Amerikai Magyar Népszava, 1939. április (40. évfolyam, 91-119. szám)

1939-04-01 / 91. szám

AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Világhírű magyarok érkeztek a tengerentúlról Amerika földjére George Pascal, a „Pygmalion” szenzációs sikerének hőse. - Dr. Zádor Jenő, az európai hírű­ magyar muzsikus. - László Lola. - A „Faludys” A new yorki Broadwayn ti­­­­zenhét hét óta tüneményes si­­í­kerrel játszók George Bernard­­ Shaw világsikert aratott “Pyg-­­­mation” című színdarabjának­­ filmváltozatát, melynek produ­­c­­ere a most már nemzetközi­­ hírnevű­ magyar Pascal György.­­ Az amerikai sajtóban az utóbbi­­ időkben különösen sűrűn emle-­­ getett George Pascal csütörtö­kön délben New Yorkba érkez­­­zett a francia hajóstársaság­­ Normandie nevű­ óriáshajóján,­­ hogy Hollywoodon rövidesen­­ megkezdje második Bernard­­ Shaw filmjének, a “Doctor's­­ Dilemma” című képének elké­­­­szítését.­­ “Én vagyok az egyedüli em­-­­­bér, aki az ön filmjét meg tud­­j­­a csinálni. Én vagyok az ön­­ producer­­e, aki önt megérti és­­ aki önt tolmácsolni tudja az emberek millióinak”. — ezekkel , a szavakkal lepte meg az Arad­­ megyei, világosi születésű Pas-­­­cal György Bernard Shaw-t 1936-ban, amikor imponáló vak­merőséggel, koldus szegényen beállított hozzá s ajánlatot tett színdarabjai megfilmesítésére. A kiszámíthatlan Shaw-nak annyira tetszett az ismeretlen filmproducer szokatlan fellépé­se, hogy beleegyezését adta a munkához és az eredmény, a világsikert aratott “Pygmali­on” kép Leslie Howard film­sztárral a főszerepben. Pascal György kedves köz­vetlenséggel és szívélyességgel fogadta az Amerikai Magyar Népszava munkatársát a Nor­mandie hajón előkelő fényűzés­sel berendezett lakosztályában és az amerikai újságírók távo­zása után zamatos magyar nyel­ven mondotta el tüneményes karrierjének érdekes mozzana­tait. A világháborút a 8-as huszá­roknál, mint tiszt szolgálta vé­gig. Leszerelés után először Skandináviában, később Német­országban próbálkozott a filme­zéssel, saját­ bevallása szerint, nem sok sikerrel. Mint rendező és producer 1919-ben jutott elő­ször szóhoz, amikor a budapesti Urániában “Az elhaló népek” című filmjét mutatták be. Ez­után egy csomó jó és rossz film következett Olaszországban : 1924-ben Franciaországban né­ma filmeket csinált. 1927-ben Németországba tette át műkö­désének színterét, de 1928-ban már Angliában készítette el Pola Negrivel a főszerepben ‘Az elveszett lelkek utcája” című képet. Németországba vissza­térve 1930-ban legsikerültebb filmje, a “Viktória és huszár­ja” című kép volt. Harmadszor jár most az Egyesült Államokban. Először 1920-ban látogatóban járt itt, másodszor 1932-ben a Para­mount vállalat meghívására jött ki, azonban rájött arra, hogy olyan ember, akinek angol­­ nyelven még nem volt sikere,­­ nem juthat komoly szóhoz Hol­lywoodon. Megundorodva a filmtől és az emberektől, világ- ‘ csavargásra indult. Járt Kíná­ ‘ ban, Indiában­ — “mi erdélyiek , szeretünk barangolni” — jegy­­­­zi meg Pascal György csak úgy­­ mellékesen. Eredeti szándéka ellenére 1935-ben Pascal visszatért Hol­­­­lywoodra és akkor megbízatást­­ kapott, hogy filmet készítsen­­ az olasz jSzomali földön. A film­­­­ből semmi nem lett, mert az olasz hatóságok nem adták meg az engedélyt. Angliába vissza-­­ térve, a híres Bernard Shaw lá­­­­togatás következett, melynek­­ története George Pascal szédü­ ,­letes karrierjének ismertetése­­ kapcsán bejárta a világsajtót. Pascal György csendes, nyu­godt, magyarnyelvű elbeszélé­sét Miss Greer