Amerikai Magyar Népszava, 1932. május (33. évfolyam, 123-152. szám)

1932-05-10 / 130. szám

rx^rrwr*- rAMERIKAI magyar népszava ~T~1P”1 — -» ^A Megkezdődött a jegyelővétel az amerikai­­ magyar nehézsúlyú bajnokságra Ifj Amióta az amerikai magyar bajnokságot kiírták, nem tudok szabadulni a gondolattól, egyre azon töröm a fejem, hogyan fog végződni az első amerikai ma­gyar nehézsúlyú bajnokság, meg tudom-e szerezni a győztesnek kijáró arany övét. Máskor, akár­milyen nagy­ és fontos mérkőzés­re állok ki, teljes nyugalommal lépek a r­ingbe, míg most, nap­közben és éjszakánként számta­lanszor gondolok arra, mi lesz, ha elvesztem ezt a küzdelmet, melyet összes eddigi mérkőzése­im közül a legfontosabbnak tar­tok. Tudom rossz kabala tépelődés­­sel és aggodalommal belépni a ringbe, és egy szóval sem mon­dom azt, hogy aggodalom tölt el, hiszen, ugye, eddig úgyszólván mindenkivel összemértem az erő­met és ellenfeleim között nem egy jóval nehezebb és erősebb volt nálam, lámpalázról és izga­tottságról tehát most sincs szó, legfeljebb arról, hogy nagyon rosszul esne ezt a mérkőzést el­veszíteni. Erre pedig minden mérkőzé­sen el kell készülni, nemcsak győzni kell megtanulni, hanem veszíteni is. Férfiasan szembe­nézni az esélyekkel mindig jobb, mint megfutamodni a dolgok elől. Én mindig előbb arra gon­dolok, hogy veszthetek is és ez ad erőt arra, hogy a győzelmet meg­szerezzem. Úgy érzem, hogy a május 16-iki mérkőzésre egyáltalában nem szabad egyikünknek s­em elbizakodva kiállni. Remélem, hogy a küzdelem férf­i­ias lesz és méltó a magyar bir­­i­­ozók nívójához. Természetesen e­l­­lenfelekként állunk egymással­­ szemben, amikor az amatőrbaj- s­nokságról van szó, akkor sincsen b­­arát, hát még ha professzinista m­­érkőzésről van szó, azonban re­ ,­­élem, hogy egyikünk sem fogja üreszteni a nyugalmát és úri, javallétos módon intézzük el a bajnokságot és a küzdelem nem­­ fogja áthágni a megengedett ha­­tárokat. Erre kötelez bennünket, hogy nagyszámú amerikai közönség előtt birkózunk és a küzdelem az olimpiai alap javára megy — durvaságoktól és brutalitásoktól óvakodnunk kell — szerencsére egyikünk sem használ meg nem engedett fogásokat. Igen sok levelet, telefonfelhí­­vásokat, érdeklődést kaptam fő­leg magyar helyekről — az ered­mény felől érdeklődnek. Ugy­e, győzöl, Sanyi—mondja az egyik. Fogadhatok-e ötven dollárba, Szabó úr. — Így a másik. “Biztos a bajnokság” — mondja a har­madik. Hát kérem, én egyetlen kér­désre, érdeklődésre sem adtam komoly feletet. Hogyan lehet azt tudni, hogy egy félórás vagy egy órás küzdelem után, hogyan for­dul a helyzet? Melyikünknek si­kerül. Elvégre a birkózásban is van egy kis szerencse. Egy rossz esés — vagy egy jól sikerült fo­gás eldöntheti a mérkőzés sor­sát.­­Vannak aztán “beavatott” bir­­kózóbarátok is. Akik mindent előre tudnak. Birkózótudósok. — Akik előre elintézik a mérkőzés sorsát — azzal, hogy a “Szabó­nak kell a mérkőzést megnyerni”. Akik titokzatos arccal lehetőleg társaságban mondják,­­hogy a Szabó dupla­-nelsonnal fog győz­ni. Csak amikor megkérde­zem őket, hogy mi az a dupla nelson, akkor derül ki, hogy ösz­­szetévesztik a suplexet. A nagy mérkőzés előtt őszinte köszönetemet fejezem ki az Amerikai Magyar Népszavának a mérkőzés létrehozásáért. Mert igaz az, hogy a mérkőzés így is, úgy is létrejött volna, de a new yorki magyar napilap hasábjai