Amerikai Magyar Népszava, 1929. március (30. évfolyam, 60-89. szám)

1929-03-09 / 68. szám

2 Nagysikerű diszlakoma New Yorkban Pivány Jenő magyar író tiszteletére (Folytatás az első oldalról.) csalásról, amit Trianonban esz­közöltek, úgy itt a világ leghatal­masabb országában fogjuk a leg­nagyobb és a leghathatósabb im­pulzust kapni Magyarország leg­égetőbb kérdésének szanálására, illetve a Trianoni Béke megvál­toztatására. (Percekig tartó hosz­­szas éljenzés.) A szűnni nem akaró ovációk elültével nagynehezen ismét szóhoz juthatott Dr. Jósika. Bejelentette, hogy az estén — illusztris vendégként — a füg­getlen református egyház nép­szerű esperese, Nt. Borsi Ke­rekes György, Youngstown, O.-ból is megjelent és felkérte őt, hogy bevezető ünnepi imá­jával nyissa meg az ünnepet. A magasszárnyalású ima el­hangzása után nagy figyelem és várakozásteljes csend köze­pette maga az ünnepelt PIVÁNY JENŐ emelkedett szólásra. PIVÁNY JENŐ azzal kezdte beszédét, hogy néhány nap előtt volt pontosan harminc esztendeje annak, hogy Amerikába vándo­rolt ki. Az utolsó tíz év alatt olyan szerencsés volt, hogy fel­váltva hol a szülőházában, hol a fogadott hazában lakhatott és dolgozhatott a magyar ügy érde­kében. Most a Magyar Revíziós Liga felkérésére jött át ismét, hogy az amerikai magyaroknak a revíziós mozgalomban segítsé­gükre legyen. Esetleges félreér­tések elkerülése végett megjegy­zi, hogy úgy a Magyar Revíziós Liga, mint anya­ egyesülete, a Magyar Nemzeti Szövetség, nem hivatalos szervezetek, hanem tisz­tán társadalmi egyesületek. A magyar kormány, mint gróf Bethlen miniszterelnök nyilatko­zataiból tudjuk, még nem vesz részt hivatalosan a revíziós moz­galomban, hanem a helyzet meg­értetését egyelőre társadalmi szervezetekre, vagy egyes előkelő külföldiekre hagyja. Pivány nem akar ez este a trianoni béke­diktátum kárhoza­­tos hatásával foglalkozni, mint­hogy azt a jelenlevők úgyis isme­rik. Inkább azt akarja megvizs­gálni, hogy tényleg lehet-e ered­ményt várni a revíziós mozgalom­tól, van-e jogi lehetősége a tria­noni békeszerződés békés uton való megváltoztatásának. Mint tudjuk, Magyarország feldarabo­lását a “békeszerződés” szerzői azzal indokolták meg, hogy Ma­gyarország bűnös volt a háború kitörésében, tehát büntetést érde­mel. Ezen felfogással a magyar béke­delegáció annak idején nem tudott sikeresen megküzdeni. Tör­tént azonban utólag valami, ami páratlan a világ történelmében. Azelőtt ugyanis a nagy háborúk­ra vonatkozó titkos diplomáciai okmányokat csa­k ötven évvel az illető háború befejezése után, vagy még későbben bocsátották a kutatók rendelkezésére. Most azokban az államokban, amelyek­ben forradalmi kormány foglalta el a régi kormány helyét, a for­radalmi kormányok nyilvánosság­ra hozták a háborúra vonatkozó titkos iratokat, kétségtelenül az­zal a szándékkal, hogy a régi kor­mányokat kompromit­t­á­l­j­á­k. Oroszországban ez tényleg sike­rült, de­ a Németországban és Ausztriában közzé tett okmányok épp az ellenkezőjét bizonyították annak, amit az új kormányok gondoltak. Kiderült ugyanis, hogy a német császár ellene volt a há­borúnak, az osztrák-magyar tit­kos iratokból pedig kiderültek a következő tények: A közös miniszteri tanácsban, amely a háborúról döntött, Ma­gyarországot egyedül gróf Tisza István képviselte, ő