Amerikai Magyar Népszava, 1939. április (40. évfolyam, 91-119. szám)

1939-04-21 / 111. szám

rl Founded 1» 1891 by QaZA D. BERKÓ, alapított* 1889 ben AmerikaiNépszava Entered as Second Class Matter Post Office, New York Published daily Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. Hain Office 3S0 Second Ave., corner 22ad Street New York, N. Y. Telephones: GRamercy 5-6780, 6781 6782 Night, Sundays and Holidays:: GRamercy 5-8761 SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Canada, Mexico, So. Ame­rica, Cuba, one year $6.—, 6 mo. $3.— Daily only. — Foreign Countries and New York City one year $9.—, 6 months $4.50. Daily only. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Az Egyesült Államokban, Canadában Mexicoban, Dél Amerikában és Cuba-ban: ?gész évre $6.-, fél évre $3.­­Külföldre és New York Cty-ben egész évre $9.—, fél évre $4.50 BRANCH OFFICES: Astoria, L. I., N. Y. i— w 31-11 30th Avenue. Bethlehem, Fa. — 843 E. Fourth Street. Bridgeport, Conn. — 578 Bostwick Avenue. Buffalo, N. Y. — 432 Dearborn Street. Cleveland, O. 8407 Wood­land Ave. Chicago. 111. — B300 N. 67th Street. Detroit, Mich. 7932 W. Jefferson Ave. Los Angeles, Cal. — 724 S. Arizona Avenue. FIÓK IRODÁK: Newark, N. J. 17 Williams St., Maplewood, N. J. Perth Amboy, N. J. — 307 Maple Street. Passaic, N. J. — 157 Jef­ferson Avenue. Philadelphia, Pa. •— 637 Morse Street. Pittsburgh, Pa., — 312 Johnston Avenue. So. Bend, Ind. — 1720 Kemble Ave. Trenton, N, J, — 90G So. Broad Street Magyarországi iroda — Office in Hungary: Dr. Andor Kun, Budapest, I. Horthy Miklós ut 15/B. Mi A trianoni szerződés igazságtalan, embertelen, nemzetgyilkos. — Harcolni ellene emberi köteles­ség, küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnaiv. — Ez az újság minden erejé­vel, minden súlyával minden rendelkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízió­ért és a küzdelmében fegipertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és fele­kezeti különbségre való tekintet nélkül. — A trianoni szerződést zneg kell változtatni. Magas-e az adókulcs? ANGLIÁBAN a birodalom nemzeti jövedel­meinek mintegy 28 százalékát szedik el adóban, tehát a National Industrial Confe­rence Board egyáltalán nem ijesztett reá az Egyesült Államok népére, amikor közölte, hogy 1938 év folyamán, a nemzeti jövede­lemnek 28 százalékát adtuk oda szövetségi, állami és városi adók formájában. Habár minden egyes alkalmazásban levő személyre fejenként 317 dollár hárult is eb­ből a teherből, habár a köztársaság 130 mil­lió lakosából, ha kenyérkeresőkön kívül az eltartottakat is számításba vesszük, leg­alább 105 dollár adóteher jut fejenként, még­sem lehet nagy ijedelmet kelteni Amerika lakosságában, amikor Németországban a nemzeti jövedelmek mintegy 40 százalékát viszi el az adó s még a fösvény franciák is jobban kénytelenek kinyitni a bugyellárist, mint a gavallér senkik. Senki sem állíthatja azonban, hogy adót fizetni élvezet és hogy az adógarast könnyű lélekkel vetjük a kincstár tarsolyába. El­lenkezőleg, az adó kellemetlen és kénytelen teher s még a legboldogabb békeévekben is alkotmányos joga volt minden honpolgár­nak, hogy sírjon és keseregjen az adók mi­att, ami emberemlékezet