Amerikai Magyar Népszava, 1939. november (40. évfolyam, 305-334. szám)

1939-11-06 / 310. szám

e­ t­i újság az Óhazában A magyar állam élete számokban Az a tizenhárom vaskos kötet, amelyeket Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter “költségvetési füzetek” címen ötszáz pél­dányban szétúosztatott a képviselőházban, a bonyolult államháztartás legrejtettebb út­vesztőit is feltárják. Kiderül, hogy a magyar állam, mint valami óriási méretű nemzeti vállalkozás, milyen sokfajta üzletággal fog­lalkozik. Természetesen altruisztikus vállal­kozások összesége ez — már alkotmányos alapelvénél fogva is, bár el kell ismernünk, hogy van egy-két olyan üzletág, ami tekinté­lyes összegeket hoz rendes jövedelmezőség formájában. Nem érdektelen, hogy azok, akik az ország életét igazgatják, milyen honoráriumot kap­nak. A törvényhozók közül a felsőházi tagok, azok közül is csak a törvényhatóságok, szer­vezetek és intézmények közül választott fel­sőházi tagok költség­megtérítést kapnak, még­pedig másfél évre együttvéve 187,500 pengőt. Ezzel szemben a képviselők tiszteletdíj és lakáspénz címén másfél évre 3,957,750 pen­gőt vesznek fel. A felsőház és a képviselőház elnöke fejenként pontosan 33,027 pengő tisz­teletdíjat kap. A miniszterelnöknek van a legmagasabb fizetése. Évente 49,356 pengő fizetés illeti meg. A miniszterek általában évi 41 ezer pengő fizetésben részesülnek. Ki­vétel a felvidéki tárcanélküli miniszter, aki­nek fizetése lakáspénzzel, családi pótlékkal és egyéb pótlékkal együtt évi 21,304 pengő. Abból a költségvetési tételből, hogy a tárca­nélküli minisztérium másfélévi előirányzata évi 215,000 pengő, arra lehet következtetni, hogy a minisztériumra egyelőre még felada­tok várnak. A nemzeti önállósítási alap javadalmazá­sára 3.600.000 pengőt irányoztak elő, mert nemcsak az ifjúság önálló elhelyezkedését akarják nagyobb mértékben elősegíteni, ha­nem gondoskodni kellett a kölcsönben része­sültek szakértőkkel való ellenőrzésének költ­ségéről is. Új követségek A külügyminisztériumi tételek emelkedé­sét a külszolgálat megnövekedésével indokol­ják. Tokióban és Lisszabonban új követsége­ket állítottunk fel, a rio de janeiroi és mad­ridi követségek élére pedig követeket küld­tünk ki. — Közismert — mondja az indokolás — hogy a moszkvai m. kir. követség működé­sét ez év februárjában felfüggesztettük. “A két ország közötti kapcsolatok ápolása céljá­ból szükségessé vált, hogy a követség újból teljes létszámmal működésbe helyeztessék.” A belügyminisztérium költségvetéséből megtudjuk, hogy a visszacsatolt területeken hét új főispáni állást kellett rendszeresíteni. Ugyanitt derül ki, hogy Kárpátalja kor­mányzói biztosa majdnem miniszteri fizetést kap, évi 40,224 pengőt. Országgyűlési képviselőválasztási költsé­gek címén 1939—40-re 100,000 pengőt irá­nyoz elő a belügyminiszter, mondván, hogy ebből kell fedezni a választó­jogosultak név­jegyzékének kiigazítását és az időközi vá­lasztások költségeit. A belügyminisztérium költségei között a szociális tételek általában örvendetes emelkedést mutatnak. Nagy jövedelmi tételek A pénzügyminisztérium kimutatásából fo­gyasztási adóbevételek közül ide jegyezzük, hogy a söradóból hat és félmillió, a cukoradó­ból 97 millió pengő folyik be. Ásványolajok­ból 42 millió, gyújtószerekből öt és negyed­­millió, szivarkahüvely- és szivarka papíradó­­ból 10 és félmillió, villanylámpák, elektron­csövek adóiból csaknem négy millió jövede­lemre számít a kincstár. Új jövedelme a pénzügyminisztériumnak