Amerikai Magyar Népszava, 1927. augusztus (28. évfolyam, 182-208. szám)

1927-08-06 / 187. szám

r­2 A MAGYAR KINCSEK EMIM­ A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN »' ■ ■— A magyar gyűjtemények kétharmada az utód­államoknak jutott. — Erdélyben és a dél­vidéken tervszerűen teszik tönkre a magyar műalkotásokat Százötvenezer éves csontok A megyefai barlang rejtelmei. — Jégkorszak­beli állatok maradványai. — Őslények és ősmadarak. — Hogyan kerültek az állatok egy barlangba? Budapest, jul. hu. Nem feledkeztek meg a bé­keszerződésben múzeumaink­ról, gyűjteményeinkről, könyv­tárainkról és levéltárainkról. Természetes, hogy az utódálla­mok, különösen a románok, erőszakolt igényekkel lépnek fel a magyar közgyűjtemé­nyekkel szemben. A trianoni szerződés szerint azonban csak az elszakított te­­rületekről elhozott, elmentett anyagra nézve áll fenn a visz­­szatérítási kötelezettség, míg a “közös” és “udvari” gyűjtemé­nyekre felállított rendelkezés­nek gyakorlati jellege nincs, mert az, a múltban oly sokat emlegetett körülmény, hogy a koronának csak Ausztriában voltak nagy értékű gyűjtemé­nyei (udvari múzeumok, udva­ri levéltár stb.), most arra ve­zetett, hogy e címen tőlünk nincs mit követelniük az utód­államoknak. Nemzeti gyűjteményeink és kultúrintézményeink ugy­anis nem a fejedelmi kegy áldozat­­készségének és a bőkezűségé­nek alkotásai, mint pl. a bécsi, berlini, párisi stb. gyűjtemé­nyek, mert nálunk mindent a társadalom példátlan áldozata hozott létre: a Nemzeti Mú­zeumtól a Tudományos Akadé­miáig és a Nemzeti Színházig. Ellenben a sok udvari és kö­zös­ kormányzati gyűjtemény­ből nekünk vannak igényeink Ausztriával szemben. Hisz a Habsburg-ház évszázados ural­ma alatt, sőt már ezt megelőző­leg is, nemzeti műkincseink­nek és történeti emlékeinknek javarésze Bécsbe került. Ma­gyarországnak ugyanis nemze­ti művészete — kivált az öt­vösség terén — a középkor óta számottevő volt, természetes tehát, hogy országunk gazdag gyűjtőterülete volt az uralko­dóknak. Miután ezeket az ud­vari és családi gyűjteményeket Ausztria lefoglalta, most már csak Magyarországon van he­lye a minket illető anyagnak. Ez a helyzete az u. n. közös gyűjteményeknek (a bécsi, ud­vari és állami levéltár, közös hivatalok és intézmények (mi­nisztériumok, k­ö­v­e­t­s­é­gek, konzulátusok, katonai és ten­gerészeti hivatalok), közös ud­vari hivatalok (kabinetiroda, főudvarmesteri hivatal) irat­tárai, valamint az 1848—1867. évek alatti idő gyászos Ge­­s­a­m­m­t m­onarchie-jának ma­gyar vonatkozású iratai­ is, amelyekre nézve igényünk két­ségtelen. A levéltárikig szét nem választható anyag pedig csak együttes birtoklás által biztosítható. 56 elveszett műgyűjtemény Nagymagyarország közgyűj­teményeinek kétharmada ve­szett el, amennyiben 1918-ban a vidéken 90 állami felügyelet alatt álló közgyűjtemény volt, amelyek közül mindössze 34 maradt meg. Ezeken kívül a püspökségek, t­ö­r­v­ényhatósá­­gok, városok és községek, va­lamint magánosok kezeiben le­vő híres és értékes anyaggal rendelkező könyvtárak, levél­tárak és gyűjtemények vesz­tek el. Vidéki k­ö­z­g­yűjteményeink közül a leggazdagabbak és leg­­rendezettebbek