Amerikai Magyar Népszava, 1956. szeptember (58. évfolyam, 207-230. szám)
1956-09-08 / 212. szám
2-IK OLDAL entered es Second Class Hatter at the Cleveland Post Otöce ander the Act of March 1879. Published dally, except Sundays and legal Holidays AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, Inc. 1786 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 805 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telefon: REgent 7-9370 Előfizetési árak - Subscription rates United States of America and Canada Egy évre (one year) $15.00. — Félévre (half year) $8.00. Negyed évre (quarter year) $4.25 BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK Alliance, O., 708 E. Summit Street Garfield, N. J., 32 Division St. Bethlehem, Pa.. 703 E 4th Street Pe^h^mboy? N ilwSfs"*' Bridgeport, Conn., 578 Bostwick Ave. Philadelphia, Pa., 1811 N. Franklin St. Chicago 19, 111., 8341 Prairie Ave. Toronto, Ont., Can., 368 Spadina Rd. Detroit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave. Trenton, N. J„ 511 Genesee Street zoa College St., Wa 4-3905. Lakás: BA 1-8324, Toronto »-B, ont., Canada KANADAI FŐIRODA: KULISSZA TITKOK* A külföldi sajtót élénken foglalkoztatja a Szuez csatornakisajátításának kérdése. Az ügy hátterét különféleképen magyarázzák. Egyben azonban egyetért a sajtó és a diplomáciai kar: a nagyravágyó diktátor, Nasser a nyugati hatalmak ellen tört és nagy arab birodalmat akar teremteni, melynek fő bevételi forrása az ugyancsak kisajátítandó olajforrások lennének. Nasser már régóta kifőzte a forradalom terveit, de a nyugati hatalmakkal való leszámolást, már kezdettől fogva elkerülhetetlennek tartotta. Arra azonban nem számított, hogy ilyen hamar ki fog törni és arra sem, hogy a Szuez-csatorna kérdése fogja kirobbantani. Bizalmas értesülés szerint Nasser komolyan számított Anglia és Amerika pénzügyi segítségére az Aswan-gát megépítésénél és a segítség megtagadása csakugyan meglepte. Ha az arab világ előtt nem akarta elveszteni tekintélyét, gyorsan kellett valamit tenni, hogy a helyzet ura maradjon. .. Már előzően is ki kellett próbálnia azt az eszközt, hogy egyik oldalt a másik ellen játsza ki. Udyja volt a Mohamedán Testvérek szervezetnek, hogy letehesse a forradalom első vezérét, Naguib tábornokát. De mihelyt Naguib künn volt, összezúzta a fanatikus mohamedán szervezetet. Mikor hatalma biztosnak látszott, ugyanígy kezdett dolgozni a nemzetözi politikában is. Fegyverre volt szüksége, udvari Washingtonnak, de amikor nem adtak neki elég gyvert, a Kremlint hívta segítségül, udvarolt a immunistáknak abban a reményben, hogy a Nyust majd féltékeny lesz és tálcán hord elé mindent. I . De ugyanekkor fél is Moszkvától, hiszen tudja, hogy a szomszédos Saudi Arábia, Jordán és Iraq királyai semmiesetre sem haladnának vele. Márpedig a 80 millió lelket számláló arab föderációnak ő akar a vezetője lenni, Cairo fővárossal. Titkos terve az, hogy az olajforrások jussanak arab kézre és az arabok adják el az olajat a Nyugatnak, természetesen hatalmas profit mellett. Ebbe a tervbe még beletartozott volna, hogy a Nyugat építse meg az Aswan-gátat és Nasser el is küldte Ahmed Hussein nagykövetét, hogy kösse meg az alkut Washingtonnal. Mint villámcsapás érte őket Dulles külügyminiszter nyilatkozata, hogy az Egyesült Államok viszszavonja korábbi ajánlatát. Másnap az angolok is ezt tették. Cairoban ezután öt napon át tanácskozott a vezérkar,és az eredmény, a Szuez-csatorna lefoglalása volt. Némely egyiptomi politikusok úgy vélik, Dulles valójában azt a csapdát készítette elő, hogy Nasser legyen kénytelen az oroszokra támaszkodni, amely esetben elveszti vezető szerepét az arab körök és országok előtt. Nasser azonban ezt a csapdát kikerülte. Valószínűnek tartják, hogy Nasser a vihar elültével hajlandó lesz egyezkedni. Megtartja ugyan a csatornát, de a hatalmakat is ki fogja elégíteni a szabad hajózás biztosításával. 