Amerikai Magyar Népszava, 1939. április (40. évfolyam, 91-119. szám)
1939-04-21 / 111. szám
rl Founded 1» 1891 by QaZA D. BERKÓ, alapított* 1889 ben AmerikaiNépszava Entered as Second Class Matter Post Office, New York Published daily Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. Hain Office 3S0 Second Ave., corner 22ad Street New York, N. Y. Telephones: GRamercy 5-6780, 6781 6782 Night, Sundays and Holidays:: GRamercy 5-8761 SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Canada, Mexico, So. America, Cuba, one year $6.—, 6 mo. $3.— Daily only. — Foreign Countries and New York City one year $9.—, 6 months $4.50. Daily only. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Az Egyesült Államokban, Canadában Mexicoban, Dél Amerikában és Cuba-ban: ?gész évre $6.-, fél évre $3.Külföldre és New York Cty-ben egész évre $9.—, fél évre $4.50 BRANCH OFFICES: Astoria, L. I., N. Y. i— w 31-11 30th Avenue. Bethlehem, Fa. — 843 E. Fourth Street. Bridgeport, Conn. — 578 Bostwick Avenue. Buffalo, N. Y. — 432 Dearborn Street. Cleveland, O. 8407 Woodland Ave. Chicago. 111. — B300 N. 67th Street. Detroit, Mich. 7932 W. Jefferson Ave. Los Angeles, Cal. — 724 S. Arizona Avenue. FIÓK IRODÁK: Newark, N. J. 17 Williams St., Maplewood, N. J. Perth Amboy, N. J. — 307 Maple Street. Passaic, N. J. — 157 Jefferson Avenue. Philadelphia, Pa. •— 637 Morse Street. Pittsburgh, Pa., — 312 Johnston Avenue. So. Bend, Ind. — 1720 Kemble Ave. Trenton, N, J, — 90G So. Broad Street Magyarországi iroda — Office in Hungary: Dr. Andor Kun, Budapest, I. Horthy Miklós ut 15/B. Mi A trianoni szerződés igazságtalan, embertelen, nemzetgyilkos. — Harcolni ellene emberi kötelesség, küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnaiv. — Ez az újság minden erejével, minden súlyával minden rendelkezésére álló eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és a küzdelmében fegipertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül. — A trianoni szerződést zneg kell változtatni. Magas-e az adókulcs? ANGLIÁBAN a birodalom nemzeti jövedelmeinek mintegy 28 százalékát szedik el adóban, tehát a National Industrial Conference Board egyáltalán nem ijesztett reá az Egyesült Államok népére, amikor közölte, hogy 1938 év folyamán, a nemzeti jövedelemnek 28 százalékát adtuk oda szövetségi, állami és városi adók formájában. Habár minden egyes alkalmazásban levő személyre fejenként 317 dollár hárult is ebből a teherből, habár a köztársaság 130 millió lakosából, ha kenyérkeresőkön kívül az eltartottakat is számításba vesszük, legalább 105 dollár adóteher jut fejenként, mégsem lehet nagy ijedelmet kelteni Amerika lakosságában, amikor Németországban a nemzeti jövedelmek mintegy 40 százalékát viszi el az adó s még a fösvény franciák is jobban kénytelenek kinyitni a bugyellárist, mint a gavallér senkik. Senki sem állíthatja azonban, hogy adót fizetni élvezet és hogy az adógarast könnyű lélekkel vetjük a kincstár tarsolyába. Ellenkezőleg, az adó kellemetlen és kénytelen teher s még a legboldogabb békeévekben is alkotmányos joga volt minden honpolgárnak, hogy sírjon és keseregjen az adók miatt, ami emberemlékezet óta mindig “sok” volt és mindig “elviselhetetlen” volt. Mi mégis csak fizethettük az “elviselhetetlen” adókat, pedig az akkori terhek közel sem jöhettek a mostanihoz, hiszen évrőlévre akkorákat ugrik az adókulcs, mintha a békaverseny magasugrási rekordját készülne megdönteni. Most is nyögünk, amikor fizetünk, de azért fizetünk . . . Mert nem is tehetünk másként . . . Sőt, jobban átgondolva a dolgokat, át kell látnunk, hogy az adóterhek feletti panaszkodás ma