Garson, a Metro- Goldwyn-Mayer stúdió feltűnő szépségű angol sztárja, kedves türelemmel és állandóan moso­lyogva hallgatta végig. Miss Garson most fejezte be Anglia­iján a “Good-bye Mr. Chips” cí­mű filmjét és a beszélgetésbe csak azzal szólt bele, hogy a magyar nyelvet valami különös élvezettel hallgatja, valósággal muzsika a fülének.Pascal György hirtelen rámutatva a művész­nőre, minden bevezetés nélkül kijelenti: “írja meg, hogy Duse és Asta Nielsen óta a legna­­­­gyobb tehetségnek tartom. Miss Garson lesz a “Doctor’s Dijem­■ ma” című legközelebbi Shaw­■ filmem sztárja”. George Pascal csak néhány napig marad New Yorkban és azután Hollywoodba utazik.­­ A Normandie másik ismert­­nevű magyar utasa, Dr. Zádor Jenő, a magyar zenei kiválósá­■­gok sorába tartozik. Bécsben ■ a zeneelmélet és zeneszerzés ta­­­­nára volt. 1923-ban, 28 éves­­ korában Diana című operáját a ■ magyar királyi Operaház adta­­ elő. Egyik nagyszabású tanul­­­m­ányáért a németországi halléi ■ egyetem filozófiai doktorrá­­ avatta és 1935-ben, a Santa Ce­cilia című nagy oratóriumáért a­­ New York College of Music­­im­- t tette ki diszdoktorátussal.Tizen­­­­két operát irt. A budapesti­­ Operaházban 1937—38-ban ad­­­­ták elő " Azra” című operáját ■ Szép Ernő szövegével, de legna­­­­gyobb sikerét az Amerikában is­­ jól ismert néhai Jacobi Viktor-­­ nak “Sybill” című operettjével­­ aratta, melyet operára írt át . Dr. Zádor Jenő és ebben a for­­­mában az elmúlt év során har­­­mincötször játszották a buda­pesti Operaházban. A kiváló magyar muzsikust 1931-ben , negyvenéves születésnapjára a­­ budapesti Zeneművészeti Főis­­­kola tiszteletbeli tanári címmel­­ tüntette ki. Dr. Zádor Jenőnek , 19 középeurópai Operaház ját­szotta műveit. Tizenhat évig élt Bécsben, ahol a Magyar Szö­vetség művészeti igazgató­j­a volt és más mint rendes beván­dorló, végleges letelepedésre jött az Egyesült Államokba. Dr. Zádor Jenő elmondotta, hogy amerikai működésének el­ső célja a “Columbus” című egyfelvonásos operájának elő­­adatása. Az operához József Ferenc főherceg írt szöveget, a­melyet az Ember Tragédiájá­nak kitűnő német fordítója, Mo­hácsi Jenő dolgozott át. József Ferenc főherceg elhatározta, hogy a Columbus előadására maga is kijön Amerikába.­­ Stockholmban már elfogadták előadásra a Columbus című ma­gyar operát. Ugyancsak a Normandie ha­jón érkezett Rapée Ernőné, a Radio City Music Hall hírneves magyar zeneigazgatójának fe­lesége, aki évenkénti magyaror­szági látogatásáról tért vissza New Yorkba. Ugyanaznap csütörtökön, de a késő esti órákban futott be a new yorki kikötőbe a “Manhat­tan”, United States Line hajó, melynek utasai között feltűnő számban voltak magyarok. Kü­lönös figyelem fordult László Lola budapesti revü sztár felé, aki édesanyja társaságában ér­kezett. A feltűnően szép fiatal magyar művésznő László Ala­dárnak, a Pesti Hírlap volt fő­­munkatársának, kiváló színmű­írónak leánya. László Lola new yorki szereplés után Hollywood­ba készül. A Manhattan hajón érkezett a Ringling Brothers—Barmim and Bailey cirkusz 37 szereplő­je, akik között hét magyar van. A “Faludys” néven hirdetett ugródeszka akrobata csoport hat férfi és egy nő tagból áll, mind­annyian budapestiek. MAGYARORSZÁGRA a modern lengyel kikötőn, GDYNIÁN át a “BATORY” “PILSUDSKI” nevű gyors motorhajókon. Indulás New Yorkból direkt április 9; május 7 és 19; június 6 és 20; július 2 és 13; augusztus 5 és 23; szeptember 6 és 17 Alacsony podgyász-díjak --------------------------­Amerikai polgárnak nem kell magyar vizum. JULIUS