óta mindig “sok” volt és mindig “elviselhetetlen” volt. Mi mégis csak fizethettük az “elviselhetet­len” adókat, pedig az akkori terhek közel sem jöhettek a mostanihoz, hiszen évről­­évre akkorákat ugrik az adókulcs, mintha a békaverseny magasugrási rekordját készül­ne megdönteni. Most is nyögünk, amikor fizetünk, de azért­­ fizetünk . . . Mert nem is tehetünk másként . . . Sőt, jobban átgon­dolva a dolgokat, át kell látnunk, hogy az adóterhek feletti panaszkodás ma jóval ke­vésbé alapos, mint a múltban volt. Különö­sen pedig a kevesebb jövedelmű néposztá­lyok részéről. Míg ugyanis a múltban az adókivetés aránya csaknem egyforma volt a gazdagok és a kevésbé jómódúak részére, addig most fokozatos az adókulcs ... Ez azt jelenti, hogy az állam annál nagyobb százalékban veszi el a jövedelmeket adóba, minél több a kereset. Bár mindenki joggal lehet ellensége a túl­zott adózásnak, Amerika népe még mindig nem panaszkodhat és főleg nem panaszkod­hatnak a szerényebb sorsuak. Mert számuk­ra az adókulcs nem csak azt jelenti, hogy adniok kell . . . Hanem azt is, hogy szükség és ínség esetén kaphatnak is . . . Ez pedig nem volna lehetséges, ha — akinek van — nem róná le illetékét az állammal szemben. Televíziós tanítás MINDEN ORVOSNÖVENDÉKNEK vagy kórházi bentlakó fiatal orvosnak okulására szolgál, ha gyakorlott és elismert orvosokat, sebészeket figyelhet meg munka közben. Erre a célra egyes kórházakban kis amfi­teátrumokat létesítettek, ahol a növendékek és bentlakó orvosok a sebészi műtéteket fi­gyelik, de így sem sokat látnak a sebészi munka részleteiből, mert meglehetősen távol ülnek a orróasztaltól és az operáló sebésztől. A new yorki Izrael Z­ion kórházban most olyan újítást vezettek be, mely segít ezen a bajon. A kórház műtőtermében elektroni­kus kamarát szereltek fel, mely a műtőasz­tal felett, a menyezetről egyenesen a műtő­asztalra irányul. Nagy fényt adó, de vízzel és levegővel hűtött világító lencsék vetnek fényt az operáló asztalra, melynek közelé­ben mikrofon áll. Tulajdonképen az egész nem más, mint egy távolbalátási felszerelés. Két héttel ezelőtt, egy nagy auditórium­ban, mely körülbelül 500 lábnyi távolságra van a műtőteremtől, 74 bentlakó orvos, ápo­lónő és kórházi orvos nézte végig az első te­levízióval továbbított orvosi műtétet. A műtőteremben az orvosok súlyos gyo­­mormű­tétet végeztek, a nézők teljesen tisz­tán látták az operáló orvos kezeit és meg­figyelhették technikáját. A kísérlet minden tekintetben sikerült, annyira, hogy a kórház a televíziós szemléleti oktatást nagyobb ará­nyokban fogja a közel­jövőben kiterjesz­teni. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A televíziós tanításnak több előnye van: az amfiteátrumban csak korlátolt számú növendék és orvos jelenhetett meg, bizonyos zavaró hatása is volt annak, hogy a súlyos műtétnek több szemtanúja van, mert még a leggyakorlottabb sebész sem menekülhetett annak hatása alól, hogy “közönsége” van. A televíziós oktatás azonban egyrészt sem­mi zavaró hatást nem gyakorolhat a sebész­re, viszont a nézők és érdeklődők száma csakis az auditorium befogadó képességétől függ. V­álaszol a szerkesztő .1. Sz„ Detroit, Mich. — Fiuméból a Cunard Line vállalat “Saxonia” nevű hajója 1912 július 25-én érkezett New Yorkba. B. I.