Amerikai Magyar Népszava, 1933. február (34. évfolyam, 32-59. szám)

1933-02-17 / 48. szám

Metropolitan Edition Amerikai An American Newspaper printed ln the Magyar language promulgating American Ideas am principles to the liberty loving Magyar raceNépszava THE OLDESI HUNGARIAN DAILY NEWSIOT? AMEKY2&N HUNi808AHPEOPLE5'VOTCE Mai számunk 8 oldal A legrégibb és legeltet Jedtebb magyar napllai as Egyesült Államokba, melynek minden sora ai Amerikában éld magyar­ság érdekelt szolgálja VOL. XXXIV. Évf. No. 48. Szám NEW YORK, NEW BRUNSWICK, PERTH AMBOY, TRENTON PÉNTEK, 1933 FEBRUÁR 17 Egyes szám ára 3 cent Napi Jegyzetek­ ! Az első érzésem az volt, amikor meg­állapítottam, hogy a Roosevelt merény­lője olasz volt, hogy sajnáltam az ame­rikai olaszokat és az olasz nemzetet ál­talában. Ennek a nagyszerű­, munkás, jószívű népnek egy igen kis hányada, sajnos, temperamentumánál fogva, ta­lán a szicíliai őseinek vendett­ menta­litása folytán gyakran szerepel az ame­rikai bünkrónikákban. Az anarchisták nagy tábora olaszokból rekrutálódik. Egy ezred százaléka az olasz népnek, vagy talán annyi sem. Mégis azt mond­ják majd: “Olasz volt”. Egy újabb pe­csét a szép Itália nevén. Pedig a nép legjava része színtiszta, becsületes, dol­gos, jóindulatú és istenfélő nép. Hogy ilyen tébolyodottak is vannak köztük, az egy nemzeti csapás. Minden más amerikai nemzetiség csak részvétet érezhet az olaszok iránt. Nekem személyes okom van rá, hogy szeressem az olaszokat. Egyszer volt egy olasz háziuram, akinek öt hónapi hátbérrel tartoztam. Látta, hogy rosz­­szul ment a dolgom, kérdi egy elsején, amikor megint nem tudtam neki fizet­ni. — Segíthetnék talán, hogy jobbra forduljon a dolga? Mondom neki, ha adhatna ötszáz dol­lárt kölcsön, talán írhatnék egy regényt, amíg a pénzben tart s majd volna mind­járt pénz. Szó nélkül kiirt egy csekket ötszáz dollárra. Megírtam a regényt és kaptam érte két­ezret. Mikor viszem ne­ki, hogy vonja le belőle az adósságot, hát csak mosolygott. Örült, hogy kise­gíthetett é­s biztos volt benne, hogy jó helyen segít. Hát ilyen olaszok is van­nak. Sőt a legtöbb ilyen. New Yorkban a vámházban őriznek egy csomó fényképet Michelangelo fres­kóiról. Nem adják ki a címzettnek, mert a fináncok úgy találták, hogy a képek trágár és szeméremsértő képek. Négyszáz évvel ezelőtt a pápa meg­bízta Michelangelot, a világ legnagyobb festőjét akkor és azóta, hogy díszítse ki a Sixtini kápolnát és ezek a képek azóta a pápák magánkápolnájában van­nak és a világ minden művésze odasiet, hogy lássa azokat, mielőtt meghal, vagy mielőtt művésznek hinné magát. A new yorki vámőröknek trágár és sze­méremsértők a Michelangelo freskói. Hát hisz nem mondom, abban az időben nem húztak lepedőt az angyalokra, mi­kor lefestették őket és a bibliai témák a rennaissance idejében nem jártak pi­zsamákban, sőt a modellek sem, de az­ért mégis van valami közük a művészet­hez a Michelangelo képeinek akár mit mond is a vámházi ellenőr, ki a becsem­pészet és elkobzott áruk raktárában he­lyezte el a képeket, amik persze csak fotográfiái az eredetieknek. A finánc az­gész világon egyforma. Mihelyt felveszi egy ember az unifor­misát és finánc lesz belőle, mindjárt butaságot csinál. Szegény Michelangelo. Washingtonban most játszák a “Green Pastures” című szentimentális néger darabot, amiben minden szereplő né­ger és “az Úr” is néger, már amint azt a fekete honfitársaink elképzelik. Most az történt, hogy a washingtoni fehérek kijelentették, hogy a színházba néger közönség nem mehet. Washingtonban nagy szenzáció a darab odaérkezése, mert kitűnő