Amerikai Magyar Népszava, 1937. február (38. évfolyam, 32-58. szám)
1937-02-22 / 53. szám
" 3 Published dally, Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 880 Second Avenue. Entered’ as Second Class Matter, P. O. New York, N. X. Telephone GRamercy 5—6780, 6781, 6782. Editor-In-Chief: Dr. ANDOR KUN, főszerkesitő Managing Editor: PÁL NADÁNYI, felelős szerkesitő Business Manager: MAX KAUFMAN, ügyvezető Igazgató Advertising Dept.: SÁNDOR TARCZ, hirdetési osztály SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Canada, Mexico, South America, Cuba—one yr. $6.00, 6 mo. $8.00. Dally only. Foreign Countries and Nbw York City one year $9.00, 6 months $4.50 Daily only. BRANCH OFFICES: Astoria, L. I„ N. Y. — 31-05 Grand Avenue, Astoria, L. I. Bethlehem, Pa. — 843 East 4th Street. Bridgeport, Conn.—578 Bostwiek Avenue. Buffalo, NY. — 43? Dearborn Street. Cleveland, Ohio — 11-530 Buckeye Road. Chicago, 111. — 619, Wrightwood Avenue Detroit, Mich. — 7914 VV. Jefferson Ave. ELŐFIZETÉSI ARAK: Az Egyesült Államokban, Canadában, Mexicoban, Dél-Amerikában és Cubában. Egész évre $6.00, — félévre $3.00. — Külföldre és New Yorkban egész évre $9.00, félévre $4.50. FIÓK IRODÁK: Los Angeles, Cal. — 724 S. Arizona Avc. Newark, N. J. — 17 William Street, Maplewood, N. J. Perth Amboy, N. J. — 307 Maple Street. Passaic, N. J. — 54 Monroe Street. Philadelphia, Pa. — 537 Morse Street. Pittsburgh, Pa. — 312 Johnston Avenue St. Paul, Minn. — 132 Bellevue Avenue. Trenton. N. J. — 452 Grand Street. FOREIGN OFFICES KÜLFÖLDI IRODÁK Franciaország — France, Paris, 38 Avenue des Ternes Magyarország —- Hungary, Budapest, Vili. Kisfaludy köz 5. Anglia — Loudon, W. 14. — 99 Addfson Road, England. Washington Day Amerika« Népszava Established 1899 by GÉZA D. BERKO alapította 1897 ben merika nemzeti ünnepeinek sorában, a függetlenség július 4-ike ünnepe mellett, kétségkívül Washington születésnapja foglalja el a második helyet. Idősorrendben is logikusan ez az ünnepi sorrend: július 4-ike után a védelmek szakadatlan láncolata vért arra az országalapító csoportra, amely megdönthetetlen erős, intézményes otthont alapított az egész emberiség szolgálatára a demokráciának. És ebben az országalapító csoportban kivételes szerepet töltött be az a George Washington, akinek február 22-ére eső születésnapja örökös nemzeti ünnep marad az Egyesült Államok népének lelkében. EORGE WASHINGTONagyon ritka és nagyon kivételes összetalálkozás, a sors különös kegyessége, az emberi képeségek felülmúlhatatlan bőkezűségének megnyilvánulása, amikor azt állapíthatja meg bala után valakiről a történelem és úgy vonul be a nép millióinak szivébe, hogy első háborúban, első békében és első honfitársainak szivében, s ez volt George Washington. Első háborúban, amelyet ezerszeres erejű ellenféllel szemben vivott és juttatott diadalra. Tizenhárom szerény tengerentúli állam szállt szembe a hatalmas brit világbirodalommal. Tizenhárom állam, amelynek vezérei és és népei gazdagok voltak emberi érzésekben, akiknek szívében magasra csaptak a szabadságszeretet és emberszeretet lángjai, akiknek hite megacélosodott abban, hogy jót és csakis jót akarnak, hogy adni akarnak és nem elvenni és mindenkinek adni abból, amit jogtalanul bitorol az önkény.atonailag, hadviselési szempontból a gyengénél is gyengébb volt az a hirtelen és ötletszerűen összeverbuvált haderő, amellyel George Washington megindította a “hadműveleteket“ az angolok ellen. Deebben a hadseregben igazán hősök kaptak csak helyet, katonák, akik tudták, hogy