Amerikai Magyar Népszava, 1932. október (33. évfolyam, 274-305. szám)

1932-10-29 / 303. szám

jWcsTerfi Edition 4n American Newrpapcr printed in the Maffjar language promulgating American ideas and principles to the liberty loving Magyar race.Amerikai AMERICAN HDNffiffiKfCPEOPLES'VOrCBNépszava THEttDES* HUNGARIAN ÜAIDTHEWSiÄHH Mai szaimmK 6 oldal A legrégibb és legeltet*­ I­jedtebb magyar napilap | 1» Egyesült Államokban , melynek minden sora as * Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja. VOL. XXXIII. Évf. No. 303. Szám NEW YORK, CLEVELAND, DETROIT, CHICAGO, SZOMBAT, 1932 OKTÓBER 29 Egyes szám ára 3 cent Smith Bostonból beszélt utoljára a rádión át az egész ország népéhez BOSTON, okt. 27. — Alfred E. Smith, volt new yorki kormány­zó, akinek newarki beszéde nagy izgalmakat váltott ki politikai körökben, ide érkezett, hogy New England demokratáit, akik nehezteltek azért, hogy a chica­gói elnök­jelölő konvenció nem őt jelölte újra az elnökségre, meggyőzte arról, hogy Franklin D. Roosevelt elnökké választása, a demokrata ticket győzelme az általános viszonyok javulását eredményezné. Smith bostoni beszédét azonban nemcsak New England várta nagy érdeklődés­sel, hanem az egész ország is, mert a demokrata kampányveze­tőség úgy intézkedett, hogy ez lesz ebben a kampányban az utolsó Smith beszéd, amit rádión át az egész országban hallani le­het. Eredetileg úgy volt, hogy Smith szombati buffaloi beszédét is az egész országba közvetíteni fogja a rádió. Időközben a de­mokrata vezérkar úgy intézke­dett, hogy szombaton egy másik demokrata vezér, John W. Davis, a demokrata párt 1924-ik évi el­nökjelöltje kapjon országos rá­dióhallgatóságot. Jövő kedden pedig, amikor Smith Brooklyn­ban fog beszélni, Newton D. Ba­ker, Wilson volt hadügyminisz­­t­e­re fog a demokrata pártvezető­­ség intézkedésére országos hall­gatóságot kapni. Smith nem volt hajlandó meg­magyarázni, hogy newarki beszé­dében miért elevenítette fel a vallási kérdést, amely az 1928-as kampány előterében állott. De­mokrata politikai körökben attól tartanak, hogy Smith newarki beszéde sokat ártott Roosevelt­­nek, bár James A. Farley, Roose­velt kampánymanagere éppen az ellenkezőjét állítja ennek. Demokrata politikai körökben egyébként nagy jelentőséget tu­lajdonítanak Cutting new mexi­­cói republikánus szövetségi sze­nátor rádióbeszédének. A szená­tor, aki 1928-ban lelkesen támo­gatta Hoovert, most országos nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy Hoover a progresszívek el­lenfelének bizonyult a Fehér Házban s éppen ezért ő most Franklin D. Roosevelt mellett foglal állást. Véres összecsapások a londoni Hyde parkban Napi Jegyzetek Munkaűári tüntetők óriási tömegekben vonultak fel az angol főváros utcáin A vidéki tüntetőkhöz 50 ezer londoni munkanélküli csatlakozott­­ Vörös zászlókkal vonult fel a tömeg . A király tanácskozásra hívta MacDonaldot Mindennapi kenyerünk ára úgy lát­­szik semmi összefüggésben sincs a­­bú­­za árának változásával. A 10 centies ke­nyér nagysága és ára olyan változatla­nul szilárd, mint a gibraltári csúcs és akárhogy süllyed is a gabona ára, erről a fogyasztó csak a lapokból értesülhet, mert sem a lisztraktárak, sem a pékek nem vesznek tudomást az áresésről. Legalább is nem abban a formában, hogy abból a fogyasztónak valamiféle előnye is származzon. A mai lapok részletesen megírják, hogy a búza ára bushelenként 