Amerikai Magyar Népszava, 1927. május (28. évfolyam, 121-151. szám)

1927-05-06 / 126. szám

Mai számunk 6 oldal. An American Newspaper, printed in the Magyar Language, promulgat­ing American ideas and principles to a liberty loving Magyar race. The DAILY AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA is the largest, oldest and only Hnngartan A. B. C. audited Newspaper in the United States. A merikai AMH8CAN HUNGARiANPEQPLES'YQKS CITY EDITION POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP Bátorod ms Second CLui Mfttter, Foci Office* New York* H. X* N épszava THE0LDE5I HUNGARIAN QSffif NSSSffl f*agea A legrégibb és legelterjedtebb napi­lap az Egyesült Államokban, amely­nek minden sora az Amerikában éld magyarság érdekeit szolgálja. SUBSCRIPTION $8.00 PER ANNUM PUBLISHED DAILY VOL. XXVIII. Évf. No. 126. szám NEW YORK, N. Y., 24 UNION SQUARE, PÉNTEK, 1927 MÁJUS 6 Egyes szám ára 3 cent The DAILY AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ia the largest, oldest and only Hungarian A. B. C. audited Newspaper in the United States. Újabb 50,000 ember otthonát fenyegeti a Mississippi árja A hajléktalanok száma sok ezerrel növekedett Louisiana államban egyedül 200 ezer már a hajléktalanok száma NEW ORLEANS, máj. 5. — A Mississippi és mellékfolyói áradása egyre növekszik. Egyes helyeken újabb gátszakadások történtek, aminek következté­ben a vidéken legalább 50,000 ember otthonát fenyegeti pusz­tulással az árvíz. A menekülők útjára újabb ezrek léptek. Delhi felé menekül a legtöbb ember az árvíz elől, mert itt még biz­tosabb a helyzet, mint Vicks­­burgban. Tensas­parisht kiürítették. 1882 óta most először vált szük­ségessé ennek a vidéknek a ki­ürítése. St. Joseph, Water­proof és Newellton községek­nek minden lakója elmenekült a helyszínről, mert St. Joseph­­től négy mértföldnyire északra a gát beszakadt s a Mississippi habjai úgyszólván órák alatt öntötték el az egész területet. Concordia parishból 12,000 em­ber menekült el. Cidalia és Ferryday, ennek a parishnak két legnagyobb községe,­ rész­ben már víz alatt van, részben rövid idő múlva víz alatt lesz, mert az ár terjedését teljesen lehetetlen megakadályozni. A többi szomszédos panikok, mint Madison, East és West Carroll, Moorehouse, Richland, Franklin és Cathoula is erősen megérezték az árt és innen is elmenekült a lakosság leg­nagyobb része. Sokaknak nem volt idejük menekülni. Bekerí­tette őket az árvíz. Motorcsó­nakoknak és kis hajóknak egész flottája cirkálja be az el­öntött vidéket itt és menti meg az árvíztől bekerített lakoso­kat, akik házak és fák tetején és kis dereglyéken kerestek menedéket a zugó víz elől. Alig 24 óra lefolyása alatt több mint ötezer ember vált hajléktalanná ezen a környé­ken és attól tartanak, hogy esetleges újabb gátszakadások a többi, még el nem öntött köz­ségeket is rövidesen víz alá fogják juttatni. Toombs tábornok, a delhii menekülő tábor parancsnoka, kijelentette, hogy ha nem kap újabb felszerelést, nem tudja elhelyezni a menekülteket.