Amerikai Magyar Népszava, 1935. január (36. évfolyam, 1-31. szám)

1935-01-30 / 30. szám

Metropolitan Edition . An American Newspaper irinted in the Magyar anguage, promulgating American ideas and principles to the liberty loving Magyar people.Amerikai American Hungarian Peoples VoiceNépszava The Oldest Hungaian Daily Newspaper Mai RTÍmnnk 6 oldal A legrégibb és legelter­jedtebb magyar napilap az Egyesült Államokban melynek minden sora az Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja. Vol. XXXVI. Évf. No. 30. Szám NEW YORK, METROPOLITAN EDITION SZERDA, 1935. JANUÁR 30. Egyes szám ára 3 cent Nehéz volt ellenmondásokba kever­ni Richard Bruno Hauptmannt, de Wi­­lentz főügyésznek sikerült. Hauptmann a keresztkérdések alatt többször is kénytelen volt bevallani, hogy hazu­dott. Sokszor egészen ártatlan dolog­nak tűnik fel egy hazugság, de a bí­róság előtt egy hazug ember védeke­zése mit sem ér. Vájjon megbánta-e Hauptmann, hogy beült a tanúszékbe, saját védelmére? Vájjon jobbra vagy rosszabbra fordult-e ügye az elmúlt napok alatt? Ezekre a kérdésekre ad választ a rendkívül érdekes cikk, amit Flemingtonba kiküdött munkatársunk itt a keresztkérdésekre felelő Haupt­­m­annról. Ezek a helyen is fel akarjuk hívni olvasóink figyelmét erre a cikkre. A Verhovay Segély Egylet igazgató­sága elhatározta, hogy a szövetségi kongresszus képviselőházának és sze­nátusának minden egyes tagjánál sür­getni fogja a szociális reformjavaslatok elfogadását. A Verhovay Segély Egy­let igazgatóságának határozatát nem­csak ennek a nagy egyletnek a tagsága keglesli, hanem az egész amerikai ma­gyarság. Roosevelt elnök szociális re­formterveit a legteljesebb mértékben kell támogatnia mindenkinek, aki azt akarja, hogy az amerikai munkásra Valóban jobb napok, biztosabb jövő virradjon. Budapesten szobrot emelnek Band­­holtz amerikai tábornoknak, aki 1919- ben, mint a szövetségközi katonai bi­zottság amerikai tagja ment Budapest­re s igazságosan, emberségesen telje­sítette feladatát. Bandholtz tábornok a legerélyesebben tiltakozott az ellen, hogy a román csapatok kifosszák Ma­gyarországot és egy ízben saját maga kergette el lovaglóostorával a Nemzeti Múzeumba betörő román katonákat. Szobrát a Nemzeti Múzeum kertjében állítják fel. Ez a szobor örök tanújele lesz annak, hogy a magyar nemzet so­ha nem szűnő hálával emlékezik meg mindig azokról, akik igazságosak vele szemben. Bandholtz tábornok, mint az ellen­séges haderő egyik tagja ment a ma­gyar fővárosba, amely azokban az idők­ben tápászkodott fel a két forradalom ökölcsapásai okozta ájultságból. Az amerikai katona szívében azonban ek­kor már nem éltek ellenséges érzések a magyarsággal szemben. Randholtz tábornok azt hitte, hogy a győzők igaz­ságot fognak osztani. Az amerikai tá­bornok épen úgy bízott ebben, mint a magyarság­ Az amerikai tábornok egész lelkéből felháborodott azon, ami­kor látta, hogy a gyűlölség, a bosszú­vágy, az önző érdekek felülkerekednek az igazságon és az ezeréves kultúrájú magyar nemzetet jóval alacsonyabb ci­­vilizációjú, balkáni nemzetek prédájá­ul dobják oda. Naplójában — amit ha­lála után rendeztek sajtó alá — olyan részleteket mond el azokból az idők­ből, amelyekre mindig hivatkozhat a magyarság revíziós küzdelmében. Peter Fleming, angol író és utazó —, aki az elmúlt öt esztendőben több­ször járta be Oroszországot —, rend­kívül érdekes cikkben beszéli el múlt évi oroszországi utazásának tapaszta­latait. A cikk — amely Amerikában a New York Timesben