Amerikai Magyar Népszava, 1940. május (41. évfolyam, 122-152. szám)
1940-05-04 / 125. szám
4 AmerikaiNépszava Founded by GÉZA X>. BBRKó, alapitotta 1899-ben ^Entered as Second Class Matter Post Office, New York Published Daily including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, Inc. Main Office 380 Second Ave., corner 22nd Street New York, N. Y. Telephone: GEamercy 5-6780, 6781, 6782 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Az Egyesült Államokban, Canadában, Mexicoban, Dél-Amerikkban és Cuba-ban: egész évre $6.—, fél évre $3.—. Külföldre s New Yorkban: egész évre $9.—, fél évre $4.50. SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Canada, Mexico, So. America, Cuba, one year $6.—, 6 months $3.— Daily only. Foreign Countries and New York City one year $9.—, 6 months $4.50. Daily only. BRANCn OFFICES — FIÓK IRODÁK Astoria, L. I., N. Y.—31.11—30th Avenue. Bethlehem, Pa.—843 East Fourth Street. Bridgeport, Conn.—578 Bostwick Avenue. Buffalo, N. Y.—432 Dearborn Street. Chicago, 111.—9229 Cottage Grove Avenue. Detroit, Mich.—7932 West Jefferson Avenue. Newark. N. ,T.—17 William St., Maplewood Verth Amboy, N. J.—307 Maple Street. ,’assaie, N. J.—157 Jefferson Street. Philadelphia, Pa.—312 N. Marshall Street. Pittsburgh, Ta.—312 Johnston Avenue. Trenton, N. J.-—906 So. Broad Street. Magyarországi iroda — Office in Hungary: Dr. Andor Kun, Budapest, I. Horthy Miklós ut 15-B. A trianoni szerződés Igazságtalan embertelen, nemzetgyilkos. — Harcolni ellene emberi kötelesség, küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak. — Ez az újság minden erejé vei, minden súlyával minden rendelkezésére állő eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és a küzdelmében fegyvertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül. — A trianoni szerződést meg kell változtatni! Két jubileum KÉT egymást követő napon két jubileumi ünnepséget tart a new yorki magyarság. Ma ünnepli fennállásának 35-ik évfordulóját az amerikai magyarság egyik legnagyobb országos egyletének, a Verhovay Segély Egyletnek 35-ik fiókja. Holnap 15-ik évfordulóját ünnepli a 69-ik utcai református egyház. Az Amerikai Magyar Népszava jókívánságaival köszönti mindkét jubiláló intézményt, amelyek olyan értékes szolgálatot végeztek a new yorki magyarság javára. A jelenlegi világfelfordulás közepette, amikor új barbarizmus pusztít el országokat, népeket, amikor egyfelől a nyílt istentagadók, másfelől pedig kereszténység mezébe burkolózó, de a kereszténység szellemét kicsúfoló, sárbatipró terroristák veszedelembe döntötték az egész nyugati civilizációt, felemelő és megnyugtató tudat, hogy itt Amerikában boldog és békés jubileumi ünnepségre gyűlnek össze vallásos és igaz magyar emberek. A magyar egyházak és a magyar egyletek ezekben a súlyos időkben százszoros értéket képviselnek nemcsak az amerikai magyarság, hanem az összmagyarság számára. A magyar kultúrának, a magyar szellemiségnek és az igazi keresztényi szellemnek ezeknek a váraira nagy és nemes feladatok várnak úgy a jelenben mint a jövőben. A mostani jubileumi ünnepségek kétségtelenül még jobban meg fogják erősíteni az ünneplő egyház és egylet tagjainak hivatástudatát, s a jövőben még fokozottabb mértékben fognak dolgozni egyházukért, egyletükért s azokért az eszményekért, amelyeket ezek képviselnek. Manapság a szervezettség