­­ Óriási számban jönnek Delhibe a menekülők és elhelyezésük nagy gondot okoz a tábor ve­zetőségének. Soha eddig még nem volt példa arra, hogy ilyen hatal­mas mentőcsapatok és mentő­flották dolgozzanak egy árvíz­nél. A mentőcsapatok ember­­feletti munkájának köszön­hető, hogy a katasztrófa nagy­ságához mérten az áldozatok száma aránylag nem olyan nagy. Newellton polgármestere annak a hitének adott kifeje­zést, hogy a vidéken senki sem halt meg az árban, mert jóelőre tudták már figyelmeztetni a lakosságot a veszedelemről. MASTERSON RENDŐR EGYIK GYILKOSÁT BŰNÖSNEK MOND­­TA KI AZ ESKÜDTSZÉK Alig negyven percnyi tanács­kozás után bűnös verdiktet ho­zott az esküdtszék Peter Seiler ellen, akit James Masterson rendőr megölése miatt elsőfo­kú gyilkosság vádja alapján állítottak a bíróság elé. Donel­­lan bíró utasította az esküdt­széket, hogy vagy bűnös, vagy felmentő verdiktet hozzanak Seiler ellen, de a verdikt első­fokú gyilkosságra szóljon. Az esküdtszék bűnösnek találta a vádlottat. sTátaraEEil P FOTOGRÁFIÁIBÓL Harletonban, Pap­a Reading vasút egyik személyvonatának mozdonyába belerohant egy teherautó a vasúti keresztezésnél.­­ A mozdony romjait mutatja a kép. A Vatikán nem avatkozik az amerikai elnökválasztásba Nem­ szól bele egyetlen­egy ország­ politiká­jába, legkevésbé Amerikában RÓMA, máj. 5. — Alfred E. Smith new yorki kormányzó­­tok esetleges elnökjelöltségé­vel vonatkozás­ban az ameri­kai sajtótudó­­sítók ma fele­lősségteljes va­tikáni helyről a Szentszék vél­­­e­m­é­n­y­éről szereztek t­u­­­domást. A XL Pius pápa Szentszék azt tartja, hogy téves nyomon haladnak azok, akik azt hiszik, hogy Smith a Vatikán jelöltje. A Szentszéknek semmi különö­sebb oka nincs azt kívánni, hogy katolikus ember legyen az Egyesült Államok elnöke; minden tekintetben kedvére való a mostani elnöknek a ka­tolikusokkal való viselkedése; nem avatkozik semmilyen ál­lam politikai ügyeibe, tehát az amerikai elnökválasztásba sem kíván befolyni. A félhivatalos nyilatkozat többek között kiemeli azt is, hogy a hivatalos és nem hiva­talos Amerika soha nem elle­nezte, még kevésbbé gátolta, hogy az amerikai katolikusok vallásukat egyházi szertartá­saik szerint gyakorolják és a római egyházzal szemben a chicagói Eucharisztikus Kon­gresszus idején bebizonyítot­ta tiszteletét Amerika. A Szentszék még olyan or­szágokban is tartózkodik, hogy a politikába befolyjon, ahol a lakosság túlnyomó részben ka­tolikus vallású. Annál inkább kíván tartózkodni ilyen beavat­kozástól Amerikában, ahol a protestánsok vannak túlsúly­ban. Kétségtelen, hogy nagy tiszteletnek venné a Szentszék, ha katolikus ember kerülne Amerikában az elnöki székbe, de érdekében semmi körülmé­nyek között nem lép közbe és elhárítja magától azt a felte­vést, hogy Smith a Vatikán jelöltje. Még 66 benrekedt bányász van az everettsvillei bánya romjai alatt A mentők újabban még öt bá­nyász holttestét hozták felszínre FAIRMONT, W. Van máj. 5. — A New England Fuel & Transportation Co. everettsvil­lei bányájának a romjai alatt még mindig 66 bányász van. Ezeknek elpusztulását bizo­nyosra veszik. A mentési munkálatok ismét a legnagyobb eréllyel indultak meg és most már arra szorít­kozhatnak csupán, hogy a bá­nyában elpusztultak holttestét hozzák felszínre. Tegnap öt holttestet ástak ki a mentők. BETILTOTTÁK A BERLINI KOMMUNISTÁK TÜNTETÉSÉT BERLIN, máj. 5.