Amerikai Magyar Népszava, 1956. április (58. évfolyam, 78-102. szám)
1956-04-02 / 78. szám
2-IK OLDAL ’ Entered as Second Class Matter at the Cleveland Post Office under the * Act of March 1879 published daily, except Sundays and legal Holiday! AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, Inc. 1736 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 340 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y, Telefons REgent 7-9370 S3 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada Egy évre (one year) $15.00 — Félévre (half year) $8.00 Negyed évre (quarter year) $4.25 BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK Alliance, O., 766 E. Summit Street Garfield, N. J., 32 Division St. Bridgeport, Conn., 578 Bostwick Ave. New Brunswick, N. J., 98 French St. Bethlehem, Pa., 703 E. 4th Street Perth Amboy, N. J., 403 Lawrie St. Buffalo 17, N. Y., 70 Orchard Drive Philadelphia, Pa., 1811 N. Franklin St ihicago 19, 111., 8341 Prairie Ave. Toronto, Ont., Can., 368 Spadina Rd letroit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave. Trenton, N. J., 511 Genesee Street KANADAI FŐIRODA: 269 College St., WA 4-390o. 6a Toronto 2-B, Ont., Canada SZEMÉLYES DILPOMÁCIA A három ésak amerikai államfő találkozását White Sulphur Spring, W. Vadbandkísérletnek nevezik a “személyes diplomáciában”. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexico államfőinek találkozása nem szolgált semmiféle közvetlen célt. Nem volt tárgysorozat, nem volt probléma, amelyet meg kellett volna oldani, nem voltak ellentétek, amelyeket is kikellett küszöbölni. A cinikus megfigyelő azt mondhatná, hogy ez aztán olyan nemzetközi konferencia, amelynek sikere nem maradhat el. Politikában magunk is hajlunk az óvatos cinizmusra, amit manapság, sajnos, mindenkiben kialakít a keserves tapasztalat —, de azt hisszük, az ilyen találkozó mégsem haszontalan. Ellenkezőleg, azt hisszük, csakis az ilyen közvetlen és nem merev tárgysorozathoz ragaszkodó találkozó lehet igazán eredményes. Volt idő, amikor a diplomácia igazán szeszélyes volt. Azóta a technikai fejlődés, főleg a cihifzirozott sürgöny lett az államok egymás közötti érintkezésének módja. Nem mondhatnánk, hogy ez a személytelen diplomácia eredményesebb volt. Azt mondjuk, helyesebb lenne, ha államok és kormányok vezetői időnként közvetlen találkozóragyűlnének össze és nem egy adott “problémát” próbálnának megoldani, hanem egymás gondolkodását megismerni. A mai nemzetközi konferenciákra a megbízottak úgyis előre meghatározott feltételeikkel mennek el, amelyeket jegyzékben is közölhetnének egymással. Egy kis közvetlen csevegés nem ártana. Hogy egy másik ember valójában mit gondol, aztgyakran jobban meg lehet tudni poharazgatás közben, mint egy formális beszédből, amelyet már előre kigondolt. SZERÉNYTELENSÉG Érdemes megjegyezni, hogy míg a szovjet vezetőik most szokásos módszerekkel estek neki Sztálinnak, az igazságot a nép előtt még mindig titkolják. Kruscsev támadó beszédei csak körlevelek formájában jelentek meg, amely a kommunista párttagság között kering. A Pravda csak most közölte az első bágyadt támadást Sztálin ellen, és mindössze azt kifogásolja, hogy “szerénytelen” volt, személyi