a szesz egyedáruság, amelyből 92 millió be­vételre számít s tekintve, hogy 54 millió pen­gő kiadás áll ezzel szemben, a hasznot elég tekintélyesnek lehet minősíteni. A dohány­­jövedék bevétele 222 millió pengő. Sóból több mint 46 millió pengőt keres az állam. Új repülőtér A kereskedelmi miniszter beszámolójából mint érdekességet kiemeljük, hogy a nem­zetközi szabad kikötőnél évről-évre emelke­dik a forgalom. A körforgalmi repülés nagy­mértékű megnövekedése következtében szükségessé vált az új repülőtér megépítése. Erre a célra a Vecsés melletti Ferihegy pusz­tát szemelték ki. Az új repülőtér előmunká­latai már meg is indultak. A kultusztárca adatai között szembe ötlik, hogy a színészet átszervezésével kapcsolatos költségekre 280.000 pengőt irányoztak elő Ebből 16 vidéki színtársulatot szerveztek újonnan, elláttak alapfelszereléssel, ebben van a szükséghez mért további támogatás is. Az adatokat az állami üzemek költségve­téséből vesszük, amikor beszámolunk abból, hogy az állam másfél évre számítva, postai bevételekből 99,200.000 pengő jövedelemre számít. A távirat bevételek külön 7,960.000 pengőt jelentenek, nem is szólva arról, hogy a költségvetési előirányzat szerint 18 hónap alatt 72,900.000 pengőt fogunk el­telefonálni. Rádió hírmondó bevételekből csaknem 11 millió, postatakarékpénztári költségmegté­­rítésből csaknem három millió pengő jövede­­lemre számít az állam. Csak néhány estet ragadtunk ki a külön­böző minisztériumok költségvetési előirány­zatából. Ezekben az érdekes adatokban és sokszor kétségkívül fantasztikus nagy mé­retűeknek tűnő számoszlopokban a magyar állam fejlődő és boldogabb jövendővel ke­csegtető élete bontakozik ki szemeink előtt. KÓRÓDY BÉLA rá­rs közölte, hogy szintén fel akarja szerelni az összes közsé­gi bírákat hivataluk jelvényé­vel, a magyaros motívumokkal ékes, Szent Koronával díszített bírói pálcával. Veszprém a pál­cák árának megfelelése esetén egyszerre megrendeli az egész mennyiséget. S a példát több más megye is követni fogja. Borsod vármegye egyébként közel 200 bírói pálcát készíttet Mészáros Sándorral. A műút nyomvonala innen to­vább halad és most már végleg északnak fordulva, a dédesi két várhegy merész sziklakupolája alatt bársonyos füvü réten, csa­csogó kis csermely mellett befut Mályinka községbe, ahol aztán egyesül a Dédesre vezető kőva­­súttal. A falun túl kiér az erdő­ségből is szántóföldek között lad tovább. Ez az új gépkocsi it, amely a Bükk hegység eddig csak gyalo­gosan megközelíthető, legszebb részein visz keresztül. Magyar­­ország leghosszabb ilyen útja lesz s nagy szerencséje Miskolc­­nak, hogy a város közelében lé­tesül, mivel a várható vendég­forgalmi fellendülés hullámai elsősorban ezt a várost fogják érinteni. Magyarország hegyvi­dékein ilyen hosszú autóút nem vezet át, sem a mecseki, sem a mátrai sem a pilisi autó­utak hossza nem éri el a bükki út mű­ út hosszát, abban pedig sokszo­rosan vezet ez az út, hogy az or­szág legszebb, legbájosabb, leg­vadabb természeti szépségein vezet keresztül s tárja fel ezeket az autósok előtt. Ú­j lehetőségek előtt a Bükk A Bükk hegység szépségei mindenki által hozzáférhetőkké válnak ezzel az új úttal, olyan hegyvilági és erdei titkok, ame­lyeket eddig féltékenyen őriz­tek a vén, hallgatag őserdők s a fenyegető, csipkeszélű szikla monstrumok. Ezeket most majd innen meg lehet közelíteni, ké­nyelmesen, gyorsan és rövid idő alatt. A Bükk hegység nép­szerűsége ezzel ország-világ előtt elmélyül, a hegyvidék sze­gény népe pedig