Amerikai Magyar Népszava, 1935. március (36. évfolyam, 60-89. szám)
1935-03-24 / 83. szám
2-0 AMERIKAI MAGYAR népszava A folyó árulta el a férj sötét bűnének titkát ! HALÁSZÁS valóságos sík nemzeti sport Álneverikában és se szeri se száma a mulatságos történeteknek, amelyek — a vadásztörténetek mintájára — arról számolnak be, hogy milyen hatalmasakat tudnak a halászok hazudni. Mázsás halakat fognak vasárnap délutánonkint . . . de persze a valóságban ezek a halak rendszerint szardínia, vagy a legjobb esetben herring nagyságúak. Néha azonban sötét tragédiák is fűződnek egy-egy halászkiránduláshoz és egy ilyen sötét tragédiáról esik szó ebben a cikkben. A híres angol kriminológista — F. Tennyson Jesse — hat csoportba oztotta a gyilkoságot, indító okaik szerint csoportosítva a bűntényeket. Buford Nelson bűne — meggyilkolta szép, fiatal feleségét — egyszerre két csoportba is beosztható. Gyilkosság volt az anyagi haszonért és gyilkosság azért, hogy megszabaduljon a feleségétől. Minden külső látszat szerint a Nelson házaspár boldogan élt egymással. Amint mondani szokás, “első látásra” szerettek egymásba. A lány tanítónő volt Arkansas állam Pope megyéjében. Húsz éves volt és szép. Fekete hajjal, fekete szemekkel. Mary Sue volt az összes környékbeli fiuk ideálja és még a közeli Russelville college-tanulói is udvaroltak neki. Mary Sue azonban nyugodt, csöndes életet élt, anyjával Mrs. Stella Wilsonnal és egy öccsével és semmi sem történt, ami megzavarta volna ezt a nyugodt életet, mindaddig, amíg Buford Nelson biztosítási ügyülk fel nem tűnt a láthatáron. Amint fentebb mondtuk, “első látásra” egymásba szerettek és 1933 decemberében meg is esküdtek. Néhány napig tartott nászútjuk és ez alatt a néhány nap alatt valami rendkívüli fontos dolog történt. Buford kivett egy életbiztosítási kötvényt a saját nevére és két balesetbiztosítási kötvényt — 8.000 dollár értékben — a felesége nevére. Az ügyészség később úgy alapozta meg a vádat, hogy bűnös előremegfontoltsággal vette ki Nelson a biztosítási kötvényeket a felesége életére, hogy később abból hasznot húzzon. Buford tagadta ezt a megállapítást és azt mondta, hogy “elhatározták, hogy addig takarékoskodnak, amíg fiatalok és erre a legjobb mód a biztosítás.” Mindettől eltekintve a nászutasok boldogságát hirtelen megzavarta valami titokzatos és soha ki nem derített veszekedés. Olyan nagy volt az összeveszés, hogy Mrs. Nelson hazament az anyjához és újra elkezdett tanítani az iskolában. Nelson ezt azzal magyarázta — ami nem biztos, hogy igaz — hogy Mary Sue “nem akart gyereket, nem akart anya lenni s nem akart eleget tenni feleségi kötelezettségeinek.” Hiába próbálta Nelson rábeszélni, hogy maradjon vele, nem akart és visszament az anyjához. • soha, többé nem Nelson azonban nagy hagyta ennyiben a dolgot és naponta írt leveleket az asszonynak. Amikor kitavaszodott, meglátogatta és rábeszélte, hogy menjen el vele egy halászkirándulásra a folyóra. Lester Ewen Wilson, Mary Sue öccse is velük ment. Már ezen a kiránduláson történt valami tragikus. A csónak — véletlenül? — felborult és a lány nem tudott úszni. “Megfulladt volna a nővérem — vallotta később Lester — de szerencséjére a folyó áramlása a sekély vízbe sodorta és így megmenekült.” A fiatal Buford Nelson, biztosítási ügynök, 8,000 dolláros biztosítási kötvényt vett kifelesége életére. Ez volt a döntő ok, amiért életfogytiglani fegyházat kapott. Nelson ekkor ismét elvált az asszonytól és Oklahomába ment, ahol hónapokig élt, anélkül, hogy hírt adott volna magáról. Akkor újra elkezdett írni neki és ismét sikerült rávennie az asszonyt, hogy halászkirándulásra menjen vele és három barátjával. Most a Jackson megyében levő White River-re mentek halászni. Egy friss, hűvös októberi reggelen indult el a társaság William Sherill farmjáról a kirándulásra . . . amelyről Mary soha többé nem tért vissza. Sherill egy furcsa, féllábú halászember, Andy Thorpe vezette a társaságot és együtt mentek a folyópart egy elrejtett helyére, ahol tábort ütöttek. Amikor beesteledett vacsorát