A VERHOVAY 1 Q SEGÉLY EGYLET A W TÁRSASUTAZÁSA _____________ Gdyniá­ból direkt, közvetlen a hajó oldala mellől induló special expressvonat fogja vinni a Társas Utazás tagjait Budapestre, ahol ünnepélyes fogadtatásban lesz részük. Vegyen jegyet minél előbb a helyi hajójegy ügynökénél P­OLISH UK, GDYNIA AMERICA LINE NEW YORK, 32 Pearl Street PITTSBURGH, PA., Union Trust Bulldlua CHICAGO, H.L., 135 West Jackson Boulevard HITLERT MÉG AZ UNOKAÖCCSE IS VESZEDELMESNEK TARTJA William Patrick Hitler ír származású anyjával New Yorkba érkezett Williamm Patrick Hitler, 28 éves angol alattvaló, unokaöcs­­cse Adolf Hitlernek, a német vezérkancellárnak, mert Hitler fivérének, Alois-nak egy ír le­ánnyal való első házasságából született gyermeke. Ennek da­cára nagybácsiját “veszedelmes embernek” tartja, akinek ‘ural­ma’ nem fog sokáig tartani. William Hitler most édesany­ja, az egykori Brigid Eliza­beth Dowing kíséret­ében a Nor­mandie gőzösön az Egyesült Államokba érkezett, ahol felol­vasásokat készül tartani és cik­keket akar írni. Nagybácsi és unokaöccs között nem valami barátságos a viszony, mert Hit­ler rendkívül kurtán bánik ro­konaival is alig akar tudni fe­lőlük. Az ifjú Hitler anyja 1910- ben ment férjhez Alois Hitler­­hez, aki akkor Angliában, pincé­­reskedett. Alois Hitler azonban elhagyta feleségét és fiát és visszaköltözött Németországba, ahol válást szerzett, újra meg­nősült s most vendéglője van Berlinben. 1933-ban, két évi munkanélküliség után Berlinbe hívták s állást akartak adni ne­ki. Mint könyvelőt alkalmaz­ták, de oly csekély fizetéssel, hogy az angliai életszínvonal­hoz szokott fiatalember nem tu­dott megélni belőle. 1934-ben, a júniusi véres tisztogatások idején pedig 24 óráig letartóz­­taásba helyezték. Kijelentette, hogy ő is, mint anyja, hithű katolikus és így az apa válását egyáltalán nem is­merik el . Alois Hitler újabb házasságát nem tartják törvé­nyesnek. LONDON, márc. 31. — Az Earl of Clarendon, aki Nagy- Britannia színházi cenzora, be­tiltotta egy új dal éneklését. — Egy április 20-án megnyitó re­vü slágerszáma lett volna a dal, “Even Hitler Had a Mother” (Még egy Hitlernek is volt édes­anyja) címmel. A betiltó ren­delet indokolása, hogy egy más állam fejét nem szabad nevetsé­gessé tenni. Amerikai nőt vett feleségül a maharadzsa INDORE, India, márc. 31. — Amerikai feleséget szerzett magának India egyik legrégibb dinasztiájának feje, Indore ma­haradzsája. Ezt a tényt hivata­losan is kihirdették országában és a maharadzsa kiáltványa úgy szól, hogy az uralkodó “szíve legmélyéből szereti” most vá­lasztott életpárját. Indore maharadzsája 30 éves s apja szintén amerikai leányt vett feleségül, de csak miután 1926-ban, fia javára, lemondott a trónról. A mostani uralkodó Európában tartotta esküvőjét Miss Margaret Lawler, califor­­niai leánnyal, míg apja, a volt uralkodó 1928-ban Nancy Ann Miller-t vette feleségül a Wa­shington államban levő Seattle városból. Miss Lawler még Californiá­­ban ismerkedett meg a maha­radzsával, amikor az amerikai körútján volt s ettől fogva ál­landóan elkísérte az uralkodót utazásain. Örökre elaludt egy 78 éves magyar asszony Tragikus körülmények között halt meg 208 Delancey streeti otthonában a 78 éves Kovács Erzsébet. Az előrehaladt kori magyar asszonyt heves fejfájá­sok gyötörték és hogy megsza­baduljon szenvedésétől, túlságo­san nagy adag aszpirint vett be. A törékeny szervezet nem bírta ki ezt a megpróbáltatást és Kovács Erzsébet 78 éves ko­rában olyan mélyen aludt el, hogy nem kelt fel többé