44 cent­re esett, amire eddig még nem volt példa az Egyesült Államok történeté­ben. Kereken 340 esztendő óta nem ál­lott a búza ára ezen a mélyponton. Meg­írják a lapok azt is, hogy Canadában egy tonna búzáért 9 dollárt kap a far­mer, amíg ugyanott 10 dollár egy tonna fűrészpor ára. A szegény farmernek tehát minden oka meg van a keserűségre. Egész esz­tendei nehéz munkája után olyan ellen­eiteket kínálnak a búzájáért, amiből földjének megművelési költségei is alig kerülnek ki. Ugyanekkor azonban joggal kérdez­hetjük a tisztelt olvasótól, hogy lát­ja ennek a nyomát, amikor maga vagy kedves neje reggel megvásárolja a szo­kásos kenyeret vagy zsemlyét a groce­­rysnél? Mert e sorok szerény írója ed­dig semmiféle változást nem tapasztalt a 10 centes wecknin. Ugyanolyan 10 centes weckni az, mint amilyen lehe­ tett 340 esztendő előtt és azóta is min­dig, akárhogy hullámzottak is a gabo­naárak lefelé. Ez pedig így sehogy sincs rendjén. Valahol hiba van a kréta körül és eb­ből a hibából valahol százmilliók hal­mozódnak fel a termelők és a fogyasz­tók közös nyomorúságából. A jelenlegi választási kampány nem szűkölködik “issue”kban, de azért nem ártana, ha valamelyik párt felvenné a programjába azt a kérdést is, hogy ho­vá lesz a búza és a mindennapi kenye­rünk között levő óriási árkülönbség. A napokban történt meg Brooklyn­­ban, hogy egy emelkedett helyről lefe­lé rohannó villamoskocsi fékje megrom­lott és a kocsivezető elveszítette a ko­csi feletti uralmat, amely egyre növek­vő gyorsassággal száguldott lefelé a hegyoldalon. Az incidens súlyos katasztrófákat okozhatott volna, ha egy rádió­felsze­reléssel ellátott rendőrautó idejekorán észre nem veszi a bajt. Így azonban a rendőröknek módjukban állott azonnal intézkedni, Hogy az összes veszélyezte­­tett keresztező útvonalakon azonnal szüntessék be a közlekedést. Ilyenformán azután a villamos kocsi akadálytalanul száguldhatott mindaddig, amíg a kocsivezetőnek sikerült azt a ké­zifék segítségével megállítani. Ez a kis eset is nagyszerű igazolása annak, hogy egy-egy technikai úyítás milyen kiszámíthatatlan utakon-módo­­kon is szolgálhatja a nagyváros töme­geit. Hoover elnök egyik legutóbbi be­szédében olyasvalamit mondott, hogy újból való megválasztatása esetén azon lesz, hogy 25 millió amerikai család jó­létét védelmezze meg a nagy érdekelt­ségekkel szemben. Ez a hevenyében odavetett szám nagy megrökönyödést keltett a hivatásos statisztikusok körében, akik a számo­kat illetőleg nagyon szeretik a kákán a csomót keresni. Fejére is olvassák az elnöknek, hogy már az 1930-iki nép­­számlálás adatai szerint is több, mint 29 millió család élt az Egyesült Álla­mokban és a családok száma ma már jóval meghaladja a 30 milliót.. Hoover elnök ilyenformán öntudat­lanul 5 millió amerikai családot sikkasz­tott ki a világból, ami valóban nem cse­kélység még azok szemében sem, akik nem a statisztika-csinálásból élnek. Ötmillió család szavazata ugyanis feltétlen bizonyossággal eldönti a vá­lasztás sorsát és így a jelölt uraknak vigyázni kellene, hogy ne bánjanak könnyelműen a milliós számjegyekkel. Belfastban, az írek fővárosában az új parlamenti épület felavatására ké­szülnek és erre­­ alkalomra az ango­lok “szeretett trónörökösét”, a welesi herceget is vendégül várja az ünneplő város. A trónörökös képviseli ugyanis az angol királyi házat az ünnepségen és az ő feladata lesz az új