kultuszt űzött. Ha ez lenne Sztálin legnagyobb bűne, könnyen megbocsátanánk. Az igazi vádakat még nem merik nyilvánosságra hozni. Persze, ennek is eljönmajd az ideje, de ez a habozás bizonyítja, hogy milyen nehéz 30 év hazugságvárát lebontani! A TERMÉSZET RENDJE ih ..... , ___ i ■ ...1 í, ‘ A természet rendjét nehéz felborítani. A legnagyobbtól a legkisebb élőlényig minden teremtmény felruháztatott valami csodálatos erővel, amely ellentáll a bajnak. Az ellentállás ereje később fokozódik. Amikor az első penicillin gyógyszerek forgalomba kerültek, az emberiség fellélegzett, íme itt a csodaszer, amely megóv bennünket a fertőzésektől. De az emberi szervezetet ostromló mikroorganizmusok szívósabbaknak bizonyultak, mint az orvosok gondolták. Az első penicillin támadást túlélő bacillusok, vírusok ellenálló ereje olyan nagy volt, hogy új, még erőteljesebb antibiotic kellett ellenük. Ma már kom-binált antibiotics keverékek segítségével gyógyítanak. Kérdése csupán az, hogy mennyi idő múlva tér magához az úgynevezett verhetetlen “ellenség?” Dr. Abraham H. Aaaron buffalo professzor előadást tartott Clevelandiban a staphyloccocus nevű bacilusról, amely az ember emésztő szerveiben székel. Ártalmatlan bacillus ez, amely élősködik a belekben. De ha többször penicillin injekciót kap az emberi test, a máskülönben békés staphyloccocus megvadul és dühödten szaporodni kezd, állandó hasmenést okozva. Néha áthatol a tüdőbe is itt tüdőgyulladást okoz. A test más részeibe is benyomul, súlyos zavarokat okozva a szervezetiben. A professzor tehát arra intette kartársait, hogy bánjanak csinyján a penicillinnel és más antibiotics gyógyszerekkel. Amikor valóban életveszélyről van szó, nagy adag ilyen orvosság emberi életeket ment meg. De ha hozzászoktatjuk a testet, a végén nemcsak nem használ, de árt egészségünknek. AMERIKAI MAGYAR, NÉPSZAVA Régi bácskai tiúsvét kor De szépek is voltak a régi húsvétok a Bácskában, Bánátban! Mitha ma is látnám a vígan, békésen ünneplőket! Nagycsütörtökön este megkezdődik a keletieknél az éjfélig tartó mise, nagypénteken pedig mindenki virágot és bárkát gyűjtött, hogy feldíszítse a templomot. Nagypéntek délután, régi szokás szerint, Krisztus jelképes temetése folyik a templomiban és utána hódolat a Szent Sír előtt. Két legény puskával őrzi a sírt. Harang helyett a templom udvarán egy fára úszott, széles deszkát vernek akét fakalapáccsan. A fiuk lépten-nyomon odasettenkednek egy kis soronkivüli kalapálásra, míg az egyházfi, a kántor, vagy néha maga a pap, ki nem pofozza őket. Otthon lázasan folyik az alatt a tojásfestés, tésztasütés, meszelés, ablaktisztítás. — Nagy szégyen az,ha valamelyik háznak nincs húsvétira vendége, de még nagyobb,ha a vendég rendetlen házat találna. A feltámadás a keletieknél vasárnap hajnalban van és nem nagyszombaton délután. Erre a hajnali misére még csak a fakalapáccsal hívják össze a hívőket, a feltámadás után azonban nemcsak a harangok kondulnak meg, hanem eldördülnek a mozsarak és a revolverek is. Vájjon lehet-e most ősi szokás szerint mulatni? Tavaly ugyanis a diktatúra a húsvéti lövöldözést is eltiltotta. Azelőtt a régi világban a férfilakosság apraja-nagyja durrogtatta