soha. felhívás mindenki FIGYELMÉBE! A Földes iroda az idén meg fogja ismételni tavalyi sikeres társasutazását a világ leggyorsabb hajóján QUEEN MARY Indul New Yorkból junius 21-én VEZETI FÖLDES I. ÜGYNÖK Jelentkezzék minél előbb. Kitűnő ellátás, ud­varias kiszolgálás és változatos szórakozás útközben. J. FÖLDES hajójegy és pénzküldő iroda 1523 FIRST AVENUE, NEW YORK, N. Y. (a 79-ik és 80-ik utcák között) Telephone: Butterfield 8-4585 vagy 4985 Cunard White Star ­ VESE és HÓLYAG bajait gyógyítsa a Wisztreich vese-pirulákkal­ ­ A vesebaj egyike azon betegségek­nek, amelyek nyomába sok másfajta betegség léphet, ha kellő időben nem gyógyítjuk. Ha vizelési zavarai van­­­­nak, ha fáj a dereka, ha éjszakai­­ nyugalmát gyakori ingerek zavarján­­ meg, ha fájnak az ízületei, rendelje­­ meg azonnal a valódi WISZTREICH­­- FÉLE VESE-PIRULÁKAT, amelyek­­ mindezen panaszokat rövid idő alatt megszüntetik. Egy üveg Wisztreich-féle Vese­­! Pirula ára (2 hétre elég) $1.50. Ren­delje meg a feltalálónál: Wisztreich Edward, Magyar Gyógyszertára, 1601 Second Avenue, New York, N. Y. ’ (Corner 83rd Street.) .............. *** szó. A REJTELMES kozmikus su­­­­garakat fogják felhasználni­­ arra, hogy a megnyitás ünne­­pélyén szemvakító fényességbe­n burkolják a világkiállítás terü­­­­letét és húsz mértföldnyire el­hallatszó harangjelzéseket is a Kozmoszból érkező sugarakkal fogják leadni. A végtelenből 1. érkeznek ezek a sugarak és a háromszög alakú nagy kúpban : 24 lámpa nyeri tőlük vakító fél í­nyét. Olyan fényesség lesz ez,­­ mintha egy millió darab 100­­ wattos izzólámpa gyuladna ki, s az ember által eddig még nem­­ hallott hangok a gömbépületből SZELVÉNY VÁGJA KI!____________________GYŰJTSE ÖSSZE1­3 Az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA által ajánlott és az ön­vezeték ________________ nevének betűjével vésett­­ ■ 26 darabból álló garantált ezüstözött evőeszköz készlet megvételéhez. Ára $2.25. Postaköltség külön 20 cent. A rendelő űrlap a jövő heti magazine szelvényen lesz, a szép­irodalmi melléklet 2-ik oldalán. Ha a hat­ számozott szelvény már együtt van, küldje be a rendelő-szelvénnyel és a pénzzel együtt az “Amerikai Magyar Népszava” kiadóhivatalába. ___31 NEKTAR GYOMOR, MÁJ, VESE- rendellenes működésénél a legjobb orvosság. Kérje megszokott gyógyszertárát van vagy Írjon: NEKTAR Laboratories, P. O. Box 066, Trenton, N. J. Egy­­­veg ára $1.— A Times Square körzetében lévő kisebb szállodákban igen sok színész lakik, ez az állandó otthonuk. A World’s Fair azon­ban alighanem hajléktalanságot jelent a számukra, mert a szál­lodatulajdonosok alaposan fel akarják emelni a lakbéreket és ezt az emelt lakbért a színészek nem lesznek képesek megfizetni. Az Adtoors Equity Associa­tion La Guardies polgármester­hez és a Hotel Association of New York vezetőségéhez for­dult segítségért és védelmet kérnek a nagyszámban várható kilakoltatásokkal szemben. Emelik a házbért Paul Durzell, az Equity ügy-­­ vezető titkára mondotta, hogy­­ értesülései szerint a Fair tarta­ ’­mára a heti bérfizetés megszű­­­­nik, a szobákat csak napibérlet alapján adják ki és az átlagos szobaárak naponta 5 és 10 dol­­ár között váltakoznak. Az Equity és fiókja a Chorus , Equity tagjait ez az intézkedés teményen sújtja, mert teljesen képtelenek lesznek a napibérlet­re alapított szállodai lakbéreket fizetni. De különösen sújtja őket ez az eljárás most, mikor a színészek és kóristák részére a holt idény következik be. A Hotel Association nyilatkozata James A. McCarthy, a Hotel Association