jelent meg —■ el­mondja, hogy miként csapja be a szovjet kormány saját népét­ A Torg­­sin nevű üzletekben — ott, ahol im­portált árukat lehet kapni és olyan holmikat, amikkel Oroszország az ex­portpiacokra megy — csak külföldi valuta ellenében lehet vásárolni. Már most hivatalosan az orosz rubel, ami­ben az orosz munkásság fizetését kap­ja, fél dollárt ér. De ha egy orosz em­ber külföldi valutához akar jutni, ak­kor több mint az ötvenszeresét kell adnia a hivatalos árfolyamnak. Más szó­val egy fél dollárért nem egy, hanem ötven rubelt kell adnia. S miután va­lamirevaló holmit csak Torgsín üzle­tekben lehet kapni, a “jól fizetett” orosz munkásnak egész vagyont kell kifizetnie, ha olyan holmikhoz akar hozzájutni, amikre szükségük van a kenyéren kívül is-Farley postaügyi miniszter ajándék­­bélyegei körül viharok vannak. Millard republikánus képviselő szerint Farley hatalmas vagyonokat juttatott a bará­tainak — közöttük Roosevelt elnöknek is — azáltal, hogy megajándékozta őket az új bélyegek első lenyomatai­val, amiket még nem perforáltak. Far­ley szerint barátai csak emléknek te­szik el ezeket a ritka bélyegeket, de nem akarják a bélyegpiacra hozni. Ez­zel szemben azonban a bélyegpiacon már feltűnt egy-egy ilyen bélyeg s horribilis árakat kínálták fel értük- Erről az ügyről sokat fognak még vi­­zalatta a politikusok és a bélyeggyüj­tök. A polítikusok tököst­­­íra- ■ lyeggyüjtök- I NADÁNYI FÁLa PITTSBURGH, Pa. — A Verhovay Segély Egylet igazga­tósága január 21-én gyűlt össze Pittsburghban, az egylet köz­ponti hivatalában, az ezévi első rendes igazgatósági gyűlésre és a tanácskozás harmadik napján a következő határozatot hozta: “Felfigyelt az igazgatóság azokra a szociális változást célzó javasla­tokra, amelyek az Egyesült Államok törvényhozásában azzal a szándékkal terjesztettek elő, hogy a mostoha gazdasági viszonyoktól legjobban megsa-ya-u n-.p-i- -V helyze­tén segítve legyen. Minden nép mindenkori kor­mányzatának főbenjáró feladata lé­vén, hogy népének megélhetését és annak boldogulását — az arra meg­kívánta­tó eszközökkel — biztosít­sa .. . Ebből kifolyólag a Verho­vay Segély Egyet igazgatósága hiszi és várja, hogy az Egyesült Államok törvényhozása­­ az ország polgá­rainak legnagyobb számát kitevő munkásmilliókat segíti meg akkor, amikor a munkanélküli biztosítást, az aggkori biztosítást, a betegse­­gélybiztosítást azoknak a szövetségi kötelezettségeknek sorába veszi, amelyeknek viselése a nemzet vál­lára nehezedik s mint sarkalatos törvények nem lesznek kitéve an­nak, hogy hirtelen nézetváltozások vagy könnyed gazdasági fordulatok­nak szellője azokat megsemmisít­„ _ *# ifi . . . “Azért határozta a Verhovay Se­gély Egylet igazgatósága, hogy az egylet közel huszonötezer tagjának nevében fölterjesztéssel fordul az Egyesült Államok törvényhozó tes­­tületének mindkét házához, helye­sebben úgy a képviselőház, mint a szenátus minden egyes tagjához, amelyben arra kéri őket, hogy a törvényhozó testületek előtt levő munkanélküli biztosítási, eggkori biztosítási, betegsegélybiztosítási — szóval a szociális vonatkozású — törvényjavaslatokat, melyek a mun­kásság szempontjából a legkívána­­tosabbak, törvényerőre emeljék. Ugyancsak hassanak oda, hogy az úgynevezett Sweat-Shopok és kis­korúaknak üzemekben való alkal­mazása­i szövetségi törvényekkel tiltassanak el.” A Verhovay Segély Egylet igazgatósági gyűlését január 21-én reggel nyitotta meg az egylet igazgatóságának elnöke, majd beterjesztették