Amerikai Magyar Népszava, 1930. december (31. évfolyam, 335-365. szám)

1930-12-20 / 354. szám

AZ ÉSET FÜGG EZEKTŐL VESÉK—MÁJ—HÓLYAG Több, mint 200 éve elismert Gold Medal Haarlem Oil mintaszerű gyógyszer a fenti szervek okozta betegségekre. Könnyű és kellemes szedni. Próbálja ki ma. Három nagy­ságban a patikában. Ügyeljen a "Gold Medal” névre minden csoma­gon.­­*ANDIMPSon. ” HAARLEM OIL AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Az Amerikai Magyar Népszava sajtóperének aktái, tanúvallomásai, perbeszédei és ítélete A montreali bordélyház ügye a bíróság előtt. — Hogy keresett Fáy 50,000 dollárt, amit nem tartott a bankban? — Tárkányi leleplezései Fáyról. — Fáy tudta, hogy a Kossuth­­szobor pénzét bizottság kezelte, de azért mégis az Amerikai Magyar Népszavát vádolta. Két napon keresztül közölte az Amerikai Magyar Népszava Fáy Zoltán vallomását abban a perben, amelyet Fáy az Ameri­kai Magyar Népszava ellen in­dított rágalmazás miatt a bün­tető bíróságon. Alább közöljük a vallomás befejező részét. Goldstein védő Fáy montrea­li életére vonatkozólag faggat­ta a vádlót. Az Amerikai Ma­gyar­ Népszava inkriminált cik­kében azt írta, hogy Fáy Mont­realban bordélyházat tartott fenn. A tanúszékben Fáy kije­lentette, hogy ebből egy szó sem igaz. A védő keresztkérdé­seinek füzében azonban kényte­len volt egyre-másra súlyosan terhelő vallomást tenni. Azt mondotta Fáy, hogy Montreal­ban, ahova egy cent nélkül ér­kezett, néhány év alatt 50,000 dollárt szerzett állítólag egy himzőüzletben, amelyben össze­sen két leány volt állandó­ al­kalmazásban. Az ötvenezer dol­lárt semmiféle bankban nem helyezte el, egyáltalában nem állt összeköttetésben bankkal. A vallomásnak ez a része azért volt perdöntően fontos, mert Fáy pénzének eredetét bizonyí­totta. Fáy, amikor a védő elébe tár­ta Popovich Elsie vallomását, aki kijelentette, hogy őt Fáy erkölcstelen életmódra kény­­szerítette, azzal védekezett, hogy ez a nő 300 dollár értékű holmit ellopott tőle. A védő ke­resztkérdéseire azonban kény­telen volt bevallani, hogy a lo­pást nem jelentette be a mont­reali rendőrségen, állítólag az­ért, mert nem akart feljelentő­ként szerepelni. A következő percben azonban kénytelen volt percben azonban beismerte, hogy mégis följelentette ezt a nőt, nem Montrealban ugyan, ahol a följelentés reá néz­ve súlyos következményekkel járhatott volna, hanem az Egyesült Államok bevándorlási hatóságánál, amely Popovich Elsiet részint Fáy feljelentése, részint a leány saját vallomása alapján deportálta, mint er­kölcstelen személyt. A Kossuth-szoborra vonatkozó támadásairól beszélve Fáy be­vallotta, hogy ő egy centet sem adott a szoborra, hogy a szobor­alapra befolyt összegeket egy bizottság kezelte, nem az Ame­rikai Magyar Népszava, ellen­ben ő a zuglapjaiban mégis az Amerikai Magyar Népszavát vádolta meg azzal,­­hogy a pénzt ellopta. Fáy ezúttal is folytonosan ki akart bújni a védő kérdései alól és a tárgyalást vezető bírónak megint többször kellett őt fi­gyelmeztetnie, hogy ne csürje­­csavarja a dolgokat, hanem fe­leljen egyenesen a kérdésekre. A montreali bordély­­ház ügye Goldstein védő. Na, most térjünk vissza Montreal­hoz. Az a leány, a­kiről maga azt állítja, hogy ellopott magától 300 dollár értékű fehérne­műt,­­ mennyi ideje ismerte meg ezt a leányt? F.