Amerikai Magyar Népszava, 1927. szeptember (28. évfolyam, 209-233. szám)

1927-09-24 / 229. szám

4 ..... ’ • I' ..­.' dollárt fizetett 150,000 amerikai azért.­ Három millió hogy hatalmas ökölvivó küzdel­­­mének szentanyja legyen. Hogy 40 egynéhány percig olyan izgalomban üljön vagy álljon a helyén, amilyenre még nem volt példa. Hogy olyan har­cot nézzen végig, amilyenre még szintén alig volt példa. Ha akármilyen nevezetessége lesz az 1927-es évnek, az év amerikai történetében nagy szerepet fog játszani a­­ chicagói nagy mérkőzés, amelyben Tunney megőrizte a világbajnoki címet és amelyben Dempsey minden remé­­­­nye letűnt, hogy valaha visszanyerje elveszett koroná­ját. Minden szám, ami a mérkőzéssel kapcsolatban van, rekordot jelent. Rekord a 150,000 ember, rekord a hár­­­rom milliós bevétel, rekord az az összeg, amit a harco­­­lók kaptak. Tunney egy milliót, Dempsey közel félmil­liót kapott. Az ökölvívás belépett az amerikai nagyipar körébe. Mit várt a tömeg? Sportot? Két kidolgozott, erős férfi test megütközését? Nem, nem, nem. A tömeg­ vért akart látni. A tömeg azt akarta látni, hogy az egyik­­ a harcolók közül eszméletlenül terüljön el a földön. A tömeg azt akarta, hogy a boxolás világbajnoka ne csak pontozással nyerje el ezt a címet, hanem úgy, hogy el­lenfelét egészen leüti a porba. A tömeg izgalmat akart. Véres, látványos izgalmat. Verekedést és nem sportot. Azért fizetett három millió dollárt. És izgalmat akart az az ötven millió ember, aki végig hallgatta a verseny lefolyását a rádión keresztül. Izgalmat, izgalmat, izgal­mat. Pénzszaga volt az egész mérkőzésnek. Milliós szá­mok röpködtek a levegőben. Emberek, akik talán száz dollárt sem láttak soha együtt, úgy mondták ki a milliós­ számokat, mintha tíz centről beszéltek volna. Tunney kapta és Dempsey kapta és Tex Rickard kereste. Meg­érdemelték — gondolták. Izgalmat adnak érte. Izgal­mat, nem sportot. Sportért még az amerikai se fizetne ennyit. Negyven dollár volt egy ringside jegy. Az utolsó sor negyven yardnyira volt a porondtól. Megérte. Nagy­­ “fight” volt. Izgultak negyven dollárnyit. És hogy Tunney győzött? Igen, boldogok voltak azok, akik rá­fogadtak. Akik nem rá fogadtak? Sajnálták a pénzü­ket! Ez volt az ökölvívás sportja 1927-ben. Amerikai fgiP Népszava Pubitshed by the B. D. G. Company. Inc.__________________ Editor: GÉZA D. BERKŐ felelős szerkesztő. ______ Evitted 8.0­1 Published at .Szerkesztőség és kiadóhivatal 24 UNION SQUARE NEW YORK, N. Y. Telephone: Stuyvesant 5770, 5771, 5772 Table Address : BERKORIUS Kábeleim: BERKORIUS ELŐFIZETÉSI AH: Az Egyesült Államokban, Canadában, Kubában, Dél-Ameri­­kában. Mexicoban: Egy évre $8.00. félévre .$3.00. — Külföldre: Egész évre $10.00. félévre $5.00. — New York városában: Egész évre $8.00. félévre $4.00. — SUBSCRIPTION RATES: United Stat­­h of America, Canada, Cuba, South America and Mexico, one year $0.00. UU1 year S3.00. — Foreign Countries, one year $10.00, half year S5.00. New York City, one year $8.00, half year $4.00. 14 ... . r . k­­­­­i­ejtett volna a döntőbirás-örökké S3 p sebeket k°?