darab, az bizonyos és a Pulitzer díjat is megnyerte pár évvel ezelőtt. A város lakosságának egy har­madrésze fekete. Ők is hallottak a da­­rabbról és tudják, hogy csupa néger színész játszik benne, tehát nagyban készültek az előadást megnézni. A fő­város azonban elég délre esik, hogy ott már más szemmel nézzék a feketéket, mint nálunk New Yorkban. Most a né­gerek nagyon mérgesek és fenyegető leveleket írnak a lapokhoz meg a rend­őrségre, hogy majd ők megmutatják. A főváros a színház körül, ahol a da­rabot játszák, olyan, mint volt a bonusz hadsereg idején. Rendőrök vigyáznak a néger színészekre, meg a fehér közön­ségre. Szegény Lincoln, ha most fel­támadna . . . Tegnap láttam egy operett-féle zenés darabot, amiben volt valami újdonság féle. Olyasmi, amit nem láttam a new yorki revükben. A koristalányok tán­colnak, aztán fel-felemelgetik a szok­nyáikat. A lábaik alsó része babaruhá­ba van öltöztetve és a térdeiken baba­arcok festve. Olyan az egész, mintha két babán táncolna mindegyik és amikor egyszerre libbentik fel a szoknyáikat, egy sereg szép játékbaba ugrál ott az ember előtt és igen jól hat. Végre valami új a női lábak terén és engem az mindig érdekel. SZEBENYEI JÓZSEF Roosevelt elbeszéli a miamii merénylet történetét: Cermák állapota válságos Egy miamii orvos felesége mentette meg Roosevelt. Feltolta a revolvert tartó karját és így magasra mentek a golyók MIAMI. Florida, feb­r. 16. —­ Mrs. Lillian Cross, egy itteni­­ orvos 48 éves felesége, aki köz­vetlen a merénylő előtt állott­ egy padon és akinek a válla fö­lött lőtte ki Zangara a revolve­réből az öt golyót, volt, aki a lö­véseket elhárította az elnök irá­nyából azzal, hogy a merénylő karját felfelé nyomta és így a lövések mintegy tizenöt láb­nyi­­ra felfelé mentek. Mrs. Cr­oss elmondta, hogy az ember ott állott mögötte és mi­kor felállott a padra, azt hitte, hogy eltörik a pad és rászólt, a­mikor az a revolvert elővette. — Mindjárt sejtettem, hogy mi a szándéka és azonnal oda ug­rottam eléje és a karját nyom­tam felfelé. Hogy hány lövést adott le, arra nem emlékszem, mert igen izgatott voltam és a mikor egy ember odaugrott és segített a merénylő karját fel­nyomni, éppen idejében jött, mert már nem igen volt erőm to­vább tartani, mivel ő meg­nyom­ta lefelé a karját. Mrs. Cross mindössze száz font súlyú. Azt mondta az új­ságíróknak, hogy nem volt ide­ges, amikor az események leját­szódtak, csak aztán, mikor már a rendőrök elvitték őt is a me­rénylővel együtt, tört ki rajta az idegesség. Roosevelt megválasztott elnök, aki szerencsésen megmenekült az ellene irányuló me­rényletből, Cermák chicagói polgármesterr­el, aki életveszélyes sebet kapott. Mrs. Roosevelt New Yorkban értesült a merényletről Mrs. Franklin D. Roosevelt a megválasztott elnök felesége new yorki otthonában értesült a férje ellen megkísérelt me­rényletről. Bár izgalom fogta el, igyekezett erőt venni magán s csak annyit mondott, hogy az ilyesmikre el kell készülve lenni. A megválasztott elnök felesége tegnap Ithacaba utazott, ahol rövid beszédet kellett tartania. Külsőleg igyekezett nyugodtnak látszani, de hangja annyira re­megett, hogy mindenkinek ki kellett olvasni belőle mélységes megrendülését. EGY SPANYOL LAPOT pénzbírságra ítéltek BILBAO, Spanyolország, feb.