­: Másfél év óta. G.: Társaságban találkozott vele? F.: Belárogatott az üzletbe. G.: Mint vevő? F.: Igen. G.: Mi volt az a le­ány? Szolgáló? F.: Ő azt mondta, hogy szolgáló. G.: És maga egy szolgálónak 300 dollár értékű Se­lyem fehérneműt adott át? F.: Azt mondta, hogy az úrnőjének akarja megmutatni. G.: Tudta, hogy a le­ány hol lakott? F.: Megmondta a címet. G.: Emlékszik erre a címre? F. : Nem. G.: Mikor ezt a 300 dollár értékű holmit ez a nő ellopta, fel­jelentette maga őt a montreali rend­őrségen ? F.: Mikor rájöttem. G.: Nem azt kérdeztem. Feljelentet­te-e őt, vagy nem jelentette fel a montreali rendőrségen ? F.: Nem. G. Holott maga tudta, hogy 300 dol­lár értékű holmit lopott F.: Tud­tam. G.: Mennyi pénze volt magá­nak ebben az időben? F.: Meglehe­tősen gazdag voltam. G.: Mit jelent az, hogy meglehetősen gazdag? Mennyi pénze volt? F.: Harmincöt­­negyven­­ezer dollár. G.: Szóval nem jelentette fel a rendőrségen a leányt? F.: Nem. G.: Ellenben a bevándorlási hatóságoknál az Egye­sült Államokban feljelentette őt. F.: Egy évvel később. G.: Járt ez a nő valaha a maga házához? F.: Nem. G.: Kapott maga nyugtát a 300 dollár értékű holmiról? F.: Nem. Ismertük jól a leányt. G.: Ki­nél szolgált ez a leány? F.: Nem tudom. G.: Mi volt a neve az úr­nőjének? F.: Nem tudom. G.: És maga ennek dacára azt állítja, hogy jól ismerte? F.: Igen. G.: De még azt sem tudta, hogy kinél szolgál? F.: ő azt mondta, valami francia családnál. G.: Ismerte maga ezt a családot? F.: Nem. Jól ment az üzlet G.: Vezetett maga üzleti könyve­ket? F.: Igen.M.G.: Hol vannak a könyvek? F.: Montrealban hagy­tam. G.: Szóval, amikor maga el­ment Montraealból, otthagyta a könyveket? F.: Igen. G.: Maga el­adta az üzletet, vagy egyszerűen becsukta? F.: Az üzlet leégett. G.: Mind a két üzlet leégett? F.: Nem, a másik üzlet az éppen, hogy­­ az egyik üzlet a St. Catharine St.-en volt, az üzlet fele az enyém volt és karácsony előtt nagy üzletet csinál­­tunk: eladtunk 7­-8 más üzletnek holmit, karácsonyi ajándéknak va­lót. G.: Szóval két üzlete volt? F.: Igen. G.: Volt magának rendes könyvvezetési rendszere ? F.: Igen. G.: A másik üzletből kiment, vagy pedig eladta? F.: Kimentem az üz­letből. G.: És amikor kiment az üz­letből, mit csinált a könyvekkel ? Egyszerűen elddbta, vagy otthagyta az üzletben ? Kidobtam a szemétbe. G.: Az üzleti könyveibe maga fel­jegyezte, hogy az a leány 300 dol­lárral tartozott magának? F.: Min­denki benne volt a könyvekben, aki tartozott. G.: Mások is tartoztak magának, amikor Montrealból el­ment? F.: Nagyon sokan. G.: Na­gyon sokan? F. Igen. G.: Körülbe­lül mennyire rúghatott a maga kintlevő követelése? F.: Nem tu­dom. G.: Mégis, körülbelül? Volt öt­ezer dollár? F.: Nem, annyi nem volt. G.: Volt háromezer dollár? F.: Nem, lehetett vagy kétezer dollár. G.: Átadta maga ezeket a követelé­seket valakinek, hogy hajtsa be? F.: Nem. Mindez elveszett a hábo­rú után. G.: Szóval nem adta át senkinek behajtás végett követelé­seit? F.: Nem, csupa apró tétel volt, nem volt érdemes velük baj­lódni. 50.000 dollár, amit Fáy nem tart a bankban G.: Mikor maga elment Montre­­alból, mennyi pénze volt? F.: 45— 50 ezer dollár. G.: Bankokban? F.: Well, német márka, magyar és osz­trák koronát vettem értük. G.: Volt magának 40 ezer dollár balancea valamelyik montreali bankban? F.: Nem. G.: Volt magának ötezer dol­lár balancea bármelyik montreali bankban? F.: Néha, a csekkszámlá­mon. G.: Melyik bankban tartotta a pénzét? F.: Igazán nem emlék­szem reá. G.: Maga nem emlékszik arra, hogy melyik bankban tartotta a pénzét? Nem emlékszik arra, hogy melyik bankban volt 5 ezer dollárja? F.: Nem emlékszem. G.: Nem emlékszik? F.: Nem. G.: Ma­ga azt mondja, hogy 45 ezer dollár­ral ment el Montrealból. Ez mind készpénzben volt, vagy bankban? F. : Ez már Magyarországon volt. G. : Mennyi pénze volt amerikai dollárban? F.: Néhány ezer dollár. G.: Mind készpénzben? A nadrág­­zsebében hordta az egészet ? F.: Igen. G.: Deponálta ezt a pénzt