ás elv­én a li­ga egész struktúráján a Nép­szövetség Tanácsának az a határozata, amely magáévá tette volna a Chamberlain elnöklete alatt kiküldött há­romtagú bizottságnak a magyar-román kérdésben elő­terjesztett jelentését. Apponyi Albert gróf mondotta ezeket a kemény szavakat és megtoldotta még kemé­nyebbekkel, annak megállapításával, hogy a Liga a belé helyezett bizalmat és saját tekintélyét játszaná el, ha­ odaállna a Tanács Chamberlain mellé. Magyarország “grand old man’’-jének szavai olyan hatást keltettek, hogy a Tanács kishíján dezavuálta az angol külügymi­nisztert. Ha ennek kompromisszummal sikerült is útját szegni, Chamberlain annyira tudatára ébredt a kudarc­nak, amit Apponyival szemben szenvedett, hogy felaján­lotta lemondását a kiküldött albizottság elnökségéről. A Népszövetség Tanácsa ma még nem olyan küzdőtér, ahol egyenlő feltételek mellett csapnak össze a felek. Az egész ántant felhördülne abba, ha egy elnyomott, le­győzött kis ország delegátusa kibuktathatná akármilyen pozícióból a hatalmas angol birodalom külügyminiszte­rét. Pedig úgy látszik, Chamberlain bukni fog előbb­­utóbb egyéb súlyosabb okok miatt. A magyar-román kérdésben szenvedett kudarc ugródeszkául szolgálhat Chamberlain ellenfeleinek az angol Alsóházban. Az igazi okot titokban fogják tartani, azt hogy Canada független népszövetségi képviselete Anglia világhatalmi befolyá­sát csökkenti és előszele annak a viharnak, amely szét fogja darabolni a már ma is szentimentális kötelékekkel összefűzött angol világbirodalmat. Történelmi kénysze­rűség ez. Az elerőtlenedő angol világbirodalom helyébe már megszületett az új, az amerikai. Még néhány évti­zed­es angol világbirodalomról megszűnünk beszélni. Hol lesz akkor már Trianon, ki fog Chamberlainre em­lékezni? Ili k­omit­uj elveket akarnak belevinni a népnévé­ül K­anvi­c sbe azok a tanítók, akik Genfben az In­* * ternational Institute kooperálási kong­resszusán résztvettek. A kiindulási alap az volt, hogy milyen módszerrel tüntessék el a nemzetek közti előíté­letet és a gyűlölséget, mely meg nem értettségre, viták-­­­ra és háborúkra vezet. Az, hogy a népnevelés irányának­­ “nemzetközi” jelleget adjanak kivihetetlen, mint a kongresszus megállapította, mert minden ország arra törekszik, hogy nemzeti irányban nevelje a maga fiatal-­­­ságát. A nevelés nemzeti irányára azért van szükség,­­ mert a diák, aki nem tiszteli a tulajdon nemzete intéz-­­ ményeit, nem lehet elég tanult és intelligens ahhoz, hogy más nemzeteknek is megadja a megfelelő respektust. A­­ tanítás programjának közeledni kell, mint a pedagógu­sok genfi gyülekezete megállapította a nemzetközi meg­értéshez. De ezt nem lehet “nemzetközi” neveléssel­­ elérni, hanem azáltal, ha az embereket egymás szereteté­­re s más nemzetek tiszteletére is megtanítják. Ennek a­­ szellemnek pedig a legélénkebb közvetítője a tanító, aki­­ a fiatalsággal érintkezik. A tanító hivatása az lenne, hogy­­ elfogulatlanul tanítsa a történelmet, az élet tanítómes-­­ terét, hogy ne vezetesse magát idegen nemzetek gyűlő-­­ lete által és ezt a szellemet csepegtesse az ifjúságba is.­­ A tanítókat kell olyan irányban képezni, hogy megbe-­­ csüljék más nemzetek intézményeit és akkor a fiatalság i­­ is követi őket ebben az irányban. 