ügyvezető titkára elismerte, hogy a lakbéreket emelni fogják, az állandó lakók is többet fognak fizetni, mint eddig. A szállodák átutazók részére épültek, nem állandó la­kók részére és bár a depresszió alatt nagy engedményeket tet­tek az állandó lakók érdekében, a megjavult gazdasági viszo­nyok szinte megkövetelik, hogy a szállodai üzlet is visszanyerje azt, amit a rossz időkben a vál­lalkozók] elvesztettek. Megdrá­gult a munkaerő, több pénzbe, kerül a modern és megfelelő ügyvezetés. “Vannak olcsó lakások a vá­ros többi részeiben is, nem fel­tétlenül szükséges, hogy a szí­nészek a városnak ezen részé­ben lakjanak” — mondotta Mc­Carthy. Azok a szállodák, amelyek nem tagjai a Szállodai Szövet­ségnek, már régebben is azt az elvet követték, hogy nem látták szívesen az állandó lakókat, kü­lönösen nem a nyári idény alatt, mikor az átmeneti utasok szá­ma em­elkedett. PRÁGÁBAN LEFOGLALTUK A ZSIDÓK BANKSZÁMLÁI! PRÁGA, márc. 31. — A pénz-­­­ü­gyminiszter tegnap elrendelte, hogy a zsidók páncélszekrény­­ letétei és bankbetétei lefogla­­­­landók. A páncélszekrények­­ csakis kormányhatósági meg­­­­bízott jelenlétében nyithatók­­ fel. A bankok utasítást kap­tak, hogy a zsidó betevőkről új­­ névlistát készitenek. MEZÍTELEN táncosok ide vagy­­ oda, mégis csak a TUDO-­­ MÁNY lesz a legérdekesebb lát- t­ványossága a New Yorki Világ- 1 kiállításnak s meg lehet állapi­­­ tani, hogy világszerte a legna­­­­gyobb érdeklődést az fogja kele­n­teni, hogy ezen a téren mi újat fog bemutatni a Világkiállítás. Teljes tudatában van ennek a kiállítás vezetősége is, élén Gro­ver A. Whalen elnökigazgató­val, aki rendkívül érdekes ter­veket hozott nyilvánosságra, hogyan igyekszik megvilágítani a modern tudomány szerepét az egyénre, a családra, a közműve­lődésre és a társadalmi életre az április 30-án megnyíló csoda­lát­vány­osság. A tudományos bemutatásokat rendező szakbizottságnak Dr. Albert Einstein, a relativitás elméletének világhírű felfedező­je az elnöke s Dr. Gerald Wendt az igazgatója és minden igye­kezetük oda összpontosul, hogy a tudomány haladásának és a holnap tudományának bemuta­tása ne csak drámai érdekességei és lélekzetelállítóan izgalmas le­gyen, hanem egyúttal érthetővé váljon a nagyközönség számá­ra is. ‘‘Science and Education” cím­mel a Világkiállítás hét főcso­■ portjának egyikét fogják lefog­lalni a tudományos bemutatások­­ és ezek a Tudomány és Nevelés­­ Palotája körül csoportosulnak.­­ Itt lesz majd az Ember Csarno­■ ka, amiben az emberre vonat­­­­kozó összes egészségügyi és bio­­­lógiai tudásanyagot csoporto­­­­sítják. A Tudomány Titkai ! címmel olyan rejtelmekbe igyekszik majd bevezetni a lá­togatókat a Világkiállítás, a­mikről a laikus publikum még alig hallhatott. Nem tanítani­­ akarnak ugyan a bemutatások,­­ mégis azzal az érzéssel fog tá­­­­vozni mindenki, hogy egy isme­­­­retlen nagyszerű világ­ tárult­­ fel előtte, mely eddig csak tud­ó­­­­sok által volt megközelíthető. A repülés tudományától kezd­­­­ve, a magasságok és mélységek ■ kutatásainak eredményei kerül­­­­nek bemutatásra. De talán a ■ látogatót legjobban az Atomok­­ Világa fogja legjobban érdekel­­­ni, ahol az elemek titkainak, a­­ sugárzás, atombontás, anyag­- átalakítás legújabb eredményei­­?