Amerikai Magyar Népszava, 1930. november (31. évfolyam, 307-332. szám)

1930-11-08 / 312. szám

Eastern Edition \ A rosrrAarlbb v 4« le?#»Her5ed­ « tebb ma.gjj£.r naptlftn ft* ■ . Egyesült Államokban. «Mv nek minden sora as Ameri­kában éld magyarság Vi­dékeit szolgálj*. An American NewapapeF* printed in the M a g j ft < Langniie promvlfffttlnf American ideas andprlaetp* to to s liberty lortilf UMgjur nm AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES Y0K3 THE OLDEST HUNGARIAN QAHYNEWSMHI VOL. XXXI. Évf. No. 312. szám NEW YORK, BRIDGEPORT, PHILADELPHIA, PITTSBURGH, BETHLEHEM, SZOMBAT, 1930 NOVEMBER 8. Egyes szám ára 3 cent Mai számunk 6 o V­akmerő vonatrablás a expressen Két díjat nyertek a huszárok az első estén __________________ _ Malanotti ezredes és Schaurek főhadnagy harmadik és negyedik díjat kaptak a “pen jump” akadályversenyben SZÍNEK ÉS IZGALMAK AZ ELSŐ TORNÁN Azzal a fénnyel, pompával és ragyogással, amit New York legelőkelőbb társasága tud csak produkálni, csütörtökön este megkezdődött a Madison Square Gardenben a Nemzet­közi Lovastorna és — első íz­ben az amerikai lovastornák történetében — fölrepült a há­­romszinű magyar lobogó a Garden menyezetére. Először szerepeltek magyar huszártisz­tek az amerikai, canadai, ír, német és svéd hadsereg lovas­tisztjei között a nemzetközi lovasversenyen, először ját­szotta az ünnepélyes megnyi­táson az amerikai katonabanda a magyar himnuszt és először harsogta bele a megafonba az Öblöshangú kikiáltó: “... Prize .. . won by Hungary”. A ma­gyar tisztek, akik a verseny utolsó, nagy napjára tartogat­ják erejüket és lovasművésze­­tüket, két díjat nyertek a meg­nyitás napján: egy harmadi­kat és egy negyediket. Kezdet­nek kitűnő, valójában jobb, mint amit akár a tisztek, akár a szakértők reméltek. A Madison Square Garden roppant arénáját, ahol rendes körülmények között ökölvívó­kat, birkózókat, távbiciklistá­kat, cirkuszi bohócokat és — néha, választások idején — politikai zsonglőröket ünnepel az inkább jótorka, mint disz­­tingvált tömeg, valami egészen különös levegő tölti meg a Lo­vastorna hat napján. Ha háttal állsz a porondnak és a merede­ken emelkedő páholysorokon futtatod végig a szemed, azt hiszed, a Metropolitan Opera House megnyitásán vagy. Min­denütt, amerre ellátsz, frak­kok sötétlenek, amelyekből va­­kítóan ragyog ki a fehér ing­mell; a nőkön vagyonokat érő belépő, leginkább hosszú her­­melines köpeny, néhol mink gal­lérral, kevesebb fekete bársony estélyi kabát fehér rókával vagy csincsillával; az urakon cilinder, amely stílszerűen si­mul bele az egész látványosság kicsit anakronisztikus hangu­latába. Az automobil, a repülő­gép és a tengeralattjáró vilá­gában ez a hat nap a lovaké. Igazában a lovak itt az urak, annyira ők, hogy nem is a ver­senyzők nyernek, hanem a lo­vak, azoknak a nevét harsogja bele az announcer a terembe, a tulajdonosok és az űrlovasok csak aztán jönnek. Ott állnak, ott ugratnak, ott száguldanak, ott trappolnak kevélyen, ele­gánsan és hegyesen a porond barna homokján, annyi öntu­dattal, annyi eleganciával, mintha éreznék, hogy ez az egész diszes és drága prémek­be öltözött közönség az ő ked­vükért jött ide és hogy ők itt az est igazi hősei. Szikrázó színpompa a Gardenban A látvány, amelyet a Garden nyújt, szinte páratlanul színes. Valami szikrázó