500 KOPORSÓ A National Safety Council megjósolta, hogy 500 körül lesz Labor Day weekendjén a halálos áldozatok száma. A jóslat, sajnos, bevált és a halállista még nem teljes, amikor e sorok íródnak. Hiába kérte a sajtó, rádió, TV a közönséget, hogy legyen óvatos, ne hagyja elragadtatni magát, kerülje el végzetét. A halál jegyesei vakon rohantak vesztükbe. Még szomorúbb, hogy olyanokat ragadtak magukkal a száguldó kerekekkel, akik betartották a szabályokat, de véletlenül a vágtatok útjába kerültek. Ötszáz halottat gyászolnak hozzátartozóik. Ötszáz családban hangzik a sóhaj: “Ha kissé jobban vigyázott volna ...” . A rendőrség hiába sújtja ezeket az országúti brigantikai pénzbírsággal. Csak egy segítene, a viszszaeső bűnösöktől vonják meg a vezetési engedélyt. Ha kivonják őket a forgalomból, akkor majd kevesebb veszély fenyegeti az ártatlanokat az amerikai országutakon. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Emlékezés Stróbl Alajosról Ruby Erzsébet Most száz esztendeje, hogy a magyar szobrászművészet büszkesége, Strobl Alajos született, aki új irányt adott a magyar képzőművészet töretlen útján. Sajnos, a múlt század közepén a magyar képzőművészet még nem tekinthetett vissza olyan fényes múltra, mint a többi nyugati kulturnemzetek és a magyar művésznek idegenbe kellett vondrolnia, hogy a letűnt századok halhatatlan művészi alkotásaiból tanulságot és lelkesedést merítsen. Mátyás király uralkodása alatt már megindult a külföldiekkel is versenyezhető művészetünk és ezen a téren maga Mátyás volt a bőkezű mecénás, mert hisz a magyar faj rátermettségében a művészet iránt nincs hiány, de a következő korszak, melyben a barbár törökök hordái elpusztították mindazt, ami már a megállapodott magyar államnak szabad intézményeit verte béklyóba és csirájába fojtotta. A csatatérré vált országban a kultúra virágai helyett a magyar ifjak vére piroslott. Végre egy kis csend és béke, a magához tért nemzet fiai között egyszerre megjelentek a halhatatlanságba induló művészek. Köztük a legnagyobbak egyike volt Strobl Alajos, aki 1856 június 21-én született Királylehotán, egy szegény iparos családból. Nem végzett magas iskolákat, az ipari pályát választotta és mint vasmunkás kereste kenyerét. De önbizalmának sérthetetlenségével érezte, hogy hazájának szűkebb határai között nem érheti el terveit. Húsz éves volt, mikor Sziléziába vándorolt és ott egy vasgyárban volt mintázó, ahol tehetségét felfedezték és jobbmódú barátai és ismerősei unszolására és segítségével Bécsbe költözött, ahol a műipari iskolában és a szobrászati akadémián a nagy Zumbuschnál négy évet töltött. 1878-ban lépett először a nyilvánosság elé, Perseus szobrával és ez a siker biztos ígéret volt a Parnasszusra, ahonnan a halhatatlanság fáklyája már rávetette fényét tiszta és nemes szándékaira és az alkotás fellobogó csodálatos vágya is élt benne. 1880-ban egy pályázat útján őt bízták meg a budapesti operaház homlokzatán lévő Spontini és Cherubin alakjainak megmintázásával. Két év múlva ugyancsak ennek az operaháznak a bejáratánál elhelyezett Liszt és Erkel ülő szobrait mintázta meg. Ezekkel az alkotásokkal olyan nagy feltűnést keltett, hogy azonnal elhalmozták rendelésekkel. A kormány, az egyházak, nemzeti nagyjaink és az arisztokraták szobrait készíti el. A Vigadó számára két életnagyságú szobrot mintázott. Az egyik Hegyi Aranka a Fandango táncban, a másik egy allegorikus alak. Hegyi Aranka márványszobrán lángol az ifjúság megejtő varázsa. Nemes szépség ömlik el a vonalakon és az ismert pajzán mosollyal az arcán, szinte él, lélegzik és beszél. Azután Pálmay Ilka kéri a mestert, hogy mintázza meg őt is. Ez a szobor is maradéktalanul adja vissza az “isteni Ilka” utolérhetetlen egyéniségét. Már alig győzi a rendeléseket. Elkészíti Hohenlohe herceg, Mészöly, Lotz, Vajda János mellszobrait. A szobrok olyan tökéletesen ábrázolják az élőket és olyan döbbenetesen adják vissza egyéniségüket, hogy ebben az évben már több rendelést képtelen elfogadni. Már látja, hogy nem kell külföldre mennie, hogy művészetét elismerjék. 1884-ben Ferenc József királyt mintázza meg Gödöllőn. 