jelentései­ket úgy az igazgatóság elnöke, mint a gyűlésen jelen volt köz­ponti tisztviselők. A jelentése­ket azután részletes tárgyalásra tűzték ki. Az igazgatósági gyűlés har­madik napján szokásos gyűlésé­re megjelent az egylet központi hivatalában az egylet ellenőrző bizottsága is, miután a bizottság egyik — lemondott — tagjának helyére az ellenőrző bizottság soros póttagját hívták be. Az egylet bankban őrzött érték­papírjait, letétjeit azután az igazgatóság és ellenőrző bizott­ság tagjai együttesen vizsgálták át, hogy ezzel is egyszerűsítsék a szokásos eljárást. Az igazgatóság ugyancsak megejtette a szokásos irodavizs­gálatot, beletekintvén az ügy­vezetésbe és felülvizsgálván a kiadási tételeket, utalásokat, majd megkezdte az intézkedése­(Folytatása a 3-ik oldalon) A Verhovay Segély Egylet a szociális reformjavaslatok elfogadását sürgeti A törvényjavaslatok érdekében megkeresi az igazgatóság a kongresszus minden tagját IVAN PODERJAY PODERJAY KAPITÁNY MEGÉRKEZETT, MÁR MEGKEZDTÉK KIHALLGATÁSÁT Amerikai felesége nyomtalanul eltűnt az esküvő után Ivan Poderjay jugoszláv ka­pitány ma detektívek kíséreté­ben megérkezett New Yorkba a President Polk nevű hajón. A kikötőben detektívek várták Pe­derj­ayt, akit azonnal a rendőr­ségre vittek és megkezdték ki­hallgatását. Poderjayt tulajdonképen bi­gámia címen hozatták Ameriká­ba Pécsből, de a jugoszláv kapi­tánytól tulajdonképen azt akar­ják megtudni, hogy mi történt feleségével, Agnes Tufverson new yorki ügyvédnőnél, aki nyomtalanul eltűnt. Poderjay 1933. december 4-én New Yorkban feleségül vette Miss Tufversont, s beköltözött az ügyvédnő lakásába, 235 East 22nd Street. December 20-ig együtt laktak s akkor együtt akartak Európába menni a Hamburg nevű hajón. Ki is mentek a kikötőbe, de nem utaz­tak el. Két nap múlva a kapitány egyedül utazott Európába az Olympic nevű hajón s Miss Tuf­verson nyomtalanul eltűnt. Po­derjay podgy­ásza között volt egy óriási utazóláda is. Miss Tufverson nővérei nem­sokkal azután sürgönyt kaptak nővérük nevével, amiben az ügyvédnő azt írja, hogy Indiá­ba utazik. Azt hiszik, hogy ez a sürgöny hamisítvány volt. Az eltűnt ügyvédnő ruháit megta­lálóik Susanne Ferrand lakásán, aki Poderjay felesége volt s aki­től nem vált el. A rendőrségen azt hiszik hogy Poderjay be fogja vallani, hogy mi történt Miss Tufver­­sonnal. Coughlin atya felhívására 75.000 tiltakozás futott be a világbíróság ellen WASHINGTON, jan. 29. —­rather Coughlin, a detroiti rá­diós pap vasárnap felszólította a hallgatóságát, hogy a szenáto­raiknak küldjenek tiltakozó tá­viratokat az ellen, hogy az Egyesült Államok­­csatlakozza­nak a Népszövetséghez vagy a Világbírósághoz. A szövetségi szenátorokhoz ebb­ől kifolyólag 75.000 távirat érkezett hétfőn és kedden. Ez a tiltakozás rekor­dot teremtett amennyiben egy beszédnek vagy felszólításnak soha ilyen hatása még nem volt. Coughlin atya ima formájában küldte ki ezt a felhívását a vá­dión. Előbb havazás és utána erős hide Az időjós ismét kellemetlen újsággal szolgál. “Újabb hava­zás, majd utána fagy/’ Az a hó ami tegnap esett nem nagyon imponált az Időjárási Hivatal urainak, akik egyetlen megjegy­zéssel­ intézték el a havazást. “Kevés, nagyon kevés...” mon­dották, holott, a­ new yorkiak egészen más véleményen voltak a kevés hóról, ami­ ráesett­­a megfagyott járdára és kocsiút­­ra és meglehetősen életveszé­lyessé tette úgy a gyalogjárást, mint az automobilközlekedést. Közben — átmenetileg — me­legebb lett az idő és a hőmérő