maga valaha is valamelyik bank­ban New Yorkban? F.: Nem, Ma­gyarországba mentem Montrealból. G.: És mikor jött vissza Ameriká­ba? F.: 1925-ben. G.: És 1925-ben deponálta maga a pénzét valamelyik bankban? F.: A feleségem nevén volt a számla. G.: Magának nem volt bankszám­lája a saját nevén? F.: Nem. Tárkányi lelep­lezései Fáyról G.: Ma reggel itt volt a bírósági tárgyaló­teremben a Kereszt és Egyetértés című hetilapok másik társtulajdonosa? F.: Igen. G.: Hogy hívják ezt az embert? F.: Tárkányi, G.: Tárkányi itt volt, mi­kor a tárgyalás megkezdődött? F.: Igen. G.: No és most hol van? F.: Nincs itt. G.: Nézzen körül ebben a teremben. A maga társa, Tárká­nyi, aki reggel itt volt látja most őt itt a teremben? F.: Nem. G.: Jól figyeljen most ide, Fáy Zoltán. Tudja maga azt, hogy a maga saját jelenlegi társa, Tárká­nyi, ezelőtt egy évvel kiadott egy röpiratot, amelyben élesen megtá­madta, leleplezte magát és számos dolgot megirt azok közül, amik mi­att maga most az Amerikai Magyar Népszavát perli? Tudja maga ezt? F.: Nem tudom. G. (a bíróhoz for­dulva) : Tisztelettel beterjesztem ezt a Tárkányi által kiadott röp­iratot, amelyhez Tárkányi. Fáy tár­sa írt előszót, bizonyítékkénten. IFáv felé): Tudja maga, hogy hány év óta áll fenn az Amerikai Ma­gyar Népszava? F.: Harminc év óta. G.: Nem, harmincöt? F.: Le­het. G.: És a maga Amerika című hetilapja Budapesten — az meg­szűnt, amikor maga elment onnan? F.: Igen. G.: Köszönöm. Végez­tünk. Fáy a Kossuth-szoborról és halottakról beszél Kreindler ügyvéd. Ön azt mon­dotta az előbb, hogy társulajdonosa az Egyetértés címü lapnak. Mennyi része van az újságban? Fáy: Két­ezer dollárt tettem be a lapba. K.: Milyen részt képvisel ez a lap tu­lajdonjogába? Mennyit kap ön a haszonból, vagy... F. közbevág: Kétezer dollárt tettem be az üzlet- Dr. Varga János -2nd Are. eor. 6£th Sz.: N. Y. Titoktartás mellett ad gyógyszert beteg férfiaknak és nőknek. Ki­tűnő eredmény! Orvosságot küld bárhova C. O. - be. Körülbelül 10 vagy­ 15 százalék az enyém. K.: Más szóval a több­ség Tárkányi kezében van. F.: Igen. K.: A Kossuth szoborról szóló cik­keket Ön írta? F.: Nem, az összes erre vonatkozó cikkeket Tárkányi írta. K.: Mondja el a bíróság előtt, mit tud a Kossuth szoborról. F.: Az amerikai magyarok 45-­50 ezer dollárt adtak össze erre a célra. A pénz... Goldstein védő közbevág: Maga itt volt Amerikában, mikor ez történt? Fáy: Jöttem és men­tem New York és Budapest között. Goldstein védő: Csak azt mondja el, amit maga határozottan tud. Fáy ezután elmondja, hogy sze­rinte 6,500 dollárba került a szo­bor, 26 ezerbe a talapzat és volt ugyan hivatalos elszámolás az Amerikai Magyar Népszavában, de több ember jött hozzá, akik azt mondták, hogy az elszámolás ha­mis. Elmondja továbbá, hogy a szo­bor rossz volt és a magyar kor­mány csináltatott egy új szobrot, amit fel is állítottak. Ügyvédje kér­désére Fáy megismétli, hogy két­ezer dollárt adott be Tárkányi lap­üzletébe, ami a lap értékének 10 vagy 15 százalékát képviseli. Az Amerikai Magyar Népszavát táma­dó cikkeket Fáy szerint részben Tárkányi, részben egy Janiczek ne­vű pap írták. Egy másik, ugyancsak az Amerikai Magyar Népszavát tá­madó cikkre vonatkozólag azt állít­ja Fáy, hogy azt ő írta ugyan, de annak a beszélgetésnek az alapján, amelyet Dr. Szirmai Ödön hírlap­íróval Budapesten folytatott. Ez volt az egyetlen cikk Fáy szerint, amit ő maga írt. Ügyvédje kérdéseire arról is be­szélt Fáy, hogy ő nem támadta a zsidóságot mint fajt vagy felekeze­­tet, hanem csak bizonyos zsidókat támadott. Neki magának is vannak zsidó barátai és így nem vezethette őt felekezeti gyűlölség. Ő irta el­lenben azokat