elszakított te­rületeinkre esnek — legna­gyobbrészt a magyar városok­kal teleszórt nemzetiségi vidé­kére —, ahol a nagyobb szám­ban fennmaradt emlékek és természeti kincsekben is gaz­dagabb vidékük jellegzetes tár­gyainak összegyűjtésével, múl­túnkról tanúskodó anyagukkal a magyar kultúra és a magyar­ság alkotó erejének tanúságté­­teléül szolgáltak. Mint említettük, közgyűjte­ményeink legnagyobb része társadalmi úton létesült és tar­tott fenn s csak kisebb részben a törvényhatóságok és egyéb közül­etek által, de mindkét esetben — csekély kivételtől eltekintve — a magyarság al­kotásai voltak. Ily körülmények között az­­ utódállamok részéről legkeve- s sebb volna, ha a magyar pén-­­zen, magyar tudással és magyar­­ szorgalommal létesített gyűjte­ményeket magyar vezetés és­­ irányítás alatt hagynák. Sok­ esetben azonban ennek ellen-­­ kezője történt, aminek követ­kezménye volt, hogy a régi, szakképzett vezetők után hoz­zá nem értő kezek káros hatást gyakoroltak a gyűjteményekre. Az Erdélyi Muzeum Egyesü­let 1872-ben összes gyűjtemé­nyeit, könyvtárát — amely Ke­mény József és Sámuel grófok gyűjteményeiből 1841-ben lé­tesült — a kolozsvári új Fe­­rencz József tudomány­egye­temnek szerződés útján adta bérbe, meghatározott évi bér­összeg fejében. Az egyetem elrománosítása alkalmával ezeket a gyűjtemé­nyeket is lefoglalta a román kormány, de bérösszegről még csak hallani sem akart. A magyar ereklyék sorsa Erdélyben A 30 év előtt létesített ko­lozsvári “48-as Ere­klyemú­­zeum” kiállítási tárgyait 1921 november hó 1-én a kolozsvári kinevezett polgármester a kar­zatokra és egy textilgyár pad­lására vitette és csak 1925 ok­tóber havára tűzhették ki új­ból a múzeum megnyitását. Mármarosszigeten a kultúr­palotát múzeummal, könyvtár­ral együtt lefoglalták azon a cí­men, hogy a kultúrpalota vár­megyei jellegű, már pedig a megye most már román. A kolozsvári belügyi állam­­titkárság a 30 éve fennálló Erdélyi Kárpát Egyesületnek — amely egy néprajzi múzeu­mot is fenntart — alapszabá­lyait abból az okból nem hagy­ta jóvá, mert nem vett fel olyan rendelkezést, hogy a fo­­garasi, brassói, radnai stb. ha­vasokban is menedékházakat fog létesíteni. Kapcsolatosan azonban a prefektus 1922. évi január hó 16-án 7. 722/1921. szám alatt felhívta az egyesü­letet, hogy az egy év előtt ala­kult román turistaegyesülettel (Fratia Munteana) fuzionál­jon. Ugyanakkor az Erdélyi Szász Kárpátegyesület műkö­dése elé akadályokat nem gör­­dítettek, ami szintén igazolja a magyarság harmad­rendű ál­lampolgári helyzetét. Marosvásárhelyen a közmű­velődési palota magyar tárgyú üvegfestményei nem tetszettek a hódítóknak s igy egyszerűen kiakasztották az ablakokat, mig a falakon levő ugyancsak magyar tárgyú mozaikokat ki­kaparták. A szerbek is a szabadkai új városházának művészi értékű, történelmi tárgyú fal- és üveg­festményeit levakartatták, il­letve eltávolították. Ily irányú működésük nyomai Délma­­gyarország számos helyén lát­hatók. Budapesten lévén a legna­gyobb és leggazdagabb muzeá­lis gyűjtemények, az 1919. évi megszállás alkalmával a romá­nok természetszerűleg minden lehetőt elkövettek, hogy igé­nyüket kielégítsék, e törekvé­sük