revolvereit, rozsdás pisztolyait mindaddig, amiig mindenháznál meg nem kezdődött az előebéd. Pirostojásból áll ez, de a héjját kizáróag az ajtó mögé, a sarokba szabad dobni, arra a földfüves gyepdarabra, amelyet korán reggel keleti a fiuknak behozni a legelőről. Hogy miféle hit vagy babona fűződik ehhez a gyepdarabbhoz, senkisem tudja már, de azért lelkiismeretesen behordják és ott is áll az ajtó mögött három napig. * * * Délben megkezdődik az ebéd és eltart néhány óra hosszat. Jönnek a látogatók, más községekből, le leginkább a városokból. Ezen a napon tesz ki magáért a legszegényebb délvidéki ember is, ha az év többi részében aztán éheznie kell is folyton. A húsvéti meghívás úgy történik, hogy aházigazda egy zsemlyét és pár almát vagy citromot átad, vagy elküld az illető ismerősnek. Ezt a meghívást is nem fogadni halálos sértés. Ha egy családot öbbfelé hívnak meg húsvétra, a családtagok eliszlanak a különböző helyekre, hogy a tisztességnek mindenütt eleget tegyenek. Délelőtt tíz és tizenkettő között illik megérkezni lehetőleg kocsin. A városiakat a legközelebbi vasútállomáson várja a vendéglátók kocsija. Megkezdődik rögtön a pálinkázás, mégpedig mézzel édesített meleg pálinkával. A vendég iszik először ésszerencsét, boldogságot, békét kíván a háziaknak, beleértve állataikat és vetésüket is. Ebédig elbeszélgetnek és aztán megkezdődik a párját ritkító rekordevés. Hétnyolc fogás váltakozik a bácskai és bánsági húsvéti búcsún és az első négy fogáshoz pálinkát isznak, csak azután térnek át a borra és aborral együtt a dikciókra. Párórai erzés után a fiatalság kimegy a templom elé a táncra. Átkozottul pogány idő legyen az, amikor zárt helyen tartják a táncot! A kolo nagyon is ünnepélyesen, lassan kezdődik, mert hiszen az a nyolc fogás még nagyon is akadályozza a könnyű mozgást. A sok szárnyas, bárány, borjú, disznóhús, a töltött káposzta, a négyféle tészta olyan hihetetlen mennyiségben fogy ezeken az ünnepi ebédeken, hogy városi ember a látásától is szédül. Igaz, hogy alaposan ki vannak előtte éhezve, mert egész nagyböjtben mégtojást, túrót és tejet sem esznek, kizárólag hagymát, puliszkával, keringet, vagy más sós halat, sült burgonyát, ciberét, vagy szilvaizet, tökmagolajat száraz kenyérrel. Sötétig tart a tánc, megfelelő énekszó és kurjongatás mellett, közben csak éppen rövid ozsonát kapnak be, meleg pecsenyét borral. Az öregek azalatt végigjárják a gazdaságot és megszemlélnek mindent. Estére folytatják az ebédet, ugyanazokból a tálakból, kezdve töltött káposztán. Az egész menü különben déltől folyton az asztalon áll. Vacsora után a guzsicásak énekét hallgatják, majd kihordják az asztalokat és hajnalig táncolnak, de nemcsak a fiatalok. ❖ ❖ ❖9 Ünnep másodnapján tartják a nagy körmenetet a búzaföldeken. Onnan a temetőbe vonulnak, a pap sorrajárja a sírokat, imádkozik a halottakért és megöntözd a sírdombot borral. A fejfánál áll a család valamelyik nőtagja az enni- és innivalókkal. Mihelyt a pap tovább megy, leteríti az abroszt és aztán leülnek, vagy leguggolnak a sírok mellé a rokonok és a falu szegényei és halotti torban elfogyasztják a kihordott ételt-italt. Amikor megadták a holtaknak a végtisztességet, kivonulnak a temetőből