jóval kevésbé alapos, mint a múltban volt. Különösen pedig a kevesebb jövedelmű néposztályok részéről. Míg ugyanis a múltban az adókivetés aránya csaknem egyforma volt a gazdagok és a kevésbé jómódúak részére, addig most fokozatos az adókulcs ... Ez azt jelenti, hogy az állam annál nagyobb százalékban veszi el a jövedelmeket adóba, minél több a kereset. Bár mindenki joggal lehet ellensége a túlzott adózásnak, Amerika népe még mindig nem panaszkodhat és főleg nem panaszkodhatnak a szerényebb sorsuak. Mert számukra az adókulcs nem csak azt jelenti, hogy adniok kell . . . Hanem azt is, hogy szükség és ínség esetén kaphatnak is . . . Ez pedig nem volna lehetséges, ha — akinek van — nem róná le illetékét az állammal szemben. Televíziós tanítás MINDEN ORVOSNÖVENDÉKNEK vagy kórházi bentlakó fiatal orvosnak okulására szolgál, ha gyakorlott és elismert orvosokat, sebészeket figyelhet meg munka közben. Erre a célra egyes kórházakban kis amfiteátrumokat létesítettek, ahol a növendékek és bentlakó orvosok a sebészi műtéteket figyelik, de így sem sokat látnak a sebészi munka részleteiből, mert meglehetősen távol ülnek a orróasztaltól és az operáló sebésztől. A new yorki Izrael Zion kórházban most olyan újítást vezettek be, mely segít ezen a bajon. A kórház műtőtermében elektronikus kamarát szereltek fel, mely a műtőasztal felett, a menyezetről egyenesen a műtőasztalra irányul. Nagy fényt adó, de vízzel és levegővel hűtött világító lencsék vetnek fényt az operáló asztalra, melynek közelében mikrofon áll. Tulajdonképen az egész nem más, mint egy távolbalátási felszerelés. Két héttel ezelőtt, egy nagy auditóriumban, mely körülbelül 500 lábnyi távolságra van a műtőteremtől, 74 bentlakó orvos, ápolónő és kórházi orvos nézte végig az első televízióval továbbított orvosi műtétet. A műtőteremben az orvosok súlyos gyomorműtétet végeztek, a nézők teljesen tisztán látták az operáló orvos kezeit és megfigyelhették technikáját. A kísérlet minden tekintetben sikerült, annyira, hogy a kórház a televíziós szemléleti oktatást nagyobb arányokban fogja a közeljövőben kiterjeszteni. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A televíziós tanításnak több előnye van: az amfiteátrumban csak korlátolt számú növendék és orvos jelenhetett meg, bizonyos zavaró hatása is volt annak, hogy a súlyos műtétnek több szemtanúja van, mert még a leggyakorlottabb sebész sem menekülhetett annak hatása alól, hogy “közönsége” van. A televíziós oktatás azonban egyrészt semmi zavaró hatást nem gyakorolhat a sebészre, viszont a nézők és érdeklődők száma csakis az auditorium befogadó képességétől függ. Válaszol a szerkesztő .1. Sz„ Detroit, Mich. — Fiuméból a Cunard Line vállalat “Saxonia” nevű hajója 1912 július 25-én érkezett New Yorkba. B. I.-né, Detroit, Mich. — Hamburgból a Hamburg American Line vállalat “Kaiserin Auguste Victoria” nevű hajója érkezett New Yorkba 1906 december 8-án. Egy nappal ezelőtt ezen a vonalon a “Graf Waldersee” nevű hajó érkezett ide. Névtelen, Detroit, Mich. — Hamburgból a Hamburg American Line vállalat “President Lincoln” nevű hajója érkezett New Yorkba 1908 szeptember 30-ikán. J. L.,sloughkeepsie, N. Y. — 1909-ben húsvétvasárnapra április 11-re esett. 