a hősiességnek legfelsőbb foka nem “meghalni a hazáért“, hanem küzdeni, szenvedni, éhezni, dideregni, a nélkülözések sorozatának kitéve lenni és mindezt megadásos büszkeséggel elviselni — annak a hazának érdekében, amelynek határai még csak magasan szárnyaló gondolatokban és a földön járó igazságos tervekben nyilvánultak meg. És a példátlan győzelem, a mámorító diadal után józanságának, türelmének és emberszeretetének teljes kincstárát magával hozta ütközetek, szenvedélyes harcok láncolatából — George Washington. Az amerikai demokrácia győzelmének hadvezére, a honalapító hős, szegre akasztotta kardját és a béke szerszmaival kezdte meg a nagy munkát annak érdekében, hogy saját népének és az egész emberiségnek javára megőrizze a győzelem értékét és annak gyümölcseit becsületes mértékkel ossza meg harcoló és dolgozó bajtársaival, az Újvilág új népével. Első volt a háborúban, első a békében és ellenállhatatlan erővel vonult be népének szivébe. És ennek a bevonulásnak emlékét, ennek a szeretetnek melegségét adja azóta örökségbe nemzedékeken keresztül Amerika népe az utódoknak. És amíg meg nem akad ez az örökösödési folyamat, amíg őszinte lánggal ég a kegyelet oltárán, minden február 22-én, az emlékezés tüze, addig nem alszik ki a demokrácia fáklyája az Egyesült Államokban és ezen a földön. Munkás diktátorok Orman Redwood, az alagútmunkások egyik uniójának az elnökét kegyetlen hidegvérrel lőtték le ismeretlen tettesek. A gyilkosság hátterében két munkás unió harca áll. Redwood uniója, a Local 102, azzal vádolta a Local 45-ös uniót, hogy sztrájktörőkkel látja el Samuel Rosoff alagút építkezési vállalkozót. Amikor a kegyetlen gyilkosság hírét elvitték a Redwooddal szembenálló unió pénzügyi titkárához, az ugyanakkor, amidőn mélységes megdöbbenésének adott kifejezést, őszintén kijelentette, hogy egészen bizonyos, hogy sok munkás fog örülni Redwood meggyilkolásának, mert Redwood diktátor módjára uralta a saját unióját és teljesen jogtalanul szólította sztrájkba az alagútépítő munkásokat Rosoff ellen. A 45-ös számú unió titkára szerint Rosofftól tisztességesebb elbánást kaptak a munkások, mint bárkitől azelőtt hogy melyik munkásunknak volt igaza: a 45-ös számúnak, vagy a 102-es számúnak, ezt az alagútépítő munkásoknak maguknak kell eldönteniük. De úgy hisszük, most — amikor a munkásszervezkedések annyi krízist okoznak — nem mehet el a közvélemény szótlanul amellett a vád mellett, hogy a meggyilkolt munkásvezér állítólag diktátor módjára viselkedett. Mert ha be is bizonyulna az, hogy ez a vád alaptalan volt, nem kétséges, hogy igenis vannak olyan munkásvezérek, akik diktátor módjára rendelkeznek nemcsak a uniójukba tartozó, hanem más szervezetekbe tartozó munkásokkal is. Éppen itt az ideje annak, hogy a közvélemény tisztában legyen azokkal a munkásvezérekkel, akik hitleri módszerekkel dolgoznak saját munkástársaik körében. Itt az ideje annak, hogy a munkásság felszabadítsa magát a nagytőke elnyomása alól, de itt a legfőbb ideje annak is, hogy a munkásság felszabadítsa magát néhány úgynevezett munkásvezér terrorja alól is. Legyen szabad a munkásság, de legyen szabad a saját soraiból feltolakodott diktátorok uralma alól is. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Hol született Petőfi Sándor serép József egyetemi tanár érdekes megállapításai — A Bugac-környék legöregebb lakója Petőfi Sándorról — Kecskeméti adatok a nagy költő születéséről UDAPEST, február hó. — Homéroszért hét város verseng, a magyar üstökösért pedig három város: Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és legújabban — Kecskemét. Adatok szólnak arról, hogy Petőfi Sándor nem Kiskőrösön született, hanem Kiskunfélegyháza határában, a Kecskemét-nagybugaci pusztacsősz házában.rről az érdekes tényről beszélt legutóbb a bugaci pusztának félegyházi határba szaladt részén lakó Kaszás Tóth András, a legidősebb bugaci telepes, aki sok-sok históriát tud a “Sándorról” (Rózsa Sándorról), Bogár Imréről, a betyárok királyáról és a költők fejedelméről, Petőfi Sándorról. A hetvenegynéhány esztendős K. Tóth András kijelentette, hogy — Arról a Petőfi gyerekrül olyat mondok el, amit csak kevesen tudnak.lmondotta ezután, hogy egyik dédnagyanyja barátnője volt Petrovits Istvánnénak, sz. Hruz Máriának, Petőfi édesanyjának. Hruz Mária állítólag elmondta dédnagyanyjának Sándor fia születésének körülményeit és ezt a titkot K. Tóthék családjában apárólfiára adták. bugacmonostori legenda szerint Petrovits hentesmester korában, úgy 1822 táján még gazdag ember volt és több helyen: Kiskőrösön, Szabadszálláson, Dunavecsén és Kunszentmiklóson volt jól jövedelmező mészárszéke, Páhi—Orgovány—Nagybugac között, az úgynevezett Sarkantyú pusztán pedig külön legelője volt, melyen vágómarhái legeltek. 822 utolsó napjaiban Kiskőrösről elindult Félegyházára. A feleségét is magával vitte kocsiján, hogy a városban többek között a születendő gyermekük részére kelengyét vásároljanak. Az asszonyt azonban a zord időjárás és az út fáradalmar megtörte és rosszul lett Bugac közelében. A férj kétségbeesve hajtott be a régi nagybugaci csőszházba, mely akkor már Kecskemét tényleges birtoka volt, de Félegyházához tartozott közigazgatásilag, csőszházban szeretettel fogadták a tél vándorait. Két nap múlva, Szilveszter késő éjszakáján Petrovitsné megszülte kisfiát, Sándort, akit másnap, újév napján kocsin a férj a beteg anyával Kiskőrösre vitte és a születést rögtön bejelentette. magyar irodalom nem tud határozott felvilágosítást adni, hol született Petőfi Sándor. Hátha mégse Kiskőrösön, hanem a Kecskemét-nagybugaci csőszház adott az első éjszakán hajlékot a legnagyobb költőnek? Ez a kérdés régóta foglalkoztatta a kecskeméti tanárokat, hírlapírókat, akik serényen kutattak és minden érdekes adatról hírt adtak a régi kecskeméti hírlapokban. Hrom évvel ezelőtt dr. Cserép József egyetemi tanár érdekes interjúban számolt be arról, hogy Petőfi 1822 Szilveszter éjjelén a kiskunfélegyházi Bugac pusztán született. Cserép egyetemi tanár szerint Petrovitsék Félegyházáról hazatértükben tévedtek el éjjel úgy 10 óra tájban a bugacmonostor, pusztán a fuvaros hibájából. Ekkor elővették feleségét a szülési fájdalmak, mire Petrovits állandó fuvarosa Nagy Zsigmond (vagy Miklós) vállalkozott rá, hogy elmegy a távolban odaverődő gyenge, egyetlen fény irányába vízért és ecetért. Mire visszatért a kocsihoz, már világra jött a gyermek: Petőfi Sándor Cserép ezen adatairól Petrovits fuvarosának fia, Nagy István számolt be a 1880-as években egy kecskeméti tanár-ujságirónak. Dr. Cserép professzor adatait annak idején jelentette is Ferenczy Zoltánnak, a Petőfi Társaság akkori elnökének, aki azonban válaszolta: “Ez a kérdés már el van döntve, mivel a szülőhelyre vonatkozó kutatások nem jutottak tovább Kiskőrösnél, ahol az újszülött anyakönyvelése és keresztelése történt.” Ezzel szemben áll Horváth József budapesti főgimnáziumi tanár (meghalt 1906) adata, aki Kiskőrösön élt hosszú ideig és aki beszélt olyan kiskőrösi emberrel, aki emlékezett rá, hogy az újszülöttel hazatérő Petrovitsék a városszéli