szinpompába olvad össze a női toalettek ezer árnyalata a menyezetről lelógó lobogók színével és a verseny­ző tisztek uniformisának tom­pa vagy élesebb színfoltjaival, a civil lovasok sötét dresszé­vel és azzal a harsogóan vörös folttal, amelyet az egyik ren­dező vörös vadászfrakkja dob bele ebbe a szinorgiába. A fő­páholyt, amelyben a Horse Show Association tagjai ül­nek, sárga selyem drapéria dí­szíti. Ennyi szín lehetett vala­mikor, a középkorban, a bajno­ki tornákon és ennyi gazdag­ság ülhetett együtt a tribünö­kön. Kilenc óra után bevonulnak a porondra a katonai verse­nyek résztvevői. Sötétkék uni­formisban az amerikai lovas­tisztek, szürkészöldben az írek, kék és aranyban a svédek, csu­kaszürkében a németek... és egyszerre feltűnik a három magyar huszártiszti uniformis, a sárgászöld, fekete csákóval.A katonabanda a nemzetek him­nuszait játsza. A némettel kez­dik. .. .Gotterhalte. Furcsa, hogy a köztársasági Németor­szág tisztjeit a Haydn császár­himnuszával köszöntik. A kö­zönség állva hallgatja a zenét, a tisztek mereven szalutálnak. Jön az ír himnusz, utána az Is­ten áldd meg a magyart. Ki­csit cifrázza az amerikai kato­nabanda, de különben elég jól megy a dolog. És mégis csak rendes­ dolog, hogy tíz eszten­dővel a háborús őrület után itt van Amerika, hadseregével és milliárdosaival és tiszteleg a magyar himnusznak s a német Gotterhalténak. Ezek aztán csakugyan és végérvényesen leszámították a háborút. Az első verseny Az első verseny, amelyben a magyarok szerepelnek, ugratás. A porondon felállítanak vagy tizenkét akadályt, magas, trükkös lécekből összerakott emelvényeket. Kétszer kell kö­rülmenni a versenyzőknek eze­ken az akadályokon. Ezer meg ezer csinja-binja van a ver­senynek, amihez a lovastorna látogatói épp úgy értenek, mint a baseball fan a “falsos” lapba rejtett trükk jelhez. A dolog olyanformán történik, hogy egyszerre két lovasnak kell ugratni még pedig úgy, hogy lehetőleg fej fej mellett ugorjanak és vágtassanak a lo­vak. Ha az egyik elmarad, ez­ért büntető pont jár. Az aka­dályok léceinek ledobásáért különböző büntetések járnak: félpont, ha a legfelső szalagot a ló hátsó lábával dobja le, egy pont, ha az első lábával taszít­ja a porondra, egy pont, ha a ló nem akar ugrani. Izgalmas ügy, mert az ember sohasem tudhatja, mikor repül le a ló lovasával együtt. Az amerikaiak kezdik a ver­senyt. Elég jól ugratnak, de messze vannak attól, hogy tö­kéletesek legyenek. Túlságo­san sietnek és a lovak nem tudják pontosan kiszámítani a távolságot. Tizenegy pont. Az írek nehezek és nehézkesek, baj van a lovakkal is. A své­dek elegánsan dolgoznak és mert mi ott fenn, a sajtókar­zaton, tudjuk, hogy most a magyarok jönnek, izgulunk egy keveset: jaj, tudnak-e így a mieink? (Folytatás a 4-ik oldalon) a bennszorultakat kimentsék. A szerencsétlenségnek eddig 76 halálos áldozata van A Millfield-i (Ohio) bánya bejárata, ahol hozzátartozóik aggódó szívvel várják, hogy MAI SZOMBATON, A NAGY NEMZETKÖZI KATONAI LOVASTORNA harmadik napján, a Madison Square Gardenben, 50th St. és 8h Avc. sarok. N. Y. A MAGYAR HUSZÁRTISZTEK A KÖVETKEZŐ PROGRAM SZERINT VESZNEK RÉSZT A VERSENYEN: • Este 9 óra 55 perckor, a Jan Ciechanowski serleg­ért folytatott verseny befejezése. R­észt vesz valamennyi nemzet lovas tiszt­je. Este 10 óra 35 perckor. Gátugrás. Első díj $250, máso­dik díj $100, harmadik díj $50, negyedik díj $25. Bizonytalan, hogy mikor folytatja útját a DO­­ X AMSTERDAM, nov. 7. — A DO-X egyelőre Amster­dam kikötőjében pihen és egyelőre még semmi bizo­nyosat sem lehet tudni ar­ról, hogy mikor fog startol­ni, hogy megtegye útjának második szakaszát, amely­nek Southampton lesz az ál­lomása. A hatalmas, tizen­­ké­t motoros vízirepülőgép parancsnoka azt a kijelen­tést tette, hogy teljesen az időjárási viszonyoktól függ a start ideje, miután a gép­pel, mint azt már többször kijelentették, nem rekordra törnek, hanem kizárólag azt akarják demonstrálni, hogy mennyire megbízható az az óceán fölött való utasszállí­­tási forgalomban. Valószínű azonban, hogy a DO­X hol­nap mégis startolni fog. Részeges száraz ügynökkel nem akart együtt élni a felesége TRENTON, nov. 7. — Ré­szegeskedés miatt nyújtott be válópert férje, B. Dilworth prohibiciós ügynök ellen Mrs. Dilworth, Jamaica, long islandi származású asszony. Férjét a válóper benyújtása és az azzal járó leleplezésekkel kapcsolat­ban elbocsátották a prohibiciós hivatal szolgálatából. S. Rustling Leap, bírósági tisztviselő megállapította, hogy Dilworth egy ízben szolgálati revolverével is megfenyegette feleségét és a bíróságnak a vá­lás kimondását ajánlotta. Mrs. B. Dilworth LIPÓT FŐHERCEG ÜGYÉT NO­VEMBER 13-ÁN TÁRGYALJÁK A 400.000 dollár értékű Má­ria Terézia ékszerek elsikkasz­­tásával vádolt Lipót habsburgi főherceg ügyének bírósági tár­gyalását november 13-ikára halasztották. 650 ezer dollárt igényel az árva fiú Joseph A. Cline 33 éves chi­cagói fiatalember New York­ba jött megtudni, hogy tulaj­donképpen kicsoda. Három éves korában úgy mis anyja, Mary Tobin Cline, bizonyos Andrew Millerhez adta őt, az­zal, hogy majd eljön érte,­­ azonban soha többé nem tért vissza. Mrs. Miller árvaházba vitte, a fiút, aki 17 éves korá­tól fogva maga keresi kenye­rét. Végigjárta egész Ameri­kát és különböző városokban dolgozott, hol mint gyári mun­kás, hol pedig alkalmi mun­kásként.­­Néhány héttel ezelőtt az új­ságokból értesült arról, hogy William E. Emery 650,000 dol­láros vagyonának keresik jo­gos örököseit és ezek egyiké­nek hiszi magát Joseph A. Cline is. Ügyét átadta Charles Blaney new yorki ügyvédnek, aki igényjogosultságot jelen­tett be a bíróságon William E. Emery örökségét illetően. Tunney beismerte, hogy 25,000 dollárt ajánlott Marénak Örült, hogy olyan helyen mér­kőzhet Dempseyvel, ahol pon­tozással is lehetett győzni Tegnap tovább folytatódott Tim Mara Gene Tunney ellen indított 435,000 dolláros peré­nek tárgyalása Peter A. Hat­ting Supreme Court bíró előtt és a volt nehézsúlyú boxvilág­­bajnok a tárgyaláson Mara ügyvédje, Martin W. Littleton keresztkérdéseinek pergőtüze alá került. Az előző napon tud­valevőleg Tunney saját ügy­védjének kérdéseire adott vá­laszai során megvilágította, hogy a boxoló sport is csak ugyanolyan “r­a­c­k­e­t,” mint minden más olyan üzletág, a­mely racketeerek kezében van és egész csomó Tammany poli­tikust nevezett meg, mint olyanokat, akikkel előbb “tár­gyalnia” kellett, mielőtt Remp­­sey ellenfele lehetett a világ­­bajnoki küzdelmek során. A tegnapi tárgyaláson Tun­ney Littleton kérdései alatt be­ismerte, hogy 1926-ban 25,000 dollárt kínált Maranak, ha el­intézi, hogy a nagy küzdelem New Yorkban lehessen, miután nem