a leghatá­rozottabban ellenezte a háborút, ellenezte a Szerbiának küldendő ultimátumot s amikor a többiek a feje fölött az ultimátum és a háború mellett döntöttek. Írásban emelt óvást az ellen, hogy a há­ború eredményeként szerb terüle­tet csatoljanak a monarchiához. Tehát okmányilag be van bizo­nyítva, hogy Magyarország nem volt bűnös a háború kitörésében. A régi jogi elv szerint pedig CES­­SANTE RATIONE CESSAT LEX IPS­A, vagyis az­ok meg­szűnésével megszűnik maga a törvény is. Lloyd George, aki fontos szere­pet játszott a békeszerződések létrejövetelében, 1927-ben egy nyilvános gyűlésen azt mondta, hogy sem a nemzetek szövetsége alkotmányában, sem a békeszer­ződések szövegében nincs semmi olyan, ami a békeszerződések megváltoztatását megtiltaná. Eh­hez hozzátehetem, hogy a nemze­tek szövetségének alkotmánya a 19-ik cikkben meg is adja a mód­ját annak, hogy nemzetközi szer­ződések bizonyos esetekben meg­változtathatók legyenek. Angliá­ban a magyar nemzet nemes ba­rátja, Lord Rothermere, tör lánd­zsát a revízió mellett, Olaszor­szágban pedig Musolini minisz­terelnök kijelentette, hogy a tria­noni békeszerződés revíziója nél­kül Közép-Európa békés fejlődése lehetetlen. A jogi lehetőség tehát megvan, a gyakorlati lehetőség azonban attól függ, hogy mily mértékben tudjuk a nagyhatalmak közvéle­ményét felvilágosítani arról, hogy Magyarországgal mily szörnyű igazságtalanság történt. Ha fel tudjuk világosítani a nagyhatal­mak közvéleményét, akkor meg is nyertük a közvéleményt, s vele megnyertük a csatát is. Ameri­kában e fontos feladat az ameri­kai magyarokra hárul, akik, né­zete szerint, meg is fognak fe­lelni történelmi hivatásuknak. A Tengerentúli Magyarok Világszö­vetségének tehát két irányban kell működést kifejteni: egyrészt folytatnia kell a szervezkedést, hogy minden amerikai magyar, aki részt akar venni a szülőhaza területi épségének visszaállításá­ban, tagja legyen, másrészt meg­felelő eszközökkel fel kell világo­sítania az amerikai közvéleményt. E program részleteit szélesebb körvonalakban jelezte is és a jelenlevőket nehéz feladata tá­mogatására kérte. Pivány Jenő bemutatkozó beszéde mély és komoly hatást keltett. Különösen a történeti visszapillantás és az amerikai revíziós mozgalom jövő tervei­nek ecsetelése váltott ki nagy hatást. Az Amerikai Revíziós Nap gondolatának megpendíté­­sét általános lelkesedéssel tet­te magáévá mindenki. Az an­gol nyelvű folyóirat kiadása hatásos fegyver lesz az ameri­kai közvélemény felvilágosítá­sában. A jelenlevők megilletőd­­ve vették tudomásul, hogy a re­víziós hadjárat Dr. Jósika­ Herczeg, a vezénylő hadvezér mellett elsőrendű vezérkari fő­nököt nyert Pivány Jenő sze­mélyében. Az üdvözlő táviratok és le­velek felolvasása után CUKOR MÓR ügyvéd állott fel szólásra. Be­széde, rövid és tömör előadásá­val, valóságos remeke volt a szónoki művészetnek. Az volt a vezértémája, hogy Magyar­­ország sorsa az egész emberi civilizáció ügye és Amerika, mint a népek és emberek jogai­nak előharcosa, gyorsan szívé­be fogja fogadni a magyar tö­rekvéseket, ha gondoskodunk róla, hogy az amerikai közvé­lemény hűsé­ges felvilágosítást kapjon. Üdvözölte Dr. Jósika- Herczeg Imrét, akinél érdeme­sebb és önzetlenebb vezért a magyarság nem találhatott volna és Pivány Jenőt, aki pá­ratlan tudásával