parlmenti épü­let ünnepélyes felavatása. Erre az alkalomra a város egyik leg-LONDON, okt. 27. (Késő esti jelentés.) A rendőrség és az “éh­ségmars” résztvevőinek rend­bontó elem­ei között megtörtén­tek az első véres összecsapások, amelyek során a Hyde Parkban több, mint 60 ember többé-ke­­vésbbé súlyosan megsebesült. A rendőrség szerint maga a felvo­nuló tömeg rendesen és fegyel­mezetten viselkedett és ha a kí­vülről érkező rendbontó elemek nem csatlakoznak hozzájuk, ak­kor aligha került volna sor a sajnálatos eseményekre. Az első verekedés a híres Marble Arch­­nál kezdődött és vagy 100.000 fő­nyi közönsége akadt a tüntetők és rendőrök elkeseredett csatá­jának. A király magához kérette Ramsay MacDonald miniszterel­nököt, aki referált az uralkodó­nak a tüntetés arányairól és a rendőrségnek ezzel kapcsolatban tett intézkedéseiről. Este 6 órá­ig 40 embert szállítottak be hordágyakon a különböző köz­­kórházakba és akadt közöttük igen sok olyan, aki az éhezéstől és nélkülözéstől félig eszmélet­len állapotban volt. Az első tüntetés azzal kezdő­dött, hogy amikor a tömeg már rendben összegyülekezett a park­ban, hirtelen a helyszínen ter­mett egy körülbelül 1000 főből álló tüntető csoport, amely kö­vekkel kezdte dobálni a Marble Arch közelében parkoló magán­autókat. Ezután a tüntetők a kör­nyékbeli magánpaloták ablakait kezdték kövekkel bedobálni, a­mikor megjelent a rendőrség és megkezdte a tüntetők összefog­­dosását. A tömeg ekkor a rend­őröket kezdte kövekkel dobálni, mire a rendőrök gummibotokkal támadtak a tüntetőkre, akik vé­res fejjel menekültek. Közel tízezernyi munkanélküli tüntető — akik vidékről érkez­tek — gyülekezett össze a Hyde Parkban, vörös zászlókkal és sarlós-kalapácsos kommunista­jelvénnyel menetelve, hogy a kormánytól az éhezők számára sürgős segélyt kényszerítsenek ki. A város minden részéből vonultak fel a parkba azok a munkanélküliek, akik vidékről jöttek és a fővárosba való meg­érkezésüket követő első éjszakát a külvárosokban különböző tö­megszállásokon töltötték. Ezek­hez a tüntetőkhöz most még vagy 50.000 főnyi londoni mun­kanélküli is csatlakozott. Bosszúból agyonverte unokáját és megölte magát egy ember Pár nappal ezelőtt menye felje­lentette apósát részegségért és verekedésért George La Maze, 67 éves em­ber, úgy állt bosszút menyén, hogy agyonlőtte 4 éves unokáját s aztán felakasztotta magát. . . La Maze állandóan ivott s leg­utóbb elitta azt a pénzt, amit fiának felesége, Mrs. George La Maze egy számla kifizetésére adott. Amikor az asszony szem­rehányást tett apósának, az öreg­ember verekedni kezdett, úgy hogy az asszony rendőrt hí­vott és La Mazét bevitték a kór­házba, ahol alkoholizmus ellen kezelték. Pár nap múlva fia és menye elmentek a kórházba és haza vitték magukkal az öreg­embert, aki azonban nem tudta elfelejteni a dolgot. Napokig szótlanul járkált a házban s reggel, amikor a fiatal La Maze és felesége dolgozni mentek, baltát vett elő és a háló­szobában alvó 4 éves Georgeot agyonütötte. Rémes tette után kiment a konyhába és az ott lógó ruhaszárító kötélre felakasztotta magát. nagyobb polgári szervezete azt az aján­latot tette, hogy az ünnepélyes felvo­nulás alkalmára a trónörökös “védel­mére” 10,000 polgárból álló élő falat állíttasson az útvonalra. A királyhű belfasti alattvalók lelkes ajánlata azt a sanda gyanút kelti ben­nünk, hogy a derék írek és az angol ki­rályi család