1909 április utolján Brémából a North German Lloyd vállalat következő hajói érkezetek New Yorkba: 1909 április 21-én “Kaiser Wilhelm der Grosse,” 23-án “Breslau,” 27- én “Prinz Friedrich Wilhelm” és 28-án “Kaiser Wilhelm II.” N. K., South Bend, Inc. —■ Fiuméból a Cunard Line vállalat “Laconia” nevű hajója 1914 május 17-én érkezett New Yorkba. — Nevezett egyén nem előfizetője lapunknak és nem tudjuk címét. J. F., Canton, O. — Antwerpenből a Red Star Line vállalat “Zeeland” nevű hajója 1912 február 13-án érkezett New Yorkba. — Ezen a vonalon ebben az időtájban más hajó nem érkezett ide. 1913-ban a jelzett időközben Antwerpenből a Red Star Line vállalat “Lapland’’ nevű hajója érkezett New Yorkba, pontosan 1913 március 31-én. J. T., Bridgeport, Conn. —.Az 1890 évet megelőző időkről sajnos nincsenek hajóérkezési rekordjaink és így nem lehetünk szolgálatára. G. J., Eloise, Mich. — A rekordok szerint 1903-ban a North German Lloyd vállalat hajói New Yorkba és nem Baltimore-ba érkeztek. “Breslau” nevű hajót nem találtunk a névsorban. 1903 szeptember 22- én Brémából a North German Lloyd vállalat “Bremen” és “Kaiser Wilhelm der Grosse” nevű hajói érkeztek New Yorkba. F. I., Passaic, N. J. — Brémából a North German Lloyd vállalat “Neckar” nevű hajója 1903 november 25-én érkezett New Yorkba. Mrs. G., Bronxville, N. Y. — Nem adunk tanácsot arra, hogy hogyan kell valakit deportáltatni. K. L., Brainards, N. .J. — Antwerpenből a Red Star Line vállalat “Zeeland” nevű hajója 1913 május 13-án érkezett New Yorkba. Mrs. E. J., New York, N. Y. — Közelebbi értesüléseink nincsenek a balesetről. Tudomásunk szerint a baleset nem volt végzetes kimenetelű. J. M. Detroit, Mich. — Berkó D. Géza 1928-ban halt meg. — Hamburgból a Hamburg American Line vállalat következő hajói érkeztek New Yorkba 1913 januárjában: 5-én “Patricia,” 6-án “Hamburg,” 11-én “Victoria Luise,” 13-án “President Grant,” 17-én “Kaiserin Auguste Victoria,” 26-án, “Pennsylvania,” 29-én “Barcelona” és 30-án “President Lincoln.” .J. H., Trenton, N. J. — A jelzett idő tájban Brémából a North German Lloyd vállalat “Neckar” nevű hajója 1913 február 16-án, “George Washington” nevű hajója 1913 február 18-án és “Prinz Fredrich Wilhelm” nevű hajója 1913 február 25-én érkezett New Yorkba. Ezen a vonalon ebben az időben más hajó nem érkezett. K. J., Scranton, Pa. — Hamburgból a Hamburg American Line vállalat “Pretoria”’nevű hajója 1906 február 2-án érkezett New Yorkba. Régi amerikás, New York, N. Y. — Ha nem tudja, hogy melyik európai kikötőből indult, legnagyobb sajnálatunkra nem lehetünk szolgálatára. Csak abban az esetben kereshetjük ki a hajó nevét, ha megírja, hogy melyik európai kikötőből indult, melyik amerikai kikötőbe és körülbelül mikor érkezett a hajó. E. E., Philadelphia, Pa. — Kérdéseinek tömegére ennek a rovatnak keretein belül nem válaszolhatunk. Egyébként is leghelyesebb, ha a fizetési viszonyokat illető érdeklődésével ott helyben fordul valakihez, aki járatos a dologban. Az “Astor” szónak nincs magyar jelentése. S. M., Carteret, N. J. — Antwerpenből a Red Star Line vállalat “Gothland” nevű hajója érkezett New Yorkba 1913 május 5-én. Ugyanezen a vonalon 1913 május 6-án a “Kroonland” nevű hajó érkezett New Yorkba. A kért cím: 14920 Stahelin Avenue, Detroit, Mich. B. M. St., Pleasantville, N. Y. — A világkiállítás belépőjegyeinek az árát nem mi szabtuk meg, tehát azért bennünket nem illethet szemrehányás. A bérletjegy vétele nem kötelező. Egyszeri belépésre is váltható jegy, melynek ára 75 cent. J. K., Hollsople, Pa. — A jelzett időtájban Brémából a North German Lloyd vállalat “Barbarossa” nevű hajója 1902 június 9-én érkezett New Yorkba. Mrs. Ch. S., Philadelphia, Pa. —• Senki sem tudhatja előre, hogy kell-e $500-as bondot letenni a látogatónak, vagy sem. Ezt a kérdést az illető megérkezése alkalmával a bevándorlási hatóság dönti el. Mindenesetre ajánlatos, hogy szükség esetén készen álljanak a bandái. J. K., Martinsville, N. J. — A legújabb helyesírási szabályok szerint így írják: “ucca.” Azelőtt “utca”-t írtak. Az “utcza” forma már teljesen elavult. Mrs. J. J., Bangor, Pa. — A jelzett időtájban Fiuméból a Cunard Line vállalat “Carmania” hajója 1909 március 1-én érkezett New Yorkba. Ezen a vonalon ebben az időtájban más hajó nem érkezett New Yorkba. V. D.