erősítették meg az amerikai ma­gyar sportéletet annyira, hogy sor kerülhet egy ilyen nagysza­bású mérkőzés lerendezésére. Az Amerikai Magyar Népsza­ván keresztül köszönöm a ma­gyar sportbarátoknak azt a nagyszerű segítségét, mellyel eddigi szereplésemet végigkísér­ték. Az amerikai magyar bajnok­ság során igyekszem munkám­mal kiérdemelni az eddigi bizal­mat és most azzal a közös kíván­sággal végzem: “győzzön a jobb” Megkezdődött a jegyelővétel az amerikai magyar bajnok­sági küzdelemre A május 16-án döntésre kerülő amerikai magyar bajnoki mérkő­zésre már megkezdődött a jegy­­elővétel. Tekintettel a mérkőzés DETROIT, MICH­­EL KÖRNYÉKE Irodavezető: Mandli Sándor Helyettese: Nándii Sándorné 7908 West Jefferson Avenue, Detroit, Mich. Kiadóhivatali értesítés! Detroit város és Michigan állami előfizetőink, olvasóink és hirdetőink szíves tudomására hozzuk, hogy az ottani irodánk eddigi vezetője, Bartók Tibor úr, más elfoglaltsága miatt lemondott és helyette MANDLI SÁNDOR URAT neveztük ki lapunk irodavezetőjévé, akinek helyettese neje, Mándli Sán­dorné úrnő lesz, akit lapunk ottani barátai már évek hosszú sora óta is­mernek. Lapunk detroiti irodájának 7909 West Jefferson Avenue Detroit, Midi, ahol mindenkor készséggel állunk olvasóink, barátaink és hirdetőink rendelkezésére. Detroiti és michigani honfitársa­kat igen kérjük, hogy irodánk új vezetőit a legmesszebbmenő támo­gatásban szíveskedjenek részesíteni. Mandli úr és neje mindenféle előfi­zetési és hirdetési díjak felvételére is jogosultak. Kiváló tisztelettel az Amerikai Magyar Népszava kiadóhivatala A NAGYBIZOTTSÁG MAJÁLISA Csaknem egy hónap választ még el bennünket a detroiti Magyar Egy­házak és Egyletek Nagybizottsága által rendezendő majális napjától, de az érdeklődés a majális iránt máris igen nagy mértékben nyilatkozik meg. A majális, melynek tiszta jö­vedelme a nyomorban levő magyar munkanélküliek segélyezésére lesz fordítva, május 29-én és 30-án, a két egymást követő ünnepnapon lesz megtartva. Hogy milyen egyetértően igyekezik az egész magyarság ennek a mulatságnak a sikerét biztosítani, ezt mutatja az a körülmény, hogy két hatalmas magyar egylet lemon­dott az ezekre a napokra tervezett piknik megtartásáról. Biztosra vesz­­szük, hogy minden épkézláb magyar ott lesz a Nagybizottság majálisán, hogy jókedvűen szórakozva segítse elő a jótékony célt. Itt említjük meg, hogy a Nagybi­zottság az angol lapokban hirdetést tett közzé, hogy magyar leányokat és asszonyokat házi munkára helyezzen el. Az érdeklődőket Mrs. Albrecht, a Nagybizottság irodájában látja el pontos adatokkal a felajánlott mun­kaalkalmakról, minden nap, délután 4 órakor. A Nagybizottság irodája a Geguss Házban, 8005 W. Jefferson Avenuen van. EMMA NAP A REFORMÁTUS NŐEGYLETBEN A Református Nőegylet Emma névvel bíró tagjait és pedig Szegedy Sándornét, Gathy Lajosnét, Kanyó Bélánét és Bolla Albertnét, az Egy­let többi tagjai lelkes ünnepségben részesítettek nevenapjuk alkalmával. Dusán megtérített asztalok és hatal­mas virágcsokrok vártak az ünnepel­tekre, akiket számos vidám felkő­ltánt megnyilvánuló hatalmas érdeklődésre, aki jó helyhez akar jutni, az igyekezzék minél előbb beszerezni jegyszükségletét, ne­hogy az utolsó pillanatban jegy­üzérektől legyen kénytelen két­szeres áron hátsó sorokban levő jegyet vásárolni. Jegyek a következő magyar he­lyeken kaphatók: Amerikai Ma­gyar Népszava kiadóhivatalában, 9—11 East 16th Street; Varga gyógyszertárában, 1299 Second Avenue; Wiener testvéreknél (ezelőtt Hoffman virágüzlet), 79th Street és Second Avenue; Az Önképző étteremben, 32B E, 79th Street és a Kerekes Test­vérek könykereskedésében, 208 East 86th Street. A május 16-iki amerikai ma­gyar bajnokságot a 71. Armory­­ban tartják meg hatalmas nem­zetközi programmal és azon résztvesznek a világbajnoksági gárda legismertebb birkózói.