1. Budapest legnagyobb szenzációja: a hitvesgyilkossággal vádolt Erdélyi AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉGÉTŐL—Kan Andor tudósítása Budapest, szeptember hó Ennél nagyobb szenzációja régen volt a magyar fővárosnak! Az előkelő életet élő, sokat szereplő, gavalléros tékozlásáról ismert fiatalember, akit most azzal vádol a rendőr­ség, hogy Millstatban, a kis osztrák fürdő­helyen, megölte feleségét, Forgách Anna színművésznőt, akit szintén jól ismert az egész Budapest. A letartóztatott ember ellen gyűlnek a bizonyítékok, azonban még egy­általán nincsen megnyugtatólag beigazolva, hogy Erdélyi tényleg megölte-e a feleségét és hogy miként ölte meg: letaszította-e kirándulás közben egy szikláról, vagy azután megmérgezte e sérülések miatt súlyos betegen fekvő feleségét? A közvélemény teljesen Erdélyi ellen van. Akár beigazolódik rá, hogy elkövette a gyil­kosságot, akár nem, a legtöbb ember meg lesz győződve bűnösségéről és még az óva­tosabbak is, akik bizonyítékok nélkül nem szeretnek véleményt mondani, azok is mind­mind feltételezik róla, hogy képes ilyen gaz­ságra. Erdélyi tipikus nagyvárosi ifjonc, amilyent százszámra termel, különösen most, amióta a háború utáni idők meglazították az er­kölcsöket, minden világváros. Gazdag szülők gyermeke. Apja azonban, ahogy szerezte, úgy el is vesztette börze-vagyonát. A fiút elkényeztették és már fiú korában belekerült abba a társaságba, amelyik szeret elegánsan öltözködni, a legdrágább helyeken pezsgőzni, folyton szerepelni, ellenben dolgozni sem nem tud, sem nem akar és soha sem készült fel arra, hogy becsületes munkával szerezze meg azt a pozíciót, amelyre nagyravágyásá­­ban annyira áhítozik. Rengeteg ilyen ember él ma Budapesten éppen úgy, mint minden más világvárosban. Jó vívó volt s ezért párbajaival, lovagias­­kodásaival szerzett ismert nevet Buda­pesten. Van itt Pesten egy egész nagy tár­sadalom, amelyik mint párbajhős, mint lovag terrorizálja , a társadalmat. Ezek belekötnek az élő fába is, befurakod­nak a legjobb társaságba is, a leghangosab­bak mindenütt és bár mindenki gyűlöli őket, mégis befogadja őket mindenki, barátkozik velük mindenki, mert ő fél tőlük. Aki gör­bén néz rájuk, vagy akinek nincs ínyére ezeknek az ifjoncoknak a szereplése, azokat inzultálják ezek a legények, párbajra kény­szerítik és minthogy ezek az elszánt fickók a jobb vivők, a gyakorlottabb párbajozók, még a tetejébe meg is sebesítik azokat, akik nem szívesen állanak velük szóba. Ennek az Erdélyinek is az volt az egyet­len előnye, mint sok más társának, hogy félt tőle mindenki, mert jobban forgatta a kardot, mint azok a rendes emberek, akik nem érnek rá reggeltől estig vívótermekben lopni a napot, hanem becsületes munka köz­ben bizony csak derék polgárokká nevelőd­nek, nem pedig félelmetes párbajhősökké is. Egy egész kis társadalom él itt Buda­pesten csupa Erdélyi-féle emberekből. Jól öltözködnek ezek, a legjobb társaságba járnak, minden éjszaka feltalálhatók a leg­előkelőbb mulatóhelyeken, pedig nincs sem vagyonuk, sem jövedelmük, sem foglal­kozásuk. Mindenki barátkozik velük, pedig mindenki gyűlöli őket és nem akad egy bátor ember sem, aki meg merné kérdezni tőlük, hogy miből uralkodtok