hitte, hogy Philadelphiá­ban vagy Chicagóban lehet-e olyan bevételre számítani, mint New Yorkban. Azt viszont tud­ta Tunney, hogy Philadelphiá­ban és Chicagóban pontozással is győzhet, míg más városok­ban — New Jersey vagy New York kivételével — csak ki­ütéssel lehet megszerezni a győzelmet. Tunneynek tehát igen szimpatikus volt a gondo­lat, hogy olyan városban küzd­het, ahol nem muszáj éppen knock-out­tal győzni. Töbször előfordult a tárgya­lás során, hogy Tunney kissé belezavarodott az e 11 e n f e­­­e ügyvédje által feladott kérdé­sekbe és egyszer pedig a bíró­nak kell­et­t figyelmeztetnie, hogy válaszai mindig szigorú­an a feltett kérdésekre vonat­kozzanak és ne kalandozzon el a tárgytól. Döntés persze teg­nap sem történt, de Tunney ügyvédje kijelentette, hogy ne­ki már csak 1­2 tanúja van hátrá, és akkor részéről befe­jezte a bizonyítást. Littleton viszont nem nyilatkozott, hogy még meddig fogja keresztkér­dések alá venni Tunneyt. Megint verik a zsidó diá­kokat Romániában BUKAREST, nov. 7. —­­Hogy mennyire lehet hinni a román hivatalos körök ki­jelentéseiben, főleg ha azok az antiszemita mozgalmak elfojtására vonatkoznak, ar­ra kitűnő példával szolgált­ak azok az események, amelyek tegnap a bukaresti egyetem megnyitó ünnepélyén ját­szódtak le. Az egyetem rek­tora,, Jorga Miklós megnyitó beszédében azt az erélyes ki­jelentést tette, hogy amíg ő lesz az egyetem rektora, ad­dig a zsidó diákoknak nem lehet bántódása. Alig hang­zottak el ezek a szavak, ami­kor a jogi kar hallgatói, mintegy vezényszóra, botrá­nyos tüntetésbe fogtak, a­mely végül is azzal végző­dött, hogy a jelenlevő zsidó diákokat súlyosan bántal­mazták. TŰZ VOLT NEW HAVEN­BEN: TÖBB SEBESÜLT HARTFORD, nov. 7. — Az üzletnegyed szívében tegnap leégett a “Miller Block”, mely­nek oltási munkálatai közben sokan csak úgy tudtak meg­menekülni, hogy mentőponyvá­ba ugrottak. Eközben több em­ber megsebesült. A tűzoltóság nem tudta megakadályozni, hogy az épület porrá égjen és attól tartanak, hogy néhányan bennégtek a házban. Sülve jó az asszony, ha be van biztosítva Meggyúj­totta a felesége ru­háit, hogy megkaparintsa az életbiztosítás összegét,­­ ez­zel vádolják Howard Swavelyt, akit kihallgatása után letar­tóztatott a rendőrség. Tegnap reggel értesítették a tűzoltó­ságot, hogy Swavelyék New­ Jerseyben lévő házában, az 54 Clinton Avenue alatt tűz ütött ki. Mire a tűzoltók odaérkez­tek, addigra már az asszony súlyos égési sebektől bontot­tan eszméletlen volt. A tűzol­tóság gyanúsnak találta az egész ügyet és jelentést tett a rendőrségnek. Swavelyt bevitték a felesé­géhez a kórházba és szembesí­tették az asszonnyal, aki azzal vádolja, hogy felgyújtotta ru­háit, mert így akarta megsze­rezni életbiztosításának több ezer dolláros járandóságát. Az asszony felgyógyulásához ke­vés reményt fűznek az orvo­sok. 1 Több mint 50,000 dollárt raboltak a postakocsiból ___________________* Nyílt pályán állították megt a vonatot és a rablás után autón menekültek.. — Az utaso­kat nem bántották s értékeiket meghagyták OAKLAND, California, nov. 7. — A régi Wild-West időkre emlékeztető vakmerő vonatrab­lás történt tegnap a Berkeley­­­­től néhány mértföldnyire­­északra fekvő Nobel vasútállo­más közelében, ahol öt állig­ felfegyverkezett bandita kira­­­­bolta az Oaklandból Tracy, Cal­­s felé haladó 36. számú