közötti béke és barátság még mindig nem olyan vastag, hogy némi megtapasztásra ne szorulna. SZABADOS ZÁDOR Emberemlékezet óta nem volt ilyen alacsony ára a búzának CHICAGO, okt. 27. — A búza ára a chicagói és egyéb amerikai ter­ménytőzsdéken olyan alacsony szín­vonalra sülyedt, amelyre emberem­lékezet óta nem volt példa. Illinois, Iowa és más délnyugati államokban a búza ára bushelenkint a fele annak, amibe egy bushel búza fuvarja kerül Chicagóig. Tegnap a ‘Grade 4” új­búza ára 7 és 8 cent között váltakon­zott bushelenkint Iowában és Neb­­raskában, m­íg Illinoisban és Indiáné­ban az ár 1 centtel magasabb volt. A canadai Calgaryban egy tonna búza ára 9 dollár volt ugyanakkor, ami­kor egy tonna fűrészporért 10 dol­lárt kellett fizetni. Hoover négy nap alatt HUSZONKÉT VÁROSBAN FOG KAMPÁNYBESZÉDET TARTANI A republikánus pártvezetőség bizonyosra veszi Hoover győzelmét a novemberi választáson WASHINGTON, okt. 27. — Péntek reggeltől hétfő estig huszonkét városban fog kam­pánybeszédet tartani Hoover elnök. Ezek között három na­gyobb beszéd lesz, egy félórás beszéd, tizennyolc pedig rövid, ötperces szónoklat különvona­­tának platformjáról. Hoover el­nök különvonaa csütörtökön este 11 órakor­­­indul el a wash­­igtoni állomásról és West Vir­ginián s Ohion keresztül viszi az elnököt és kíséretét Indiana­­ba, ahonnét — beszéde után — visszatér Washingtonba. Hote­­hétfőn reggel tíz órakor hagyja el ismét a szövetségi fővárost, délelőtt Baltimoreben fog be­szédet tartani, majd Delaware államban, utána Philadelphiá­ban fog beszélni. Mielőtt New Yorkba érkezik, még Newarkon is nagyobb beszédet tart. New Yorkban hétfő este a Madison Square Gardenben fogja újra összefoglalni programját az el­nök. Hétfőtől november 8-ig, az elnökválasztás napjáig is, több kampánybeszédet fog tartani az elnök, az erre vonatkozó ter­veket azonban még nem hozta nyilvánosságra a Fehér Ház. Minden valószínűség szerint Chicagót, Minneapolist és St. Louist választja ki Hoover a kö­zépnyugati városok közül arra, hogy kimutassa, hogy miért tar­tja az ország érdekében olyan fontosnak azt, hogy újra repub­likánus adminisztráció kormányozza az országot. Hoo­ver még nem határozott arra vonatkozóan sem, hogy kam­pányát hol fogja befejezni. Az elnök környezetének, politikai tanácsadóinak az a véleménye, hogy a leghelyeseb volna, ha Hoover a kampány utolsó nap­jaiban szűkebb otthonát, Cali­fornia államot keresné fel és a nyugati tengerparton tartana több beszédet. A republikánus pártvezető­ség szerint Hoover elnök cleve­landi és detroiti beszéde máris megfordították a hangulatot a közép-nyugaton, mely szeptem­berben és október első felében Roosevelt mellett volt. A véle­mény az, hogyha Hoover to­vábbra is személyesen adja elő programját és mutatja ki ellen­jelöltjének tévedéseit és túlzá­sait, akkor a közép-nyugat leg­fontosabb államaiban: Ohioban, Michiganben, Illinoisban és In­­dianaban nyert ügye lesz a re­publikánus ticketnek. A repu­blikánus pártvezetőség biztosra veszi, hogy Hoover elnök meg fogja kapni szűkebb hazájának Californiának az elektorait is. Everett Sanders, a republiká­nus párt országos bizottságá­nak az elnöke szerint Hoover­­nek 270 elektora már bizonyos, ami annyit jelent, hogy újra ő lesz az Egyesült Államok elnö­ke. Sandersnek ezzel a kijelen­tésével szemben James A. Far­ley, Roosevelt kampánymana­gere még mindig azt állítja, hogy