ti himpellérek, hiszen se jövedelmetek, se vagyonotok nincs? Kiderült, hogy váltókat hamisított ez az urfi hozzá hasonló szőrü-bőrű gavallérokkal, akik kiadták magukat grófoknak, báróknak, milliomosoknak és igy tévesztették meg a bankárokat. Évek óta űzték már ezt a mes­terséget és még Isten tudja meddig folytat­ták volna, ha Erdélyi horogra nem akad. Természetesen ugyanezek az “előkelő” uracsok, ha már nagy a baj, elkövetnek vak­merőbb gaztetteket is, mint most Erdélyi, aki bebiztosította a feleségét tízezer dollárra,­­ hogy azután megölje és e pénzen rendezze azokat a hamis váltókat, amik miatt külön­ben börtönbe került volna. Az is furcsa ugyan, hogy miként akadhatott olyan bizto­sító társaság, amelyik ilyen vagyontalan embertől elfogadott a felesége halála esetére egy ilyen nagy biztosítást, aminek már az első díját sem tudta kifizetni? Kellemetlen helyzetbe került a sok ren­des, előkelőbb ar is, aki egy társaságba járt Erdélyivel, aki kény­telen volt vele barátkozni, pedig tudta, hogy tisztességes után nem élheti az ő pazarló életét és akik vele azért érintkeztek, mert Erdélyi úr — lovag volt, — félelmetes pár­bajhős. Nem tudjuk, hogy mi lesz az Erdélyi sorsa, ellenben szomorú világosságot vetett ez a borzalmas eset Budapest társadalmának erre a rétegére és mind erősebben tör fel az a kívánság, hogy végre szét kell ütni Budapest e sokat szereplő, de nagyon gyanús “aranyifjúsága” közt és végre véget kell szakítani annak a párbajmániának, annak a lovagias­­kodásnak, amelynek elburjánzása következtében nőhet­tek ezek olyan nagy legényekké. Sokat is­merünk ezek közül az “aranyifjak” közül, akik végül is gazdagon nősültek, vagy valami svindli­ves vagyonhoz jutottak és ma tisztelt emberek. Ha nem sikerült volna, akkor talán ezek is kénytelenek lettek volna a gyilkos­sághoz vagy más effajta gazsághoz folya­modni. Akinek sikerült, az előkelő úr. Aki rajtavesztett, az fegyháztöltelék. Ez a vi­lág folyása, hiába . . . Duvall polgármester elítélése elégtétele volt egész Indianának Győzelmet arattak a bíróságon a hivatalnoki korrupció ellen harcolók INDIANAPOLIS, szept. 23. — Az indianai hivatalnoki kor­rupció megtorlása elleni perek közül az első nagy izgalommal fejeződött be, hogy sor kerül­jön a többi ügyek tárgyalására. John L. Duvall indianapolisi polgármestert a Marion County esküdtszéke bűnösnek találta a hivatali korrupció vádjában és a bíróság a polgármestert har­minc napi fogházra, 1000 dollár pénzbüntetésre és négy évig tartó polgári jogvesztésre ítél­te, mely idő alatt közhivatalra nem választható meg. Az íté­let alapja az, hogy Duvall H. Armitage politikustól 12.000 dollárt fogadott el választási célra és a pénz ellenében Armi­tage három emberének közhi­vatalt ígért. Ugyanaz a Grand Jury, mely Duvallt vád alá he­lyezte, Ed Jackson kormányzó­nak a vád alá helyezését is ki­mondta, mert meg akarta vesz­tegetni McCray volt kormány­zót egy ügyészi kinevezés érde­kében. A Duvall elítélést megelőző ügyészi és védőügyvédi harc az indianai hivatalnoki korrupció­­ minden szennyét felkavarta és felszínre hozta Ralph In­man, Duval védője aki egyúttal az életfogytig tartó börtönre el­ítélt Stephensen Klan