ugyancsak méltó vezetője lesz az országos szervező munkának. De üdvö­zölte az Amerikai Magyar Nép­szava jelenlevő tulajdonosát, Wegrzynek Ferencet is, aki előljár a revízióért, való harc­ban és áldozatkészségével, pá­ratlan odaadásával nekünk ma­gyaroknak is példát mutat. A legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatást helyezte ki­látásba a revíziós mozgalom­ban. DR. TAKARÓ GÉZA, a new yorki 69-ik utcai refor­mátus egyház lelkésze ener­giát sugárzó beszédében a ma­gyar egység elmaradhatatlan szükségességét hirdette. Ki­emelte, hogy a revízióért való harcnak központra van szük­sége és ez a központ csak a vi­lág legnagyobb városa, New York lehet, ahol minden anya­gi és erkölcsi erő együtt van. HARSÁNYI LÁSZLÓ, a 116-ik utcai református egy­ház lelkésze, megható beszéd­ben ecsetelte a magyarság vá­gyait, törekvéseit. Rév. Takaró is, Rév. Harsá­­nyi is gratuláltak a Tengeren­túli Magyarok Világszövetsé­gének, hogy olyan férfiú az el­nök és a vezér, mint Dr. Jósika és olyan jellemű és tudású fér­fiú intézi az ügyeket, mint a méltán ünnepelt Pivány Jenő. HORVÁTH ÖDÖN, az Amerikai Magyar Keres­kedelmi Kamara elnöke és a Tengerentúli Magyarok Vi­lágszövetsége pénztárosa szó­lalt fel ezután. Elsősorban a szövetség anyagi támogatásá­ra hívta fel a figyelmet. A tria­noni béke ellen való harc: há­ború — de békés fegyverekkel. Ezt a háborút felvilágosító szóval és a nyomtatott betűvel kell megvívni. A magyarság igazát bizonyító iratok ezreit kell elkészíteni. A magyarság támogatására apellál. Nagyhatású beszédében a második generáció szerepéről is megemlékezett és sok élet­revaló eszmét vetett fel. Utána DR. VARGA JÁNOS gyógyszerész, a Szent István Róm. Kath. Hitközség világi elnöke üdvözölte az ünnepeltet úgy a róm. kath. hitközség, mint a megjelenésében akadá­lyozott Peéri Bonaventura plé­bános nevében is. Bejelentette, hogy a Tengerentúli Magyarok Világszövetsége megalakításá­ban élénk részt vett ugyan, mert Dr. Jósika-Herczeg Imrét a legkiválóbb jellemű amerikai magyarok egyikének és az or­szágos mozgalom irányítására a leghivatottabb vezérnek tart­ja, de az egyházi és templom­­építési ügyek annyira lekötöt­ték eddig, hogy a mozgalom­nak nem tudott annyi időt szentelni, mint szeretett volna. Most azonban ismét több időt szentelhet a revíziós mozga­lomnak és úgy maga, mint teljes egyházközsége a leg­nagyobb odaadással sorakoznak oda a Világszö­vetség zászlaja alá és a mun­kából, áldozatokból egyformán ki akarják venni részüket. Dr. Varga János nagyhatású be­szédét zugó taps követte. A fiatalabb amerikai ma­gyarok nevében DR. BOJÁR ISTVÁN méltatta az amerikai magyar­ság vezéregyéniségének érde­meit és elmondotta, hogy min­den otthoni és itteni magyar őszinte bizakodással hiszi, hogy a művelt világ figyelmét sike­rülni fog ráterelni a magyar ügyre. A vendégek sorából most Dr. Galambos Arnold, a kiváló orvos és belgyógyász kért­ szót ezután. Beszéde általános fel­tűnést és örvendetes megle­petést keltett, mert testestől­­lelkestől a Világszövetség hívé­nek vallotta magát és a legmesszebbmenő támogatást ígérte a nagy ügy számára. Általános figyelem közben ekkor WEGRZYNEK FERENC, az Amerikai Magyar Népszava kiadótulajdonosa, állott fel szó­lásra. Nincs terünk arra és a köteles szerénység nem engedi, hogy szavait