és megkezdődik a kocsi, vagy gyalogkorzó. A drága ősi ruhák, az aranypénzes láncok megvannak minden családban és a leányok ezeket veszik fel és selyem napernyővel indulnak ki sétálni a templom elé, akármifélesár is van. A vendégek kezdenek már lassanként hazaoszlani, miután aháziaknak jó félesztendei jövedelmét megették, a korlátot este még elfogyasztják a visszamaradtak és húsvét harmadnapján, kedden már csak rövid templomozás jelzi az ünnepet, utána mennek ki rögtön a földekre dolgozni. ANNA NÉNI Ruby Ersiébut Egy zöldplüss kötésű, rézveretes sarkokkal díszített nagy csattos album volt, a családunkról készült fényképek galériája. Már nem volt ben.......... nem hely, hogy az újabb házasságok és születések jóvoltából megszaporodott családtagok és rokonok fényképeit belerakjuk. Anna néni fényképe nem került bele egyik albumba se. Mi gyerekek egy ideig nem is tudtuk, hogy egyáltalán létezik Anna néni. Sohasem esett róla szó. Pedig édesapám sokat mesélt gyermekkoráról és testvéreiről. Egy őszi napon, Rozikánk a padláson aszalnivaló körtét tengetett a zsákokra. Úgy látszik ez a munka érzelgős nóta mellett jobban ment, mert már vagy századszor énekelte a mindig szerelmes cselédbe: ‘Mély a Rima, zavaros ha megárad”. Már beleszédültem ettől a monoton abaj gátastól. Odamentem a lépcső aljához és felkiáltottam: “Dalold el már azt is Rozika, hogy “Mátészalka gyászba van!” Odajött a padlásajtóhoz és titokzatosan leszólt. “Pszt, pszt Örzsike, gyorsan gyűljön föl. Egy fényképet találtam és olyan szép nagysága van rajta, hogy majd megszólal.” Megyek föl, a kíváncsiság szinte taszigált. Rozika kezében tartja a fényképet és a fejét csóválja. “Mégse való ilyen gyönyörű személyt a padláson tartani. Ott találtam abban a ládában a sok limlom közt.” Megbüvölve néztem a csodálatos szép nőt. Rohanok le vele édesapámhoz, és az örömtől lihegve kiáltom. “Megtaláltam tündér Ilona fényképét a padláson !” Édesapám ránézett a képre, az arca lángba borult, és kikapta kezemből. ■ “A tündérek nem járnak plisszírozott szoknyában” — mondta gúnyosan, és olyan gyorsan bedobta az íróasztal fiókba, mintha megégette volna a kezét. “Kit ábrázol az a fénykép?” — kérdeztem, mire édesapám elfordította a fejét, és halkan mondta “Elfelejtettem a nevét, és erről több szó ne essen.” Szaladok anyáshoz, a szép mostohánkhoz, és elmondom neki édesapám szokatlan modorát és hogy a fényképet dühösen dobta be az asztalfiókba. “Tudom kiről van szó” — mondta anyus. — “Anna néniről. Édesapátok testvérhúga. Budapesten él. Férjhez ment egy gazdagbankárhoz, Jenő bácsihoz. Szegény Annát a szépsége miatt verte meg az Isten.” “Nem értem. Miért mondják akkor, hogy a jó Isten szépséggel áldott meg valakit . . .Ne szólj közbe, mert akkor nem mesélem tovább. Várd a végét. Anna néni tragédiát okozott azzal, hogy sohasem hazudott és mindig őszinte volt.” “Anyus és ebbe belezavarodok! Tegnap a tanító úr a sarokba állított, mert hazudtam. Anna néninek pedig bajt csinált, mert nem tudott hazudni? A múlt héten is a sarokba térdeltetett a tanító úr, mert a nyelvtanórán, példabeszédekről kellett felelnünk. Azt kérdezi tőlem a tanító úr, megtudom e gyorsan mondani,hogy kinek törik be a feje? Én