belekerül a kul­túra vérkeringésébe s anyagilag is megerősödik. Az új autóút munkálatai sok száz szegény embernek adnak évekig biztos kenyeret és kere­setet. Az útépítés ugyanis két­­- három évig tart el, amely idő alatt száz és száz hegyi lakos ta­lál alkalmazást a nagyszabású munkálatoknál. Az út elkészülve a tervek szerint 1940—41-re várható, tekintettel a temérdek nehéz technikai feladatra, mint például völgy áthidalások, szikla áttörések, robbantások, töltés­emelések, hegyoldal biztosítások stb. Az emberi akarat azonban mindezeken diadalmasan erőt vesz és az új autóút nemsokára ott fog fehéren kígyózni az ősi rengeteg smaragzöld lombozata alatt, hogy elvezesse a szemlé­lődni kívánó utast a hegyvilág eddig érintetlen, vad, ritka és festői szépségei közé. PÉCZ­Y H. REZSŐ csZt'c Oce&rv #1 A f R I C Ac f?( PHILIPPINE ) MIDWAY IS «»GUAM sj ^ 1/CiSa Tb- A szovjet minden irányba kinyújtja a csapjait Mialatt a finn férfiak katonai szol­gálatot teljesítenek, a nők utcai köz­munkákat vállalnak. EZERMESTER- FALU, AHOL bírói pálcák készülnek A Bükk­alján, a regényes sziklafalakkal, vad szakadékok­kal bővelkedő híres Hórvölgy szájánál csomóba bújt, piros tetejű háztömeg színesedik ki az ősz tarka panorámájából. Cserépfaluban járunk, a ked­ves, dolgos bükkaljai község­ben, a fafaragók és népművé­szeti tárgyak szülőhelyén, ahol a magyar fajta ősi és komoly tehetségének minden más falu­nál több és szebb bizonyítékait találjuk. Talán úgy is mondhat­nék, hogy az ezermesterek ha­zájában járunk, mert ezzel iga­zában megközelítenék a valósá­got. Madarász ,Sándor ácsmester portáját keressük fel, azért a faragó művészét, aki a falubeli ezermesterek közül is kiválik nemes művészettel alkotott munkáival. Madarász Sándor készíti azokat a szép kivitelű, mutatós pálcákat, amelyeket vitéz Borbély-Maczky Emil bor­sodi főispán ad ajándékul vár­megyéje minden községi burájá­nak hatalmi jelvény gyanánt. A derék fiatal ácsmester csi­nos, tiszta lakásán mindenféle fafaragásos holmi hever szana­szét. Csupa szép, tetszetős, ér­dekes tárgy. A családi örökség — bár hat éves korom óta farok-faragok­­— mondja a so­vány, alacsony, szőke mester és a hangja halk és szerény, mint az olyané, aki nem szívesen be­szél legbelsőbb ügyeiről. — Elemista koromban a tanító úr néha egy tucat bicskát is elsze­dett tőlem egyszerre, annyi fa­ragó szerszám volt nálam állan­dóan. Ez a faragási hajlam kü­lönben családi örökség nálunk, nagyapám, apám, nagybátyám és családunk más férfitagjai is mindig faragtak a saját terve­zéseik szerint. Kezdetben csak közönséges bicskával dolgoz­tam, aztán megismertettek­ a fafaragás legmodernebb szer­számaival, amikkel rendkívül könnyű a művészi faragás és azóta sokkal egyszerűbb a mun­ka, a biztosabb és finomabb esz­közökkel. Ezután megmutatja az éppen most készülő legújabb bírói pál­cát, amely a rendeltetésének már átadott sok bírói pálca pon­tos mása. — A­pácák Bihary Végh Jó­zsef cserépfalusi jegyző úr ter­vei szerint készülnek — mond­ja. — Ő rajzolta meg a bírói pálcák alakját, a rájuk kerülő motívumok mintáit. A pálca kö­zel két méter hosszú. A botfej a négy sarkú vánkoson nyögve Szent Koronát ábrázolja. A pál­cák eredei jávorfából készül­nek, amelyeket bordópirosra pá­coltatok és fényeztetek a fara­gási munka elvégzése után. Országos hivatali jelvény Érdeklődésünkre elmondja Madarász Sándor, hogy a főis­pán elgondolásának nagy vissz­hangja támadt az egész ország­ban, amit onnan tud, hogy már számos érdeklődés történt a bí­rói