-né, Detroit, Mich. — Hamburgból a Hamburg American Line vállalat “Kaiserin Auguste Victoria” nevű hajója érkezett New Yorkba 1906 december 8-án. Egy nappal ezelőtt ezen a vonalon a “Graf Waldersee” nevű hajó érkezett ide. Névtelen, Detroit, Mich. — Hamburgból a Ham­burg American Line vállalat “President Lincoln” nevű hajója érkezett New Yorkba 1908 szeptember 30-ikán. J. L.,sloughkeepsie, N. Y. — 1909-ben húsvétva­­sárnapra április 11-re esett. 19­09 április utolján Brémából a North German Lloyd vállalat következő hajói érkezetek New Yorkba: 1909 április 21-én “Kaiser Wilhelm der Grosse,” 23-án “Breslau,” 27- én “Prinz Friedrich Wilhelm” és 28-án “Kaiser Wil­helm II.” N. K., South Bend, Inc. —■ Fiuméból a Cunard Line vállalat “Laconia” nevű hajója 1914 május 17-én érkezett New Yorkba. — Nevezett egyén nem elő­fizetője lapunknak és nem tudjuk címét. J. F., Canton, O. — Antwerpenből a Red Star Line vállalat “Zeeland” nevű hajója 1912 február 13-án érkezett New Yorkba. — Ezen a vonalon ebben az időtájban más hajó nem érkezett ide. 1913-ban a jelzett időközben Antwerpenből a Red Star Line vál­lalat “Lapland’’ nevű hajója érkezett New Yorkba, pontosan 1913 március 31-én. J. T., Bridgeport, Conn. —.Az 1890 évet megelőző időkről sajnos nincsenek hajóérkezési rekordjaink és így nem lehetünk szolgálatára. G. J., Eloise, Mich. —­ A rekordok szerint 1903-ban a North German Lloyd vállalat hajói New Yorkba és nem Baltimore-ba érkeztek. “Breslau” nevű ha­jót nem találtunk a névsorban. 1903 szeptember 22- én Brémából a North German Lloyd vállalat “Bre­men” és “Kaiser Wilhelm der Grosse” nevű hajói érkeztek New Yorkba. F. I., Passaic, N. J. — Brémából a North German Lloyd vállalat “Neckar” nevű hajója 1903 november 25-én érkezett New Yorkba. Mrs. G., Bronxville, N. Y. — Nem adunk tanácsot arra, hogy hogyan kell valakit deportáltatni. K. L., Brainards, N. .J. —­ Antwerpenből a Red Star Line vállalat “Zeeland” nevű hajója 1913 má­jus 13-án érkezett New Yorkba. Mrs. E. J., New York, N. Y. — Közelebbi érte­süléseink nincsenek a balesetről. Tudomásunk sze­­­­rint a baleset nem volt végzetes kimenetelű. J. M. Detroit, Mich. —­ Berkó D. Géza 1928-ban halt meg. — Hamburgból a Hamburg A­merican Line vállalat következő hajói érkeztek New Yorkba 1913 januárjában: 5-én “Patricia,” 6-án “Hamburg,” 11-én “Victoria Luise,” 13-án “President Grant,” 17-én “Kaiserin Auguste Victoria,” 26-án, “Pennsyl­vania,” 29-én “Barcelona” és 30-án “President Lin­coln.” .J. H., Trenton, N. J. —­ A jelzett idő tájban Bré­mából a North German Lloyd vállalat “Neckar” ne­vű hajója 1913 február 16-án, “George Washington” nevű hajója 1913 február 18-án és “Prinz Fredrich Wilhelm” nevű hajója 1913 február 25-én érkezett New Yorkba. Ezen a vonalon ebben az időben más hajó nem érkezett. K. J., Scranton, Pa. — Hamburgból a Hamburg American Line vállalat “Pretoria”’nevű hajója 1906 február 2-án érkezett New Yorkba. Régi am­erik­ás, New York, N. Y. — Ha nem tud­ja, hogy melyik európai kikötőből indult, legnagyobb sajnálatunkra nem lehetünk szolgálatára. Csa­k ab­ban az esetben kereshetjük ki a hajó nevét, ha meg­írja, hogy