Rooseveltnek nagy esélye van arra, hogy mind a 48 ál­lamban megkapja­­az elektoro­kat, ami Roosevil fölényes győzelmét jelentené. Hoover meg akarja erősíteni a U. S. tengerészetét Hoover elnök a “tengerészet napja” alkalmából figyelmez­tette a többi nagyhatalmat arra, hogyha a katonai leszere­lési konferencia sikertelenségbe fullad, akkor az Egyesült Álla­mok meg fogják erősíteni hadi­tengerészetüket, olyan tengeré­szetet fognak felszerelni, amit a londoni egyezség megenged s ami Amerikát a legnagyobb tengeri hatalommá teszi. Az elnök nyilatkozata, ame­lyet, a Fehér Házból adtak ki, hangsúlyozza, hogy az Egye­sült Államok kormánya megkö­veteli, hogy a szövetségi kor­mány kellően biztosítsa az or­szág védelmét. Az elnök azon­ban reményének adott kifeje­zést, hogy a genfi leszerelési konferencia mégis sikerrel fog járni s így ezt az országot is meg lehetne kímélni újabb ki­adásoktól. Az elnök nyilatkoza­ta kétségtelenül figyelmezteté­sül akart szolgálni a leszerelés­ről tanácskozó hatalmaknak, hogy végre vegyék komolyan ezt a kérdést és próbálják meg­oldani azt Abbahagyta a mosolygást Arthur Barry, a Lindbergh haha el­rablásával gyanúsított bandita A detektívek keresztkérdéseire dühösen válaszol a hirhedt ékszertolvaj -- keresik Arthur Barry fiatal barátnőit is Arthur Barry, az elfogott hm- akarják Barryre bizonyítani, s a hedt ékszertolvaj, abbahagyta a mosolygást. Eddigi könnyed mo­dorán változtatott, a hosszas vallatás kimerítette és míg ko­rábban azt kívánta, hogy New Jerseyben ítéljék el valami bűn­ért, most ügyvédet fogadott, aki azon dolgozik, hogy Barryt ki­adják New Yorknak. A vallató detektívek minden­áron a Lindbergh baba elrablását hírhedt ékszertől vaj idegességé­vel azt a valószínűséget táplálja, hogy talán a detektívek helyes irányban nyomoznak. A börtönben Barry tegnap az­zal lepte meg az őröket, hogy bo­rotvát kért bajusza leborotválá­­sára. Természetesen ezt nem engedték meg neki, de gyanús­nak tartják ezt a kérést. Való­színűleg attól fél, hogy valaki felismeri, mert már esztendők óta bajuszt visel. Val O’Farrel, híres detektív, a­ki Barryt a Livermore ékszer­rablás után elfogta, egyre több körülményt csoportosít Barry bűnössége mellett. O’Farrel min­denesetre azt ajánlja, hogy első­sorban John F. (Jassie) Condont szembesítsék Barryvel. Korábban egy Mrs. Frances Miller nevű asszony jelentkezett a detektívnél, aki elmondta, hogy március 25-én egy ember kérde­zősködött 3221 Tremont avenuei lakásuk előtt a Whittemore Ave­nue felől. Mivel a kérdezősködő rosszul mondta az utca nevét, újra visszament, s ekkor meg­kapta a kért felvilágosítást. — Nyolc nappal később a bronxi temető Whittemore avenuei ol­dalán adta át Jassie a jelentkező banditának az 50.000 d dollárt. — Mrs. Miller a fényképek szemlé­lése után azt állítja, hogy Barry nagyon hasonlít a kérdezősködő emberhez. O’Farrel azt ajánlja a vizsgá­latot vezető detekt­íveknek, hogy kutassák ki Barry kedveseit, mert nyilvánvaló, hogy a 46 éves Anna Blake-en kívül más nőkkel is volt dolga. Mrs. Blake ko­moly, okos és hűséges nő és Barryt nem fogja elárulni, még véletlenül sem. De Barry sokat járt együtt fiatal, könnyűvérű nőkkel, akik bizonyosan tudnak egyet-mást Barry dolgairól, mert Barry dicsekvő természetű. Lapzártakor jelentik: ATHEN, okt. 27. — Samuel Insull, jr. sürgönyben értesítette itt tartózko­dó apját, a sikkasztás miatt Chicagó­ban vád alá helyezett volt multimillio­most, hogy elhatározza, hogy ő vissza­megy az Egyesült Államokba. A fiatal Insull holnap ül hajóra Southampton­­ban. HACKETTSTOWN, N. J., okt. 27. 