sárkány­nak is a védője volt annak ide­jén, azzal vádolta az ügyészsé­get, hogy rosszindulatú politi- s­kai hajszának az eszköze lett és­­ a sajtó izgatásainak tulajdoní­ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA totta, hogy Duvall a vádlottak padjára jutott. “Ki kell ker­getni a sajtót a városból” mondta a védő. William Remy, a Marion County ügyésze Duvall elítélése előtt kijelentette, hogy mindad­dig, míg ő lesz az ügyész a hi­vatalnoki korrupció ellen har­colni fog és Duvall után sorra kerülnek a többi vádlottak is, hogy ne maradj­on egyetlen kor­rupciós vád sem megtorlat­­lanul. Duvall a verdikt kihirdetése­kor, mely az ő bűnössége mel­lett szólt, halálosan sápadt volt. — Nincs mit mondanom — szólt, a bűnösségi verdikt meg­hozatala után. Oly izgalom és olyan sik­ csend volt a bírósági teremben, hogy még a liftnek a zúgása is pillanatnyi pánikot keltett a hallgatóság között, mikor elindították a gépezetet az épületben. Az ítélet nagy elégtételére szolgált azoknak, akik évek óta harcoltak az in­­d­i­a­n­ai közélet posványának megtisztítása érdekében. Az amerikai torzemberek elutaztak a Westphalián A magyar szakálas hölgy is ve­lük utazott A Hamburg-America vonal Westphalia hajója különös uta­sokat vitt Európába. A Coney islandi “freak show”-k tagjai hagyták el rajta Amerikát. Németországban fogják tölte­ni a telet. Emil Hophne a leg­súlyosabb egyéniség közöttük. Hatszász fontot nyom. Soha életében nem volt színházban és rendes vendéglőben, mert nincs az a szék, amelyre rá tud­na ülni. Harry Haag, a gum­­minyakú ember keltett mellet­te feltűnést. Ott volt Mrs. Ot­to Wagner, a német óriásnő és Mme. Adele Adrianne, a ma­­gyar szakálas hölgy, aki hosszú zöld sálat csavart a nyaka alá, a ami jórészt eltakarta szakálát. Ugyancsak a Westpha­lián hagyta el Amerikát Ernest Voerkotter, a torontoi mara­­thoni úszás német győztese. Walker polgármester Párisban a francia Névtelen Katona simja mellett. A polgármester s felesége már útban vannak Amerika felé. Apró Mák — Nagyon megijedt az öreg a plü­sszentésemtől. Biztosan azt hi­szi, a felesége jött haza. AZ MÁR MÁS — Maga nem mehet újra férjhez, mert akkor a végrendelet értelmé­ben egész vagyona a sógorára száll­— Hisz éppen hozzá akarok férj­hez menni. VESZEDELMES TERRÉNUM — Akkor szeretett bele, amikor tenniszpartnere volt. — Szóval a lapda helyett ő került a hálóba. ALJAS RÁGALOM — Rémeset hallottam rólad. Min­denki azt mondja, hogy sikkasztot­tál. — Aljas rágalom. Bárcsak igaz lenne. A FOOTBALLPÁLYÁN Első lapda: Ez a játékos nagyon népszerű. Második lapda. És mégis mindig rugdalózik. ELMÉLKEDÉS A levélsikkasztásért voltaképpen az olló felelős. * FURCSASÁGOK | ÉRDEKESSÉGEK Ember és Berlinből ir­kutya harca fák: Dittmann egy megva- Johann német dúlt gólyával, f­ö­l­d m­unkás Kerkow község határában füvet kaszált és munkája közben arra lett fi­gyelmes, hogy kutyája ugatva­­ kerget egy szárnyasebzett gó­lyát. A gólya hirtelen vissza i­s fordult és hosszú csőrével csap­­­­dosni kezdte üldözőj­ét, sőt a si­­kongó kutyát most már ő maga kényszerítette gyors visszavo­nulásra. A földmunkás szo­rongatott helyzetben lévő hűsé­ges kisérőtársa segítségére sie­tett, de a gólya a hatalmas ter- s­metű embernek is nekirontott. Küzdelmes bokszpárbaj fejlő­dött ki a gólya és az ember kö­zött. A nagy kereplő madár éles csőrével a földmunkás sze­me felé csapott s huszonöt cen­timéter hosszúságban arcán mély sebet vágott. A szeren­csétlen ember a súlyos sérülés következtében elveszítette esz­méletét. Munkástársai tették autóra és kórházba vitték Ditt­­mannt, ahol nyomban megope­rálták. Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy egy gólya, bár tudvalevő, hogy ve­szély esetén dühösen szokott védekezni, ilyen súlyos balese­tet okozott volna. 710 halott Micsoda ez a és 80 ezer roppant veszteség­sebesült­ lista? Egy hadi­jelentésbe olvas­­suk? Nem: a Londoni County Council most teszi közzé sta­tisztikáját, melyből kiderül, hogy az úgynevezett nagyobb Londonban, a városban és kül­­­városaiban a különböző jármű­vek, gépkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok kilenc hónap alatt 710 embert gyilkoltak meg és 80,000-et sebesítettek meg. A szám döbbenetes. Ezért komolyan gondolkoz­­nak, mit lehetne tenni a forga­lom gyilkos üteme ellen. A ha­lottak és sebesültek közül so­kan maguk vezettek automo­bilt, motorkerékpárt, de az ál­dozatok h­á­r­o­m­n­egyed része gyalogjáró. Az esküdtszékek, melyek az egyes eseteket meg­vizsgálták, m­e­g­á­llapították, hogy a londoni gyalogjáró meg­lehetősen ügyefogyott. Sok esetben csak magukra vethet­nek a szerencsétlenségért, 36 százalék elkerülhette volna a katasztrófát, 5 százalék a kü­lönböző gépalkatrészek, vagy motorok tökéletlensége folytán vesztette életét, ellenben több, mint 47 százalék a kocsivezetők gondatlanságának, lelk­iisme­­retlenségének az áldozata. Ebből immár nemzeti kérdés válik. Nemcsak halottak van­nak, hanem bénák, nyomoré­kok is. Londonban egy évig az utcákon sétáini sokkal vesze­delmesebb és hősibb dolog, mint részt venni egy tizennyol­cadik századbeli háborúban. Most átlalános társadalmi mozgalmat indítanak, hogy a gyalogjárót megrendszabályoz­­zák. Arról beszélnek, börtön­be kell vetni minden gyalogjá­rót, aki a rendőrség által meg nem jelölt úton akar áthaladni. Mások azt tervezik, hogy a gya­logjárókat s a járműveket tel­jesen el kell különíteni egymás­tól, az autók alagutakban köz­lekedjenek, különböző jármű­vek pedig a háztetők fölé épí­tett pályán. Csakhogy ez igen drága volna. Egyelőre ingye­nes iskolát, t­a­n­f­o­lyamokat akarnak fölállítani, ahol az új nemzedéket majd megtanítják a közlekedés tudományára és művészetére. |HOLLANI I I AMERICA UN Etwa I Közvetlen összeköttetés . MAGYARORSZÁG minden részébe 5 ROTTERDAMON Rendes heti indulás. Kitűnő ellátás, kényelmes elhelyezés, f Felvilágosításért forduljon a helyi ügynökhöz vagy \ Holland-America Line 24 STATE ST., NEW YORK LEGNAGYOBB HARMONIKA GYJ J ív Vv UV Ö'V\ \\ \\V vitunk mindent* €a\V\l\\V\\\\\\\\\% harmonikát. L­­a^Ulbh 70D8 B. GALANTI &BROS.nß0laL U Third Ave.. 11—12. St. közt. New To I Honfitársaim már sokat hallottak a világhírű l'rbán-féle szemorvosságról Mielőtt drága szemüvegre és a még drágább orvosra költené, próbálja meg előbb az Urbán-féle, Szemcseppe­ket, melyek már oly sok emberen­­se­gítettek. Az Urbán-féle Szemcseppet nem csak fiataloknak, hanem egész idős embereknek is ajánljuk. Ila sze­me gyenge, fájós, könnyezik, gyul- i ladt, véres, szemcsontjai fájna­k, sze- l mei tele vannak gázzal, piszokkal és I azokat tisztán akarja tartani, rendel­je meg az első számú ’üveget. Ha ha­’ I ja súlyos természetű, vagy már régen I szemüveget visel, úgy rendelje meg I mind.