­­ 5. — A kormány 10 ezer pese-­i (körülbelül 800 dollár) pénzb­­írságra ítélte a Graceta del orte című újságot mert a lap ínyképeket közölt arról a te­­lnetről, amikor a rendőrök legyertek egy tömeget, amely 1y vallásos szobor ledöntését karta megakadályozni. MAGYARORSZÁG MEGDÖBBENVE FOGADTA A MERÉNYLET HÍRÉT Nicholas Roosevelt, az Egyesült Államok budapesti követének nyilatkozata BUDAPEST, február 16. _ Valamennyi európai városban a miamii merénylet áll minden ér­deklődés középpontjában. A lon­doni, párisi, berlini és bécsi la­pok első oldalait éppen úgy a merényletről közölt tudósítások foglalják le, mint a budapesti la­pokét. Általános az öröm, hogy a gaz merénylőnek nem sikerült eltalálnia a megválasztott elnö­köt. Nicholas Roosevelt, az Egye­sült Államok budapesti követe, a miamii merénylettel kapcsolat­ban a következő nyilatkozatot adta a budapesti lapoknak:■■V “Végtelenül boldog vagyok, hogy a felháborító merénylet nem sikerült.” Nicholas Roosevelt az unoka­fivére a megválasztott elnöknek. TITOKBAN FÉRJHEZ MENT FERENC JÓZSEF DÉDUNOKÁJA BRÜSSZEL, febr. 16. — Két nappal ezelőtt hirtelen, rokonai­nak előzetes értesítése nélkül, házasságot kötött Windisch­­graetz Stefáni hercegnő gróf Pierre Alcantara-Querien-nel. A fiatal hercegnő Windisch­­graetz Erzsébet hercegnének, Ferenc József unokájának a lá­nya. Windischgraetz Erzsébetet vörös hercegnőnek szokták ne­vezni, mert az összeomlás után elvált férjétől és egy osztrák szociáldemokrata képviselőhöz ment feleségül. Leánya, a 22 éves Stefánia hercegnő, körülbelül két hónap­pal ezelőtt megszökött hazulról. Belgiumba szökött ottani roko­naihoz, titkos vőlegénye kedvé­ért. Anyját csak az esküvő után értesítette egy táviratban há­zasságáról. A SZÉPSÉGVERSENY-BÁL IRÁNT ÉRDEMÜK SZÍVES FIGYELMÉBE Olvasóközönségünket, jóbarátainkat és mindazokat akik a szombat esti negyedik országos Szépségverseny-Bálunkra eljönnek. Ha még eddig nem vál­tották meg jegyeiket, ---- ezennel tiszteletteljesen felkérjük, hogy szükségelt jegyeiket a hirdetett elővételi jegyelárusító­ helyeken most már minél előbb megváltani szíveskedjenek. Kérjük továbbá tudomásul venni, hogy az $1.50 centes elővételi jegyekkel a jegyelárusítóknak HOLNAP ESTE 6 ÓRAKOR el kell számolniok, azontúl pedig belépőjegyek már csak este 6 óra után az Ar­mory pénztáránál $2.00-ért­ lesznek kaphatók. Aki tehát jegyeit előre váltja meg, az darabonkint 50 centet takarít és azonfelül megkíméli magát attól is, hogy ott az Armory előtt esetleg sorban kelljen állnia, hogy jegyeihez jusson, mert hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy — minden kérelem és figyelmeztetés dacára is — igen sokan az utolsó percre halasztják a jegyek megváltását. Egyébként holnap, a bál napján délután 6 óráig lapunk kiadóhivatalában is kaphatók lesznek $1,50 centes elővételi jegyek. Akiknek tehát kényelmesebb, ---- azok jöjjenek jegyeikért a kiadóhivatalba erre a címre: 11 East 16th St., 4th floor. A bál iránti érdeklődés már eddig is felülmúl minden várakozást — fo­gadják tehát azok, akik nagy és fáradságos munkánkban segítettek és segíte­nek minket, már ez alkalommal is őszinte, hálatelt köszönetünket. A VISZONTLÁTÁSRA A BÁLON! AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Szerkesztősége és Kiadóhivatala Három elnököt öltek meg merénylők Az Egyesült Államok három elnö­ke halt meg gyilkos merénylet kö­vetkeztében. 