Southern S Pacific expressvonat postako­­­­c­siját, ahonnan körülbelül 55­0 ezer dollár összegű készpénzt és tizenöt ajánlott küldeménye­ket tartalmazó postazsákot zsákmányoltak. Az egyik rabló Berkeleyben szállt fel a vonatra, miután Nobel nem rendes vasúti meg­állóhely. Észrevétlenül a moz­­­­donyra lopódzott és azután­­ fegyvert szegezve a mozdony­vezető és sűtő mellének, kény­­­­szerítette őket, hogy állítsák­­ meg a vonatot, mielőtt az még­­ beért volna Nobel vasúti állo­­­­mására. Azon a ponton, ahol a vonat megállt, még négy rabló­­ várakozott, egy, a sínek mellett álló automobilban. Amint a vo­­­natot meglátták, kiugráltak az autóból és gépfegyvereket sze­geztek a vasúti kocsikra.­­ Két rabló felszállt a posta­­­­kocsiba, magukhoz vették a készpénz és az ajánlott külde­ményeket tartalmazó zsákokat, behajigáltak mindent az autó­ba, visszarakták a gépfegyve­reket és azután veszett iram­­i­ban elszáguldottak. Az utaso­­­­kat egyáltalán nem molesztál­­j­­ák a banditák és senkitől sem vették el értékeit. A rablóik ki­­­­tűnő információval rendelkez­hettek és ezért irányították tá­madásukat a postak­ocsira, mert feltétlenül tudták, hogy az American Trust Co. 55,000 dollárt küld készpénzben a Pittsburgh, Cal. fiókja részére, amely összeg a Columbia Steel­­ Works munkásainak kifizeté­sére szolgált. A U. S. postahatóságok és a vasút­társaság igazgatósága egyelőre még nem tudta pon­tosan megállapítani, hogy mi­lyen értékek vesztek el az el­­rablott postazsákokkal. A moz­donyvezető és a sütő meglehe­tősen hű személyleírást tudtak­­ adni a rablókról és a hatósá­­­­gok már azt is megállapították,­­ hogy azt az automobilt, amely­ben a banditák várakoztak, az előző éjszaka rabolták el egy oaklandi garageból. Két ember hold-upolta a garage tulajdo­nost, Robert Laytont és köz­ben egy harmadik társuk elvit­te az autót. C. F. Fredericks, a berkeleyi állomás főnöke közben telefon­o­non j­elentette, hogy Stege kö­zelében — amely Berkeley és Nobel között fekszik —­ a fű­ben 1,000 dollárt talált váltó­pénzben. A hatóságok biztosra veszik, hogy ezt a rablók vesz­tették el menekülésük közben, miután a bank által küldött 55,000 dollárból 5,000 dollár váltópénzben volt. Megtörtént a válás Gloria Swanson és francia férje között hűtlen elhagyás miatt, a férj hibájából bontotta fel a bí­róság a házaságot LOS ANGELES, nov. 7. — Az itteni, bíróság helyt adott Gloria Swanson mozicsillag ke­resetének és döntésében ki­mondta a házastársak külön­válását, addig, ahíg a válóper , végleges befejezést nyer. A­­ hosszú nevű francia márki és­­ a szép Gloria házassága ezzel a­­ döntéssel tehát szép csende­­­­sen kimúlt. Gloria hűtlen elhagyással vádolta férjét és azt állította, hogy a márki az ő ismételt ké­rései ellenére sem volt hajlan­dó visszaállítani vele a házas­társi életközösséget. — Mr. Swanson, illetve La Falaise márki egyetlen pontban sem cáfolta felesége állításait. A híres mozicsillag egy le­velet is csatolt válókeresetéhez, amelyet férje október 7-én in­tézett hozzá és amelyben azt­­ írja neki, hogy alaposan át-­ gondolta a dolgot és jóllehet állandóan Hollywoodban akar­­ maradni, még­sem hajlandó­­ visszatérni a családi tűzhely-­­­hez és tovább is együttélni vele. “Ez az elhatározásom megmásíthatatlan ” — ezzel fejezte be levelét a márki. Miss Swanson most már harmadízben rázza le magáról a házasság igáját. Első férje Wallace Beery, az ismert mozi­­színész, a második pedig Her­bert Somborn, hollywoodi üz­letember volt. Mindkét eset­ben a férjek nyújtották be a válókeresetet Gloria­ ellen, aki ú­gy látszik most magához akar­ta ragadni a kezdeményezést és ezért nem várta be a márki akcióját, hanem sietett őt­­ megelőzni a válókereset be­nyújtásával.