azonban nem sikerült oly mértékben, mint azt óhajtot­ták volna, mert a nagyhatal­mak itteni képviselőinek lelkes védelme és az illetékes szak­emberek odaadó buzgalma ezt lehetetlenné tette. Pécs, jul. hó. Pécstől mintegy 25 kilomé­ternyire fekszik a kis Megyefa község, amely a kőbányájában talált 150,000 éves leleteknél fogva egyszeriben a tudomá­nyos világ érdeklődésének kö­zéppontjába került. Az ország legtávolabb eső részéből érkez­nek ide látogatók, akiket a kí­váncsiság de még inkább tudo­mányos ismereteiknek bővlése hoz el. Megyefa község határában terül el a hatalmas kőbánya. A kőhegyet még 1881-ben kezdték bejátszani. Ez időtől fogva mintegy hatvan méter­nyire haladtak előre a kőhegy­ségben. A bányát két év óta Godelman és Inkovics cég bér­li a tulajdonos, Jeszenszky Iván földbirtokostól. Egy-két héttel ezelőtt a bányában dol­gozó munkások egy helyen az agyagréteg széthányása köz­ben kisebb - nagyobb megsár­­g­a 11 csontdarabra akadtak. Nem tulajdonítottak ennek na­gyobb fontosságot és zavarta­lanul dolgoztak tovább. Két nap múlva azonban, robbantás alkalmával, egy hatalmas bar­lang szája tárult fel előttük. Ebben már szokatlan nagysá­gú, 15­ cm. vastagságú és 40— 50 cm. hosszúságú csontokat találtak.­­A rendkívül érdekesnek lát­szó leletről értesítette Je­szenszky Iván Tóth Zsigmond dr.-t, a pécsi egyetem anató­miai tanárát. Tóth professzor megvizsgálta a csontokat és ar­ra a szenzációs felfedezésre ju­tott, hogy azok jégkorszakbeli állatokból maradtak vissza. Amikor Tóth professzor erre a megállapításra jutott, az ő irányítása mellett megkezdték a barlangban a további kuta­tást. Tóth Zsigmond dr.-t azonban egyetemi elfoglaltság Pécsre szólította, ekkor Kadics Ottokár dr. egyetemi magánta­nár, az Országos Földtani In­tézet főgeológusa érkezett le Budapestről. Kadics szakszerű vezetése mellett a további ku­tatás rengeteg ősállati csontot hozott napvilágra. Ma már a laikus megyefai parasztok is ezekről az ősálla­ti maradványokról beszélnek. Eddig a legtöbb hasznot a falu vendéglősének hozták ezek, mert a kocsmája állandóan te­le van messziről érkezett ide­genekkel. Amint a kocsi végiggördül a falun, halljuk, amint az aratás­ból hazatérő parasztok suttog­ják. — Megint mennek a csoda­barlanghoz. Fene enné, lega­lább csont helyett aranyat ta­láltak volna . . . Már messziről látszik a há­romemeletnyi magas kőbánya. A bánya közepén feltűnik az ásott, körülbelül 2 méternyi magasságú üreg. Előtte fe­hér munkaköpenyes férfi: Ka­dics professzor. Mellette két munkatársa, Molnár István és Feméry Pongrác, a pécsi ana­tómiai intézet asszisztensei. Kadics professzor a legna­gyobb előzékenységgel mondta el az alábbiakat: — A megyefai leletek a ha­­sonlónemüek közül a legérté­kesebbekhez tartoznak. — Az eddigi kutatás során találtunk mamut, barl­angi medve, barlangi oroszlán, bar­­langi farkas, ősszarvas, vad­macska és eddig sohasem lá­tott madárcsontokat. — Hogy e maradványok mi­képpen kerültek igy együvé a barlangba, véglegesen megálla­pítani nem tudtuk. Lehetsé­ges, hogy valamikor a mai kő­bánya fölött patak folyt, amely lassan üreget vájt a laza agyagrétegben és ide sodorta magával a csontokat. Az sem lehetetlen, hogy egyes állatok belezuhantak a patak által vájt üregbe és ott pusztultak el. Végül az sem lehetetlen, hogy 150,000 évvel ezelőtt barlangi oroszlánnak volt ehelyütt a ta­nyája és a csontok összevissza­sága az ő éléskamrájának ma­radványa. Az üreget maga a patak temette be újra az ide­hordott földdel.