teljes szövegében közöljük. Csak azt említhet­jük, hogy magyarországi útjá­nak legfontosabb impressziói­ról számolt be. Nem tehet róla — mondotta —, de egész útján a revízió és Magyarország sorsa foglalkoztatta. Úgy ke­reste és kutatta a jóvátétel le­hetőségeit, mintha Magyaror­­szág a szülőhazája lett volna. Talán azért érez olyan végtelen szimpátiát a feldarabolt Ma­gyarország súlyos helyzetével szemben, mert az ő hazája, Lengyelország is fel volt dara­bolva egykoron. A lengyelek valósággal sorstársaknak érzik magukat a magyarokkal, hiszen sok-sok keserű év­tizeden át érezték ugyanazt a fájdalmat, ami a magyarságot most tölti el. Nem akarja, hogy Magyarország sokáig vár­jon területe visszaszerzésére, ő is többet akar, mint Rother­mere, mert közös határt akar Magyarország és Lengyelország között. A régi Magyarország egy teljes geográfiai egység, ezt helyreállítani Európa és Amerika együttes kötelessége. Nem véletlen volt, hogy a trianoni béke elleni harc foga­dalmát tette az A­merikai Magyar Népszava homlokára. Ez az első és legszentebb fel­adat, amiben nemcsak ma­gyarok, de minden művelt em­ber egyformán részt vehet. Egy új felszabadító hadjáratnak kell megindulnia és a jog és igazság érvényesülése csak az ezeréves Magyarország vissza­állítására vezethet. De nem lehet­­megállani a Szavaknál. Lapja, az Amerikai Magyar Népszava, napról-napra rajra kezdi a harcot és nem lan­kadó erővel folyton elöljár, folyton buzdít és lelkesít. Ezért nem fogadunk el köszönetet, vagy elismerést, mert a mi ügyünknek érezzük és mi hozunk áldozatot érte. De kéri a magyarságot is, vegye tekin­tetbe, hogy egy országos szer­vezetet nem lehet fenntartani tisztán csak jóakaratból. Eddig is áldozott, ezután is áldozni akar a Világszövetségért, amelynek vezetői, Dr. Jósika és Pivány, a­merikai mér­tékkel mérve is kiváló ve­zetők, de kéri, hogy a magyar­ság is áldozzon az ügyért. Egy évet nyújtottak át neki, amely a Tengerentúli Magyarok Vi­lágszövetsége pártolóinak ado­mányait van hivatva felsorolni. Büszkén és boldogan teszi az első jegyzést és érzi, sokan fogják követni. Szavai frenetikus lelkesedést keltettek. Gyönyörű angol­sággal elmondott felhívására a legnagyobb lelkesedéssel in­dult meg az adakozás. Wegtrzy­­nek Ferenc szavainak hatása alatt még az est folyamán a következő adományokat jelen­tették be: Wegrzynek Ferenc $100.—­; Kiss Emil $100—; Perémi Ede $50—; Dr. Galambos Arnold $50.—; Somlyó Ká­roly $25__; Vitárius Béla $10.—; Harsányi László lelkész $10.—; Schüszler Alajos $10.—; Krémer Ár­pád $10.—; Székely Izsó $10.—; Dr. Varga János $10.—; Dudás János $5—; Nagy Lajos $5.—; Orbán Viktor $5—; Vitárius Gyula $5.—; Ujfalussy Losonczy I. $5__; Nicholas Schmiedt $5__; Pongó József $5— Pongó S. $5.—; Lészay Ottó $5.—; Takaró Géza dr. $5.—. — összesen: $435.