melyik európai kikötőből indult, melyik amerikai kikötőbe és körülbelül mikor érkezett a hajó. E. E., Philadelphia, Pa. — Kérdéseinek tömegére ennek a rovatnak keretein belül nem válaszolhatunk. Egyébként is leghelyesebb, ha a fizetési viszonyokat illető ér­deklődésével ott helyben fordul valakihez, aki járatos a dologban. Az “Astor” szónak nincs magyar jelentése. S. M., Carteret, N. J. — Antwerpenből a Red Star Line vállalat “Gothland”­ nevű hajója érkezett New Yorkba 1913 május 5-én. Ugyanezen a vonalon 1913 május 6-án a “Kroonland” nevű hajó érkezett New Yorkba. A kért cím: 14920 Stahelin Avenue, Detroit, Mich. B. M. St., Pleasantville, N. Y. — A világkiállítás belépőjegyeinek az árát nem mi szabtuk meg, tehát azért bennünket nem illethet szemrehányás. A bér­letjegy vétele nem kötelező. Egyszeri belépésre is váltható jegy, melynek ára 75 cent. J. K., Hollsople, Pa. — A jelzett időtájban Bré­mából a North German Lloyd vállalat “Barbarossa” nevű hajója 1902 június 9-én érkezett New Yorkba. Mrs. Ch. S., Philadelphia, Pa. —• Senki sem tud­hatja előre, hogy kell-e $500-as bond­ot letenni a lá­togatónak, vagy sem. Ezt a kérdést az illető meg­érkezése alkalmával a bevándorlási hatóság dönti el. Mindenesetre ajánlatos, hogy szükség esetén készen álljanak a band­ái. J. K., Martinsville, N. J. — A legújabb helyesírási szabályok szerint így írják: “ucca.” Azelőtt “utca”-t írtak. Az “utcza” forma már teljesen elavult. Mrs. J. J., Bangor, Pa. — A jelzett időtájban Fiu­méból a Cunard Line vállalat “Carmania” hajója 1909 március 1-én érkezett New Yorkba. Ezen a vo­nalon ebben az időtájban más hajó nem érkezett New Yorkba. V. D.-né, Canton, O. — Brémából a North German Lloyd vállalat “Prinz Frederick Wilhelm” nevű ha­jója. érkezett New Yorkba 1913 január 22-én. Ezen a vonalon ebben az időtájban más hajó nem érke­zett. A Fiuméból a Cunard Line vállalat “Pannónia" nevű hajója 1912 november 9-án és 1913 november 18-án érkezett New Yorkba. lüm­mil A LEGÚJABB JELLEMKÉP Mussolini­ról: Mussolini meghalt és felkerült a paradicsomba, ahol Napoleon nagy öröm­mel ölelte­­keblére. Tudod — mondotta Napoleon — itt is vannak bizonyos etikett szabályok, melyeket mindenkinek be kell tartani. A legfőbb illemszabály az, hogy ha a jó Isten belép, mindenkinek fel kell állni. — Én nem állok fel, én vagyok a Duce és én nem állok fel senki előtt. — Ugyan — szólt közbe egy hang — én Caesar vagyok és mégis felállok. A vita már nagyon hevessé vált, mikor közbeszólt Machiavelli, az a bizonyos, aki a “cél szentesíti az eszközöket” politiká­ját hangoztatta, mikor még a földön járt. — Béke velünk barátaim, ne vitat­kozzanak, én majd ismert módszeremmel elintézek mindent. Közben hallatszott a három ünnepé­lyes kopogás, mely a jó Isten közeledését jelzi. Machiavelli harsányan elkiáltja ma­gát: “Jön a fényképész.” Erre Mussolini felugrik, kifeszíti a mellét, kitolja az állát és feszes vigyázz állásban várja a történendőket. (World Events). SZENVEDÉLYES HALÁSZ. South Ster­lingen, ha­­lakik a 90 esztendős Mrs. Rebecca Edwards, aki előrehaladt kora dacára most is a legszenvedélyesebb ha­lászok egyike. A megyeházán ismét kiváltotta halá­szati engedélyét és csak a miatt panasz­kodott