a cikkeket, amelyek azzal vádolják Déri főszerkesztőt, hogy magyar­gyűlölő. Hasonló vá­dakat emel Fáy a tanúszékben ügy­védje kérdéseire amerikai magyar bankárok ellen, akik már vala­­mennyien halottak. Végül elmondja Fáy, hogy Kreindler ügyvéd írt levelet a Pitts­burgh­ kerületi ügyésznek, a pitts­­burghi és montreali rendőrségnek, amelyben megkérdezte őket, hogy mi igaz a Fáy ellen felhozott vá­dakból. A választ Kreindler ügyvéd bizonyítékképpen beterjeszti. El­mondja végül Fáy, hogy támadta Berkó D. Gézát is, továbbá Mar­cinkó József passaici plébánost, to­vábbá azt állítja, hogy 3 évvel ez­előtt kölcsön adott Marcinkó plébá­nosnak 100 dollárt. Mikor saját ügyvédje megkérdezi, hogy hogy le­het az, hogy ő Marcinkót támadta és ennek dacára mégis pénzt köl­csönzött neki, Fáy elmondja, hogy ennek dacára barátja maradt Mar­­cinkónak. Viszont a tanúszékből vallomása során éles támadásokat intéz Marcinkó plébános ellen, a szeretetcsomag-akcióval szemben. Az ügyvéd megkérdezi Fáyt, hogy miért nem jelentette fel Po­povich Elsiet, azt a nőt, aki tőle ál­lítólag 300 dollár értékű fehérne­műt lopott, a montreali rendőrsé­gen. Goldstein védő tiltakozást je­lent be a kérdés felvetése ellen, azonban Simpson bíró elutasítja a tiltakozást. Mire Fay a következő­képpen felel: Nem tettem a nő el­len feljelentést, mert egyszerűen nem akartam panaszt tenni ellene. Sohasem jelentek fel senkit. Goldstein védő: De azért az Egyesült Államok bevándorlási ha­tóságánál mégis feljelentette. Fáy: Igen, ott feljelentettem, kaptam is választ a feljelentésem­re. Végül elmondja Fáy, hogy az Amerikai Magyar Népszavában már jelent meg­ róla egy leleplező cikk ezelőtt hat évvel és erről a hét év előtti cikkről tudomása volt Dé­ri főszerkesztőnek és Székely ügy­vezető igazgatónak is. Fáy új kijelentéseivel kapcsolat­ban Goldstein védő ismét kereszt­kérdések alá fogja a panaszost, aki egyre idegesebben felel a kérdések­re. Újabb keresztkérdések Goldstein védő: Csak egy pár kérdést még, Fáy Zoltán. Maga azt mondta az ügyvédjének, hogy soha nem intézett támadást a zsidó faj és a zsidó felekezet ellen általában, hanem csak bizonyos zsidókat tá­madott, többek között néhány zsidó bankárt. Emlékszik erre a kijelen­tésére? Fáy: Igen. Soha nem tá­madtam a zsidókat általában. G.: Tehát megismétli ezt a kijelentést. F. : Igen. G.: Határozottan megis­métli azt a kijelentést, hogy soha nem támadta az összes zsidókat, a becsületeseket éppúgy, mint a becs­teleneket. F.: Igenis, megismétlem. G. : Az Amerika című lapjában sem? F.: Ott sem. Goldstein védő elébe tárja Fáy­­nak az Amerikai cimü lap egyik számát és a következőket kérdi: Nézze meg ezt a cikket! Fáy Zoltán, nézze meg, hogy benne van-e a kö­vetkező kitétel: “Halljuk az áruló new yorki ghetto nyöszörgését és siránkozását”. Fáy: Igen. G.: Most nézze tovább, ott van-e a cikkben a következő: “Az Ameri­kai Magyar Népszava a new yorki árulók és nemzetgyalázó zsidók­­szócsöve”. F.: Igen, ez benne van a cikkben. G.: És nézze tovább: “Megkezdtük a harcot a magyarul­ beszélő amerikai zsidók ellen”­­— benne van ez a cikkben? F.: Igen. G.: Nem azt mondta-e tehát Ön ebben az Amerikai című újságban, amelyet Budapesten nyomatott ki, de amelyet New Yorkba küldözge­tett, hogy megkezdje a harcot vala­mennyi amerikai zsidó ellen. F.: Bizonyos zsidók ellen. G.: Nem igaz, maga nem azt mondta e cikké­ben, maga azt mondta a cikkben, hogy a magyarul beszélő amerikai ■ zsidók ellen. Tehát valamennyi el­­­­len. F.: Bizonyos zsidók. G.: De maga nem azt mondja a cikkében,­ hogy bizonyos zsidók, olvassa el még egyszer figyelmesen a cikket , és mondja meg itt a bíróság