zéróról 20 fokig mászott fel, csak azért, hogy hamarosan újabb fejest ugorjon a zéró irá­nyában. Egyszóval, a meleg kabáto­kat, sálakat és sárcipőket még nem lehet naftalinba tenni, mert talán már a legközelebbi órák­ban ismét szükség lehet rájuk. Bandholtz tábornok szobrot kap Budapesten BUDAPEST, január 28. — A néhány évvel ezelőtt elhunyt Band­­holtz tábornok, aki 1919-ben, mint a sz­övetségközi katonai bizottság amerikai tagja ment Magyarország­­ba, hogy ott ellenőrizze a fegyver­szüneti feltételek betartását, szob­rot kap a magyar fővárosban. — Bandholtz tábornok igazságérzete, erélyes fellépése sok tőrdöfést há­rított el a sokat szenvedett ma­gyarságtól. Naplójában — amelyet halála után hoztak nyilvánosság­ra — feljegyzi az utókor számára is azokat az igazságtalanságokat, amiket tiltakozása ellenére is el­követtek a győző hatalmak Ma­gyarországgal szemben. * Bandholtz tábornok szobrát a Nemzeti Mú­zeum kertjében állítják fel. A szo­bor felállítására irányuló mozga­lomban vezető szerepet töltött be Boros Jenő ezredes, akit jól ismer az amerikai magyarság. 8 újszülött gyermek halt meg rejtélyes betegségben N 1-ben TEANECK, N. J., jan. 29. — Az itteni Holy Name Hospital szülészeti osztályán nyolc újszü­lött baba bélhurutban meghalt és tizenkét kisgyerek megbete­gedett. A bélhurut ragályos és valószínűleg egy látogató ter­jesztette el a ragályt. Az orvo­sok kétségbeesetten próbálják elkülöníteni a beteg gyermeke­ket, de ezek száma annyira meg­szaporodott, hogy az egyik ter­met teljesen kiüresítették és az anyákat és gyermekeiket más teremben helyezték el. Az orvosok­­megfeszített erő­vel dolgoznak azon, hogy a be­tegség természetét megállapít­sák és megtehessék a megfelelő intézkedéseket a ragály terjedé­sének megakadályozására. Amnesztiát kapnak a tripolisi lázadók TRIPOLIS, jan. 29. — Balbo tábornok, Lybia kormányzója kegyelmet adott azoknak a lá­zadó vezéreknek, akik 2—8 év­vel ezelőtt az arabok lázadását vezették és akiket annak idején 20—30 évre ítéltek el. Lehet-e Hauptmann hazugságaiból a bűnösségére következtetni? Jelentéktelen hazugságok voltak-e azok, amiket bevall Hauptmann, vagy pedig a bűnös­ségét próbálja elleplezni velük - Mrs. Hauptmann és a tárgyalóterem közönsége - A közömbös arcú esküdtek írta: Szom­or József Flemingtoni bírósági tárgyalóterem, 60-as szám­i sajtóülés. Órákhosszat bámulom Bruno Richard Hauptmann viaszk­sárga arcát, amint a tárgyalás tizenkilencedik napján David T. Wilentz főügyész a keresztkérdések tüzében egyik hazugságot a másik után bizonyítja rá. Nem tetszett nekem ez az ember már az első napokban sem, amikor még a száját sem nyi­totta ki és csak mozdulatlanul ült, tekintetét egy pillanatra sem véve le­ a vád tanúiról. Ért­hetetlen volt előttem különös nyugodtsága, em­berfeletti önuralma azokkal a szörnyűségekkel szemben, amelyek az ő terhére a tárgyalóte­remben elhangzottak. Valahogy a szabálysze­rű, a magától értetődő, a természetes nyugta­lanságot, az i­zgalmat, a nagy emóciót vártam ettől a német asztalos legénytől, aki Amerika nemzeti hősének, Lindbergh ezredes elsőszülött gyermekének elrablásával és megölésével vá­dolnak. Azok után, aminek hétfőn voltam szem- és fültanúja, már nem érzek lelkiismeretfurdalást azért, hogy Hauptmann­al szemben előitél­ettel viseltettem a kezdettől fogva. Elvetemült, sö­­tétlelkű, gonosz embernek tartom, aki konok elszántságga­ hazudik, mert csak a hazugság­­ban lehet meg az a reménye, hogy a villamos­­széktől