az engedélyt kiállító hivatalnoknak hogy a pisztráng halászatot már nem űzheti olyan gyakran, mint az elő­tt, mert kissé nehezére esik a sebes patakokban a gázolás. KÉTEZER DOLLÁRT KAPOTT, de ma­ga sem tudja­ miért. Philadelphiában Philip Shapiro, az egyik ottani szálloda igazgatója három levelet kapott, melye­ket a posta továbbított vissza címére. Mikor kibontotta az egyiket levél nem volt a borítékban csak egy 500 dollár bankjegy, a másik kettőt is felbontotta, az egyikből egyezer, a másikból pedig még egy 500 dolláros bankjegy kandikált ki. Shapiro nem tudta, mire vélni a 2000 dolláros pénzküldeményt, nem várt és nem kért senkitől pénzt. Első percben azt hitte, hogy valaki megtréfálta és hamis pénzeket küldött neki. Érintkezés­be lépett a szövetségi detektívekkel, a bankókat alaposan megvizsgálták a szak­értők és kijelentették, hogy azok bizony nem hamisak. Az ügy most úgy áll, hogy ha nem je­lentkezik bizonyos időn belül a pénzek jogos tulajdonosa, akkor Shapiro meg­kapja a váratlanul érkezett ajándékot. A FELFEGYVERKEZETT FEGYEN­­CEK, Springfielden, 111. furcsa eset történt. A Vandalia állami börtönfarm feg­yőrei nagyon szerették a dinnyét és amikor csak szerét tehették, “kirándul­tak” a dinnyeföldekre. George E. Ray­warden erre két fe­­gyencnek puskát nyomott a kezébe és rájuk bízta a dinnyeföldek feletti felü­gyeletet azzal a meghagyással, hogy azonna­l jöjjenek, ha akármelyik fegyőrt tetten érik a dinnyeföldön, lopás közben. A furcsa intézkedésnek további követ­kezményei is vannak és az ügyet most vizsgálja felül egy külön erre a célra ki­rendelt állami bizottság. A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚ áldoza­tai közé sorozhatók a madridi állat­kert elpusztult állatai. Az­ élelemhiány miatt az összes zebrák, nyolc oroszlán, két farkas, egy elefánt, egy párduc, egy tigris, egy leopárd, tizennégy majom odaveszett. Pipo­t a hatalmas vízilovat is megvi­selte a háború, alaposan lefogyott, olyan, mintha saját magának árnyéka lenne, de remélik, hogy most megfelelő diétával ismét talpraállítják. AZ ARANYHAL EVÉS: KIHÁGÁS. — Minneapolisban, Minn. Joseph A. Had­ley helyettes városi ügyész kijelentette, hogy az összes aranyhal erőket kihágás­sal fogják vádolni. Az új szabályrendelet szerint azokat, akik többek jelenlétében, közönség előtt, előre megfontoltan arany­halakat nyelnek le, közcsendháborítás és közbotrány okozás címén fogják felelős­ségre vonni. A büntetés elég szigorú 100 dolláros pénzbírság vagy kilencven napi elzárás, esetleg mindkettő. AZ EZRES JUBILEUM: Celinaban, O. letartóztatták a 39 éves Stanley Gal­­breath betörőt, aki saját beismerése sze­rint kereken ezer betörést követett el. Működése tíz évre terjed, betöréseiről pontos naplót vezetett és most ünnepel­te ezredik betörését. Az ünneplés nem volt teljes siker, mert tettenérték. Tekintettel büntetett előéletére öt évtől harmincöt évig ter­jedhető fegyházbüntetést kapott. A COLLIER’S MAGAZINBAN olvas­tam. Fáradt külsejű úriember száll fel a vonatra. A kocsiban kényelmesen el­helyezkedik, azután elővesz egy nyom­tatott cédulát és azt rátűzi kabátjára, kényelemben veti magát és csakhamar elalszik. A cédulán a következő volt ol­e ide­ hallgasson: Én is azt hiszem, hogy Hitler bolond, hogy Washington­ban rengeteg a vörösök száma, az üzlet tavaszra fellendül, a Filippini szigetek­ről végleg’ki kellene vonulnunk, végül: Nem hiszek a harmadik elnöki terminus­ban. Kérem ébresszenek fel Spokane-ban, Köszönöm.’’ FÖLDY KÁROLY vasható. VRETIN JÓZSEF: TAVASZKOR nem egyszer jártam erdők avarján, de itt New Yorkban csak egy helyen van megszépítetlen természet: a Central Park legfelső részén, hol még épp oly hepehupás, szabályozatlan a talaj, mint talán az indiánok idejében volt. Még egy kis vízesés is van ott s az itt-ott megmaradt fák közt igazán avaron járhat az ember. Mármint én. Egy darab igazi természet, de bármily kicsiny is, rügyfakadáskor épp oly teljes a tavaszi gerjedelmekkel, mint az Adirondack rengetege. A tavasz ezen a kis darabon is épp oly tavasz, mint másutt. A rügyek itt is épp úgy fakadnak, mint az erdőben. A rőz ava­ron itt is keresztül nő a feltörő zsenge fű­ s a reménység zöldjével takarja be a földet. A fa sudarába itt is felszivárog az éltető nedv, hogy ismét élet lombosodjék a csupasz ágakon. Mindenfelé a télen meghalt természet új életre kelése, a feltámadás áhítatra keltő örök szimbóluma, mely egyformán megnyi­latkozik a hatalmas tölgyfában és a szerény kis marmancsvirágban. És egyformán meg­­akadályozhatatlan. Ila az ember rügyfaka­dáskor elámul a természet örök megújhodá­sának nagy misztériumán, nem telik-e el a feltámadásnak, a halhatatlanságnak gondo­latával, érzésével és reményével? De eltelik, mert az élet diadala szakadatlanul megújuló fenséges jelensége a természetnek. Ó diadalmas élet! . * Rügyfakasztó tavasz után érlelő nyár jön, utána pedig mindent letartó zimankós zord november, s akkor a természet ismét meghal. ( Miért kellett ennek a gondolatnak megzavarnia azt a tiszta örömöt, melyet a kifakadt rügyek szereztek?) A Central Park említett kis területén a levelek épp úgy le fognak peregni; a füvet ismét épp úgy rőz­avar lepi majd el s az elmúlás bozótja fogja borítani; a fából épp ugy kiszárad majd az éltető nedv, mint az erdőkben. És akkor jobb lesz nem járni erre, mert akkor a ter­mészet ismét meghal s az elmúlás lehangoló örök misztériuma fog körülöttünk lengedez­ni. És átjárna minket az elmúlásnak gon­dolata és félelme. Mert a halál diadala örökké megújuló, el­csüggesztő, leverő jelensége a természet­nek. Ő diadalmas halál! Mindig így lesz ez? Tudniillik hogy a ter­mészet élete és úgynevezett halála mindig oly szabályosan váltja fel egymást, mint most? Mindig, de nem örökké. A MINDIG megismétlődéseknek a sorozata, az ÖRÖK­KÉ pedig a folytonosság. És az örökkévaló­ság akkor kezdődik, mikor a mindigség, so­rozata elfogy. És önök épp oly jól tudják, mint én, hogy hogyan fogy el. Úgy, hogy a föld lassanként kihűlvén, egyre kevesebb lesz a rrigyfakadás és egyre több a levelek hullása, vagyis egyre kevesebb lesz az élet és egyre több a halál. Ha az utolsó moszat­­ból is eltűnik az életerő, akkor teljes lesz a halál diadala az élet felett, s a kihűlt föld mint egy lakatlan, sivár, megfagyott temető fog keringeni az elképzelhetetlenül hideg űrben. "­ De hát az ember! A teremtésnek ez a re­meke, esetleg a természetnek ez a drágálatos kitermelése