erre azt feleltem, hogy annak aki elesik, vagy akit fej,bevernek.” “Nem jó, nem jól van” — szólt rám a tanító úr. “Gondolkozz egy kicsit Erzsiké. Na? . . .? hogy is van Szólj iga . . . Mondjad hát a folytatást.” Csak álltam és néztem. “Szólj igazat,betörik a fejed!” — kiáltott rám a tanító úr. “Mars a sarokba. Még ezt sem képes megtanulni, ni csak!” . . . Hát látod anyus ebbe bele lehet bolondulni. Nem szabad hazudni, de nem szabad igazat mondani se, mert betörik az ember fejét. Senki sem akarja, hogy betörjék a fejét, hát inkább hazudik.” Anyus elnevette magát. “Ide figyelj te nagy okos. Az életben sok furcsa dolog adódik. Sokszor hogy a tragédiát elkerüljük, hazudni muszáj. Figyelj. Tehát: adva van Anna néni, akit nagyon szép asszony. Adva van Jenő bácsi, aki 20 évvel idősebb volt Anna néninél. Adva van Jenő bácsi barátja, egy daliás huszárkapitány ...” — anyus arca hirtelen elborult és elhallgatott. “Miért hallgatál el anyus? Kérlek folytasd.” “Egyszer azt kérdezte Jenő bácsi Anna nénitől, hogy igaz-e az a sok mendemonda, amit róla és a huszártisztről beszélnek?” Anna néni kihúzta a derekát, fölvágta a fejét és azt mondta: “Igaz!” “Hazudsz” — nézett rá kétségbeesve Jenő bácsi. Irgalmazz Anna, mond hogy hazudsz!” Erre Anna néni odaállt Jenő bácsi elé és nyugodtan a szemébe nézett és majdnem suttogva mondta: “Jenő, te nagyon jól tudod, hogy sohasem hazudok.” Jenő bácsi másnap főbelőtte magát. A család pedig Anna nénit kiközösítette. Nem szabad róla beszélni. Halljuk, hogy nagyon boldogan él azzal a másikkal, aki miatt Jenő bácsi öngyilkos lett.” A fájdalomtól elállt a lélegzetem. Az ok és okozat összekuszálódott tapasztalatlan, az életet nem ismerő gyermek lelkemben. Anna nénire haragudtam, Jenő bácsit, — az áldozatot — sajnáltam, és a daliás huszárkapitánynak nem volt anynyi hajaszála, ahányszor én őt gondolatban leköptem. Sarkantyú pengetés cipőjével, vagy csizmájával alaposan belemászott Jenő bácsi életébe. “Nincs tovább, — mondta anyus,” — és ne szólj erről senkinek sem.” Attól kezdve Anna néni úgy élt a fantáziámban, mint egy Anderson mese kegyetlen szivü hősnője ... És hencegtem vele. Ha valamelyik iskolatársam valamivel dicsekedett, mindjárt Anna nénivel tromfoltam le. Egyszer Lévay Margit iskolatársnőm azzal dicsekedett, hogy ők akkor is üvegtányéból eszik a befőttet, ha nincs is vendégük, — mert nekik három üvegkészletük van a desserthez. “Hát osztán! De nektek nincs Anna nénitek”, — licitáltam büszkén — aki olyan szép volt, mint tündér Ilona és mivel nem tudott hazudni, pisztoly is durrant.” -sé ■ * * * Tizenöt év múlva mégis találkoztunk Anna néni írta: RUBY ERZSÉBET tel, — édesapám temetésén. Valamelyik kalocsai rokonunk táviratozott neki,hogy a bátyja meghalt. -igli Mikor talpig feketében belépett hozzánk, a fénykép után azonnal felismertem. Hervadásában is különös szép volt. A szeme most is kéken sugárzó, mint a hasított ég. Könnyes szemmel sor - ra csókolt bennünket. Anyussal percekig szótlanul ölelték át egymást, csak a válluk remegéséről láttuk, hogy mind a ketten zokognak. “Biztosan most eszébe jutott szegény Jenő bácsi” — súgtam oda a nővéremnek. Mintha hipnózisban lenne, úgy ment Anna néni a