—. Ezután BORSI KEREKES GYÖRGY a független református egyház esperese, mint vendég, a maga nevében keresetlen szavakban a vidéki magyarság érzéseiről, reményeiről beszélt és elmond­ta, hogy úgy Ohioban, mint a Middle­ West más államaiban is, a Tengerentúli Magyarok Világszövetségében látják azt az erőt, amely a magyarság sorstragédiájának megváltoz­tatását keresztül tudja vinni. Mindnyájan követni akarjuk Dr. Jósika-Herczeg Imrét, — mert tudjuk, hogy ő bontotta ki a zászlót és ő a leghivatot­tabb, kifelé is legtekintélye­sebb vezér. Egyháza teljes er­kölcsi és anyagi támogatását ígérheti mindaddig, amig ezt a munkát becsületesen végzik. PEREMI EDE, a Polachek-féle hírneves new yorki­ bronzöntőgyár részvény­­társaság alelnöke, meleg sza­vakban jelentette be áldozat­kész csatlakozását a magyar ügyhöz. TUKACS GYÖRGY, a 11-ik utcai ref. egyház lel­késze, megható szavakkal tett fogadalmat, hogy egyháza ösz­­szes tagjai, a gyermekektől a legidősebbekig, a legnagyobb szorgalommal fognak dolgozni és segíteni a Világszövetség­nek. Kéri is, hogy mennél bő­ségesebb számú felvilágosító iratot bocsássanak rendelkezé­sére. Ajánlja az óhazai gyer­mekek bekapcsolását. ORBÁN VIKTOR, több harlemi egylet vezető fér­­fia és a Disznó­ Asztaltársaság alelnöke, Wegrzynek Ferencet állította oda példának, mint aki idegen születésű létére többet tesz és áldoz a magyar ügyért, mint némely született és mégis idegen érzésű ma­gyar. Orbán Viktor megígérte, hogy az ő egyleteiben fáradha­tatlanul fog dolgozni a Világ­­szövetség érdekében. Krémer Árpád ügyvéd rend­kívül hatásos rövid beszéde után Dudás János, a Shady­­sidei és Cliffsidei magyarok, Ujfalussy Losonczy István pe­dig a székelység üdvözletét tol­mácsolták és a magyar irre­denta mellett tettek fogadal­mat. A gyönyörű estét méltán re­kesztette be a Magyarország­ról vendégként itt tartózkodó Dr. Klein Károly ügyvéd és ta­karékpénztári igazgató záró­beszéde, amelyben a cseh határ szomszédságába került szülő­városa, Sátoraljaújhely szenve­déseinek ecsetelésével illusz­trálta, hogy a torz határok m­i­­csoda borzalmas helyzetet te­remtettek a virágzó magyar vidékeken. Szavai méltón fe­jezték be a gyönyörű ünnep­séget, mert mint szemtanú, szívbe markoló elevenséggel adott képet a reánk szakadt szerencsétlenség felől. Az emlékezetes ünnepség a leglelkesebb hangulatban, haj­nali egy órakor ért véget. DR. WOLFE MAGYAR FOGORVOS 3 fogászati rendeltje az ön szomszéd­ságában: 245 E. 59th Street (Second Ave.) 1173 Lexington Ave. (110th St.) 68 W. 117th Street (Lenox Ave.) BI^C^5afc0iI>Bl.B vizsgáiét. legolcsóbb ára?1. Munkáért ! Átáll­ok. — Fájdalommentes foghúzás — gáz — novocain. A­ sugár­­órák: délelőtt 9-től este 7 óráig. Vasárnap d. e. 10-től d. u. 1-ig. . f Q9Q Már most kell jelentkeznie, ha az idei NAGY­­ TAVASZ! TÁRSASUTAZÁSON részt akar ! "A A J U S venni. A legjobb kabinok vannak fentartva I 0-ÉN utasaink részére. MÁJUS Hó 10-ÉNM­­ . Pjjjjljnr DÚL A VILÁGHÍRES ILL Úti ill ft ft U L öt és fél napos expresshajó, melyen az árak a következők: Karréljr .....................................$102.80 HKvrélg 6ft vijunta .................$115.W) Budapestig ............................... 113.4ft Budapestig e* vlaaaa .... 204X0 Prágáig .................................... 114.51 Prágáig éc vlma ................ .02.00 Hadiadó 6 dollár( fölad A nem polgároknak) 8 dollár. Jelenthessen személyesen va­gy levélileg Ruttkay Jenő Bankháza­­ 106 AVENUE B,__________________NEW YORK, N. Y. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A TENGERPART ŐREI MEG­MENTETTEK KÉT HAJÓ­TÖRÖTT EMBERT CAPE MAY, N. J., márc. 8. A sülyedőfélben lévő “Nemo” hajócskáról a tengerparti őr­ség megmentette Albert Crow­ley 27 éves embert és Dillwyn Crowley nevű apját, miután azok huszonnégy óráig tehetet­lenül hánykolódtak a viharban. Albert Crowley ruhája fosz­lányokban volt, apja pedig esz­méletlen állapotban a letört hajóárbóchoz volt kötve, hogy a vihar le ne sodorhassa. MEGHALT A TEMETŐBE VEZETŐ ÚTON RIO DE JANEIRO, márc. 8. Emilio Lemos 35 éves ember, egy temetkezési intézetnek a kocsisa, miközben a koporsó­­szálltó kocsin egy halottat szállított ki a temetőbe, szív­bajban meghalt. A temetésre összegyűlt gyászoló közönség vette észre, hogy a temető ka­pujához ért lovak gyeplőit ha­lott ember tartja. AZ ÉLET FÜGG EZEKTŐL VESÉK—MÁJ—HÓLYAG Több, mint 200 éve elismert Gold Medal Haarlem Oil mintaszerű gyógyszer a fenti szervek okozta betegségekre. Könnyű és kellemes szedni. Próbálja ki ma. Három nagy­ságban a patikában. Ügyeljen a “Gold Medal” névre minden csoma­gon. «g/ANDIMPROW.» gl^RMD|f£ A határhoz vezető új légi­posta járatot Lindbergh nyitja meg Mexico Cityből Brownsvillebe repül és vasárnap visszafelé teszi meg az utat MEXICO CITY,­­márc. 8. — Charles A. Lindbergh ezredes szombaton reggel nyitja meg az új légi járatot, amely Mexico fővárosából az Egye­sült Államok határán lévő Brownsville-ig vezet. Lind­bergh szállítja az első postai küldeményt Mexico City és Brownsville között, a Compania Mexicana de Aviacion három motoros, személyszállításra is alkalmas Ford-repülőgépén. Az e­mlített vállalat a Pan-Ameri­can Airways mexicói alosz­tálya. Ugyancsak Lindbergh vezeti az első légiposta repülőgépet is, amely Brownsville-től visz­­szafelé Mexico Citybe, vasár­nap reggel tíz órakor indul és délután 3 óra 30 perckor esedé­kes Mexico fővárosában. Ezen az útján a postaszállítmányon kívül valószínűleg elkísérik a mexicói és amerikai kormány hivatalos megbízottai is. . LOPÁS MIATT KERESIK A SZOVJET DIPLOMATA GYILKOSÁT GENEVA, Svájc, márc. 8.— A Zütrich melletti Kdeuzlingen rendőrsége lopás miatt körözi Maurice Conradi-t, aki 1923 májusában Lausanne-ben a béke­konferencia alkalmával meggyilkolta az orosz szovjet­köztársaság Volonski nevű de­legátusát. Ez alkalommal egy 700 dolláros automobilt lopott el attól a cégtől, amelynél al­kalmazásban volt. Emlékezetes, hogy Conradi-t annak idején felmentették. P 909 'teglsF Filipp1 mosógépbe vagy teknőbe­­ Fehérebb Ruhák...Könnyebben “Szomorúság árnya járt a Fehér Háziján" írja Calvin Coolidge . A volt elnök cikket irt és meg­mondja, hogy nagy árt fizetett a hatalomért Coolidge volt elnök és fele­sége Hoover beiktatása után hazautaztak Northamptonba, a volt elnök családjának régi ott­honába. A volt elnök kétcsalá­­dos házban fog lakni, amelynek csak egyik részét foglalja el, a másik fele bérbe van kiadva. A hatalom ormáról eltávozó Coolidge-ot nagyon sok fényes ajánlattal ostromolták, egyes nagy vállalatok busás fizetés­sel vezetőnek akarták szerződ­tetni, de a volt elnök ezekről senkivel sem tárgyalt. Nem aka­rt ügyvédi irodát sem nyit­ni, holott ha visszatér eredeti foglalkozásához, sok pénzt ke­reshetett volna. De Coolidge kerüli azt, hogy ügyvédi prakszis közben a bíróságra múltja révén befolyást gyako­roljon. Egyelőre csak a “Cosmopo­litan Magazine” ajánlatát fo­­gadta el és cikkírással akar foglalkozni. A magazinban már be is je­lentették Coolidge első cikkét s mostantól kezdve minden hó­napban meg fog jelenni a fo­lyóiratban a volt elnök tollából valami