nem oly földi micsoda, mint a marmancsviág? A rügyfakasztó és elsor­­mint a kökörcsin? Szakasztott olyan. Vegyük rasztó természetnek nem oly láncszeme, a virágot. Ez, például a rózsa kikel, bimbó­zik, virul, azután elhervad, mint egyed, de a rózsa mint faj tovább él, s évről-évre megjelenik, esetleg tökéletesebb, külső for­mában. Az ember is kikel, mint a rügy; és bimbó, amikor a bölcsőben gőgicsél; és ki­nyílt virág, amikor udvarol, és teljes mivol­tában pompázik, amikor holduppol, vagy ganagszter lesz, vagy kidnappol. Azután kor­hadni kezd, amikor Old Age Pensiont kap; végül derékba törik s sötét gödörbe hull. Az ember meghal mint egyén vagy egyed, de a faj tovább él, mint nép vagy nemzet. Egyfelől az egyes emberek, mint egyedek, másfelől a népek és nemzetek élete és ha­lála közt nagy különbség van. A két utolsó nem is hal meg, hanem valami más történik velük s ez már a fajnak, a génusznak evo­lúciójába tartozik. A nép mint szervezetlen vagy primitív szervezetű tömeg sohasem hal meg, de úgy eltűnik, hogy sohasem támadhat fel, vagyis nem jelentkezhetik újra. Hol vannak az itáliai etruszkok, volszkok, szabinok? Még mindig megvannak felismerhetetlenül elke­veredve, de most olaszul beszélnek és fas­­cisták. Hol vannak a hosszú szakállú ger­mánok, a longobardok? Még mindig Lom­bardiában élnek, de lángoló olasz hazafiak, s nem is fogadják el, hogy valamikor ger­mánok voltak. Hol vannak a másfélezer év előtt Hispániába betört gótok és alánok? A gótokból és alánokból catalánok lettek s az ősi állapotra legfeljebb annyi vall, hogy Catalonia nyelve meglehetősen különbözik a spanyoltól. Keletporoszország lakói valamikor szlávok (vendek) voltak, most germán názik. A Ma­gyarországba került kunok, jászok, bese­nyők (csupa török rokonságú nép) szintén eltűntek s most magyarok élnek. Magyar­­ország legmagyarabb megyéjében, Somogy­ban a temérdek sok szláv név (Somssich, Beksics, Szkublics, Spolarics, Goydich, Csep­­tics) arra vall, hogy azok valamikor vendek voltak. Az egyedek eltűntek, de a faj, a gé­niusz most is él, mint színmagyar nép. A szervezetlen vagy primitív szervezetű nép nem támad fel, mert nem is hal meg, hanem beleolvad más népbe. Ha egy nép, mely fejlett állami életet él, akkor már nemzet és olyan országa, hazája van. Az ily nemzet, ha nagy és erős, a viszonyok ked­vező alakulása folytán ismét “feltámadhat”, azaz ismét visszanyerheti országát, amely egyszer elveszett, mint politikai állam. Példa rá Lengyelország. De ha kis nem­zeteket ér a feldarabolás vagy meghódítás katasztrófája . . . itt azonban álljunk meg s ne folytassuk politikai bölcselkedésünket. Minek komor dolgokról beszélni a mostani komor időkben. Maradtunk volna a rü­gyfa­­kasztó természetnél, mely az életet és ha­lált nem politikai szempontok és állami ér­dekek szerint dirigálja. Rügyfakadáskor ÜR. KUN AHUOlt: Budapesti posta Amerikaiba A Juhász fiúk nagyszerű repülő­­támadást elhárító találmánya Elvitathatlan, hogy a magyar repülők óriási sikert értek el a felvidéken. 