előtt, hogy nem az van-e a cikkben, hogy az összes magyarul beszélő ameri­kai zsidók ellen harcot kezd. A tanú zavarban van, nem vála­szol, mire Simpson bíró reá szól: Tanú úr, olvassa el a védő által fel­mutatott szakaszt és válaszoljon igennel vagy nemmel. Letagadja a cikkeit Fáy: Ez nem azt jelenti, hogy... Goldstein védő: Ne csűrjön-csavar­­jon megint. Ott van abban a cikk­ben, hogy harcot kezdtünk a ma­­­­gyarul beszélő amerikai zsidók el­­­­len ? Fáy: Igen. G.: Maga nem azt mondja ebben a cikkben, ugy­e, hogy a bankárok ellen kezdett harcot. F.: Nem felel. G.: Maga azt sem mondja ebben a cikkben, hogy bizonyos zsidók ellen kezdett har­cot. F.: Nem felel. G.: És maga, Fáy Zoltán, aki nem amerikai pol­­­­gár, reá nyomatta erre az újságra,­­ amelyet Amerikának nevezett el, az amerikai lobogót. F.: Nem fe­lel. G.: Elmondta Ön az Ön ügy­védjének, Kreindler úrnak, hogy Ön m­ilyen cikkeket irt a lapjában ? F.:­­ Nem felejtem el azokat a cikkeket, amiket írtam. G.: Tehát erre a cikkre is emlékezett? F.: Igen. G.: És ennek dacára, amikor én azt kérdeztem, hogy támadta-e maga a lapjában az egész zsidóságot, maga azt felelte, hogy nem. F.: Igen. G.: Dacára annak, hogy ennek az el­lenkezője igaz. F.: Nem felel. Goldstein védő: Egy kérdésem van még, ami a Kossuth szobrot illeti. Volt egy bizottság, amely a dolgokat intézte? Fáy: Igen. G.: Nem Zukor Adolf volt az elnöke­­ ennek a bizottságnak ? F.: Igen. G.: És vájjon nem Walker polgár­­mester volt-e a tiszteletbeli elnöke ennek a bizottságnak? F.: Igen. G.: És a bizottság ügyvezető tit­kárja vájjon nem Cukor Mór volt-e? F.: Igen. G.: Aranyossy Já­nos volt az alelnök? F.: Igen. G.: És a pénztáros Vitárius Béla? F. : Igen. G.: Nos, nem ez a bizott­ság intézte a Kossuth szoborral kapcsolatos ügyeket? F.: Nem tu­dom. G.: Maga azt mondja, nem tudom. Azt akarja mondani, hogy nem ezek az emberek voltak a bi­zottság vezetői? F.: Nem tudom. G. : És hogy nem Cukor Mór volt a bizottság titkára? F.: Azt hiszem, ő volt. G.: Nem ez a bizottság gyűjtötte össze a pénzt? F.: Nem tudom. G.: Maga nem tudja, hogy a bizottság tagjai mennyi pénzt ad­tak a szoborra? F.: Nem tudom ezeket a dolgokat. G.: Maga mind­ezekről semmit nem tud? F.: A szervezési részét nem tudom ennek a dolgoknak. G.: Azt se tudja, hogy a bizottság rendelte meg a­­ szobrot? F.: De azt tudom. G.: És hogy a bizottság azokból az embe­rekből állott, akiknek a nevét meg­említettem? F.: Nem felel. A bíró megint figyelmezteti, hogy feleljen a kérdésekre Simpson bíró: Tanú úr, vála­szoljon a feltett kérdésre, igen vagy nem? Kreindler ügyvéd (a tanú­hoz) : Ha nem tudja pontosan, s mondja meg, hogy nem tudja. Fáy:­­ Nem tudom. Goldstein védő: Maga so­hase látott, ugye, egy megren-­­ delést a szoborra, amelyet az Ame-­ rikai Magyar Népszava írt volna alá? F.: Nem láttam. G.: Maga sohase járult hozzá egy centtel sem­­ a gyűjtéshez? F.: Nem. G.: Maga­ sohase kért a bizottságtól elszámo­lást? F.: Nem kértem. G.: Maga sohas­m írt levelet a bizottság egyik tagjának sem, amelyben elszámo­lást kért volna? F.: Nem. G.: A maga újságja soha sem kérte a bi­zottságot, hogy mutassa be az el­számolást? F.: G.: De maga­­ a maga újságjában ennek dacára nem a bizottsságot vádolta meg az­zal, hogy ellopta a pénzt, hanem az Amerikai Magyar Népszavát. F.: Nem felel. Simpson biró Fárhoz: Tessék fe­lelni a feltett kérdésre: igen vagy nem ? F.: Nem tudom. G.: Igaz vagy nem igaz az, hogy maga az Amerikai Magyar Népszavát vá­dolta meg az újságjában azzal, hogy ellopta a Kossuth szoborra gyűjtött pénzt, ellenben nem rá­­vádolta a bizottságot, holott tudta, hogy a dolgokat a bizottság