közlemény. Ray Long, az említett maga­zin tulajdonosa, már 1927-ben ajánlatot tett Coolidgenek, hogy a lapja számaira az elnök­ségtől való visszavonulása után cikkeket írjon. Az elnök sokáig habozott, de egy hónap­pal ezelőtt határozott ígéretet tett a Fehér Házban Longnak, hogy a cikkírást vállalja, el­nöksége utolsó napjaiban pedig átnyújtotta a kiadónak az első cikket. Coolidge-ot öt és fél éves el­nöksége alatt a legzárkózottabb embernek tartották, aki nem tud senkivel szemben felmele­gedni, mosolyogni is alig lát­ták és íme első cikkében nem­csak elméjének széles látókörét, de a szíve melegét is kitárta. Arról írt, hogy Az utolsó négy év alatt a szo­morúság árnyéka járkált a Fehér Házban. Ismeretes, hogy 1924 j­úlius 7-ikén meghalt Coolidge Cal­vin nevű 16 éves fia és abban az időben az apa úgy viselte fiának az elvesztését, hogy gyászával nem provokált maga iránt részvétet, a fájdalmát be­ zárta a Fehér Ház falai közé, dolgozott és az akkori elnök­­választásra készült, mert hiszen akkor még csak mint Harding örökébe lépő elnök teljesítette országkor­mányzói munkássá­­­­gát. Most, ebben az első cikkben­­ árulta el Coolidge, hogy az elnökségért milyen nagy árat fizetett, hogy abban a percben, mikor elvesztette egyik fiát, az elnöki hatalom és dicsőség öröme távozott el vőle. “A Gondviselés útjait nem­ tudjuk kifürkészni”, — mond­ja Coolidge. Fia a Fehér Ház kertjében tenniszjáték közben megsebesítette a lábát, vérmér­gezést kapott és nem tudták megmenteni. Ha Coolidge nem lett volna elnök, talán nem így történt volna. Coolidge azt hiszi, hogy fia, ha felnő, szol­gálatokat tudott volna tenni a köznek is, mert okos és jellemes fiú volt. Mikor a nyári vakáció alatt a fia mezőgazdasági mun­kás volt egy dohányültetvényes telepen, az egyik munkás azt mondta a fiúnak: “Ha az én­ apám elnök volna, én bizony nem dolgoznék itt.” — Mire a kis Coolidge azt felelte: “Ha az én apám a te apád volna, bi­zony megtennéd. ” — A fiúnak, más alkalommal valaki gratu­lált, hogy “first boy” lett be­lőle, mert az elnöknek a fia. A fiatal Calvin Coolidge azt vá­laszolta, hogy a címet olyan fiúnak ajándékozzák, aki saját érdeme alapján lett “first boy'’. Coolidge-ot az írásban is az a tömörség jellemzi, ami neki mint elnöknek is sajátja volt. Rövid, egyéni mondatai sokat, fejeznek ki. Következő cikké­ben Coolidge el fogja mondani karrierjének a történetét. MEGJÖTTEK AZ UJ LEMEZEIT 1 1 Nagy raktár PIANO I HOLLÓKBAN. BESZÉLŐGÉPEK ‘ POTOM ÁRON. ___Kérjenek gudi. «ELJOBBMt magyar árjegyzéket. FAZEKAS LAJOS ^ » 1463 FIRST AVENUE­D. . . : NEW YORK, N. I. A 78-ik és 77-ik utcák között. ÉLETMENTŐ Ezen kiválóan érdekes és tanul­ságos könyv mindkét nem által akár fiatal, akár öreg—figyelem­mel olvasandó. Nagy fontossággal biz úgy házasulandók, valamint olyanokra, akik boldogtaan há­zasságban élnek. Részletesen fog­­alkozik minden férfi és nel­vileg­­gyengeséggel, vér-, bőr- s króni­kus­ bajokkal, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elő­sorol minden előforduló betegsé­get s annak mikénti gyógyítását. Az Eskór (Epilepsia) betegségnek valamint gyógyításának külön lap van szentelve. Ára betegekben 15 rent, ajánlva 25 cent. Kiadja az M. A. Ericius Remedy Co. 185 PEARSALL AVENUE JERSEY CITY, N. J. — Orvosi tanács és segélynyutás — 1

Next