­­ Fontos az, hogy a marad­ványokról kétségkívül megál­lapíthatók, hogy a jégkorszak­ból származnak, tehát 150,000 évesek. Bízom benne, hogy­ a további kutatás újabb megle­petéseket hoz. Az sem lehetet­len, hogy emberi maradványo­kat tudunk majd felszínre hoz­ni. Ez valószínűnek látszik. Ez csak betetőzné a leletek amúgy is nagy értékét. Megtekintettük ezután a bá­nya oldalába ásott üreget is. A bejárat mintegy 2 méter ma­gas. Egy méter mélyen ké­nyelmesen haladhatunk benne, aztán meghajolva járhatunk csak. Az üreg felső falaiban a lámpa világítása mellett, jól láthatók az agyagréteg közt sárgálló hatalmas csontdara­bok. Ezeket a további feltá­rásnál tudják csak kiemelni­. Az ásás azonban lassan halad­hat, mert a barlang falának ki­bontása életveszélyes. Meg kell várni, míg a kőfejtésben előre haladhatnak. Az agyagrétegek nagyon nedvesek és állandóan földomlástól lehet tartani. El­mondják a munkások, hogy két nappal ezelőtt egy itt dol­gozó fiatalembert be is teme­tett a leomló földréteg. Ez a munkás órák hosszat a legko­molyabb életveszedelemben volt és csak nagy nehezen tudták ki­menteni. Egy időre be is szüntetik most a további kutatást. Ra­dics Ottokár dr. ma már visz­­sza is utazott Budapestre és csak 2-3 hónap múlva fog visszatérni, amikor a kőbányá­ban a munkálatok lényegesen előbbre jutottak IMMMVUtWWWWAAAAWWW ) | AMERIKAI : || DOLLÁROKAT Ij | FIZETÜNK KI SÜRGŐ- l! i| NYILEG vagy POSTÁN ‹[ 5 MAGYARORSZÁGON, a ›1 1» MEGSZÁLLOTT TERŰ­ | ‡ ' | LÉTÉN, vagy a világ bár- 11 mely részeljen TELJES |i | FELELŐSSÉG MELLETT | [ ] | Forduljon az alábbi címhez ] ¡ ]› személyesen vagy levélileg: RUTTKAY JENŐ jj BANKHÁZA I 106 Ave. B, New York jj ÍMVV\>Aa/WVVWM/VWWVVVVV Mária királyné és leánya, a jugoszláv királyné, sírva nézik a gyász­menet megindulását. PÉNZ­KÜLDEMÉNYEKET gyorsan és pontosan fizetünk ki a világ bármely részében a legalacsonyabb napi árfolyam mellett. HAJÓJEGYEK minden vonalra a társa­ságok eredeti áraiban. aCJ- kamatot fizetünk H­­O betétekre. AMERICAN UNION BANK FŐIRODÁI S7-ik utca és 8-ik Avenue FIÓKIRODÁK: Broadway é, fL utca. Seeoiul Av*. ém 8J. utca» NEW YORK AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA !Szobrot Kossuthnak New Yorkban! A trianoni igazságtalanság jóvátételére irányuló felvilá­­­­gosító munkához a mozgalmat kezdeményező Rothermere lord a magyar társadalom segítségét kéri. Felvilágosító munkára van szükség — azt mondja Rothermere — An­gliában, Amerikában és Franciaországban. Az amerikai felvilágosító munka elvégzése az ame­rikai magyarságra vár és minden eszközt fel kell használnia, hogy az amerikai közvéleményt a magyar igazság javára hangolja. A magyar történelmi múlttal alig néhány ember ismerős Amerikában, de a magyar történelem egyik leg­­­ragyogóbb alakját, aki felszabadító szerepében minden ameri­kaihoz