megmenekül. Vájjon betelj­esedik-e rajta is az a mondás, hogy “a hazug embert ha­marabb utolérik, mint a sánta kutyát”? » Jo-Wilentz ügyésznek nem annyira a bravúros jogászi képesség, mint inkább a kézenfekvő bi­zonyítékok mérhetetlen halmaza, Hautmann otromba hazugságainak a tömege adta meg a lehetőséget arra, hogy a keresztkérdések során olyan megdöbbentő fölénnyel kezelhesse ezt az embert, mint ahogyan a készületlen diákot szo­rongatja a vesékbe látó szigorú tanár. Haupt­mann szemérmetlenül hazudtolja meg önmagát. Korábbi eskü alatt tett vallomásainak legna­gyobb részét, amelyek most nagyon súlyosan esnének a latba, kereken megcáfolja. Ahol már cáfolni, tagadni sem lehet, ott egyszerűen nem emlékszik. ^ —o— Az egész tárgyalóterem megmozdult, amikor Wilentz főügyész kérdésére kénytelen volt elis­merni Hauptmann, hogy feleségével szemben sem volt őszinte. Ez a Mrs. Hauptmann vala­mi csodálatos szolidaritást tanúsít az egész ügy során súlyos bűnténnyel vádolt férjével. — A közvélemény akaratlanul is rokonszenvet érez Mrs. Hauptmann iránt, mert a nagy megropal­­tatások idején a hűségesen kitartó feleség mia. (Folytatás a 3-ik oldalon.) BRUNO EL AKARTA KÜLDENI A PÉNZT FISCHÉKNEK­­ VALLOMÁSA SZERINT A védőügyvédek szerint Hauptmann akkor sem fog vallani, ha halálra ítélik. -- McCormick börtönügyi biztos azt hiszi, hogy Hauptmannak bűntársai voltak FLEMINGTON, N. J., január 29. — Bruno Richard Haupt­mann a mai tárgyaláson Wilentz ügyész keresztkérdéseire vála­szolva azt vallotta, hogy a nála hagyott cipődobozban talált pénz­ből 12.000 dollárt el akart küldeni Isidor Fisch családjának és c csak annyit akart megtartani a pénzből, amennyivel Fisch neki tartozott. Hogy miért nem küldte el a pénzt, arra vonakozólag többféle választ adott Hauptmann Az egyik válasz szerint azért nem, mert várta, hogy Fisch fivérétől választ kapjon, s aztán azért is várt, mert félt, hogy Fisch családja nem fogja elhin­ni, hogy Isidor neki tartozott több, mint kétezer dollárral. A keresztkérdések során Hauptmann szokott nyugalmá­val válaszolt, még akkor is, a­mikor nyilvánvalóan összezava­rodott. Ha egy-egy fogósabb kérdés izgatottá is tette egy ki­csit, hamar visszaszerezte nyu­galmát és egy ízben rá is szólt Wilentz ügyészre, hogy úgy lát­szik, az ügyész össze van egy kicsit zavarodva. Wilentz újra felhozta a teg­nap abbahagyott dolgokat. — Pénzügyi dolgokról beszélt,­­ a californ­i­a­i utazásról, Mrs. Hauptmann európai útjáról. — Hauptmann türelmesen felelt a kérdésekre, pedig 1500 kérdést adott fel neki az ügyész. Az ügyész azt is bizonyítani akarta, hogy Hauptmann túlsá­gosan sok ezüstpénzt helyezett bankszámlájára, hogy a váltság­díjból eredő bankókat beváltot­ta és a bankba az ezüstöt vitte be. Hauptmann ezt tagadta és úgy magyarázta meg a bemuta­tott jegyzékeket, hogy gondta­lanul írta le a számokat és néha a bankjegyek összegét is az ezüst rovatba írta bele. A. H. MacCormick, new yorki börtönügyi biztos és elismert bűnügyi szakértő azt tartja, hogy nem Hauptmann rabolta el a gyereket.­­ Valószínűnek tartja, hogy Hauptmannak ré­sze volt a gyermekrablásban, s feltétlenül bűnös a váltságdíj átvételében, de nemcsak hogy nem egyedül követte el a bűn­tettet, de nem is ő volt az értel­mi szerző. Elterjedt az a hír is, hogy abban az esetben, ha az esküdt­szék halálos ítéletet hoz, úgy Hauptmann be fogja vallani a bűnt minden részletével és el fogja árulni esetleges bűntár­sait. Erre vonatkozólag a védő­ügyvédek kijelentették, hogy ez az eshetőség ki van zárva, mert Hauptmann akkor sem fog be­szélni, ha halálra ítélik, mert fe­leségére és gyermekére való te­kintettel titkát inkább a sírba viszi és esetleges bűntársait futni hagyja, semhogy feleségét­­ és gyermekét megbélyegezze a bűn beismerésével.