végez­te. F.: Nem vádoltam a bizottsá­got. G.: De az Amerikai Magyar Népszavát vádolta azzal, hogy el­lopta a pénzt ? F.: Amennyiben... G.: Vádolta vagy nem vádolta? F.: Hiszek ezekben a vádakban. G.:­­ Nincs több kérdésem. Kreindler ügyvéd: Még egy pil­lanatra. Cukor Mór, akiről itt szó­­ volt, vajjtm­ ügyvédje-e az Ameri­kai Magyar Népszavának? F.:­­ Igen. Kreindler ügyvéd Goldstein védő felé fordulva: A védelem nem tagadja ezt, ugy­e? Goldstein vé­dő: A védelem nem tagadja. A vé­delem tudja, hogy Cukor Már New York­ város polgárságának egyik kitűnő és tiszteletreméltó tagja. Kreindler ügyvéd: Tudom, hogy Cukor az Amerikai Magyar Nép­­­szava egyik ügyvédje. Goldstein vé­dő : Én is ügyvédje vagyok az Ame-­­­rikai Magyar Népszavának. Várjon Engem is vádol Ön azzal, hogy el­loptam a Kossuth szoborra begyűlt pénzt? Kreindler ügyvéd (nem fe­lel a kérdésre, hanem a tanú felé fordul): Mondja el a bíróságnak, hogy milyen vonatkozásban állott az Amerikai Magyar Népszava a Kossuth szobor mozgalommal? Báy: Az Amerikai Magyar Népszava rendezte a gyűjtést és senki sem tudja, hogy hova lett a pénz. A pénzt arra költötték, amire akar­ták. A bizottság tagjai is hiába ér­deklődtek, hogy hová lett a pénzt, nem kaptak választ. Goldstein vé­dő: Látott maga egy levelet, amely­ben a bizottság bármely tagja el-­­ számolást követelt? Fáy: Volt egy­­ levél az irodánkban. G.: Maga lát­­­­ta a levelet ? F.: Igen. G.: Maga tudja, hogy mi a különbség egy le- i vél és egy személy között ? Igen.­­ G. Beszélt maga a Kossuth szobor­­­bizottság bármelyik tagjával? Nem. Kreindler ügyvéd: Beszélt maga Cukor Mórral? F.: Nem. Fáyné kihallgatása A következő tanú Fáy Zoltánná volt, a vád tanúja. Fáyné elmondja, hogy 21 éve van férjnél, két leánya van és hogy­­ Montrealban négyszobás lakásban laktak. Ismerte Popovich-Baker El­siet, azt a leányt, aki Fáyt Pitts­­burghban feljelentette, hogy er­kölcstelen életmódra kényszerítet­­te. A 300 dollár értékű selyem fe­hérneműt Fáyné adta át n­eki. Fáy­né tudja, hogy a férje Pittsburgh­­ban 300 dollár bail alatt volt és a bailt ügyvédje, Mr. Brasley tette le érte. Goldstein védő kérdéseire Fáyné elmondja, hogy a montreali üzlet­ben, amely Fáy vallomása szerint néhány év alatt 50 ezer dollár tisz­ta hasznot hozott, két leány volt alkalmazva állandóan, azonkívül néhány leány — néha 20 is —-- ott­hon dolgozott a hímzéseken. A vé­dő további kérdéseire Fáyné azt mondja, hogy ő sose kereste fel Hobek Henrik konzult férje ügyé­ben. Mikor Montrealba megérkez­tek, 400 dollárjuk volt összesen, amit Fáyné édesapja adott nekik. THE BUSINESS CLINIC, INC. % 01 HAJÓJEGY, PÉNZ KÜLDÉS ISK­EP ÉS INGATLAN FORGALMI IRODA SJ 01 8100 WEST JEFFERSON BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁN SJ 0­ A DETROITI MAGYARSÁGNAK MÓRICZ ZSIGMOND MŰVEI A LEGNAGYOBB ÉLŐ MAGYAR REGÉNYÍRÓ MUNKÁI KÖZÜL A KÖVETKEZŐ MŰVEK KAPHATÓK KEREKES TESTVÉREK KÖNYVESBOLTJÁBAN­­ Móricz Zsigmond: Úri Muri ....$2.10 Móricz Zsigmond : A fáklya .... $3.2$ Móric* Zsigmond: Forró Mezők­­.50 Móricz Zsigmond: HázaMágia­­Móricz Zsigmond: Magyarok ....$1.70 au« l Móricz Zsigmond: Tündérkert $2.75 .................— a* 3 Mórica Zsig­mond: Karak szultán 1.50 Móricz Zsigmond: Légy Jó mind" ] Móricz Zsigmond: Az Isten háza halálig ........................................ $1.75 mögött --------........... (1.00 )Móricz zsigmond: Hat krajcár ,1.00 Móricz Zsigmond: Szegény cm­ .... .. . . . . . , berek ......................................... ,1.00 Móricz Zsigmond: Ágytakaró... ,2.25 Móricz Zsigmond: Egy akol, egy Móricz Zsigmond: Aranyszék­pásztor ....................