­­ Népszerű hely­árak vannak ez­úttal is érvényben. Jegyek árai: $1.05, $2.10, $3.15, szöntővel is megtiszteltek. A fent felsorolt Emmák meghatott szívvel köszönték meg az ünneplést és az irántuk megnyilvánuló szeretetet. KERESZTELÉS Szép családi ünnepély színhelye volt a 17544 Lumpkin St. alatt lakó Schwartz Gusztáv honfitársunk ott­hona. Felesége született Pazurik Ju­liska, ugyanis egy kis leánygyermek­kel ajándékozta meg a boldog család­apát. A kis leány keresztelése adott alkalmat a családi ünnepségre. A leányka a keresztségben Julianna és Margaret nevet kapta. Keresztszü­lők voltak Breg Vendel és felesége, népszerű fiinti házaspár. DETROITI SZÍNHÁZAK MŰSORA Fisher: A világ legnagyobb gyer­­mekszínésze, Gary Cooper, jelenik meg­ e héten a színpadon. A vász­non egy elsőrangú képet hoznak. Michigan: A közszeretetnek örven­dő Joan Crawford játszik egy első­rangú képben, melynek címe: “Letty Lynton”. Mellette Robert Mont­gomery és Nils Aster játszák a fő­szerepeket. United Artists: “The Famous Fer­guson Case” címmel mutat be egy új darabot, melynek főszerepét Joan Blondell játsza. Paramount: Megismétli az óriási sikert aratott “The Strange Case of Clara Dean” című darabot, melynek főszerepét az új csillag Wynne Gib­son játsza. Riviéra: Színre kerül a “Miracle Man”, mely annak idején, mint csendes kép is óriási sikert aratott Thomas Meighan és Betty Compson Hollywood. A hét első felében “The Crowd Roars” James Cagney vel a főszerepben. Csütörtöktől kezd­ve “The Miracle Man”. Elsőrangú vaudeville. Minden héten 1000 dollár készpénzt sorsolnak ki a látogatók között. Grandy: Hétfő és kedd: Miriam Hopkins és Jack Oakie “Dancers in the Dark” és magyar kabaré. Szer­dán és csütörtökön: “Sky Devils” Wm. Boyd­s Ann Dvorak a főszere­pekben. Péntek: Barbara Stanwyck “Shopworn” című darabban és ezen­kívül “Passport to Paradise”, Jack Mulhall a főszerepben. Szombaton: “Midnight Patrol” és “Daring Dan­ger” című képek. Vasárnap: “Alias the Doctor” Richard Barthelmess és Marian Marsh a főszerepekben. Hírek a Phoenixvillei Ma­gyar ref. egyház köréből Közk­: RÁCZ GYŐZŐ ref. leiké. Pünkösdi istentiszteletek sorrendje: A Szentlélek kitöltetésének emléknap­ján a­ következő istentiszteletek fognak tartatni: Pünkösd első napján, reggel 9 órai­ kezdettel a tót hívek részére lesz istentisztelet, melynek keretében az úri szentvacsora is ki lesz szolgálva. A magyar hívek részére a szokott idő­ben lesz megtartva az istentisztelet és az úri szent vacsora kiszolgálása. Dél­után 3 órakor hálaadó istentisztelet. Pünkösd másodnapján, este 7.30-kor ünnepzáró istentiszteletet fogunk tar­tani. Bűnbánati istentiszteletek sorrendje: A bűnbánati istentiszteleteket a követ­kező napokon fogjuk megtartani: má­jus 12, 13, 14-én, este 7.30-kor.