-né, Canton, O. — Brémából a North German Lloyd vállalat “Prinz Frederick Wilhelm” nevű hajója. érkezett New Yorkba 1913 január 22-én. Ezen a vonalon ebben az időtájban más hajó nem érkezett. A Fiuméból a Cunard Line vállalat “Pannónia" nevű hajója 1912 november 9-án és 1913 november 18-án érkezett New Yorkba. lümmil A LEGÚJABB JELLEMKÉP Mussoliniról: Mussolini meghalt és felkerült a paradicsomba, ahol Napoleon nagy örömmel öleltekeblére. Tudod — mondotta Napoleon — itt is vannak bizonyos etikett szabályok, melyeket mindenkinek be kell tartani. A legfőbb illemszabály az, hogy ha a jó Isten belép, mindenkinek fel kell állni. — Én nem állok fel, én vagyok a Duce és én nem állok fel senki előtt. — Ugyan — szólt közbe egy hang — én Caesar vagyok és mégis felállok. A vita már nagyon hevessé vált, mikor közbeszólt Machiavelli, az a bizonyos, aki a “cél szentesíti az eszközöket” politikáját hangoztatta, mikor még a földön járt. — Béke velünk barátaim, ne vitatkozzanak, én majd ismert módszeremmel elintézek mindent. Közben hallatszott a három ünnepélyes kopogás, mely a jó Isten közeledését jelzi. Machiavelli harsányan elkiáltja magát: “Jön a fényképész.” Erre Mussolini felugrik, kifeszíti a mellét, kitolja az állát és feszes vigyázz állásban várja a történendőket. (World Events). SZENVEDÉLYES HALÁSZ. South Sterlingen, halakik a 90 esztendős Mrs. Rebecca Edwards, aki előrehaladt kora dacára most is a legszenvedélyesebb halászok egyike. A megyeházán ismét kiváltotta halászati engedélyét és csak a miatt panaszkodott az engedélyt kiállító hivatalnoknak hogy a pisztráng halászatot már nem űzheti olyan gyakran, mint az előtt, mert kissé nehezére esik a sebes patakokban a gázolás. KÉTEZER DOLLÁRT KAPOTT, de maga sem tudja miért. Philadelphiában Philip Shapiro, az egyik ottani szálloda igazgatója három levelet kapott, melyeket a posta továbbított vissza címére. Mikor kibontotta az egyiket levél nem volt a borítékban csak egy 500 dollár bankjegy, a másik kettőt is felbontotta, az egyikből egyezer, a másikból pedig még egy 500 dolláros bankjegy kandikált ki. Shapiro nem tudta, mire vélni a 2000 dolláros pénzküldeményt, nem várt és nem kért senkitől pénzt. Első percben azt hitte, hogy valaki megtréfálta és hamis pénzeket küldött neki. Érintkezésbe lépett a szövetségi detektívekkel, a bankókat alaposan megvizsgálták a szakértők és kijelentették, hogy azok bizony nem hamisak. Az ügy most úgy áll, hogy ha nem jelentkezik bizonyos időn belül a pénzek jogos tulajdonosa, akkor Shapiro megkapja a váratlanul érkezett ajándékot. A FELFEGYVERKEZETT FEGYENCEK, Springfielden, 111. furcsa eset történt. A Vandalia állami börtönfarm fegyőrei nagyon szerették a dinnyét és amikor csak szerét tehették, “kirándultak” a dinnyeföldekre. George E. Raywarden erre két fegyencnek puskát nyomott a kezébe és rájuk bízta a dinnyeföldek feletti felügyeletet azzal a meghagyással, hogy azonnal jöjjenek, ha akármelyik fegyőrt tetten érik a dinnyeföldön, lopás közben. A furcsa intézkedésnek további következményei is vannak és az ügyet most vizsgálja felül egy külön erre a célra kirendelt állami bizottság. A SPANYOL POLGÁRHÁBORÚ áldozatai közé sorozhatók a madridi állatkert elpusztult állatai. Az élelemhiány miatt az összes zebrák, nyolc oroszlán, két farkas, egy elefánt, egy párduc, egy tigris, egy