­...................... ..75 nyári ------------------------------------- ,2.10 Móricz Zsigmond: A tűznek nem ... . szabad kialudni ..................... «1.50 Móricz Zsigmond: Ki világos ki-Móricz Zsigmond: Nem élhetek virradt­ig -----------------------------r~ *b­0 muzsikaszó nélkül ________- .1.70 Móricz Zsigmond Vidéki hírek *1.00 MINDEN RENDELÉSNÉL 25 CENT KÜLÖN KÜLDENDŐ I CSOMAGOLÁSBA, BIZTOSÍTÁSBA ÉS POSTAKÖLTSÉGBE KEREKES TESTVÉREK UN 208 EAST 86th STREET. NEW YORK. N. Y. PEHELY GYAPJÚ ÉS VATTÁS PAPlan PAPlan PAPlan Dunyhából paplant készítünk. Legszebb menyasszonyi ajándék EGY SZÉP SELYEMPAPLAN 1 CHAS. K. BERGER PAPLANABVGYAR — YORKVILLE QUILT SHOP 1482 SECOND AVE., NEW YORÍ (kösel 77th Streethez) (Tel. Rhinelande> 4-6156) BLANKETTEK HAZAI LÚDTOLL GYÁRI FŐRAKTÁR Hétfőn: Hobek Henrik, a pittsburghi konzulátus ve­zetője, vall Fágról és múlt­járól. AZ ÜGYÉSZ EMELETI HIVA­TALI SZOBÁJÁBÓL KIUG­­R­­ ROTT A VÁDLOTT Bernard A. Maron, 28 éves könyvelőt, aki 13 Oak Street alatt lakik Weehawkenben, 90 ezer dollár értékű részvénylo­pás miatt letartóztatták és a new yorki kerületi ügyészi hi­vatalba kisérték a detektívek. Egy őrizetlen pillanatban az ügyész harmadik emeleti hiva­tali szobájának ablakából kiug­rott, öngyilkossági szándékból. A mentők életveszélyes­llapot­­ban a Bellevue kórházba szállí­tották. Kerekesék könyvesboltja karácsonyi vásárt rendez A Kerekes Testvérek new yorki könyvesboltja, amely talán a legismertebb magyar üzlet szerte nagy Ameriká­ban, nagyban készül a kará­csonyi vásárra és e célból egyre érkeznek Magyaror­szág könyvkiadó cégeitől a ládák teles teli új ma­gyar irodalmi termékekkel. Nincs olyan kiadó cég Ma­gyarországon, amely ne kül­dené Kerekesékhez elsősor­ban a kiadványait. Igen fon­tos a magyar kiadók szem­pontjából az amerikai ma­gyar piac és minden, ami szép és jó, megjelenik az óhazában, elsősorban Kere­kesékhez talál utat a tenge­ren át." A karácsonyi könyvvásár­lás egyik igen fontos aktu­sa minden magyar család ünnepi vásárlásainak és er­re akarjuk itt felhívni a vi­déki és new yorki magyar­ság figyelmét, hogy minél előbb rendelje meg a kará­csonyi könyv ajándékait, ne­hogy az utolsó papokban a torlódás miatt megkésve ér­kezzenek meg a csomagok. A new yorki közönséget ezúttal is meghívja a Kere­kes Testvérek cég, hogy te­kintse meg a könyvesboltot a mai átalakított és nagy­szerűen berendezett formá­jában. Mindenkit szívesen látnak, akár vásárol, akár nem. Még azt is jelenteni óhajt­juk, hogy megérkeztek az 1931-ik naptárak az óhazá­ból és kaphatók 50 centtől $1.50-ig. Nagy Mese Naptár $1.50, Pista Bácsi Naptár 50 cent, János Bácsi Naptár 50 cent és Szűz Mária Naptár 50c. Kerekes Testvérek, 208 East 86th Street, New York. HUSZONNÉGY ÉVEN ÁT J. GOODMAN PATIKA FELETT, 401 B. 82nd STREET. Dr. JULIUS GUTMAN FOGORVOS 175 EAST 79th STREET, (a 8-ik és Lexington Avenue között). — Telefon: REGENT 4-7799 Rendelő-órák naponta #-tól este 8-ig, kivéve pénteken. Vasárnap d. e. 9-13-ig. Általános fogászat és műfogak készítése Specialista Röntgen felvételekben. Utánozhatatlan méltányos Arak* New Yorkba érkezett a Me­­xicóból erőszakkal meg­szöktetett bankár Luis Gallopin, a “Mexican Preferred Debts International Protective Association” elnö­ke tegnap ideérkezett és egy nyila­tkozatában elmondta, hogy még mindig rejtélyes előtte, hogy kik és miért ra­bolták el őt Mexico Cityben le­vő irodájából és szöktették ki, őrizet mellett, autón, repülő­gépen és végül gőzhajón az or­szágból és hozták New York­ba. Gallopin és a háta mögött álló csoport ellenezte azt a megállapodást, amelyet a me­­xicói kormány kötött külföldi adósságai rendezése tekinteté­ben az amerikai Morgan