­­ # “Magam sem tudom, miért foglalkoztat ily élénken az amerikai magyar bajnokság” Az AmpiiUni Marrvar Nou,szava számára írta: Szabó Sándor KEDDEN ESTE JIM McMIlLeN - HUMÁNNAL MÉRKŐZIK A NEW YORKI BRONX COLISSEUMBAN JIM McMILLEN újra harcba indul LONDON ellen. Kedden este a Bronx Colisseumban áll star program során HERMAN HICKMANNAL kerül szembe. A keddi estére is érvényben van a népszerűvé vált kedvezmény minden férfi egy hölgykisérőt ingyen vihet be a mérkőzésre. A királyné Kapitány(( Ragén­y) ■*--«írta.- TSgywwy Votály I (313-ik folytatás) Az ismeretlennek egyetlen mozdulata elég lett volna arra, hogy mind a ketten hanyat-homlok kimeneküljenek. De nem történt semmi. Az öreg ember mozdulatlanul feküdt. Talán már meg is volt halva. Talán már meg is volt halva Oszkár végre bátorságot vett magának és egészen közel ment hozzá. Most látta, hogy a szája nyitva van és merően néz üveges szemével. Oszkár visszaborzadt. — Már meg van halva, — mondta és gyorsan indult kifelé a kabinból. Miriam természetesen utána futott. A halál közelsége ijesztően hatott rájuk. Ez alatt a vihar ereje megnőtt. A hul­lámok labda gyanánt dobálták ide-oda a hajót. A hiitálás olyan erős lett, hogy még négykézláb is­­alig lehetett tovább menni. A hajó recsegett-ropogott eresztékeiben. Olyan kínosan nyöszörgött, akár a beteg ember. A szegény gyermekek nem tudták, mi­tévők legyenek. Ehhez járult, hogy kimondhatatlanul rosszul érezték magukat. Betegek lettek, mindketten megkapták a tengeri betegséget. Azt hitték, meg kell halniuk. Oszkár már ismerte ezt a kellemetlen állapotot és nem volt annyira kétségbeesve, mint Mi­riam. Ott henteregtek mindketten a kabin pad­lóján iszonyú kínban. Miriam jajgatott, Oszkár képtelen volt őt megnyugtatni. A vihar meg nem akart szűnni. Három nap óta tombolt már és mégsem bírta ma­gát kitombolni. A természet általában szereti a szélsősé­geket. A hosszas, szép időt, hosszú, rossz idő­járás szokta követni. Végre a negyedik napon Oszkár már annyira egészségesnek érezte magát, hogy fel akart mászni a fedélzetre szétnézni. Amint felnyitotta a skabín ajtaját, víz tódult be a folyosóról. Rémülten kiáltott fel. — Miriam, Miriam, vizet kaptunk! A fekete leány még mindig beteg volt és vajmi keveset törődött a vízzel. Oszkár kiment a folyosóra. A víz bokán felül ért. — Szent Isten, mi történhetett? — gon­dolta magában a gyermek rémülten. Talán felülről jön a viz? A feljáró lép­csők csapóajtaja nincs kieresztve és így a hullámok csak a fedélzetről nyomulhattak be a hajóűrbe. Vagy talán léket kapott a hajó? Oszkár a vizen keresztül gázolva, a lép­csőhöz sietett és felmászott. A fedélzeten nem volt víz. A tenger még háborgott, de már nem olyan vesze­delmesen, mint eddig. A víznek tehát alulról kellett jönnie. Oszkár visszasietett. Rémületére most már mélyebbnek ta­lálta a vizet, mint előbb. Berohant a kabinba, mely már szintén vízzel volt borítva. — Miriam! Miriam! — kiáltott. — Me­neküljünk. A beteg leány felvetette fejét — Talán jön a rossz szellem? — kérdez­te bágyadtan. — Nem, hanem a víz. Végünk van! Veszve vagyunk! — De miért, Oszkár? — Sülyed a hajó! Most már nincs segít­ség! Siessünk fel a fedélzetre. Miriam összeszedte minden erejét. A víz a folyosón már térdig ért. Rettentő volt nézni ezt a piszkos árt, mely elfoglalt minden talpalatnyi tért a hajóűrben. Nem respektált semmit, merészen be­hatolt mindenhova, nem kímélte még a ka­pitány kabinját sem. — Meg kell halnunk, Miriam! — mond­ta Oszkár