietnam az­zal vádolta Pekinget, eltalálták egy halászhajóját. Előre kódolha­tó volt, hogy Vietnam és Kína kö­zött éleződhet a konfliktus Hszi Csin-ping 2012 novemberében történt pártelnökké, illetve 2013 márciusában elnökké választása után. Hszi ugyanis többször is hangoztatta, fontosnak tartja a kí­nai nemzeti érdekek védelmét a Dél-kínai-tengeren is. Színre lé­pése után vált feszültebbé Japán és Kína viszonya is. Kína szerint nem történt törvénytelenség az olajfúró torony felállításánál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHINA PHOTOS glóbusz Ír papnak öntötte ki szívét a First Lady A néhai amerikai elnök, John F. Kennedy özvegye egy ír pappal osztotta meg gondola­tait szerelméről, házasságáról, majd férje elvesztéséről. ... MTI... Jacqueline Bouvier Kennedy fiatal lányként, 21 évesen ismerkedett meg Írországban Joseph Leonard tiszteletessel, s 14 éven keresztül őszintén kiöntötte a szívét. Ezek a levelek eddig még sehol nem je­lentek meg, az Irish Times című lap kedden először közölt belőlük részleteket. Jackie Kennedy korábbi le­veleit jórészt megfésülve, szer­kesztve publikálták, a lap azt írja, ezek az eddig ismeretlen levelek a néhai First Lady önéletrajzá­nak is tekinthetők. A 33 levelet a Sheppards ír aukciósház árvere­zi el, a tervek szerint júniusban. Arra számítanak, hogy a levélkö­­teg mintegy 1,6 millió dollárért kelhet el. Eddig még sehol nem olvas­hatott a világ arról, hogyan élte meg Jackie férje hűtlenkedését. „Ő olyan, mint az apám - imádja a vadászatot, de unja a győzelmet. Bár megnősült, utána is bizonyí­tékra van szüksége, hogy még mindig vonzó, így más nőkkel flörtöl. Jól emlékszem, ezek a flör­tök majdnem megölték az anyá­mat” - írja az egyik levélben. Amikor 1956-ban elveszítet­tek egy gyermeket, Jackie azzal vigasztalta magát, hogy a sok szomorúságból még jó is kijöhet, közelebb kerültek egymáshoz a férjével. JFK meggyilkolása után csak az atyának vallotta be, hogy megrendült bizalma Istenben. „Keserűség van a szívemben elle­ne, de ezt csak hárman tudjuk, ő, ön és én” - írta. A Fehér Házból kiköltözött First Lady vissza akar­ta szerezni lelki békéjét, mert nem akarta, hogy keserűségben nevel­je fel gyermekeit. E bizalmas val­lomások mellett Leonard atyával rendszeresen küldtek egymásnak karácsonyi üdvözletet, fotókat és újságkivágatokat, rendszeresen megajándékozták egymást. Az ír papot Jackie 1955-ben akkor még szenátor férjének is bemutatta.

Next