ravatalhoz. Sokáig mereven nézte édesapám békésen mosolygó viaszfehér arcát. Azután hirtelen feljajdult és a zokogástól elfulladt hangon mondta: “Bátyám, Istenben megnyugvó bátyám. A látható Éned megtagadott. Te is elítéltél, mint a többiek. Pedig csak egy kicsit boldog akartam lenni. Ehhez mindnyájunknak joga van. . . Én tudom, hogy láthatatlan Éned már mindent megért, amit itt a földön nem lehet és nem szabad megérteni. De hát tudod, testvér, én sohasem hazudtam . . Beszélt volna még tovább, de anyus elhúzta őt a ravataltól. “Minek már bolygatni a múltat Anna. Nyugodj meg.” Édesapám temetése után a családi fényképeket egymás között szétosztottuk. A fiókba zárt Anna néni fényképét senki sem akarta. Én vittem el magamat. Csodálkozva néztek rám. Nem értették meg, hogy a kivételes szépséget, kivételes jogok illetik. Nem tudhatta Anna néni, hogy Jenő bácsi ezért öngyilkos lesz. A szerelemben nincs irgalom, latolgatás, tusakodás a következmények miatt, és azért olyan szép, semmihez sem hasonlíthatóan gyönyörű. TAVASZI GONDOK — Hogy van a nagyságos asszony? — Köszönöm, köszönöm. Csak úgy, csak úgy. Sok baja van a fejével. — Ejnye, csak nincs migrénje?— Azt nem, ellenben minden héten új kalap kell neki. ÚJ KINCSESSZIGET A CSENDES-ÓCEÁNON Gyerekkori olvasmányaink kalandos történetei jutnak eszünkbe arról az érdekes hírről, amely új kincsessziget történetéről számol be. A hír szerint egy Li Csao Pao nevű kínai élelmiszerkereskedő milliókat érő drágakőgyűjteményét a Csendes-óceán egyik kis szigetére vitte és ott elásta. A dúsgazdag Ikinai, akit hazájában mint “a fecskefészek híres királyát’ emlegettek, a kincs körüli titokzatosságot azzal is növelte, hogy a kincs elrejtésére olyan szigetet választott ki, amely a sokezer apró csendesóceáni sziget között eddig ismeretlenül lappangott és egyetlen térképen sincsen rajta. Aki az új kincsessziget pontos fekvését nem ismeri, az nem tudna sohasem ráakadni, vagy legalábbis sohasem tudná megmondani, hogy a sok apró sziget közül melyiken van a kínai ember kincse elásva. Maga Li Csao Pao is nagyon jól tudja ezt és talán éppen a kalandorok fantáziájának izgatására az egész kincs históriáját ő maga kürtölte világgá. Egy azonban bizonyos: a kincs elásása csakugyan megtörtént, úgyhogy a Csendes-óceánon egy újabb, ezúttal teljesen hiteles kincsessziget várja, hogy a szerencsés kalandorok rábukkanjanak az ott elásott kincsre. Egy magyar kalandor Ilyen című cikkünkkel kapcsolatban sok, részben aláírt, részben névtelen levél érkezett szerkesztőségünkbe. Miután nem tudunk minden levélírónak külön válaszolni, ezúton közöljük, hogy FÁY ZOLTÁN pittsburghi viselt dolgaival kapcsolatos ügyészségi akták (többrendbeli sikkasztás vádja) szerkesztőségünkben bárkinek rendelkezésére állnak betekintésre. Ítéletre annak idején nem kerülhetett sor, mert Fáy Zoltán az amerikai igazságszolgáltatás elől Kanadába szökött és csak az ügyek elévülése után tért vissza az Egyesült Államokba. Azt is kérdik sokan, hogyan volt az lehetséges, hogy Fáy Zoltán, bár Pittsburghban vád alatt volt, Kanadából beutazási engedélyt és később amerikai állampolgárságot kapott. Erre a kérdésre a bevándorlási hatóság adhat felvilágosítást.