— A kom­munisták a május 8-ikán tar­tandó fascista felvonulás ellen tüntető demonstrációt akadtak rendezni. A berlini rendőrség a vörösök felvonulását nem en­gedélyezte, mert a két ellensé­ges tömeg komoly öszeütközé­­sétől tart. — v­an GRÓF BERCHTOLD ELLEN BECSÜLETSÉRTÉSI PERT INDÍTOTT A TITKÁRA BUDAPEST, máj. 5. — Gróf Berchtold Lipót volt osztrák - magyar külügyminiszter, aki a háború alatt a monarchia külpolitikáját irányította érde­kes perbe keveredett az oszt­rák bíróság előtt volt titkárá­val. A gróf rájött arra, hogy a titkár hölgyeket fogadott az ő termeiben és az ő sikőrjével itatta vendégeit. E miatt Berchtold elcsapta a magántit­kárt, aki becsületsértési pert indított volt gazdája ellen és gróf Berchtoldné ellen is. A volt külügyminisztert és fele­ségét a bíróság felmentette a vád alól. ELHALASZTOTTÁK A KISÁN­­TÁNT ÉRTEKEZLETÉT BELGRÁD, máj. 5. — A kis­ántánt május közepére össze­hívott értekezletét május végé­re halasztották el. Hogy az el­halasztásnak mi az oka, nem tudják. IDŐJÁRÁS. Derült idő várható. Egy gyilkossággal vádolt magyar asszony a bíróság előtt Berskó Anna 23 éves new yorki magyar asszonyt, 14 hónapos kisgyereke megölé­se miatt elsőfokú gyilkos­sággal vádolva állították a bíróság elé a General Ses­­sionban. A tárgyalást Nett bíró vezeti. Dacára annak, hogy a Grand Jury elsőfokú gyilkosság vádja alapján ál­lította a bíróság elé a ma­gyar asszonyt, az ügyész ki­jelentette, hogy csak má­sodfokú gyilkosságban fog­ja kérni a bűnösség kimon­dását az esküdszéktől. Az esküdtszék összeállítása na­gyon nehezen ment. Az es­küdjelöltek nem akartak egy gyilkossággal vádolt nő ügyében ítélkezni. Berskó Antalné azt vallot­ta, hogy férjével való örökös veszekedés miatt határozta el kisgyereke megölését. A gyereket megmérgezte Bers­­kóné. NYOLC KOMMUNISTA SZŐR­MEMUNKÁST ELÍTÉLT A BÍRÓSÁG Smith megyei bíró, a mineo­­lai bíróságon most mondotta ki az ítéletet nyolc állítólagos kommunista szőrmemunkás éj­jén, akiket avval vádoltak, hogy a sztrájk idején megtá­madták Jack és Michael Bar­­nettet az utóbbinak szőrmemű­­helyében Rockevillen. Az ítélet két és fél évtől öt évig terjed­hető fegyházra szólott. Leo Franklin, Morris Makin, Sa­muel Mencher, Jack Schneider, Martin Rosenberg, Oscar Mi­­lees, Joseph Katz és George Weiss voltak az elítéltek. Phi­lip Lenhartot, aki szintén ez ügyben állott a bíróság előtt, javítóintézetbe küldték. RENDŐRÖK MEGÖLTEK EGY BANDITÁT NEW YORKBAN New Yorkban a 66-ik utca és West Central Park sarkán rendőrök felismertek két ban­ditát. Revolverharc fejlődött ki közöttük, amelynek során az égyik bandita elesett halálos lövéstől találva, a másikat pe­dig sikerült elfognia a rend­őröknek. Az agyonlőtt banditát Jack Thompsonnak hívták, a másik bandita neve David Ber­man. Mindkettőt a chicagói rendőrség körözte egy ember-­i rablásban való részvétel miatt. Chang­ Tso-lin kínai marshal rendeletére razziát tartottak az orosz szovjet pekingi követségen és letartóztatásokat eszközöltek.