1865 április 14-én, Nagypéntek napján lőtte le a wa­shingtoni Ford színházban John Wil­kes Booth Abraham Lincolnt, aki a merénylet utáni napon belehalt sé­rüléseibe. Booth megszökött, de az orgyilkost később elfogták. James A. Garfield volt a második elnök, a­ki gyilkosságnak esett áldozatul. Garfieldet a Baltimore and Potomac washingtoni vasúti állomásán lőtte le Charles J. Guiteau, aki nem ka­pott olyan hivatalt, amilyenre szá­mított. Ez a gyilkosság 1881 július 2-án történt, nem egészen három hónappal azután, hogy Garfield el­­foglalta az elnöki széket. William McKinley volt a harmadik elnök, a­kit lelőttek, McKinley második ter­­minusa alatt, 1901 szeptember 6-án gyilkolta meg Buffaloban egy Czol­­gosz nevű anarchista. McKinley ha­lála után lett az Egyesült Államok elnöke Theodore Roosevelt, aki el­len később, 1912 október 14-én Milwaukeeban szintén merényletet követett el egy John Schrank nevű new yorki. Roosevelt megsebesült, de hamarosan felépült. Theodore Roosevelt abban az időben a prog­resszív párt elnökjelöltje volt. En­nek a merényletnek a körülményei hasonlítanak a legjobban a Miami­ban most elkövetett merénylethez, amelynek során azonban Franklin D. Roosevelt megválasztott elnök sze­rencsére nem sérült meg. A CSENDŐRÖK HELYESEN JÁRTAK EL­ AZ IDEGEN ÍRÓKKAL, MONDTA GOMBOS A miniszterelnök a parlamentben megvédelmezte a hatósá­gok eljárását és figyelmeztette az idegen újságírókat, hogy ne avatkozzanak Magyarország belső ügyeibe BUDAPEST, feb. 16.,­­ Is­meretes, hogy az elmúlt vasár­nap megtartott vidéki pótvá­lasztáson — ahol Hadik János grófot választották meg képvi­selőnek — kiutasították — a főszolgabíró­­ rendeletére — a községből a New York Times levelezőjét és még hat más kül­földi újságírót. Csendőrök ki­sérték őket a község határáig és nem engedték meg nekik a visszatérést. Eckhardt Tibor képviselő, a Független Kisgazdapárt elnöke, aki a választásra meghívta a külföldi újságírókat, interpellá- s ciót intézett ebben az ügyben a miniszterelnökhöz a parlament ülésén. Gömbös azt felelte az in­terpellációra, hogy a külföldi laptudósítók meghívása veszé­lyes lépés volt, miután ez quasi beavatkozást jelentett a külföl­di hírlapírók részéről Magyar­­ország belügyeibe. “Olyan külföldiek, akik egy másik ország ügyeibe avatkoz­nak és jelenlétükkel pressziót akarnak gyakorolni valamilyen irányban, túllépik a nekik kijá­ró vendégjog határait”—mond­ta Gömbös. Az ellenzék nagy ki­abálással fogadta a miniszter­­elnök válaszát. ROOSEVELT RAKÉTÁNAK TARTOTTA AZ ELLENE IRÁNYULÓ ELSŐ LÖVÉST Öt sebesültje van a merényletnek, amelyből a megválasztott elnök sebesülés nélkül menekült meg A merénylőt a miamii City Hall egyik szobájában őrzik MIAMI, Florida, február 16. — Roosevelt megválasztott el­nök, aki tegnap késő este szerencsésen, a legkisebb sebesülés nél­kül megmenekült azoktól a gyilkos golyóktól, amelyekkel Giusep­pe Zangara, new jerseyi olasz kőmives akarta kioltani az életét, útban van New York felé. A megválasztott elnök Miamiból való elutazása előtt felkereste a Jackson­­Memorial kórházban Anton Cermak chicagói polgármestert és Mrs. Joseph E. Gillt, a floridai közművek igazgatójának a feleségét, akiket életveszélyesen sebe­­sítettek meg az őrült olasz revolvergolyói. Cermakon és­­M­rs. Gillen kívül még három könnyebb sebesültje van Zangara me­rényletének: William Si­ott, new yorki, könnyű fejsebet kapott, Margaret Kruis, newarki leány kezét sebesítette meg egy golyó, Russel Caldwell, floridai lakost pedig a homlokán érte egy golyó. Zangara ötször sütötte el a revolverét Roosevelt felé, mielőtt le tudták fogni. A MERÉNYLET A merénylet a Fiegler Streeten történt, nem sokkal azután, hogy Roosevelt tíz napos tengeri útjáról megérkezett a floridai fürdővárosba, ahol ezrekre menő tömeg várta és ünnepelte. Roose­velt autóval a város legforgalmasabb utcájában, a Fiegler Streeten megállóit, hogy rövid beszédet mondjon. A megválasz­tott elnök autójában állva, tartotta beszédét, ameynek befejezése után egyszerre csak revolverlövések dördültek el a tömegből. A Roosevelt