vendéglőnél megállották virradatkor, mielőtt a városba hajtottak. I. Cserép József professzor állhatatosan ragaszkodik ahhoz, hogy nem Kiskőrös Petőfi születési helye, hanem a nagy magyar róna legromantikusabb szöglete, a bugacmonostori puszta. S" erre egész sereg adatot, tanút tud bizonyítani, azonkívül Petőfi veresiből is idézi, hogy mennyire megérezte Petőfi születési helyét, mikor a Kiskunság című költeményében Félegyházáról énekel. Kár, hogy ezeket az adatokat a hivatalos magyar b irodalom nem akarja tudomásul venni, felülbírálni... VARGA KÁLMÁN : A Erdélyi történet egy ledöntött szoborról Edély, február hóz aranyban is gazdag erdélyi Érchegységnek a városa Zalatna. Nemcsak bányaváros, hanem bányahivataloknak, bányahatóságoknak a központja. Még mindig él benne, a havasi román néptenger közepén, maroknyi magyarság. Kevés olyan elkeseredett ember lehet a földkerekségen, aki ezt az életet megirigyelhetné. Némi kis örökölt, vagy szerzett ingatlanhoz ragaszkodó volt hivatalnokok, volt kereskedők, iparosok. Aztán munkások, dolgozók és munkanélküliek. A jó Istenen kívül csak ők tudják, hogy milyen nyugtalan napokat, hány álmatlan éjszakát éltek át, rettegések között. Napjaik nem csendesednek, álmatlanságuk nem enyhül. A jó Istenen kívül csak ők tudják, hogy miben reménykednek alig negyven család az egész. Kevés gyermekkel, mert hiszen az örök izgalom nem ad módot olyan családi fészeknek a melegére, amely a gyermeknevelés számára kedvezővé tenné a légkört! Sorsukat a statisztika hivatalos nyelvén ebben a szóban szoktuk megjelölni: szórvány. zalatnai magyar szórványnak, azon az érdemén kívül, hogy még él, tartja a létét és helyét, dicsősége mostanáig enntartotta és védelmezte kulturházát, amelynek neve “Munkás-kaszinó“ volt. Megvolt az okuk arra, hogy ezt a nevet adják. A magyar családok magánlakásainak az ablakait az utolsó hónapokban mindegyre kövekkel verik be. A legutóbbi időkben mind sűrűbben fordultak elő ezek a riasztó ablakbeverések. Román nemzeti ünnepek alkalmával az utcát járó tüntető csoportok mind félelmetesebb módon fenyegették meg a házfalak mögött némán meghúzódó magyar családok ablakait. A milánói beszéd óta így felfokozódott agresszivitás volt az, előkészítője a kultúrház elfoglalásának. Hogy aztán ne merjenek panaszkodni, ha megtörténik. Az előkészítéshez hozzátartozott az is, hogy a parlamentben a megye egyik képviselője interpellációt mondott: meddig tűrik a hatóságok a zalatnai irredenta-fészket? Pedig abban a házban politikáról szó alig eshetett, mert bár az együvétartozás közös hajléka volt, mindig vettek fel románokat is kaszinói tagnak, hogy tanúi legyenek az ártatlan kulturmunkának és szórakozásnak.gy zord napon megrohanták a magyar kulturházat, kiűztek belőle mindenkit s a épületnek a homlokzatára új táblát szögeztek ki diadallal: román, kulturház. Se szó, se beszéd, de egyoldalú győzelmi lárma s percek alatt az övé lett a mások kultúrájának a háza, amit verejtékkel, kemény munkával szerzett kis jövedelmek áldozataiból olyan nehezen építettek fel, berendezést természetesen megtartották maguknak. Csak egy értéket távolítottak el romban. A magyar kultúrház ereklyéjét, a Lukács-szobrot annak a Lukácsi Bélának a bronzszobra ez, aki a régi Magyarországnak nagynevű gazdaságpolitikusa volt, Baross Gábor közvetlen utóda a kereskedelemügyi minisztériumban. Emlékét nagy tisztelettel őrizték meg itt és ez a tisztelet erősítette is a magyarokat, akik minden este azzal az aggodalommal feküsznek le, hogy vájjon megmenekülnek-e