a legfontosabb és minél több ember tanulja meg az együttműködés szükségességét, annál nagyobb sikereket, eredményeket fog elérni az egyes ember is. Az Amerikai Magyar Népszava mindig szívvel és lélekkel támogatta az egyházak és az egyletek nemes munkáját és igaz örömünkre szolgál, hogy egy napon két new yorki intézménynek, egy nagy egyháznak és egy nagy egyletnek a jubileumát is ünnepelhetjük. A norvégiai hadjárat CHAMBERLAIN angol miniszterelnök bejelentése, hogy a szövetségesek feladták közép Norvégiát, beismerése volt a németek katonai győzelmének, beismerése annak, hogy légi és a tengeri haderő első erőpróbájából a légi haderő került ki győztesként. Kétségtelen, hogy a németek térfoglalása Norvégiában súlyos csapást jelent nemcsak a szerencsétlen norvég népre, hanem a szövetségesekre is. Nemcsak presztízsveszteség ez a számukra. Nemcsak azért gyengíti meg a szövetségesek pozícióját, mert Norvégia elestével Svédország teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül és mert a többi kis semleges országot még az eddiginél is könynyebben fenyegethetik és zsarolhatják a németek, hanem azért is, mert ha a németek teljesen elfoglalják Norvégiát, akkor a brit szigetek is állandó és váratlan repülőtámadásoknak lesznek kitéve. Mindebből nyilvánvaló, hogyha a szövetségesek fel is adták Közép Norvégiát, északon tovább kell folytatniuk a küzdelmet a német hadigépezettel. A szövetségesek egyszerűen nem adhatják fel egész Norvégiáit, mert ha feladnák, a németek katonailag már több, mint félgyőzelmet arattak volna ebben a háborúban. Igaz ugyan, hogy valószínűleg ezt a háborút sem kizárólag a hadihelyzet fogja eldönteni. Emlékezünk az első világháborúra, amikor a németeké volt Belgium, Németország és szövetségeseinek csapatai elfoglalták egész Romániát, Szerbiát, német csapatok mélyen behatoltak Oroszországba — és a háborút mégis az antant nyerte meg. De ha sorozatos csaták nyerése sem jelenti még magának a háborúnak a megnyerését, bizonyos és elvitathatatlan, hogy a frontvonalaknak igen nagy szervük van az egész háborús helyzet kialakulásában. A szövetségesek stratégiája nem lehet a folytonos visszavonulás, olyan pontra érkezett a hadi hely A AFRIKAI MAGYAR NÉPSZAVA zet, hogy most már további visszavonulások, feladások komoly veszélybe hozhatják a szövetségesek ügyét. TÖRTÉNELMI VÁZLATOK A NŐI HŰSÉG MEGHATÓ PÉLDÁJA A STUART Jakab-féle lázadás leverése után szomorú napok virradtak azokra, akik ebben a felkelésben résztvettek. Maga Stuart Jakab Franciaországba menekült, de hívei közül számosat elfogtak és 28-at ki is végeztek. A halálraítéltek között volt Lord Nithisdale, egy előkelő főnemes is, aki a Tower siralomházában várta a halálos ítéletet, melyet másnap szándékoztak rajta végrehajtani. Lord Nithisdale azonban mégis megmenekült a haláltól,és ezt fiatal felesége bátorságának és leleményességének köszönhette. Úgy történt a dolog, hogy Lady Nithisdale-nek megengedték, hogy meglátogassa férjét a siralomházban és végső búcsút vegyen a halálraítélttől. Két komornája támogatta a szerencsétlen nőt végig a folyosón, mely a siralomházba vezetett. Zsebkendőjét szeméhez szorítva, roskadozó léptekkel ment Lady Nithisdaleaz őrök után. Amikor férje cellájába ért, megkérte a porkolábokat, hogy most, az utolsó találkozás alkalmával, hagyják egyedül férjével. Az őrök teljesítették ezt