hozzáférkőzött — Kossuth Lajost — mindenki ismeri Amerikában. Amikor az amerikai magyarság páratlan áldozat-­­ készsége szobrot emel Kossuthnak New Yorkban, akkor annak a szabadságeszmének állít emlékművet, amelynek közössége­­ Kossuth Lajosnak Amerikában jártában a szabad amerikai népet a szabadságától megfosztott magyar néppel összeforrasz­­j­­­totta. És amikor erre a közösségre újból és mindig felhívja a­­ figyelmet a Kossuth-szobor, akkor a magyar igazságra fényt­­ derítő felvilágosító munkának egy részét is elvégzi. A new yorki­­ Kossuth-szobornak ezért is KELL ÁLLNI és ezért is FOG­­ ÁLLNI!­­ 1927 AUGUSZTUS 1-IG BEFOLYT ÖSSZESEN.....817,019.63 1927 AUGUSZTUS 1-TŐL ÚJABBAN ADAKOZTAK: A New Brunswick, N. J.-i Kossuth Szobor helyi bizottság­ első adománya......£200*00 Varga Endre és Takács Mihály gyűjtése, Alpha és New Village, N. J.-ben.... 81.50 Leopold Gyula, Dayton, O. gyűjtése a daytoni magyarság körében 76.00 Horváth Ferenc és Torony Bertalan gyűjtése, Phillipsbur­g, N. J.-ben ...............45.50 Kiss Emil bankháza által jóváírt kamatok ...................................................................... 27.09 Druga Mike, Warren, O. gyűjtése ........................................................................................... 15*50 Tihanyi János, Chicago, 111.. ...................................................................................................... 5­­0 Miss Memessy, Glen Alum, W. Va.............................................................................................. s.op Frindt Adolf, Baltimore, Ald........................................................................................................ 2­ 00 Somogyi Antal­né és családja, Tottenville, S. J. ............................................................... 2.00 Bogdán Demeter, Hastings upon Hudson, N. Y. ......................................................... 2.00 Keresztessy John, Johnstown, Pa...................................................................................... 1.00­­ Molnár Geo, Missouri Valley, Iowa. ............................................................................. 1.00 Thalmo Joseph, Massena, N. Y...............................................................................................­­.co Mrs. A. F. Tuppary, Englewood, N. J................................................................................... 1.00 AZ AMERIKAI MAGYARSÁG A NEW YORKI KOSSUTH­­SZOBORÉRT Kása András, a new brunswicki Kossuth-Szobor Bizottság 200 dollá­ros b­első adományát az alábbi levél kíséretében küldte be: Mr. Béla Vitárius, 24 Union Sq., Nem York, N. Y. Kedves Vitárius Úr! Mellékelve küldök 200, azaz két­száz dolláros csekket a new bruns­wicki Kossuth-Szobor Bizottság leg­első adományát arra a nagyszerű célra, amely Kossuthnak szobrot óhajt felállítani New Yorkban. A new brunswicki magyarság egy kis­sé későn ébredt tudatára annak, hogy Kossuth-tal szemben köteles­ségei vannak még az idegenben is, de most kétszeres erővel fogták hoz­zá az elmulasztottat helyrepótolni. Kérem nyugtázza ezt az összeget úgy az újságban, mint levélileg is, hogy minél nagyobb buzgalommal munkálkodhassanak embereink a szent célért. Maradok hazafias tisztelettel a helybeli Szobor-Bizottság nevében, Kósa András, ref. lelkész.