attól, ami az éj folyamán esetleg történhetik? Zalatnának nagy magyar szülöttje volt Lukács Béla. Bölcsőjéhez vérfürdőnek az emléke fűződik. Egy esztendős sem volt 1848-ban, mikor a magyar szabadságharc ellen megindult román felkelés lemészárolta a preszákai magyarokat. Egyetlenegy magyar lélek menekült meg a haláltól, a Lukács család csecsemője, akit román dajkája elrejtett, mielőtt a szülők holttesteihez vágták volna. A vértengerből csodálatos módon megmenekült élet nagy magyar pályát futott meg s aztán tragikusan végezte: a Duna habjai között lelte halálát. Most eltüntették az ércszobrát onnan, ahol emlékét azért is őrizték különös misztikus tisztelettel, mert ő egyszer megmenekült. Mint kabalát a viharos tenger hajósai, mint talizmánt a szerencsére rászorulók. zalatnai szórványtsiulyos csapás érte a kulturház elkobzásával. Van biróság — gondolták, — keresik a törvény szerinti igazságot. Az eljárást megindították, román ügyvédet fogadtak. A napokban lett volna a tárgyalás. Erre a napra azonban tervszerűen előkészített tüntető felvonulást rendeztek a román fiatalok. Az utcát megtöltötték ijesztő csoportokkal, fenyegető lármával. Még a román ügyvéd sem mert elmenni a tárgylásra. És a Zalatnai agyar szórványnak se bíró, se közigazgatás nem hallgatja meg a panaszát. Törvény, tulajdonjog, kultúra, keserves keresetből hozott nemes áldozat, mind csak szavak, amiket a rettegésben élő emberek halkan ejtenek ká, de amiket elfojt és túlharsog az ijesztő lárma, mely ledöntötte a csodálatos magyar menekülésnek a szobrát. EBRUÁR HÓNAPJA semcsak a legrövidebb az esztendő hónapjai közül, hanem — az ősi balhit szerint — a legszerencsétlenebb is. Legalább is ezt tartották a régi rómaiak, akik február folyamán lehetőleg tartózkodtak ünnepélyes vallási cselekményektől, fontos ügyleletek megkötésétől és házasságkötéstől, mert bizonyosra vették, hogy azok úgysem lehetnek szerencsések. Csodálatos képen átöröklődött ez a babona az arabokra is, akik szintén szerencsétlen hónapnak tartják a februárt és abban a babonás hitben élnek, hogy február folyamán az ég 880,000 különböző bajt és betegséget zudit a földre. Edward testvérhuga látogatást tett Enzesfeldben. Mary királyi hercegnő és a lemondott angol király együtt álltak a fényképezőgépek elé, amikor a hercegnő Bécsbe érkezett, hogy látogatást tegyen a windsori hercegnél. Különös dolgainik az emberrel megesnek — SZEBENYEI JÓZSEF ROVATA — FÉRJFOGÁS MŰVÉSZETE a az ember tanár akar lenni egy előkelő lányiskolában, akkor előbb be kell bizonyítania, hogy ért is ahoz a tantárgyhoz, amit tanítania kell majd. A Vassai Kollégiumban, mint az előző cikkemben megírtam, a Férjfogás Művészetéről szóló tantárgyhoz keresnek tanárat és ezzel a sorozattal a magam rátermettségét akarom bebizonyítani a Fakultásnak mint minden tudománynak, ennek is van története, kialakuló korszaka és renaissances. (Az ilyen furcsa szavakat azért használom, hogy az olvasó lássa milyen műveit vagyok. Hogy jól szpelleltem-e, abban már nem vagyok olyan biztos.) Magyarországon a férjfogás művészetét a Gyurkovics Lányok című regényben írta meg először, gondolom, Herczeg Ferenc, ahol a három lány három vőlegényt fogott magának, pedig nem volt hozományuk. Hozománnyal könnyű férjet fogni és biztos vagyok benne, hogy kevés olyan magyar legény van a világon, aki a Rockefeller lányát nem akarná nőül venni. Ellenben, ha nincs hozomány és nincs gazdag papa, sokkal nehezebben megy a dolog Magyarországon, mert itt Amerikában mások az erkölcsök és nem ismerik a hozomány