a kívánságot. Alighogy eltávoztak, Lady Nithisdale a következő szavakkal fordult férjéhez: — Nem azért jöttem, hogy tőled végső bucsút vegyek, hanem azért, hogy megmentsem életedet.. . Egyforma alakúak vagyunk s ha ruhát cserélsz velem, kimenekülhetsz innen... A porkolábok nem látták arcomat, mert zsebkendőt szorítottam szememre... legyél te is igy, akkor nem ismernek fel az őrök, amint komornáim kíséretében végigmegy a folyosón. . . Csak gyorsan!.... Ruhát kell cserélnünk !... Menj roskadozó léptekkel, hogy azt higyjék az őrök: egy kétségbeesett, gyenge asszonyt vezetnek ki a siralomházból. Kocsim lent áll a kapunál, egyenesen a Themse partjára hajthatsz vele. Ott már vár rád egy csónak, mely elvisz a hajóra.... Néhány óra múlva Franciaországban, Calais városában lehetsz. — És mi történik te veled? — kérdezte a Lord, megrendülve feleségének önfeláldozó hűségétől. — Én itt maradok, hogy az őrök ne vegyenek semmit észre — felelte Lady Nithisdale. — Hidd el nekem, hogy engem nem fenyeget olyan nagy veszély. Biztos vagyok benne, hogy megkegyelmeznek majd egy nőnek, aki nem követett el semmi mást, csak azt, hogy férjét akarta megmenteni. — Lord Nithisdale a fejét ingatta, nem akarta elfogadni ezt a nemes önfeláldozást, mert aggódott felesége életéért. A könyörgő szavaknak és az asszony szeméből patakzó könnyeknek azonban végül is kénytelen volt engedni. Gyorsan ruhát cserélt feleségével, megcsókolta a szeretett asszonyt és aztán női ruhában, a két komornától és az őröktől kisérve, végigsietett a folyosón. Zsebkendőjét arcára szorította, mert szeméből patakzottak a könnyek, amint feleségére gondolt, akit olyan fenyegető veszély prédájául hagyott ott a siralomházban. Mindenben követte az utasításokat és valóban: még aznap biztonságban volt Franciaország területén. Onnan várta remegve a híreket önfeláldozó felesége sorsáról... Másnap hajnalban, a kivégzés előtt néhány perccel, jöttek a vészbíróság tagjai és a poroszlók, hogy a halálraítéltet a vérpadra vezessék, mely egy közeli dombon, a Towerhillen volt felállítva. Egy pap is jött velük, hogy vigasztalja az elítéltet és az Úr igéivel megerősítse lelkét életének utolsó perceiben... Bámulva látták a végrehajtó hatalom emberei, hogy Lord Nithisdale helyett egy szép, fiatal nő ül a siralomházban. Az asszony, aki jövetelükből kitalálta, hogy férje megmenekült, bátran, remegés nélkül fogadta őket. __ Lord Nithisdale, a férjem már biztonságban van Calaisban, francia területen — ezekkel a szavakkal fordult a megdöbbent birákhoz. — Én szöktettem meg a siralomházból! Hála és köszönet Istennek, hogy ezt engedte megvalósítanom!... Most, ha akarjátok, engem fejezhettek le Lord Nithisdale helyett... Nem félek.... boldogan halok meg férjemért... Percek alatt elterjedt Lord Nithisdale szökésének hite és nagy feltűnéstkeltett Londonban. Még Stuart Jakab híveinek legádázabb ellenfeleit is meghatotta Lady Nithisdale hűsége és önfeláldozása. A bátor asszonyt azonnal szabadlábra helyezték. Egyenesen Calaisba utazott, aggódó férjéhez és boldogan, a viszontlátás örömétől zokogva borult annak nyakába. RÉGI JÓ IDŐK Patrick J. Kesler, buffalo bíró, egy aszszonyt nemrégen hathónapi börtönbüntetésre ítélt, mert az férjét vasdoronggal félholtra verte. Az ítélet megokolása közben a bíró kijelentette, hogy nagyon sajnálja a régigi jó idők elmúlását. “Valamikor, azokban