­­ A képen az egyik bolseviki letartóztatása látható. Megtört a kisántánt gyűrűje Magyarország körül, mondja Bethlen A magyar miniszterelnök a képviselőházban fejtegette Mussolinivel kötött megállapo­dásai jelentőségét. — Apponyi Albert a magyar—olasz barátsági szerződés mellett BUDAPEST, május 5.—Bethlen István miniszterelnök zajos ünneplés és Olaszország mellett való óriási tüntetés köz­ben tegnap terjesztette a képviselőház elé a Mussolinival kötött szerződéseket a becikkelyezés végett. A szerződéseket azon­nal áttették a képviselőház külügyi bizottságához, amelynek mindegyik tagja nagy elismeréssel szólt a magyar-olasz meg­eg­y­ezésről. Apponyi Albert gróf helyeslő felszólalása csak fokozta a lelkesedést. Apponyi ugyanakkor kérdést intézett Bethlen Istvánhoz, vájjon a Mussolinival kötött meg­állapodások nem veszélyeztetik-e a jóviszonyt Magyar­­ország és Jugoszlávia között? Bethlen István azonnal válaszolt Apponyit Albertnek és minden kételyt eloszlató módon közölte, hogy Belgráddal már előzőleg létrejött a megállapodás, amely Jugoszlávián keresztül a Fiuméhoz vezető sza­bad utat biztosítja és arról is megnyugtatta Apponyit, hogy a Rómában létrejött megállapodások a Jugoszlá­viával való jó viszonyt semmiképen nem veszélyeztetik. A miniszterelnök a képviselőházban részletesen fejtegette a Mussolinival kötött megállapodások gazdasági és politikai jelen­tőségét és különösen azt emelte ki, hogy az Olaszországgal kötött szerződés megtörte azt az ellenséges gyűrűt, amelyet a kis-ántánt vont Magyar­­ország körül. Abba a helyzetbe került most már Magyarország, jelentette ki Bethlen, hogy a kis-ántánt lidércnyomása alól felszabadulva határozott irányt adhat külpolitikájának és jövendőbeli külpo­litikai tájékozódásának. A római megállapodásokkal Olaszország gátat ékelt be Jugoszlávia és Csehszlovákia közé és ebben az olasz érdekek a magyar érdekekkel találkoztak. Egyebekben a megállapodásoknak a következményeit Mussoli­nival töviről-hegyire vitatta meg, közölte Bethlen, így Jugo­szláviának és Olaszországnak kölcsönös viszonya is megvitatás tárgyát képezte. Olaszország és Jugoszlávia között nem lesz semmi baj és azok az ellentétek, amelyekről a világsajtó az utóbbi hetekben sokat írt, nem olyan nagyok, mint azt a­ helyzettel nem ismerős Külföld gondolja. Gray kihallgatása közben megmutatta, hogyan ütötte fejbe Snydert a vasrúddal Judd Gray vádlottársa ügyvédjének a kereszt­kérdései alatt. — A borzalmas gyilkosság elkövetését lejátszotta Gray. — A vádlott nem tört meg Wallace keresztkérdései alatt LONG ISLAND CITY, máj. 5. — A Snyder bűnper tárgya­lásának mgkezdése óta immár körülbelül hatodszor hallat­szott el Albert Snyder meg­gyilkolásának részletes leírása. Gray maga, a gyilkosság elkö­vetésével vádolt fűtőügynök, harmadszor mondotta el rész­ben Miller védője, részben Dana Wallace, vádlottársa, Mrs. Sny­der védőjének a kérdéseire. A közönség már unni látszott a borzalmas gyilkosságnak ily gyakori ismétlését és az izga­lom csak akkor fogta el a kö­zönséget újra, amikor Wallace kezébe