­­ SIKERÜLT PIKNIK A KOSSUTH­­SZOBOR ALAP JAVÁRA. A jó kezdet jó végződést is szo­kott jelenteni! Jól kezdődött a Kossuth-Szobor javára rendezett piknik a new brunswicki magyarság által, igy tehát reménykedünk, hogy mint az eleje, úgy a vége is sikeres lesz ennek a mozgalomnak. A pikni­ken nagyon szép számmal vettek részt a new brunswicki magyarok. A következő mulatságon bizonyosak vagyunk, hogy kétszer annyian lesz­nek. New Brunswick magyarsága kivette a részét ezideig minden moz­galomból s tudjuk, hogy most sem marad hátra a tettek mezején, ki­vált, ha egy olyan hazafias ügyről van szó, mely a haza tündöklő csil­lagának akar­ örök emléket felállí­tani itt az idegenben, hogy néha­­néha el-elzarándokolhassunk hozzá s felkeltsük keblünkben az alvó sze­­retetet árva hazánk- s fajunkkal szemben. A piknik sikerén a következők fá­radoztak nagy odaadással: Huszár Mihály, a bizottság fáradhatatlan elnöke, aki a lelke ennek az egész mozgalomnak városunkban, s akit nem a dicsőség, sem pedig az úgy­­mondott percent, hanem a hazafi­­ság vezérel ebben a nagy munkában. Derekasan kivették a részüket a NEW BRUNSWICK, N. J. munkából a következők: Ádám La­jos, Kosztyu Sándor, Klaczik János, Beck Márton, Tamási István, Elyus Pál, Schwartz Jakab, Bálint Sán­dornál Puskás Árpádné, Huszár Mi­­hályné, Miss Beck és Apach Ferenc­­né. A pikniknek, habár nagy volt a bevétele, de nagy volt a kiadása is. Sok minden szükséges holmit kel­lett beszerezni a bizottságnak, hogy minden a legnagyobb rendben men­jen. De bár nagy volt a kiadás, a maradvány is dicséretes, azaz 215 dollár 2­0. Ebből a bizottság azon­nal eljuttatott kerek 200 dollár*­deltetési helyére, a több* A bankban csekkszámlád Az a piknik volt az első ,Ő az utol­só a Kossuth-Szo­­­jt alap javára. A bizottság nagyban tervezget, hogy mi is legyen a következő, amit meg­tehet a szobor érdekében. Addig is, ha van valaki, aki adományával hoz­zá óhajt járulni e hazafias célhoz, adja át azt személyesen a bi­zottság elnökének, Huszár Mihály­nak. A helybeli Szobor-bizottság. VAKBÉLOPERÁCIÓ OLLÓVAL ÉS KONYHAKÉSSEL LONDON, aug. 5. — A Cape Horn mellett állomásozó Port Auckland nevű hajó fedélzetén rendkívüli körülmények között hajtott végre egy súlyos vak­béloperációt egy Dr. A. S. He­­thering nevű fiatal orvos. Az egyik matróznak vakbél gyul­ladása volt. Gyors műtét volt szükséges. Az orvos megfelelő eszközök hijján ollókat, kony­hakéseket és közönséges biz­tonsági tűt használt az operá­ciónál, amely nagyszerűen si­került. A beteg jól érzi ma­gát. RÉSZEGEN HAJTOTTA AUTO­MOBILJÁT EGY ANGOL KÉP­VISELŐ, MEGBÜNTETTÉK LONDON, aug. 5. — Ben Spoor, az angol alsóház tagja, aki a munkáspárthoz tartozik, gépkocsiját részegen hajtotta. A rendőrség tíz font pénzbír­ságra ítélte el a képviselőt. 