fogalmát. Ha a lány papája gazdag is, a vőlegény akkor se kap egyebet mint egy vacsorát, vagy valami tintatartót nászajándékul. Még jó, ha nem gyertyatartót adnak neki. Amerikában örüljön az a legény, ha a szegény lány hozzá megy. Nem valami nagy bargain egy legény ebben az országban még akkor sem, ha el tudja tartani a nejét. Gazdasági kérdés az egész. Az olyan országokban, ahol a nő keresete jelentéktelen, — ha ugyan keres, egyáltalában, — igen nagy értéke van egy jól kereső férfinek, viszont egy ilyen Amerikában, ahol a nő meg tud állni a maga lábán is, ha akar, el tudja tartani magát rendesen, nem fontos szerepe van a férj jelöltnek, mert sokszor rosszabb gazdasági helyzetbe viszi a nőt, mint amilyenben az volt a házassága előtt. Férjet fogni tehát nem kunszt és nincs olyan félig jóképű lány, aki nem tudna egy férjet fogni magának húsz és harminc év között, ha akarna persze más dolog a szerelem és más dolog a gazdaságtan. Ahol szerelem van jelen, ott megszűnik a számítás és az emberek hanyatt-homlok rohannak a veszedelembe. Kiszámítják a buta fejükkel, hogy ahol egy ember meg tud élni, ott kettő is megél, sőt három is ha jól vesszük és sok millió példa azt mutatja, hogy valami igazág van is a dologban, mert ha a nyomorúság szét nem kergeti őket, idővel hozzászoknak és valóban megélnek ketten, hárman, sőt négyen is az egy jövedelemből. Visszatérve a férjfogás művészetére, azt javasolnám minden lánynak és özvegynek, hogy eszébe ne jusson férjet fogni, mert a világon semmi jó abból nem származhatik. Régi ellensége vagyok a házasság intézményének és ebben egyetért velem a jelenlegi nejem, amit nem is veszek tőle rossznéven, bár ő nem tudja megérteni, hogy én mért nem imádom a házasságot mint intézményt. Nejem azt hiszi, hogy a házasságban csak a nő veszíthet és csak a nő húzhatja a rövidebbet, amiben van is valami igaza, pláne ha engem választott ki magának férj gyanánt. De vannak rendes emberek is a világon, szoktam vigasztalni, de mivel azokat mind más fogta meg, nejem nem vigasztalódik egy könnyen. int tanár tehát azt javasolom a kisaszszony tanítványaimnak, hogy ne fogjanak maguknak férjeket, mert egy boy friend többet ér mint hat férj és meg van az az előnye is, hogy nem kell vacsorával várni otthon, hanem jön a lányért és viszi a vendéglőbe vacsorázni. Nem kell utána mosogatni és nem kell a harisnyáját stoppolni, nem kell hallgatni éjjel a horkolását és nem kéri vissza hétfőn azt a pénzt, amit szombaton haza hoz. Csak az esetben ajánlanám a férjfogást, ha egy jó gazdagot tud a lány kifogni magának. Ez esetben pár hétig vele marad, aztán jó zsíros okmányt ítél meg neki a bíró és mehet vissza a boy friendhez. Ennek van teteje. De csak úgy odaláncolni magát egy férfihez egy egész életre, az nem okos dolog. Maradjunk tehát abban, hogy ne fogjanak maguknak férjet a lányok és legyenek boldogok egy életen át v álaszolok a levelekre Mrs. Horváthnak, South Bendbe, azt üzenem, hogy ne haragudjék, hogy nem tudtam felhasználni a minapi kedves levelét. Már idejét múlta a téma, amivel foglalkozik benne. Hogy volna, ha a régi módira írna valami kedélyeset megint? De azért köszönöm, hogy gondolt rám, ha két évi időközben is egy Hirtelen Szőkének, a Bronxba, meg azt üzenem, hogy igen hálás vagyok a szíves meghívásért és biztosan eljövök majd arra a szép közös ünnepre, ha csak valami kevésbé hirtelen szőke el nem csábít máshova. Nálam az ilyesmi mindig bizonytalan, mert sohse tudja az ember mikor bukkan fel va laki. Kis Barna, Phila. — Nothing doing. M