­a három üveget egyszerre. — I írjon még ma! Egy üveg ára $1.25. 13 üveg ára $3.50. Ingyen használati I utasítás és szemcseppentő. URBANEX HAJNÖVESZTŐ Ha feje korpás, haja hullik, ne vár- I ja meg, mig teljesen kopasz lesz, ren- I­delje meg a kiváló Urbanex hajnö- I vesztőt, mely a fejét teljesen meg- I tisztítja a korpától és a hajnövést I előmozdítja. Egy üveg $1-25, három­­üveg $3.50. Kopaszok rendeljenek hat­­ üveggel $5-ért. URBANEN köszvény elleni szer Ha testének bármely részében fáj­dalmat, hasogatást érez, lábai, kar­jai nehezek a reumától, köszvénytől, rendelje meg az Urbanent, mely ki­tűnő szer minden ilyen betegségre. Tegyen fürdővizébe vagy lábvizébe Urbanent és fájdalmai meg fognak szűnni. Egy üveg $1.25, három Üveg $3.50. Rendelésnél küldje a pénzt money orderen vagy csekkben. Vagy ha kí­vánja, fizet, amikor az orvosságot át­veszi. Írjon még ma: URBAN CO. BOX 678, WEST BROWNSVILLE, Pa New Yorkiak és közelvidékiek ren­deljék meg Lawrence Benedek, 923 Broadway, New York City, Ajtó 1323. MEGJÖTTEK AZ UJ LEMEZEI a­­ Nagy raktár PIÁN ROLLOKBAN. BESZÉLŐGÉPEK Kérjenek gazda magyar árjegyzéke FAZEKAS LAJO 1463 PIEST AVE NEW YORK, N. 1 A 76-ik és 77-ik utcák között. VITÁLIUS BÉL­A ORVOSI MŰKÖTSZERES (Specialista) 229 E. S6th St, New Yor City, vagy 519 Washing ton St-, Hoboken, N. . Készít mérték után jótállás­sal, kizárólag elsőrendű mi­nőségü sérvkötőt,, haskött gummi haskötőfüzőt, ortopé­diai támgépeket, lúdtalpbeté­tőt s minden ebbe a szakmá­ba vágó munkát. Lelkiiem­­zetes, szakszerű felv­­ágositás és kiszolgá­lás. Keressen fel sze­vmélyesen vagy írjon fenti címre. IÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanul­ságos könyv mindkét nem által,­ akár fiatal, akár öreg—figyelem­mel olvasandó. Nagy fontossággal biz úgy házasulandók, valamint olyanokra, akik boldogtalan há­zasságban élnek. Részletesen fog­lalkozik minden férfi és női ideg­gyengeséggel, vér-, bőr-, s króni­kus bajokkal, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elő­sorol minden előforduló betegsé­get s annak mikénti gyógyítását. Az Eskór (Epilepsia) betegségnek valamint gyógyításának külön lap van szentelve. Ára bélyegben 15 cent, ajánlva 35 cent. Kiadja az M. A. Ericius Remedy Co. 185 Pearsall Avenue, Jersey City, N. J. kfig. Orvosi tanács és segélynyújtás. utiiuimiiiimitmuüiiimMHimimiMimitiiiimmiiimimHimimmiimimiiiiL 1 NE KÉRESSE SOKÁ MAGÁT, TÖLTSE MEG MÁR A PIPÁJÁT | U-HU I i védjegyű Muskatál dohányunkkal. Zamatos, jószagu, köny- : a­nyü pipadohány. Kapható 25 centes csomagokban, minden­­ a csomagban négy ajándékszelvénynyel. Kérje boltosától , s vagy rendelje meg tőlünk. — Cím: \ | NÉGYES TOBACCO SHOP | | 423 East 5íh Street, New York City \ | ERŐSEBB a fenti védjegyű KASSAI DOHÁNY. Yiiiiiuiiuiuiuiiumiiiimiiiimiimmiiiiiiiiimimimiiiiiiimiiiiiiimmiimiiiüi

Next