338,680 RECEPTET szolgáltatott ki a magyar közönségnek Dr. VARGA JÁNOS PATIKÁJA 1299—2nd A­ve. (col. 68th St.) NEW YORK, N. Y. TEGYEN ÖN IS EGY PRÓBÁT! Hírek az Egyesült Államok Fővárosából AZ IDEGEN VAGYON sorsa előreláthatólag véglege­sen eldől a kongresszus követ­kező ülésszaka alatt. Mintegy 265,000,000 dollár értékű va­gyon áll még mindig foglalás alatt. Túlnyomó részben német állampolgároké ez a hatalmas érték, amely még a világhábo­rú alatt került a “Trading with the Enemy Act” alapján a kincstár kezére. Howard Su­therland, az Alien Properti Custodian elnöke bízik most benne, hogy egy évvel a kon­gresszus elé terjesztendő ja­vaslat elfogadása után minden foglalási ügyet le fognak bo­nyolítani és néhány évvel ké­sőbb teljesen likvidálni fogják a lefoglalt vagyonok hivatalát. Mills helyettes pénzügyminisz­ter nemrégiben úgy nyilatko­zott, hogy az idegen vagyonról szóló java­itnak meg kell előznie az adóleszállítási­­­, mert ennek a­dón­ek dűlőre juttatását tovább halasztani nem szabad.­­ A SACCO ÉS VANZETTI döntés kapcsán a szövetségi kormány rendkívüli elővigyá­zatossági intézkedéseket foga­natosított. Meg akarja védeni a szövetségi vagyont és sze­mélyzetet minden esetleges merénylet ellen. A pénzügymi­nisztérium, igazságügyminisz­térium, postaminisztérium és más fontos állami épületek elé extra­ őrséget állítottak. Min­denkit, aki a pénzügyminiszté­riumba belépett, alaposan szemügyre vettek és a kezük­ben levő csomagokat megvizs­gálták annak megállapítására, nem visznek-e valamelyikben bombát. A külügyminisztérium értesítette az amerikai nagy­­követségeket és követségeket az egész világon a Sacco-Van­­zetti döntésről és felhívta fi­gyelmüket arra, hogy fokozott óvatosságot tanúsítsanak.­­ *** SAN FRANCISCO új posta­mestert kapott. New postami­niszter bejelent­ette, hogy Ja­mes E. Power, San Francisco eddigi postamestere beadta le­mondását, mert fel akar lépni polgármesterjelöltnek. A le­mondást elfogadta. Hatálya augusztus 24-én kezdődik. New postaminiszter Harry L. Todd személyében már ki is nevezte az utódot. MEXICOBA új amerikai nagykövet indul. James R. Sheffield, a jelenlegi nagykö­vet nemrég beadta lemondását. Megbízható forrásból származó értesülés szerint “Tom” Camp­bell, Arizona volt kormányzója lesz az Egyesült Államok új mexicói nagykövete. A kül­ügyminisztérium egyelőre vo­nakodott nyilatkozni. ** * NEW YORKBÓL ATLAN­TÁBA repülőjáratokat fognak rendszeresíteni. Ez nagy előké­szítési munkálatokat igényel, mert világító tornyokat kell útközben felszerelni és repülő­tereket kell kiépíteni. Az elő­zetes szemlét már megejtették. A Richmond—Atlanta szakasz augusztus 15-ére már készen is lesz. Télire valószínűleg meg is kezdheti a repülőjárat az üzemet. ♦ ** HI ÚJSÁG SZÜLŐFALUNKBAN SOMOGY MEGYE — Sorozatos éjszakai tolvajlások. A kaposvári rendőrséghez már hu­zamosabb idő óta érkeztek feljelen­tések a kaposmenti szőlőhegy lako­saitól, akik azt panaszolták, hogy ismeretlen tettes vagy tettesek az éjszaka leple alatt a baromfiólakat vakmerően feltöri és onnan a tyú­kokat ellopja. Voltak, akik feljelen­tésükben annak a gyanúsoknak ad­­tak kifejezést, hogy a tolvajlásokat egy a környéken csavargó 12 éves árvafiú követi el, aki korát megha­zudtoló romlottsággá tévedt a bűn útjára. Ez utóbbi felevést a rend­őrség valósággá is változtatta,­­a­mennyiben hosszas hajsza után si­került elfogni a kis