a régi jó időkben — mondta — inkább az volt a szokás, hogy a férj jött késő este haza és verte el feleségét. Ez mindenesetre nagyon szomorú dolog volt. Most azonban még rosszabb a helyzet: manapság az asszony jön későn haza és vasdoronggal veri félig agyon hitestársát’’,' TARKA KRÓNIKA ISHIZUKI japán költő a biblia teljes szövegét rámásolta egy 23 és fél incs hosszú és 31 és fél incs széles papirvre. H. E. TAYLOR, brooklyni lakos egy ültőhelyében 160 osztrigát ,14 rákot, 7 tengeri pókot, 2 csirkét és 1 halat megevett. MONSIEUR RIPERT (1777—1872) Colmar, Elsassban született és nyolcvanegy éven át volt a párisi egyetem hallgatója. Csak 81-ik évi diákoskodása után kapott végbizonyítványt. ANGELIUS BRETEFEUIL francia költő a “Szeretlek” szót egy millió és egyszer írta le kedveséhez, Clarence Tarranthoz intézett leveleiben. DANIEL DANCE, Prynne, Anglia, alighanem minden idők legfösvényesbb embere volt. Mikor ráeszmélt arra, hogy itt a vég és meg kell halnia, hamarosan eladta tíz shillingért a kalapját, melyet hat shillingért vásárolt és hatvankét éven át viselt. JOHN LEVIER egy olyan amerikai államnak volt.. kormányzója, mely már nem létezik. Franklin állam kormányzója volt, mely Tennessee állam egy része volt és most miár odatartozik. ESTEBAN CAUDILLA, Fermoselle, Spanyolország, 84 éves korában egy és ugyanazon napon lett apa, nagyapa és dédnagyapa. Az örvendetes hármas Családi esemény 1913 május 17-én történt. JEAN BATISTE RUDDENHOUZE gróf, Strassburg, kétszer nősült és mindkét nejével megölte és megünnepelte az aranylakodalmát. Először 1708- ban, másodszor 1758-ban ünnepelt. A következő esztendőben halt meg, a hiteles adatok szerint, 117 éves korában. MOULAI MAROKKÓ császára volt 1727- ben. Aligha volt még nagyobb családi ember a világon, mint ő. Moulai császárnak ugyanis 83 fivére, 124 nővére, 2000 felesége és 888 gyermeke volt. FRANK LUKE, Jr., amerikai repülőtiszt a világháborúban tizennégy repülőgépet lőtt le. Feljebbvalója egy és ugyanazon napi parancsban javasolta, hogy 1. Haditörvényszék elé állítsák, engedetlenség miatt, és 2. Tüntessék ki a Distinguished Service Cross adományozásával. A TANKOT németül Schützengrabenvernichtungsautonföbil "néven ismerték a világháborúban. AZ 1914-BEN ELKEZDŐDÖTT világháborúban egy ember megölése a hadakozó feleknek több, mint 33,700 dollárjába került. A most folyó háborúnak ezirányú statisztikája még nem készült el, de miután minden megdrágult, valószínűleg ez a költség is emelkedett. A JINRIKSA, mely a messzi keleten az automobil és levemtő kocsi szerepét tölti be, nem kínai, hanem amerikai találmány. New Jersey államban van a legnagyobb riksagyár és onnan exportálják keletre. A LAPOKAT A CIRKULÁCIÓ és hirdetések tartják fenn. Mégis volt egy újság, háromszáz éven át jelent meg és naponta csak három példányszámban nyomták. Ez az újság a “Wiener Hofzeitung” (Bécsi Udvari Újság) volt. ELLENTMONDÓ KÖZMONDÁSOK: Sok szakács elsózza a levest. .. Több szem többet lát. SIOUX FALLS, Minn, baseball csapata 1929-ben élő példája volt annak, hogy Amerika a világ legnagyobb olvasztó kemencéje. A csapat 1929 évben a következőkből állt: Gizelbach, Keczierski, Sebomka, Jarzyna, Dziedzic, Kuzba, Landouski, Janusz, Pisarek. A csapat managere Nowicki volt. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁS. A dolgozó ember csak három hetet dolgozik egy évben, még ha állandó munkája is van. Napi nyolc órai munka 365 nap alatt ténylegesen 122 munkanapot jelent. Ebből leszámítandó 52 vasárnap, 26 szombat (fél nap), 14 szünidőnap, 9 törvényes ünnepnap, ez 101 munkanap. Ha ezeket levonjuk a kiszámított 122 munkanapból, csak huszonegy tényleges munkanap marad. MÉG EGY SZÁMÍTÁS. Egy páros és páratlan szám összeadva, páratlan számot ad, két páros szám összeadva, mindig páros számot, két páratlan szám összeadva, ugyancsak mindig páros számot eredményez. Tessék megpróbálni. Érdekes az, hogy ezt a kis matematikai valóságot egy washingtoni kisdiák állapította meg 8 esztendős korában. A SZÓRAKOZOTT PROFESSZORRÓL már sokszor esett szó. Ez alkalommal Edwin Guthrie, a washingtoni egyetem pszichológiai tanára járult, hozzá a tanárok hagyományos szórakozottságáról szóló elméletnek megerősítéséhez. A tudós doktor a Harborview kórház ápolóinak tartott előadást. A hallgatók udvarias csodálkozással hallgatták végig mondanivalóját. Csak egy héttel később tudta meg Guthrie, hogy egy idegen osztályba tévedt és egészen másról beszélt, mint amire az ápolónők vártak. FÖLDY KÁROLY A politikai vihar előtt? !'- M EGÉSZ Z JOHN L. LEWIS I IP ORSZÁGÚT írja: Dr. Pólya László A VÁGYAKOZÁS délibábja, a reménység pedig szivárványa az emberi életnek. Az amerikai magyarság Trianonig együtt szerette mind a kettőt, mert abban reménykedett, hogy hazahívó vágya előbb utóbb, de mégis csak beteljesedik. Mikor a szülőföld tragédiájában a maga tragédiáját felismerte, azt is észrevette, hogy az itt született nemzedék ránövekedett! A szülőföld szomorú helyzete reménységének, az itteni viszonyokba gyökeret vert amerikai nemzedék sorsa pedig vágyakozásának lehangolására vezetett és a ráborult homályban csak azt látta, tudta biztosan, hogy Magyarország felé, szíve lelke parancsára, köteles segítő kezet nyújtani! Az óhazai segélymozgalmak támogatásával fényesen bebizonyította, hogy “Külhonban is magyar!” De önmagáért csak akkor kezdett cselekedni, amikor a megtelepedés kényszere felvilágosította a Fogadott haza fogalmáról is! A példaszó szerint “Lassan érünk meszszire.” De mikor a pittsburghi kerület magyarsága elhatározta, hogy nagyszabású, egységes cselekedettel bemutatkozik a Fogadott haza közvéleményének,, az előkészítés munkájában a vidék magyarságának alapos megszervezésével is gyorsan ért messzire. Jól ment a munka, sűrű volt a dollár és beszélgetés közben mind több szó esett arról, hogy valami értékes cselekedetre össze kellene buzdítani a környék magyarságát. Sokan emlékeztek még az óhazai özvegyek és árvák támogatására a háború idején rendezett első Magyar Nap sikerére és mikor 1926 elején a Pittsburghi Magyar Egyletek és Egyházak Nagybizottsága elhatározta, hogy a környék magyar telepeinek bevonásával Magyar Napot rendez, már az Egyetem Magyar Szobájának eszméje is átment a köztudatba. Az 1925 szeptemberében megalakult Nagybizottság a Pittsburghi Egyetem Magyar szobájának megvalósításáért eleitől kezdve minden lehetőt megtett és a Magyar Nap jövedelmét a Pittsburghban április 25- én megtartott szervező gyűlés is erre a célra szánta. Ez a gyűlés tisztikart választott és bizottságokat alakított. Kimondta, hogy a Magyar Napot a vidék magyarságának közös ünnepévé óhajtja tenni és a bizottságok kiegészítése végett a közeli magyar telepeken “vándorgyűléseket” rendez. Ezek a vándorgyűlések “háttűznézőkké,” olyan vendégeskedésekké váltak, amelyeken a környékbeli magyarság összedobogtatta a szívét és közös, ernyedetlen munkára összelobbantotta a lelkét! Ezeken a vándorgyűléseken Pittsburgh környékének magyarsága megismerte egymást. McKeesport, Duquesne, Homestead, East Pittsburgh, McKeestocks, a vándorgyűlések állomásai, az összetartás igazságára kínálták fel egymásnak a testvéráldomást ! ... Sokszor láttam Amerikában magyar fellángolásokat, láttam a magyarságot nagyszerű megmozdulásokban, mikor az óhazai könnyek letörléséről volt szó. Tudom, hogy nemes faji lelkivilága mindenekfelett! Hi- BZum és vallom, hogy lelke: mesterhegedü, de mikor saját magának az érvényesülésről van szó, ez a mesterhegedü nem tudja a hangot tartani, hirtelen lejár és ha a tett, a cselekedet kezébe kerül, mindig “stimmolni” kell! De a Kennywood Parkban, 1926 augusztus 26-án megtartott Magyar Napra Pittsburgh és vidékének magyarsága úgy “felstimmolta” a lelkét, hogy még ma is tartja a hangot! A Magyar Napról az angol lapok hasábos cikkeket írtak és nemzeti viseletünkkel ékes fényképeket közöltek. De nem ez volt a legfontosabb, hanem az, hogy az amerikai sajtó és közvélemény is észrevette, hogy a “bevándorolt magyarfajta,” ezen a vidéken az Egyesült Államok közösségének testrészévé, amerikai magyarrá vált! A Magyar Nap anyagi célja: egy amerikai kulturintézmény támogatása, már az előkészítés folyamán az amerikai sajtó megértésére és méltánylására talált. Mikor a pittsburghi Egyetem elhatározta, hogy Cathedral of Learningnek elnevezett remek felhőkarcolójában a környékbeli bevándorolt nemzetiségek csoportjait egy-egy külön teremmel tiszteli meg azért, hogy mindenik a maga termének berendezésével kultur emléket állíthasson magának és fajtájának, a Magyar Terem költségeinek összegyűjtéséin magyar bizottság alakult, így a környékbeli magyarságnak kiváltságos alkalma nyílt arra, hogy egy kiváló amerikai kultúrintézmény kebelében saját kultúr-értékéről bizonyságot tegyen! A Magyar Terem berendezésének elhatározása a Magyar Nap sikerében egyrészt addig nem tapasztalt magyar összetartásra, másrészt szóban és írásban megnyilatkozó, páratlanul értékes amerikai elismerésre vezetett. Ez a kettős siker az amerikai közélet országútjára vezette a környék magyarságát. Úgy az amerikai társadalom, mint a hivatalos élet megismert bennünket és 1926-ban faji csoportosulásunk igazán értékes amerikai eredményeket ért el. Kisebb csoportok vagy egyesek szávát meghallgatták ott is, ahol eddig nagygyűlések határozatait is csak vállvonogatás fogadta. A Carnegie Múzeumban évenként szokásos nemzetközi képkiállításon először még csak szerényen, hét képpel helyett kapott a magyarországi festőművészet is. Egy királyné országos fogatatásának dáridóján Pittsburg városa visszavonta a meghívást. Amerika egyik legnagyobb pittsburghi áruháza gazdag Nemzetközi kiállításának tárgyai után megbízottaival végig utaztatta Európát és a kiállítás legnagyobb elismerést aratott magyar egyede, hogy úgy mondjam: “a magunk szegénységéből” lett a leggazdagabb, mert tárgyait a környék magyarsága, különösen pedig a magyar nők szorgalma és lelkesedése tette a nagyközönség szeme elé. Az a bizonyos nagyáruház elismerését úgy fejezte ki, hogy a Nemzetközi kiállítás (Folytatás az utolsó oldalon).