leopárd, tizennégy majom odaveszett. Pipot a hatalmas vízilovat is megviselte a háború, alaposan lefogyott, olyan, mintha saját magának árnyéka lenne, de remélik, hogy most megfelelő diétával ismét talpraállítják. AZ ARANYHAL EVÉS: KIHÁGÁS. — Minneapolisban, Minn. Joseph A. Hadley helyettes városi ügyész kijelentette, hogy az összes aranyhal erőket kihágással fogják vádolni. Az új szabályrendelet szerint azokat, akik többek jelenlétében, közönség előtt, előre megfontoltan aranyhalakat nyelnek le, közcsendháborítás és közbotrány okozás címén fogják felelősségre vonni. A büntetés elég szigorú 100 dolláros pénzbírság vagy kilencven napi elzárás, esetleg mindkettő. AZ EZRES JUBILEUM: Celinaban, O. letartóztatták a 39 éves Stanley Galbreath betörőt, aki saját beismerése szerint kereken ezer betörést követett el. Működése tíz évre terjed, betöréseiről pontos naplót vezetett és most ünnepelte ezredik betörését. Az ünneplés nem volt teljes siker, mert tettenérték. Tekintettel büntetett előéletére öt évtől harmincöt évig terjedhető fegyházbüntetést kapott. A COLLIER’S MAGAZINBAN olvastam. Fáradt külsejű úriember száll fel a vonatra. A kocsiban kényelmesen elhelyezkedik, azután elővesz egy nyomtatott cédulát és azt rátűzi kabátjára, kényelemben veti magát és csakhamar elalszik. A cédulán a következő volt ole ide hallgasson: Én is azt hiszem, hogy Hitler bolond, hogy Washingtonban rengeteg a vörösök száma, az üzlet tavaszra fellendül, a Filippini szigetekről végleg’ki kellene vonulnunk, végül: Nem hiszek a harmadik elnöki terminusban. Kérem ébresszenek fel Spokane-ban, Köszönöm.’’ FÖLDY KÁROLY vasható. VRETIN JÓZSEF: TAVASZKOR nem egyszer jártam erdők avarján, de itt New Yorkban csak egy helyen van megszépítetlen természet: a Central Park legfelső részén, hol még épp oly hepehupás, szabályozatlan a talaj, mint talán az indiánok idejében volt. Még egy kis vízesés is van ott s az itt-ott megmaradt fák közt igazán avaron járhat az ember. Mármint én. Egy darab igazi természet, de bármily kicsiny is, rügyfakadáskor épp oly teljes a tavaszi gerjedelmekkel, mint az Adirondack rengetege. A tavasz ezen a kis darabon is épp oly tavasz, mint másutt. A rügyek itt is épp úgy fakadnak, mint az erdőben. A rőz avaron itt is keresztül nő a feltörő zsenge fű s a reménység zöldjével takarja be a földet. A fa sudarába itt is felszivárog az éltető nedv, hogy ismét élet lombosodjék a csupasz ágakon. Mindenfelé a télen meghalt természet új életre kelése, a feltámadás áhítatra keltő örök szimbóluma, mely egyformán megnyilatkozik a hatalmas tölgyfában és a szerény kis marmancsvirágban. És egyformán megakadályozhatatlan. Ila az ember rügyfakadáskor elámul a természet örök megújhodásának nagy misztériumán, nem telik-e el a feltámadásnak, a halhatatlanságnak gondolatával, érzésével és reményével? De eltelik, mert az élet diadala szakadatlanul megújuló fenséges jelensége a természetnek. Ó diadalmas élet! . * Rügyfakasztó tavasz után érlelő nyár jön, utána pedig mindent letartó zimankós zord november, s akkor a természet ismét meghal. ( Miért kellett ennek a gondolatnak megzavarnia azt a tiszta örömöt, melyet a kifakadt rügyek szereztek?) A Central Park említett kis területén a levelek épp úgy le fognak peregni; a füvet ismét épp úgy rőzavar lepi majd el s az elmúlás bozótja fogja borítani; a fából épp ugy kiszárad majd az éltető nedv, mint az erdőkben. És akkor jobb lesz nem járni erre, mert akkor a természet ismét meghal s az elmúlás lehangoló örök misztériuma fog körülöttünk lengedezni. És átjárna minket az elmúlásnak gondolata és félelme. Mert a halál diadala