­­ 1 | Gloria Swanson Orvost hivatott és előtte itta meg a méregpoharat­­ Julius S. Stein, 45 éves, 331 Mulry Lane alatti, Lawrence, L. L­on lakó üzletember ma­gához kérette Dr. Nathaniel Barnett nevű háziorvosát és bement lakásának egy másik szobájába, ahol kiitta a mé­regpoharat. Annyi ereje volt még, hogy visszavánszorgott az orvosához és letette az üres üvegcsét az asztalra. A házi­orvos azonnal telefonált a mentőkért, de mire azok meg­érkeztek, Stern már halott volt. AUTÓJÁNAK KIÖMLŐ GÁZA ÖLTE MEG EAST HEMPSTEAD, L. L, nov. 7. — George Was­sing, 45 éves ember a 33 Fairview Blvd. alatti garázsába ment, hogy­ autóját olajjal lássa el. Közben nem csukta le az autó motor­ját, amelyből állandóan ömlött a gáz. A fojtó gázok megölték. A helyszínre érkezett mentők­nek már semmi d­olguk nem akadt. A SAJÁT HÁZÁT GYÚJTOT­TA FEL MINNEOLA, L. I., nov. 7— Az 59 éves William McKier­­nant gyújtogatás büntette cí­­men helyezték vád alá, mert a 450 Merrick Road alatti Lyn­­brook-on levő saját házát fel­gyújtotta. A helyszínére érke­zett tűzoltók ugyanis az égő ház különböző részein papír­­rakásokat találtak, amelyeket könnyen gyúlékony folyadék­kal öntöttek le. ELFOGTÁK AZ AUTÓSOK RÉMEIT A rendőrség elfogta azt a három fiatalembert, akik he­tek óta rémületben tartották a b­r­o­n­x­i autótulajdonosokat, mert felvágták a kocsik pneu­­matikjait. Jacob Pollardot tet­ten érték, amint fel akart ha­sítani egy pneumatikot. Elfo­­gatása után két társát, James Olivert és Eugene Brownt is letartóztatták és 5000 dolláros bail alá helyezték. NAGY VEREKEDÉS A FRANCIA KÉPVISELŐ­HÁZBAN PÁRIS, nov. 7. — A képviselőház előcsarnokában, a ka­mara ülésezése alatt parázs verekedésre került a sor újság­írók és képviselők között, amelynek végül is csak a köztár­sasági gárda őreinek segítségével lehetett véget vetni. A verekedés során betörték az előcsarnok hatalmas, üvegezett ajtaját, egész csomó ablakot és a csata, az őrök erélyes fel­lépése folytán, a kamara részére fentartott kertben ért vé­get. A verekedésre az adott okot, hogy Camille Aymard, a “La Liberté” című újság főszerkesztője heves, gyalázkodó támadást intézett Leon Blum szocialista képviselő ellen és a támadó cikket Sennep, a híres karrikaturista nem valami hí­zelgő illusztrációkkal kísérte. Amikor azután tegnap Aymard Sennep kíséretében megjelent a kamara előcsarnokában, több képviselő, Blum párthívei, erélyes felelősségre vonták, amiért vezérüket hazaárulónak nevezte. A szóharc egyre hevesebbé vált és amikor azután Aymard kutyakorbácsot vett elő­­zsebéből, egyszerre ököllel rontottak egymásra a szembenálló felek. Barthe képviselőt, aki közbevetette ma­gát, csúnyán elverték, de bőven kijutott az ütlegekből Ay­­mardnak is. A kamara folyosóján szolgálatot teljesítő őrök látván, hogy a verekedés egyre jobban elfajul, a köztársa­sági gárda őreit hívták segítségül, akik azután szétválasz­tották a küzdő feleket.

Next