adta Gray­­nek a vasrudat, amivel Snydert fejbeverte a gyil­kosság éjszakáján és fel­szólította,­ hogy mutassa meg, hogyan ütötte le sze­retője férjét. Mrs. Snyder, aki Gray vallo­mása folyamán csaknem állan­dóan volt szeretőjére szegezte szemeit, ennél a pontnál lehaj­totta fejét, zsebkendőt vett elő és könnyeit törülgette. Nem akarta látni, hogy hogyan emeli fel Gray a baljóslatú vasrudat, amelyet olyan jól ismert ő is. A tárgyalóterem ismét zsú­folva volt. A teremszolgáknak sok bajuk volt a közönséggel. Folyton figyelmeztetni kellett a tömeget, hogy legyenek csöndben. Mrs. Gray, Gray édesanyja, a védők asztala mel­lett ült és a Schneider család, a meggyilkolt Snyder hozzátar­tozói, a szokásos helyüket fog­lalták el, de Warren Schneider, aki a szerdai tárgyalás vége felé elájult, ma nem jelent meg a tárgyalóteremben. Judd Gray, aki szerda este a tárgyalás elnapolásakor zokog­va sírt, ma reggel ismét friss­nek és erősnek látszott, még akkor is, amikor körülbelül két órai kérdezgetés után Miller, a védője, Mrs. Snyder védőjének adta át a kikérdezés jogát. Gray erősen tartotta magát. Dana Wallace gúnyosan, élesen intézte a kérdéseket Grayhoz, de a kis fűtőügynök egy percre sem hagyta el magát. Egy iz­­ben “Mr. Wallace”-nek szólí­totta az őt kérdezőt, mintha csak valami új ismerősével be­szélgetne.­­Wallace felolvastat­ta Graytől a rendőrség előtt tett vallomását és Gray csak itt-ott tett egy-egy megjegy­zést arra vonatkozólag, hogy melyik része a vallomásának igaz, vagy nem igaz. A kérdés­re ismét előadta a gyilkosság lefolyását és amikor Wallace a kezébe adta a baljóslatú vas­rudat, Gray kissé elsápadt. Az ügyvéd levetette vele a szem­üvegét, mert a gyilkosság elkö­vetésekor állítólag nem volt rajta szemüveg. Gray két kézre fogta a gyilkos szerszámot, mintha az egy labdaütő volna, fel­emelte a vállai fölé, de amikor lesújtott vele, el­lanyhult a keze és szépen, csöndesen eresztette le a vasrudat. — Ne úgy! — pattogott Mrs. Snyder védője. — Úgy sújtson le vele, ahogy Snyder fejére sújtott a gyilkosság elkövetése­kor­ Gray gondolkozott, nézte a rudat és szemmel láthatólag megkönnyebbült, mikor végre letehette a kezéből. Gray a kérdésekre elmondta, hogy először február végén, vagy március elején kezdtek beszélni Mrs. Snyderrel a gyil­kosság terveiről. Gray meg­maradt amellett, hogy Mrs. Snyder hatalmában tartotta őt. Már március 7-ikén tervez­ték ki együtt, hogy úgy fogják feltüntetni a dolgot, mintha rablógyilkosság történt volna. Eleinte négerekre akarták fog­ni a dolgot, de Gray gondolt arra, hogy úgy kellene feltün­tetni a dolgot, mintha olaszok követték volna el a gyilkos­ságot. Mert a vasúti fülkében ő talált egy olasz újságot. Gray elmondotta, hogy Mrs. Snyder rá akarta venni arra, hogy kövessen el bigámiát és vegye el őt feleségül, ő ebbe nem akart beleegyezni. Gray elmondotta, hogy ho­gyan kérte meg barátját, Had­­don Grayt arra, hogy alibit iga­zoljon neki. Hangsúlyozta, hogy Haddon Gray nem tudott a gyilkosságról. Dana Wallace kikérdezésében ismét megelevenedtek azok a napok, amelyeket Gray és Mrs. Snyder együtt