40,000 dollár értékű selyemáru volt az “Overnight Carrier Corporation”-nak azon a teherautóján, amelyet az itteni országúton banditák feltartóztattak és ismeretlen helyre vittek. A­­teherautó soffőrja Joseph Nebesnek elmondotta, hogy a banditák revolvereikkel kény­­szerítették őt arra, hogy szálljon le a teherautóról, amellyel azután elhajtot­tak. Ezer diák megostromolta az éjszakai rendőrbíróságot A College of the City of New York diákjai tegnap este tüntetést rendeztek egy elbocsájtott tanár , dr. Oakley Johnson érdekében és a rendőrség a tüntetők közül négyet előállított az éjszakai rendőrbíróság­­ra. Erre mintegy 1000 diák vonult fel a rendőrbíróság ellen és az épü­let előtt újabb hangos tüntetést ren­deztek. August Dreyer rendőrbíró elrendelte, hogy a tárgyalási termet zárják be a közönség elől és 16 rendőrt vezényelt ki, hogy oszlassa szét a tüntetőket. A 16 rendőr ke­vésnek bizonyult, mire egy egész csapat rendőr érkezett a helyszínre, szétszórta a diákokat, akik közül ti­zenhatot letartóztattak. Az először letartóztatott 4 tüntetőt ügyvédjük őrizetében szabadlábra helyezték a mai tárgyalásig, a 16 tüntető közül 15-öt elítéltek, de büntetésüket fel­függesztették, a tizenhatodik, Miss Esther Drobin ellen a bíró elejtette a vádat, mert az őt letartóztató rend­őr nem jelent meg a tárgyaláson. Nem tudják kifizetni a város számláit, Berry új kölcsönt akar való napon — ismét a bankokhoz fordult azzal a sürgős kéréssel, hogy adjanak kölcsönt a város­nak és segítsék ki szorongatott pénzügyi helyzetéből. A városi naplóból látható, hogy a főszám­vevői hivatal, jóllehet, igen sok számlát és kiutalást nyújtottak be hozzá, egyetlen kifizetést sem engedélyezett két nap óta, ami szinte egyedülálló jelenség a vá­ros történetében. A városnak jelenleg körülbelül 20.000.000 dollár követelése van különböző bankoknál, ebből azon­ban a most következő kedden 17,500.000 dollárt kell kifizetni városi bandok kamatai fejében, úgy, hogy a városi pénztárban alig 3.000.000 dollár fog maradni ezeknek a kamatfizetéseknek a teljesítése után. Ilyen körülmények között ter­mészetesen McKee a mai nyilvá­nos költségvetési tárgyaláson, a­melyen részt fog venni a Polgá­rok Költségvetési Bizottságának delegációja is, mindent el fog követni, hogy további drasztikus levágásokat vigyen keresztül a költségvetésben, de még McKee­­nél is drasztikusabb levágásokat akarnak a bankárok, akik—a hir szerint — ragaszkodnak ahhoz, hogy előbb a város hozza rendbe pénzügyeit és csak akkor fordul­jon hozzájuk további kölcsönök­ért. Amikor McKeet megkérdezték, hogy vájjon van-e tudomása ar­ról, hogy Berry újabb kölcsönké­réssel fordult­­a bankokhoz, Mc­Kee a következőket válaszolta: “Nem tudom, hogy a főszámve­vő mit csinál. Engem nem mél­tat a bizalmára.” A költségvetést végleges for­májában október 31-éig kell a költségvetési bizottságnak elfo­gadnia. Az utóbbi két nap alatt New Y­ork város egyetlen számlát sem fizetett ki és (Berry főszámvevő tegnap — a módosított költség­­vetés nyilvános tárgyalása előtt 500 EMBER JUT MUNKÁHOZ A SAN FRANCISCOI HÍD­ÉPÍTÉSNÉL SAN FRANCISCO, okt. 26.— Az itteni hídépítésnél a legkö­zelebbi hetek folyamán 500 em­bernek adnak munkát.

Next