pálcák iránt. Legutóbb pe­dig már egy törvényhatóság, Veszprém vármegye egyenesen hivatalos értesítést küldött hoz­A Bükk hegység, a magyar Semmering álomba illő szépsé­gei nemsokára minden titkukat, minden rejtett szépségüket ki fogják zárni azoknak, akik áhita­­tos csodálkozással és nagy-nagy örömmel szemlélik a természet ritka szépségeit. A vendégfor­galmi szempontok mindent le­nyűgöző parancsából közelebb hozzák a városi emberek számá­ra mindazokat a szépségeket, amelyek a Bükk érintetlen bel­sejében, az ősrengetegek mesz­­szeségében rejtőznek s eddig csak a gyalogosan vándorolt tu­risták számára voltak elérhetők és láthatók. Ezeket a hegyi lát­ványosságokat nemsokára ké­nyelmes, rövid gépkocsi utazás­sal is el lehet majd érni és végig utazni anélkül, hogy a szemlélő a legkevesebbet is fárasztaná magát. A magyar Semmering rejtett szépségeihez egy új, remek mü­­ut fog elvezetni, amely Lillafü­red és Mályinka között máris se­rényen épül. Ez az új müút, mely az Eger-miskolci autóút révén belekapcsolódik majd a világforgalom útjaiba, a Bükk­­hegység legszebb részein vág át, miközben a bájos és vad táj­szépségeknek elfogyhatatlan so­rozatát ismerteti meg az utas­sal. A készülőben levő nagyszerű új után érdemes, de tanulságos is végighaladni, amikor valaki toronyirányban vág neki — ár­­kon-bokron keresztül — valami vad, járhatatlan, kultúrálatlan tájnak. Az óriások útja Az új műúthoz a Lillafüredi Erdei Vasutak garadnai végál­lomásáig a kisvasút pályateste mellett futó felsőhámori szekér­­utat használták fel, amelyet a múlt évben alaposan kiszélesí­tettek és tartós, sima kőpályá­val alapoztak meg. Az állomási épületül szolgáló erdőőri lakon túl azonban az új müut letér a szekér útról és balra halad to­vább, átvág a Garodna patakon és egyenletes kapaszkodóval ha­lad a Jávorhegy oldalában. 20— 30 méternyire felhág a szekérút fölé. Gigászi munka árán készült itt a remek müut: tonnányi kő­tömböket, háznyi fekete szikla­­csoportozatokat kellett átvágni, szétrobbantani vagy lerögzíteni a patak partjára, ahol minde­nütt szekérderéknyi kőhalmaz­­— apró törmelékek és kisebb­­nagyobb sziklatuskók, kilomé­ternyi távolságokig vegyesen — borítja a mély utat s a patak keskeny medrét. Óriás fákat döntöttek le szá­zával, bokrok légióit tépték ki, földtömegeket mozdítottak el a helyükről az út egyenes vonalá­nak megtartása céljából. Olyan az egész hegyoldal a végállomástól az ómassai temtő­­ig, mint az óriások félelmetes útja, amelyen mintha gigászi élő­lények dühös haraggal szá­guldottak volna végig, miközben szerte haj­igál­tak, eltapostak, ki­szaggattak, lelökdöstek, szét­­rágtak maguk előtt minden aka­dályt . . . Mint az őserdőben Ómassa csomóba bújt házai felett már jó magasan halad az út, amely innen kezdve a Va­dászvölgy árnyas, pázsitos hasa­­dékának déli oldalán halad to­vább, majd északra kanyarodik és áthatol a Borovnyák remek szálerdőin s a Szárazvölgyet ke­resztezi. Innen hatalmas szer­pentinekkel feljut a Nyárjuhegy oldalára s keletnek tart a leg­szebb, legősibb, legimpozánsabb rengetegben. Dómos boltozatu, hallgatag, mély árnyu őserdőben halad itt az autóút széles vágása és a har­minc méteres bükk szálfák, mint komor óriások, eleven fal­ként, sötéten állnak mellette kétoldalt. Az ég selyem kékje csak vékony csíkban villan itt elő, mindenütt komor erdők zor­don fala áll s méláztat el tökéle­tes szépségével és madárdalos hangulatával. A müut innen északnak fordul s most már lejteni kezd. Merész szerpentinek