főztek és azt jóízűen fogyasztották el valamenynyien. Vacsora után Nelson éjszakai szigonyos halászást javasolt és ötletét lelkesedéssel fogadták el. Sapkájuk mellé lámpát tűztek, kezükbe vették a szigonyt és beszálltak a csónakokba. Nelson és felesége egy csónakba és a másik három ember egy másodikba. Az első csónakban ült Buford és Mary és Sherril, Thorpe és Jones utánuk eveztek a másodikban. Egyszerre hallották Buford segély kiáltását: “Gyertek és mentsetek meg.” Gyorsan odaeveztek és látták, hogy a csónak felborult, Nelson küszködik az árral és Mary Sue-nak nincsen nyoma. Nelsont gyorsan kimentették, ellenben az asszony után csak néhány órával később kezdtek kutatni, miután előbb kialudták magukat. Amikor azután Albright sheriff a helyszínre érkezett , Mary Sue hulláját kihalászták a vízből, gyanakodni kezdtek a férjre. De Nelson ügyesen kivágta magát a keresztkérdésekből. Azt mond Ő IS HALÁSZOTT. Beverly Jones, aki iskolatársa volt Nelsonnak, szintén résztvett a halászkiránduláson, mely halálos tragédiával végződött. Ja, hogy Mary a szigonnyal a csónak orrában állott, amikor a csónak kőbe ütődött és Mary, egyensúlyát veszítve, a vízbe esett. Felületesen tekintve a dolgot ezt el is lehetett hinni, de amikor a holttestet a temetkezési vállalkozóhoz került, más képe lett a dolognak. A temetkezési vállalkozó zúzott sebeket vett észre az asszony vállán és mellén és az orvosszakértő megállapította, hogy azok férfiujjaktól származnak. Ez a megállapítás, a biztosítási kötvények és a másodikhoz igen hasonlatos első baleset — amelyről az asszony fivére beszélt a tárgyaláson — megpecsételték Buford Nelson sorsát, akit — minden állhatatos tagadása ellenére — életfogytiglani fegyházra ítéltek. AMIT A HOLD LÁTOTT, ELMENT % HALÁSZNI. / A szép Mara Sue \ Nelson éjjel ment \ huhiszni férjével \ \ • / férje barátaival és ‘ * Pm látták élre. A folyó vetette ki holttestét ŐRÜLT SZENZÁCIÓHAJHÁSZÁS. Ray Woods, aki mindanáron azt akarta, hogy neve a lapok első oldalára kerüljön, fejest ugrott a seattlei George Washington hídról, 165 láb magasságból. Majdnem életébe került az őrült bravúr. FIZETNIE KELL. HÁBORÚSDI JÁTÉK . . . A fenti két képen látható, hogy milyen komolyan készülnek a németek arra az esetre, ha megtámadnák őket. Az egyik kép azt ábrázolja, amikor német gyalogság rohamra indul . . . természetesen csak elméletileg. A másik pedig egy kürtöst mutat, amint megfujja Mary Stu ér Ha ford ültek egy csónakban, egy másikban pedig Janes, Shevill és Thorpe, akik semmit sem sejtettek a közeledő drámából. Egyszerre segélykiáltást halottak: “Gyertek, mentsetek meg” kiáltotta Buford. Odaeveztek gyorsan és meglátták a felfordult csónakot és a vízben fuldokló Bufordot, akit kimentettek, de Mary Sue-nak akkorra már nyoma veszett. PORHINTÉS. . . De ez azután nem képletes ‘Üzembe való porhintés” volt, hanem valóságos Olyan, hogy éjszaka lett a nappalból Kansas Cityben, amelyen egy “porz,iYo Ur., vonult végig Minden forgalom megakadt a városban. Nagyon hasonló eset volt az, amely néhány évvel ezelőtt történt az Ausztriában levő millstadti tó mellett levő nyaralóhelyen és amelynek magyar leány volt az áldozata. Erdélyi Béla ölte meg fiatal feleségét, Forgács Anna színésznőt, miután előzőleg az asszony életét nagy összegre (dollárban) biztosította, mégpedig úgy, hogy amennyiben az asszony baleset folytán hal meg, akkor kétszeres összeget fizet a társaság. Erdélyi Béla először a tó partján levő meredek domboldalról lökte le feleségét, aki lezuhant, de csodáatos módon csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Az orvos ágyba fektette és Erdélyi Béla, miután előzőleg kábítószerekkel elbódította, megfojtotta az asszonyt. Óriási szenzációt keltett ez a példátlan bűntény és bár a tárgyalás során Erdélyi állhatatosan tagadott, mégis életfogytiglani fegyházra ítélték. Itt is az aszszony életére kivett biztosítási kötvény volt a leghatalmasabb vádló bizonyíték a férj ellen. Nagyon szokatlan dolog, hogy nem a férj, hanem az asszony nevére vegyenek ki biztosítási kötvényt.