autójának a lépcsőjén állott Anton Cermák, chicagói polgármester, akit az egyik golyó eltalált. Cermák véresen esett össze. A rettenetes izgalomban, ami az első revolverlövést kö­vette, egymásután még négy lövés dördült el, mindegyik megse­besítve egy embert, de szerencsére egyik sem találta Rooseveltet. A merénylőt nyomban elfogták. Ha a rendőrök és titkos rend­őrök nem tartották volna vissza a tömeget, akkor a merénylő olasszal végzett volna a felbőszült tömeg. Zangarat és Andra ne­vű szobatársát a rendőrségen őrzik. ÖRÜLÖK, HOGY ENGE­M TALÁLT A GOLYÓ, — MONDTA CERMAK Cermakot és a többi sebesültet nyomban kórházba vitték, a­hol Roosevelt meglátogatta őket. Eredetileg úgy volt, hogy Roosevelt tegnap este indul vissza New Yorkba, a merénylet miatt azonban az éjszakát még Vincent Astor yachtján töltötte, hogy ma reggel újra meglátogathassa a sebesülteket. Amikor Cermák megtudta, hogy Roosevelt szerencsésen megmenekült, boldogan sóhajtott fel. “Örülök, hogy engem talált a golyó Roosevelt he­lyett” — mondotta. Roosevelt ma délelőtt 5 percet töltött Cer­­mak betegágya mellett. A chicagói polgármester állapota annyira súlyos volt, hogy az orvosk kijelentették, hogy a legrosszabbra is el kell készülni. Chicagóból, ahol óriási megdöbbenést keltett a polgármester súlyos megsebesülése, repülőgépen indultak el Miami felé a polgármester leányai és vejei. ROOSEVELT ELBESZÉLÉSE ____ _ ROOSEVELT KÜLÖNVONATÁN, február 16. — Franklin D. Roosevelt, megválasztott elnök, a vonaton mondta el az újság­íróknak, hogy ő mit is tapasztalt tulajdonképpen azon rövid idő alatt, míg az ellene tervezett merénylet lefolyt. Roosevelt nyu­godtan beszélt a merényletről és egyáltalán nem árulta el semmi­féle idegességgel azokat az izgalmakat, ameyeken keresztül ment és azt a szomorúságot, amely barátai súlyos sebesülései miatt eltölti.­­­ “Annyi verziót hallottam, — mondta — hogy megerőlteté­sembe került összeállítani az agyamban azt a képet, amelyet én magam láttam. Amikor befejeztem a beszédem, valaki a m­ozi­­emberek közül felmászott az autóm hátsó részére és azt mondta, hogy újra el kell mondanom a beszédet a hangosfilmek számára. Azt feleltem, hogy ezt nem teszem meg, mire azt mondta, hogy ők 1000 mérföldet jöttek emiatt. Én újra kijelentettem, hogy nem beszélek és lecsúsztam a kocsiülés támlájáról a rendes ülés­re, hogy kényelmesen elhelyezkedhessen­. Akkor jött Cermák az autóhoz és beszélgetni kezdtem vele.”' “A beszélgetés végén ő a kocsi hátulsó része felé tartott és mellette állt Bob Clark, az egyik titkos rendőr. Közben egy em­ber jött hozzám egy sürgönnyel, amelynek tartalmát felolvasta. Én előrehajoltam a felolvasás közben. Ekkor valami olyan zajt hallottam, mintha tűzijáték rakéta robbant volna. A sürgönyt­­olvasó ember visszahúzódott és a soffőr elindította az autót. Kö­rülnéztem és láttam, hogy Cermak összeesik és Mrs. Gill is. Pa­­rancsot adtam a soffőrnek, hogy állítsa meg az autót. Az autó megállt, de a detektívek parancsára a soffőr újra indított, mire én újból megállítottam és ekkor a zenekar helyén állt meg. Köz­ben Cermakot felemelték és az autóba tették. Láttam, hogy sú­lyos a sebe, kerestem a pulzusát és nem éreztem, de láttam, hogy még életben van. Gyorsan bevittük a kórházba és útközben ma­gához tért. Remélem, hogy talpra is fog állani, mert remek szer­vezete van.” Cermák polgármester késő délutáni jelentés szerint “valami­vel jobban érezte magát.” Az állapota azonban továbbra is válságos maradt. Egyelőre még nem fektették az operáló asz­talra, hogy eltávolítsák­ testéből a golyót.

Next