következnek, ame­lyek átsegítik az utat a Csikor­gó alatti ritkás erdőségen s a Szalajkarét lankáján. Innen Ör­vénykő és a Cakókő meredek ol­dalára siklik át a müút és nagy ívvel kerüli meg a Szálasfő szé­les hátú, erdős, sziklás, meredek oldalát. Magyarország legszebb körképe Csodálatosan szép, hallgatag, illatos erdőkben halad itt az autóút, helyesebben még csak a nyomvonala, mert az építkezés még nem jutott el idáig: ezidő­­szerint még csupán a Nyárja­­hegyen folyik a munka, amely az út szélességének elkészítésé­ből és az alapozás kijelöléséből áll. Egy-egy kanyarulat éléről álomba illő szépségű kilátás gyönyörködteti el a szemlélőt. Merész csúcsok, mélybe szakadó völgyek, poétikus varázsú pá­zsitos tisztások, döbbenetes íve­­lésű­, égbe nyúló szikla óriások váltakoznak itt kifogyhatatlan, örök változatban, felettük pedig a Bükk-hegység uralkodó csú­­csainak tökéletes körképe, mely mindörökre bevésődik a szemlé­lődő lelkébe. A magyar Semme­­ringnek ezt a bájos körképét bi­zonyára ezer és ezer autó utas fogja meghatott lélekkel szem­lélni s elmerengeni azon a tájon, amely Magyarországon egészen egyedül álló és páratlan szépsé­gű. ______­ _ ÁTVÁGOTT SZIKLAHEGYEKEN, ERDŐKÖN KERESZTÜL ÉPÜL A BÜKKBEN AZ “ÓRIÁSOK ÚTJA” Musolini elmozdította Alberto Pariani tábornokot, az olasz hadsereg vezérkari főnökét (baloldalt) és Achille Sta­­race-t, a fascista párt főtitkárát. Mind a ketten a na­­zikkal szimpatizálták. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Hosszú időre fedezve van Magyarország sószükséglete Az aknaszlatinai sóbánya je­lenleg naponta átlag 50 vágón sót küld az ország különböző ré­szeibe, ami a folyó szükséglet­nek közel egy és félszerese. A bánya ezt a sómennyiséget játszva tudja előállítani, mivel a termelést szinte korlátlanul lehet növelni. Az ország belse­jében egyébként nagy sókészle­tek vannak fölhalmozva, ame­lyek az ország sószükségletét hosszú időre fedezik. HIRDESSEN AZ AMERIKAI magyar népszavában RADIO Magyarországi rövid­hullámú rádió-műsor HAT hivó jeles adó­állomás __t.125 ke., 82.88 n. hétfő, november 6-án, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG Hirek magyar és angol nyelven. “Háry János szvit.” Kodály Zoltán szerzeménye. (Szimfonikus Zenekar.) Hirek szlovák és magyar-orosz nyelven. “Rákóczi emléke”—induló. Linka Kamilló szerzeménye. Előadja az 1. h. gy. e. zenekara. Hirek esperanto nyelven. Szózat. Rákóczi induló. KEHI­, NOVEMBER 7-ÉN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG “Első magyar körtánc.” Rózsavöl­gyi Márk szerzeménye. Előadja­­a Rádió Szalonzenekara. Hirek magyar nyelven. “Októbernek elsején be kell ruk­kolni.” Willant Rezső előadása. A da­lokat énekli a MÁV dalkara. Hirek angol nyelven. “Magyar katonanóták az 1914/18. évből. Szőllőssy Ferenc szerzeménye. Előadja a Rendőrzenekar. Hirek szlovák és magyar-orosz nyelven. Magyar Hiszekegy, Rákóczi induló. A Chesterfield cigaretta vállalat előzékenységéből minden szerdán es­te 8 óra 80 perctől a WABC rádióál­lomás Paul Whitman zenekaránál hangversenyét közvetíti a Columbia Broadcasting System országos hálóza­tán és minden hétfőn, kedden, szer­­dán, csütörtökön és pénteken este 4 órától a WEAF rádióállomás Frad faring zenekarának hangversenyét közvetíti a National Broadcasting Company országos “vörös” hálózatán Hétfőn, november 6-án este tíz óra­kor a WEAF állomáson, szemléltető leírás Budapest szépségeiről, magyar zenekísérettel. A zenekart Paszter­nák József, az ismert magyar kar­mester vezényli.

Next