­­ Reilly ügyvéd kijelentette,­­ hogy Wilentz könyörtelen és­­ kegyetlen vallatási módja meg-­­ felel a “third degree”-nek, de a­­ védelem nem tiltakozik ez ellen,­­ mert azt hiszi, hogy az esküdö­­­teknek sem szimpatikus Wilentz­­ metódusa. Egyébként Reilly ki-­­ jelentette, hogy minél tovább­­ tartja Wilentz Hauptmannt a keresztkérdések tüzében, a vád­lott annál jobban megerősíti­­ magát. Hét ember halt meg mérge­zett pálinkától Dr. Alexander Gettner, brook­­lyni városi orvos jelentése sze­rint az a hét munkanélküli em­ber, akit a múlt héten halva ta­láltak Brooklynban, valameny­­nyien faalkohol mérgezésben haltak meg. Az emberek egy menedékhe­lyen, egy kannából ittak ereszt amiről azt hitték hogy tiszta alkohol. Vallanak a tengeri tragédia szemtanúi A Mohawk gőzös tiz áldozatát még mindig nem találták meg. A szenátus veszi kezébe a ten­geri katasztrófák ügyét Két szövetségi hatóság foly­tatja a kihallgatásokat s vizs­gálatokat a Mohawk katasztró­fája ügyében és a múlt csütörtö­ki tengeri tragédia tíz áldozata után még mindig kutatnak a jerseyi tengerparton. Kétség­telen ma már, hogy ez a tíz em­ber is életével fizette meg a hajó összeütközést, de kétséges, hogy valaha is visszaadják-e holttestüket az Atlanti Óceán hullámai. Az Egyesült Államok keres­kedelemügyi minisztériuma által megindított vizsgálat megálla­pította már, hogy a Mohawk gő­zös kormányzó készüléke nem­ működött rendben és az össze­ütközést fejetlenség követte és ellentmondó parancsok hang­zottak el a parancsnoki hídról. A kereskedelemügyi minisz­térium vizsgálatával párhuza­mosan folyik Martin Cowboy­­nak, az Egyesült Államok ügyé­szének nyomozása, aki ugyan­csak számos tanút hallgatott már ki és akinek az a feladata, hogy megállapítsa, történtek-e bűnös mulasztások, vagy vissza­élések a szerencsétlen sorsra ju­tott gőzös személyzete részérül. Robert F. Wagner, New York állam szenátora, indítványt ter­jesztett a szenátus elé, amelyben azt ajánlja, nevezzen ki a szená­tus külön bizottságot ennek a szerencsétlenségnek és a Morro Castle tragédiájának megvizs­gálására és a lehetőséghez ké­pest állapítsa meg, mi az oka a megdöbbentően sűrűn előforduló tengeri katasztrófáknak és ho­gyan lehetne ellenük törvényes intézkedésekkel "védekezni. Jugoszlávia megépíti a Ma­­gyarországon átvezető nem­zetközi út folytatását BELGRÁD, jan. 29. — Kozulj közmunkaügyi miniszter beje­lenti, hogy a kormány a vámbe­vételekre támaszkodva, kölcsönt akart felvenni közmunkák ki­adására. A kölcsönösszeg na­gyobb részét útépítésekre for­dítják, még ebben az évben meg­kezdik a magyar határtól Újvi­déken át Belgrádig vezető út építését­, amely egyik része lesz a London-Calais-Istanbul nem­zetközi útnak. Belgrádból ez az út Nisbe vezet. Átúszta a folyót a rendőrség elől menekülve PORT JERVIS, jan. 29. — Négy fiatal­ember szenet rakott egy teherautóra az itteni Erie vasút teherpályaudvarán a Del­aware folyó partján, amikor két rendőr megszólította őket és kérdezősködni kezdett a dolgaik iránt. Három a négy közül vá­­laszolgatott, de a negyedik, akit csak Slip Rowell néven ismer­nek, futásnak eredt és beleug­­rott a jeges folyóba, átúszott a pennsylvaniai partra és eltűnt az erdőségben.

Next