töltöttek, de Gray minden szavára látható­lag vigyázott és egy pillanatra sem vesztette el öntudatos fel- BETHLEN ISTVÁN NYILATKOZOTT A KIRÁLYKÉRDÉSRŐL Annak a híre, hogy Ottó ki­­■ályi herceg Zita társaságában Luxemburgba költözött, hogy ott két esztendeig a Benedek­­rend iskolájának tanítványa le­­gyen, ismét felvetette a király­­kérdést. Bethlen István a leghatáro­­zottabban kijelentette, hogy Mussolinival folytatott tárgya­­ásain teljesen mellőzték úgy Albrecht királyi hercegnek — mint esetleges magyar ki­rálynak — a személyét, de ma­gát a királykérdést is. Tagadhatatlan, hogy Ottónak­­ magyar királyi székbe ülteté­sét szorgalmazó párthívei — l­egitimisták — az utóbbi ide­bén erősen mozgolódtak és jól értesült körökben úgy tudják, hogy most azon fáradoznak, hogy Zitát és Ottót Magyar­­országba hozzák és Magyar­­országon neveltessék Ottót. A­zzal érvelnek, hogy ha Al­­brecht és más Habsburg része­sült magyar neveltetésben, m­ert nem részesülhetne éppen Ottó Magyarországban magyar neveltetésben ? Az a hir is járja, hogy a francia kormánynak nincs el­­envetése az ellen, hogy Zita és Ottó Ráckevén, birtokukon l­akjanak és hogy Anglia ebbe a kérdésbe nem kíván beavatkoz­ik Viszont Bethlen kiküszöböl minden királykérdést, írni azonban nem zárja ki azt, hogy esetleg belemenjen Zita is Ottó magyarországi letele­­pedésébe, abban az esetben, ha megfelelő biztosítékot kap, hogy a megtelepedés nem von majd maga után királypuccsot. Bethlen Magyarország és Jugoszlávia viszonyáról BUDAPEST, máj. 5.—Valkó külügyminiszter a Jugoszláviá­val múlt esztendőben kötött gazdasági szerződést becikke­­lezés végett beterjesztette a képviselőházban. A szerződést a képviselőház külügyi bizott­ságához tették át. BELGRÁD, máj. 5. — A­ “Politika” nevű újság Bethlen magyar miniszterelnöktől ka­pott interjút közöl, amelyet Jugoszláviában széltében-hosz­­szában tárgyalnak. Az inter­júban Bethlen a legnagyobb barátság hangján beszél Jugo­szláviáról, ami sokban hozzájá­rul ahhoz, hogy a magyar—, olasz barátsági szerződés nyo­mán támadt komor hangulat enyhüljön. A belgrádi kor­mánykörökben sokra értékelik Bethlen grófnak az interjúban tett azt a kijelentését, hogy Magyarország és Jugo­szlávia között még szoro­sabbá kívánja tenni a meg­­értéses jó viszonyt és oda nyilatkoztak, hogy min­den ilyen irányú kezdeménye­zést Bethlen részéről a leg­nagyobb örömmel fogad Belgrád. A magyar miniszterelnök nem győzte eléggé hangoztatni a Politikának adott interjúban, hogy M­a­g­y­arországot elejétől kezdve barátságos érzés vezérelte J­u­g­o­szláviával szemben, aminek a múlt nyáron a ma­gyar—jugoszláv kereskedelmi szerződés kötésekor tanúbi­zonyságát adta és bizonyos benne, hogy úgy Magyarországot, mint Jugoszláviát erősen foglal­koztatja mindkét ország érdekeit kielégítő döntő­bírósági szerződés kötése. A Politika azzal végzi az in­terjút, hogy meggyőződése sze­rint Bethlen grófot a legjobb indulat vezérli a Balkán iránt, de kötelezettségeket vállalni nem kíván egyetlen egy balkáni országgal szemben sem, amíg a trianoni szerződés megváltoz­tatására reménye van­ .

Next