örökké megújuló, elcsüggesztő, leverő jelensége a természetnek. Ő diadalmas halál! Mindig így lesz ez? Tudniillik hogy a természet élete és úgynevezett halála mindig oly szabályosan váltja fel egymást, mint most? Mindig, de nem örökké. A MINDIG megismétlődéseknek a sorozata, az ÖRÖKKÉ pedig a folytonosság. És az örökkévalóság akkor kezdődik, mikor a mindigség, sorozata elfogy. És önök épp oly jól tudják, mint én, hogy hogyan fogy el. Úgy, hogy a föld lassanként kihűlvén, egyre kevesebb lesz a rrigyfakadás és egyre több a levelek hullása, vagyis egyre kevesebb lesz az élet és egyre több a halál. Ha az utolsó moszatból is eltűnik az életerő, akkor teljes lesz a halál diadala az élet felett, s a kihűlt föld mint egy lakatlan, sivár, megfagyott temető fog keringeni az elképzelhetetlenül hideg űrben. " De hát az ember! A teremtésnek ez a remeke, esetleg a természetnek ez a drágálatos kitermelése nem oly földi micsoda, mint a marmancsviág? A rügyfakasztó és elsormint a kökörcsin? Szakasztott olyan. Vegyük rasztó természetnek nem oly láncszeme, a virágot. Ez, például a rózsa kikel, bimbózik, virul, azután elhervad, mint egyed, de a rózsa mint faj tovább él, s évről-évre megjelenik, esetleg tökéletesebb, külső formában. Az ember is kikel, mint a rügy; és bimbó, amikor a bölcsőben gőgicsél; és kinyílt virág, amikor udvarol, és teljes mivoltában pompázik, amikor holduppol, vagy ganagszter lesz, vagy kidnappol. Azután korhadni kezd, amikor Old Age Pensiont kap; végül derékba törik s sötét gödörbe hull. Az ember meghal mint egyén vagy egyed, de a faj tovább él, mint nép vagy nemzet. Egyfelől az egyes emberek, mint egyedek, másfelől a népek és nemzetek élete és halála közt nagy különbség van. A két utolsó nem is hal meg, hanem valami más történik velük s ez már a fajnak, a génusznak evolúciójába tartozik. A nép mint szervezetlen vagy primitív szervezetű tömeg sohasem hal meg, de úgy eltűnik, hogy sohasem támadhat fel, vagyis nem jelentkezhetik újra. Hol vannak az itáliai etruszkok, volszkok, szabinok? Még mindig megvannak felismerhetetlenül elkeveredve, de most olaszul beszélnek és fascisták. Hol vannak a hosszú szakállú germánok, a longobardok? Még mindig Lombardiában élnek, de lángoló olasz hazafiak, s nem is fogadják el, hogy valamikor germánok voltak. Hol vannak a másfélezer év előtt Hispániába betört gótok és alánok? A gótokból és alánokból catalánok lettek s az ősi állapotra legfeljebb annyi vall, hogy Catalonia nyelve meglehetősen különbözik a spanyoltól. Keletporoszország lakói valamikor szlávok (vendek) voltak, most germán názik. A Magyarországba került kunok, jászok, besenyők (csupa török rokonságú nép) szintén eltűntek s most magyarok élnek. Magyarország legmagyarabb megyéjében, Somogyban a temérdek sok szláv név (Somssich, Beksics, Szkublics, Spolarics, Goydich, Cseptics) arra vall, hogy azok valamikor vendek voltak. Az egyedek eltűntek, de a faj, a géniusz most is él, mint színmagyar nép. A szervezetlen vagy primitív szervezetű nép nem támad fel, mert nem is hal meg, hanem beleolvad más népbe. Ha egy nép, mely fejlett állami életet él, akkor már nemzet és olyan országa, hazája van. Az ily nemzet, ha nagy és erős, a viszonyok kedvező alakulása folytán ismét “feltámadhat”, azaz ismét visszanyerheti országát, amely egyszer elveszett, mint politikai állam. Példa rá Lengyelország. De ha kis nemzeteket ér a feldarabolás vagy meghódítás katasztrófája . . . itt azonban álljunk meg s ne folytassuk politikai bölcselkedésünket. Minek komor dolgokról beszélni a mostani komor időkben. Maradtunk volna a rügyfakasztó természetnél, mely az életet és halált nem politikai szempontok és állami érdekek szerint dirigálja. Rügyfakadáskor ÜR. KUN AHUOlt: Budapesti posta Amerikaiba A Juhász fiúk nagyszerű repülőtámadást elhárító találmánya Elvitathatlan, hogy a magyar repülők óriási sikert értek el a felvidéken. 