kétségbeesetten. A leányt elhagyta ereje és nem bírt to­vább menni. Oszkár átkarolta őt és min­den erejét összeszedve, felcipelte őt a fe­délzetre. Miriam nem bírta magát fentartani és összerogyott. Oszkár sietve párnákat és takarókat ho­zott és lefektette őt. Aztán menteni igyekezett, amit még menteni lehetett. Kétszersültet, besózott húst és egy-két üveg bort még fel bírt hoz­ni. De ki tudja, szükségük lesz-e még erre? Ha tovább is így gyűlik a víz, akkor a hajó rövid idő alatt okvetlenül elsülyed. Miriam nem ismerte fel a veszélyt. Olyan halálosan betegnek érezte magát, hogy közönyös volt minden iránt. Reá nézve tökéletesen mindegy volt, akármily halállal kell meghalnia. Oszkár nagy lelkiszorongattatásában se­gítséget keresve tekintett szét a nagy ten­geren. Mindig hallotta szüleitől, hogy amikor legnagyobb a veszély, akkor jön leginkább a segítség. Oh, bár ide vezérelne az isteni gondvise­lés egy másik hajót! Ekkor a távol ködéből szárazföldet vélt látni. — Miriam, Miriam! — kiáltott. — Légy erős, földet látok a távolba, nézz oda. Miriam minden erejét összeszedve felült és a jelzett irányba tekintett. Csakugyan szárazföld volt. Éles szeme a fák körvonalait is felismerte. De vájjon elérik-e az ígéret földjét? A hullámok part felé hajtották ugyan a megrongált hajóroncsot, de kérdés, nem telik-e meg vízzel és nem sülyed-e el, még mielőtt partot érnek? LXXX. Fejezet A SIVATAGBAN Nyolc nap múlt el ama nevezetes nap óta, melyen Izabella a kairói hídon egész váratlanul viszontlátta Arabi pasát. Attól a naptól fogva reá nézve semmi más nem létezett, mint az érdekes török. Minden gondolata, minden vágya csak ő reá irányult, ebben a pillanatban semmi más nem érdekelte őt, mint a basa, akinek karjaiban egykor — fájdalom — csak né­hány percig pihent és kinek lángtekintete szerelemre gyújtotta szivét. Várjon viszont látja-e újra? Szive azt súgta neki, hogy igen. Bárhol jártak is, tekintete mindig csak Arabit kereste. De nem láthatta. A pasa valószínűleg nem kereste a közeledést; ha akart volna találkozni vele, ennek százfélekép is mód­ját ejthette volna. Hiszen kitalálhatta, hogy mit érez iránta Izabella. Miért nem kereste hát az alkal­mat, hogy találkozzon vele? Talán nem vágyódik utána? Talán nem fektet rá súlyt, hogy megnyerje? Pedig tudhatná, hogy ha van a világon férfi, aki nála könnyen célt érhetne, ez ő volt Csak jönnie és nyilatkoznia kellene és győzelme biztos lenne. Izabella ezer öröm­mel sietne karjaiba. Avagy talán a török tekintettel van fér­jére? Tiszteli benne a férjes nőt és mind­járt kezdetben elfojtja szenvedélyét, ne­hogy romboló lánggá nőjje ki magát. Napjában százszor is föltette magában Izabella ezeket a kérdéseket és egyiket sem tudta kielégítően megoldani. Hogy a pasa érdeklődik iránta, sőt hogy az ő szíve is lángra lobbant, azt ő az első találkozáskor észrevette. És mégsem tesz semmit. Pedig mennyire várta, hogy tegyen. Arabi egy csapással véget vethetett volna Izabella kínos helyzetének és megszabadít­hatta volna őt ama köteléktől, mely reá nézve napról-napra gyűlöltebb és nyo­masztóbb lett. De minden arra mutatott, hogy Arabi­nak nincsenek komoly szándékai, így eresztette magát­­Izabella napról­­napra. Titkos vágy, bánat emésztette szí­vét és átkozta magában a sorsot, mely irigységből nem engedte forró vágyának teljesülését. (Folytatjuk: Szabó Sándor

Next