tolvajt, ki­nevet­ve vallotta be az elkövetett lopáso­kat. Kimentek vele a megjelölt he­lyekre és cinikusan, a megbánás legkisebb jele nélkül mutatta meg, hol tanyázott, hol lopott és hová rejtette, mit csinált a tyúkokkal. Körülbelül 20—30 betörés terheli lelkét a kis betörőnek, aki eleinte tagadott, de aztán bevallotta tetteit. Átadják a fiatalkorúak bíróságának. VAS MEGYE — Leesett a padlásról. Orbán Ig­nác szentgotthárdi lakos, szikvíz­­gyáros szolgálatában álló Kalano­­vics János, június hó 17-én reggel, munka közben leesett a padlásról. A szerencsétlen ember karjain súlyos zúzódásokat szenvedett, ezenkívül az arca annyira felhorzsolódott, A walesi herceg canadai körúton. Legutóbb Montrealban volt az angol trónörökös, ahol a díszőrség felvonulását nézte végig. Erről az alkalomról készült a fenti kép. hogy a felismerhetetlenségig eltor­zult. Állapota súlyos, de nem élet­­veszélyes. ZALA MEGYE — Családi perpatvarból való félel­mében agyonlőtte az édesapját, Laufer György vatyapusztai kis­gazdát minap este fél 9 órakor, mi­kor hazatérőben volt, a lakásajtóban álló 16 éves József nevű fia vadász­fegyverrel agyonlőtte. A csendőrség a gyilkos fiút letartóztatta, aki azt vallotta, hogy azért ölte meg apját, mert az verekedve ment el hazulról anyjától és attól félt, ha apja haza­jön, ismét veszekedés lesz és ezt akarta megelőzni. — Népkönyvtárat kap a megye. A kultuszminiszter a rendelkezésére bocsátott hasznos beruházási hitel­ből 1500 népkönyvtárat létesített, a­melyeket négy típus szerint szerve­zett meg: nagy könyvtár 250, kö­zép könyvtár 170, kis könyvtár 140, tanyai könyvtár 130 kötettel. Zala­­megye részére 3 nagy, 3 közép és 100 kis könyvtárat adományoz és azokat a népművelési bizottság ja­vaslata alapján osztja ki. Könyvtá­rakért tehát nem kell most már a minisztériumhoz fordulni, mert a javaslat szerint történik a kiosztás. A megsebesített bucsuszent- laszlói orvos a gyógyulás útján van. Dr. Vlasits Gyula bucsuszentlászlói körorvos, akit — mint annak idején megírtuk — vakmerő betörők revol­verrel súlyosan megsebesítették, már a gyógyulás útján van az eger­­szegi­­ kórházban és a jövő héten haza is megy Bucsuszentlászlóra. A fiatal orvos súlyos haslövései ke­rült a kórházba és valóban a csodá­val határos módon menekült meg a haláltól. — Tűz pusztított a lábonálló bú­zában. Nagykanizsáról Írják: Szma­­dics László gelsei földbirtokos Csá­­del-pusztáján a lábonálló búza tü­zet fogott az áttüzesedett traktor­kaszáktól, mely tiz hold búzát el-­pusztitott. — Dr. Plihál Viktor felső­házi tag, nagybirtokos kilimáni bir­tokán a mozdonyból kipattant szik­rától tüzet fogott egy ámna-tábla, amely a nagy szélben hihetetlen gyorsasággal elharapózott. Tizenhá­rom hold lett a tűz martaléka. MIRE JÓ A SZT. ISTVÁN LÁBLŐ? 1. Megszünteti a lábizzadást. 2. Megszünteti a kellemetlen láb­­szagot. 3. Kitünteti a befirkeményedéseket. 4. Gyógyítja a fájdalmas lábfejet. 5. A láb mindig­ üde­s könnyű lesz. 1 doboz árai 75e. 3 doboz 2 dollár. Egyedüli készítő REICHMAN PATIKA 1519—1st Ave.. NEW YORK CITY 79. utcánál Standard Dank mellett. VIDÉKI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTETNEK.

Next