32 szlovák repülőgépet lőttek le ,a Szobráncot bombázó 8 szlovák gép közül 7-et, anélkül, hogy egy magyar gép is áldozatul esett volna. A mi repülőink valóban kiválóak, a levegő huszárjai. E példátlan sikerben azonban nagy a része két lángeszű fiatal magyar mérnök találmányának. E két ifjú: Juhász Zoltán és István, Juhász Andornak, a Kúria volt elnökének fiai, Hazai Samu báró, nyugalmazott vezérezredes unokaöccsei. E két fiú műhelyt rendezett be, mikor megkapták diplomájukat, olyan kicsit, hogy Juhász Zoltán szerint “ki kell menni belőle, ha besütött a nap.” Apjuk nem támogatta őket, had küzködjenek, akkor lesz belőlük ember. És lett! Feltaláltak egy olyan kis készüléket, amelyik egy másodperc fele ideje alatt automatikusan kiszámítja — beleértve a szél erejét is — az ellenséges repülőgép elleni lövés irányát, maga céloz, maga lövi ki a golyót. Ennek a gépnek volt oroszlánrésze abban, hogy a Szobrág bombázására kiküldött 8 szlovák gép közül 7-et pontosan lelőttek a mieink. A kísérletekhez 30,000 pengő kellett s ezért a magyar kormány megengedte a Juhász fiuknak, hogy elfogadják a svéd hadsereg előjogét. Az első svéd bemutatásnál egyetlen lövés sem sikerült. A svéd tBorfors gyár igazgatója azonban bízott a sikerben, ismét előlegezett 20,000 pengőt. Egy év múlva — 1032-ben — 13 lövést adtak le s mind teljes sikerű volt. Azóta Svédországban és nálunk is hatalmas gyár készíti e készülékeket. Magyar marha, juh, sertés Ez idén is megnyílt Budapesten a nemzetközi tenyészállat vásár. Annyi üröm közt nagy öröm ez. Mert évről-évre gazdagabb és fejlettebb. A külföldi szakembereket ámulatba ejti, hogy milyen csodálatos a magyar állattenyésztés fejlődése. Hogy milyen kultúrfölényben vagyunk keleti, déli és északi szomszédainkkal szemben ebben is, mert tessék elhinni, ez a haladás éppen olyan kultúrfölényt jelent, mint teszem az irodalom, képzőművészet, vagy akár a tudomány fejlődése. Ha összehasonlítjuk, hogy mennyi tejet adtak a békebeli magyar tehenek és mennyit a maiak, mennyi volt a békebeli sertés húsa, mennyi a békebeli juh gyapjúja s mennyi a maié? Ez a különbözet mutatja az óriási fejlődést. A sok kísérlet, nemesítés, keresztezés micsoda értékes új magyar fajokat tenyésztett ki az angol vagy arab lóból, a svájci frizlamli szarvasmarhából, a yorkshirei vagy berkshirei sertésből, a merinói juhból, a long-islandi kacsából, a belga nyúlból, az Orpington-lyúkból ? Nekem, mint falusi származású embernek, két külön örömmel is szolgált e kiállítás. Az egyik, érzelmi: az, hogy évről-évre ismét több és több régi pompás, tülkösszarú, szép magyar szarvasmarha, több és több régi magyar mangalica és régi magyar kendermagos tyúk szerepel a kiállításon. Ezek a jellegzetes magyar állatok, amelyek már kezdtek kiszorulni az idegen származású s friss keresztezésű kevertvérűek miatt. A másik öröm politikai. Az, hogy míg eleinte főként uradalmak állítottak ki, újabban évről-évre több kisgazda és kisgazda-szövetkezet vesz részt a kiállításon, többet haladt a parasztság két évtized alatt, mint azelőtt egy évezred alatt. Nemrégiben a budapesti amerikai követ magyar cselédeket s magyar pulikat vitt haza Amerikába. — Hja kérem — mondotta — Magyarorrszág két legnagyobb értéke: embere és állatja. A magyar ember és magyar puli például: nemük leghűségesebb, legkedvesebb és legtanulékonyabb teremtményei!