- nek drámai látványaiban gyö­­­­nyörködhet a szem. Felejthe­tetlen lesz mindenki számára a­­ Mikroszkópok és Távcsövek­­ Csodái­ nak bemutatása és most­­ először láthatja majd mindenki,­­ mi rejlik az anyagok, moleku­- lák legmélyén, az elektronok, protonok birodalmában. A Tu­­­dás Haladása sorozatban pedig­­ a tudományok fejlődésének pa­­­­norámája fog elvonulni szeme­lü­­nk előtt a régi egyiptomiak tu­­­dásvilágától a relativitás leg­­i. maibb titkaiig. * ömlenek. Einstein tanáron kí­vül, a new yorki Hayden Plane­tarium,­ a philadelphiai Frank­lin Institute, az Egyesült Álla­mok legrégibb tudományos tes­tülete, Dr. W. F. G. Swann, a Bartoll Research Foundation igazgatója és W. H. Barton ta­nár rendezik ezeket a rendkívü­li attrakciókat. A megnyitást követő pillanatokban pedig a világkiállításnak egyszerre két pontján, díszekből, lángokból, vi­zekből és hangokból összeállí­tott tűzi és vízijáték gyullad ki. Az egyik a Nemzetek Lagúnája taván, a másik pedig a szórako­zási rész Szökőkút taván. A vi­lágkiállításnak ez az első kivi­lágítása felülmúlhatatlan pom­pájú szín és fényorgia lesz. A ROOSEVELT elnök a hivatalos megnyitó beszédet a Szövet­ségi Palota előtt elterülő­ Béke­téren fogja elmondani. Ugyan­ekkor pedig New York kikötői­ben az Egyesült Államok teljes hadiflottája, 150 óriási hadiha­jóval és 50,000 főnyi tengerész­szel fogja jelezni, hogy a New Yorki Világkiállítás voltakép­pen az Egyesült Államok nagy­ságának és hatalmának sereg­szemléje lesz. Este 9 órakor, a sötétség beálltával, kezdődik a kozmikus fények felhasználásá­val rendezett kivilágítás és en­nek megnyitó beszédét Einstein tanár tartja, akinek hangját az egész világba szétviszi a rádió. A kozmikus sugarakról fog be­szélni. Ezeket a sugarakat egy külön felvevő készülék gyűjti össze s mihelyt a sugarak érez­tetik hatásukat, elektromos za­var keletkezik. Ez ad impul­zust a roppant fényerdő kigyul­ladására s mivel a sugár halk pattanása zajt is okoz, ezt a zajt nagyítják fel mértföldekre elható harangjelzésekké ... Vol­taképpen tehát a “Szférák fé­nye és zenéje” válik láthatóvá és hallhatóvá az ünnepségen. Közben pedig az egész világ­kiállítás területén, a látogatók fültanúi lesznek a Trylon-Peri­­sphere-ben és a Hayden csil­lagvizsgálóban állomásozó fi­gyelő tudósok beszélgetésének, akik kicserélik egymással ész­revételeiket. Minden egyes lám­pa több mint 7,000 fok Celsius forróságot áraszt, tehát tüze­sebb lesz, mint a Nap felszíne. Az egész világkiállítást bevilá­gítják ezek a lámpák. Az első fellobbanás még csak 18,000 száz wattos izzó lámpa fényével lel meg, de a tizedik 1,000,000 száz wattos izzólámpa fényének lesz egyenlő, tehát az egész világkiállításon olyan erős lesz a fény, mint forró nyári szepén déli 12 órakor. Messze el fog látszani a fényesség, még New­­arkon is látni fogják. A hangot ugyan csak egyetlen zongora­­húr kozmikus sugárral való­­ megpendítése hozza, de ezt oly­­ mértékben nagyítják fel, mint­­■ ha egy tíz méter széles óriási­­ harang megkongatásától szár­­­mazna. Eddig a pillanatig a Világki­­i­állítás rendes lámpái sötétség-­­­ben maradnak. Mind a tíz ütés­­ egy-egy területrész lámpáinak­­ és kivilágításának felgyújtásá­­­­ra szolgál és a tizedik jelnél ra­­­gyogó fényben úszik minden , épület... Még a falak is világ­­­gosságot árasztanak és a színek , tündéri csoda játéka soha el nem­­ felejthető panorámaként fog a­­ látogatók szeme elé tárulni.­ ­ SZÍNÉSZEKET súlyosan ÉRINTI A SZÁLLODÁK BÉR­ÖSSZEGÉNEK EMELKEDÉSE RÖPTÉBEN -------A--------WORLDS I FAIR NEW YORKI világkiállítás körül «MN­ ———­————————m­ I — » — 18 9 9 A­z Amerikai Magyar N­ép­szava is jubilál. Fennállásának negyvenedik évfordulójára s az 1939. évi New Yorki Vik­igki­­állítás emléké­re Rendkívüli Jubileumi Szá­mot adunk ki június h­ó 18-án 19­3 9 .

Next