32 szlo­vák repülőgépet lőttek le ,­a Szobráncot bombázó 8 szlovák gép közül 7-et, anélkül, hogy egy magyar gép is áldozatul esett vol­na. A mi repülőink valóban kiválóak, a le­vegő huszárjai. E példátlan sikerben azon­ban nagy a része két lángeszű fiatal ma­gyar mérnök találmányának. E két ifjú: Juhász Zoltán és István, Juhász Andornak, a Kúria volt elnökének fiai, Hazai Samu bá­ró, nyugalmazott vezérezredes unokaöccsei. E két fiú műhelyt rendezett be, mikor meg­kapták diplomájukat, olyan kicsit, hogy Ju­hász Zoltán szerint “ki kell menni belőle, ha besütött a nap.” Apjuk nem támogatta őket, had küzködjenek, akkor lesz belőlük ember. És lett! Feltaláltak egy olyan kis készüléket, a­melyik egy másodperc fele ideje alatt auto­matikusan kiszámítja — beleértve a szél erejét is — az ellenséges repülőgép elleni lövés irányát, maga céloz, maga lövi ki a golyót. Ennek a gépnek volt oroszlánrésze abban, hogy a Szobrág bombázására kikül­dött 8 szlovák gép közül 7-et pontosan lelőt­tek a mieink. A kísérletekhez 30,000 pengő kellett s ez­ért a magyar kormány megengedte a Juhász fiuknak, hogy elfogadják a svéd hadsereg előjogét. Az első svéd bemutatásnál egyet­len lövés sem sikerült. A­ svéd tBorfors gyár igazgatója azonban bízott a­ sikerben, ismét előlegezett 20,000 pengőt. Egy év múlva — 1032-ben — 13 lövést adtak le s mind teljes sikerű volt. Azóta Svédországban és nálunk is hatalmas gyár készíti e készülékeket. Magyar marha, juh, sertés Ez idén is megnyílt Budapesten a nemzet­közi tenyészállat vásár. Annyi üröm közt nagy öröm ez. Mert évről-évre gazdagabb és fejlettebb. A külföldi szakembereket ámu­latba ejti, hogy milyen csodálatos a magyar állattenyésztés fejlődése. Hogy milyen kul­­túrfölényben vagyunk keleti, déli és északi szomszédainkkal szemben ebben is, mert tes­sék elhinni, ez a haladás éppen olyan kultúr­­fölényt jelent, mint teszem az irodalom, képzőművészet, vagy akár a tudomány fej­lődése. Ha összehasonlítjuk, hogy mennyi tejet adtak a békebeli magyar tehenek és mennyit a maiak, mennyi volt a békebeli sertés húsa, mennyi­ a békebeli juh gyapjú­ja s mennyi a maié? Ez a különbözet mutat­ja az óriási fejlődést. A sok kísérlet, nemesítés, keresztezés mi­csoda értékes új magyar fajokat tenyész­tett ki az angol vagy arab lóból, a svájci frizlamli szarvasmarhából, a yorkshirei vagy berkshirei sertésből, a merinói juhból, a long-islandi kacsából, a belga nyúlból, az Orpington-lyúkból ? Nekem, mint falusi származású embernek, két külön örömmel is szolgált e kiállítás. Az egyik, érzelmi: az, hogy évről-évre ismét több és több régi pom­pás, tülkösszarú, szép magyar szarvasmar­ha, több és több régi magyar mangalica és régi magyar kendermagos tyúk szerepel a kiállításon. Ezek a jellegzetes magyar álla­tok, amelyek már kezdtek kiszorulni az ide­gen származású s friss keresztezésű kevert­­vérűek miatt. A másik öröm politikai. Az, hogy míg ele­­inte főként uradalmak állítottak ki, újabban évről-évre több kisgazda és kisgazda-szövet­­kezet vesz részt a kiállításon, többet haladt a parasztság két évtized alatt, mint azelőtt egy évezred alatt. Nem­régiben a budapesti amerikai követ magyar cselédeket s magyar pulikat vitt haza Amerikába. — Hja kérem — mondotta — Magyarorr­szág két legnagyobb értéke: embere és ál­latja. A magyar ember és magyar puli pél­dául: nemük leghűségesebb, legkedvesebb­ és legtanulékonyabb teremtményei!

Next