ban­kárcsoporttal, amelyet Lamont képviselt a tárgyalásokon, mi­után úgy találta, hogy a meg­állapodások sértik a mexicói és külföldi kötvénytulajdono­sok érdekeit. December 10-én, amikor hivatalába ért, négy ember várt rá, akik azt mond­ták, hogy rendőrtisztek és fel­szólították, hogy kövesse őket a rendőrségre. Nem vitték azonban a rendőrségre, hanem autóba ültették és a repülőtér­re vitték, ott áttették egy re­pülőgépbe, amely Vera Cruzba vitte. Ott felültették egy New Yorkba induló hajóra, ame­lyen tegnap érkezett ide. Megjöttek az Lfj Lemezek! Nagy raktár PIANO ROLLOKBAN BESZÉLŐGÉPEK POTOM ÁRON. Kérjenek GAZDAG magyar árjegyzéket. Fazekas Lajos , 1639 FIRST A VE., NEW YORK, N. I. 86-ik utcák között. Dr. OBLATT GYÖRGY Dr. JEROME MANHEIMER ELISMERT Jó FOGORVOSOK Modern módszerek szerint gyógyíta­nak. — Méltányos árak 321 EAST 84th STREET (Bet. 1st & 2nd Ave.) New York Telefon: Regent 4-9450 N. GOODMAN é ÓHAZÁBAN TANULT MAGTAR őrás és Ékszerész ékszerek és órák nagy vá­lasztékban, mérsékelt áron 1517—1st A­ve. (79th St. sarok mellett) New York City: ROTH BROS-i órások és ékszerészek 104 E. 93rd St. (near 4 Ave.) #26—7th Ave. (near SSth St.) 1 Park Row NEW YORK CITY Javítások olcsó árban. TEL.: FOUNDATION 6665. DR. S. TEPPER MAGTAR FOGORVOS 1674 Macombs Rd., Bronx Cor. West 175th Street New York Hosszú évek tapasztalatait és a leg­modernebb műszál­­ felszerelést ajánlja a magyarság szolgálatába. MÉRSÉKELT ÁRAK 143 EAST 88TH STREET, NEW YORK, N. Y. IRODAI ÓRÁK: 10-7-10. Dr. FRANK KERN MAGYAR FOGORVOS AZ ÖN FÉNYKÉPE MINDIG SZÍVESEN VETT AJÁNDÉK! Fényképeztesse le magát még ma, hogy Karácsony előtt kész legyen a kép. BELDEGREEN FÉNYKÉPÉSZ 1434 THIRD AVENUE, NEW YORK CITY közel az 81st Streethez. — Telefon Rhinelander 4-9472 I mr PAPRIKA, MÁK, DIÓ, LEKVÁR, I 1 Tarhonya, Liptói Juli-Turó, Herz­ Szalámi, Mézes Kalács, óhazai Ruseil, I­­1 Szent János Kenyér, Pishinger Torta Lapok, Karácsonyfa Cukor Diszk­ó- I­­­sek, Korpa, Vanilla, Sáfrány, Krumpli Cukor, Pattogatni való Kukorica, I I Kamila Tea, Köleskása, Kilós Mérleg, Hurkatöltők, Mák-­ Dió­­s Husdará- I fi­lók, Konyhafel­szerelések s minden egyéb hazai cikkek. Réthy Pemetefű Cu- fi ■ korkák, Karácsonyfa díszítések.—Szolid kiszolgálás.—Kérjen árjegyzéket. I U Vidéki megrendeléseket utánvét mellett pontosan szállít. I AMERIKA LEGRÉGIBB ÉS LEGNAGYOBB PAPRIKA IMPORT ÜZLET­eI I H. ROTH, Importer, 353 E. 82nd St. 1 New York City. A First Ave.-he* közel fa Telefon: Regent 4-1110 H BOLDOG KARÁCSONYI Á S ÉS ÚJÉVI ÜNNEPEKET KÍVÁN 2 | GEGUS TESTVÉREK | » DETROIT EGYIK LEGNAGYOBB R || VAS-, FESTÉK- ÉS BÚTORKERESKEDÉSE I 8009—13 WEST JEFFERSON § 8709 Buckeye Road. I WVVWWA/VWVhWArtAWWVWAAlW.VVVVMftJVWVAn/VVM Olvassa hallatlan ajándékkedvezményeinket! |» A karácsonyi és újévi ünnepekre ajánljuk különleges óha-­j| ![­zai módra készített süteményeinket, úgy mint: diós­, j! !| mákos kalács, tejes, fonott kalács, pozsonyi kifli, dobos, |­ j! piskóta, diós és Zacher-torták — valamint egyéb különle- !» !’ gességeinket. Karácsonyfára való diszcukorka! Bobárka! !! És 24-én minden quart tej után ingyen adunk egy “gill” savanyú­t II vagy édes tejfelt. 5 .[ INGYEN KAP minden vásárló: Hő­mérővel ellátott naptárt, § I • gyermek, meséskönyvet és kirakó játékot. |! Boldog ünnepeket kíván: j! ALEX HORVÁTH ! (! CZGO Rh­.Love Pearl PlpYplanfl Dhirt C Legnagyobb HARMONIKA GYÁR 5 é­s sitü­nk, és javítunk min­­denféle harmo­­ni­kát. Leckét td Nito Novi íires művész harmonikán •— nyitva este 9 óráig­. Vasár­lap déli 12-ig. Sül­d­jön 15 c entet árjegy­­lékért.­­ írjon angolul. R. GALANTI & BROS. il Third Ave., 11—12 st. kört. New York ,

Next