1885-ben Deák Ferenc síremlékét készíti el, lélegzetelállító szépségével, Deák nagyságát szimbolizálva. Simor hercegprímás 1886- ban megnézi a Deák szarkofágot és azonnal Esztergomba hivatja a mestert, hogy életnagyságú szoborral örökítse meg. Ebben az évben Császka érseket is mintázza. 1887-ben rövid időre elhagyja Magyarországot, hogy újabb alkotásaihoz Párisban szerezzen ismereteket. Kérik, hogy ne menjen, nincs szüksége senkitől sem tanulni, de az ő szokott csendes humorával mondja: “Tulajdonkép tőlem akarnak a párisiollegák valamit és ezért cserébe egy kis pikantériát kapok tőlük. A szűz mintázása után meg akarom tanulni az asszonyt. A formák életbedomborodó eleven húsát, az aszszonyi test vonalainak misztériumát, akarom márványba örökíteni.” Párisban Munkácsy Mihály bizalmas barátja lesz, akiről mellszobrot készít. Két hónap múlva visszatér Budapestre. Nagyszámú rendelések mellett számos emlékszobrot és emlékművet alkot. 1893-ban leplezik le Budapesten Arany János szobrát. 1896-ban az impozáns budapesti igazságügyi palotát fölépíti Hauszman Alajos műépítész, azzal a kívánsággal, hogy az épület homlokzatára Strobl Alajos készítse el a Justitia szobrát. 1896-ban, az ezredéves országos kiállításon a képzőművészeti csoport kiállításán megcsodálják Pulszky Ferenc bronz mellszobrát, mely ugyan magántulajdon, de a rendezőség erre az alkalomra elkérte, hogy a kiállítás nívóját emelje. Ebben az évben rendeli meg Miskolc városa Erzsébet királyné szobrát. A szépséggel párosult fenséges alakon a férfi művész imádata látszik az elbűvölő szépség iránt. Meg is jegyzi barátainak: — A perzsák előszeretettel vésték kőbe a lótuszvirágot. Ezekben a márvány virágkelyhekben végződnek diadalmas oszlopfőik, melyek a fáradt lelkeket befogadó menyországot szimbolizálják, ezzel az áhítattal: “Óh Uram Istenem, áldott légy, hogy láthatjuk gazdag teremtéseidben a szépek szépét.” Én pedig a nemzetközi művészetben, mint magyar szobrász, Erzsébet aszszonyunk szobrának mintázásakor ezt sóhajtom a mi gyönyörű magyar nyelvünkön: “Óh Uram Istenem, áldott vagy, hogy szépségeket teremtve a természetben és nőben, megtanítottál engem a szépség imádatára!” 1902-ben a budavári Mátyáskutat készíti; a kürtös alakjára már előző évben megkapta a Műcsarnokban az állami aranyérmet. 1904-ben a lipótvárosi Szent István templomban elhelyezett Szent István és Szent Gellért szobrokat alkotja. 1906-ban Semmelweis, a szülőanyák megmentője szobrát, 1907-ben Dobó szobrát mintázza Eger város rendelésére. Ugyanebben az évben mintázza gróf Károlyi Sándor budapesti városligeti szobrát. 1909-ben avatták fel a Kerepesi temetőben az általa tervezett Kossuth Lajos mauzóleumot. Akkor kapta Stróbl a költőszobrász mellé, a költőmérnök nevet. 1910-ben elkészíti Nagykőrös rendelésére Arany János második szobrát, 1916-ban Zichy Mihály síremlékét, 1922-ben Jókai Mór budapesti szobrát. Ez idő alatt közéletünk igen sok kiválóságáról készít még életnagyságú és mellszobrokat: Tisza Kálmán, Görgey Arthur, Schalauch Lőrinc, Fejérváry Géza báró, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, József főherceg családjának öt tagjáról, Trefort, Gyulai Pál, Justh Zsigmond, Schulek Frigyes, Thaly Kálmán, Székely Bertalan, stb. Tehetségének talán legszebb gyümölcse az Anyánk szobra, melyet 1894-ben készített és amelyre 1900-ban Párisban a Grand prix díjat kapta. Rendkívül nagy munkásságán kívül mintázást is tanít a Képzőművészeti Főiskolán. Érdemeiért a király 1907-ben a Ferenc Józsefrend középkeresztjével tüntette ki, 1913-ban pediig a “lipótujváry” előnévvel magyar nemességre emelte. 1914-ben az első világháború kitörésekor előrehaladott kora ellenére (58 éves volt), önként jelentkezett katonai szolgálatra és 1915 ben a honvéd gyalogságnál főhadnagyi rangot kapott. Ezekről a háborús élményekről nem tudott szobrokat készíteni. Az unszoló kérésekre azt felelte: “A rohamra induló vagy a haldokló baka tetemrehívó arcát megmintázni sohasem tudom, mert munka közben a vésőm a kezeimben ketté törne . . .” 1922-ben a Kisfaludy Társaság a Greguss díjjal tüntette ki. Strobl Alajos, szülőhazánk büszkesége, a társadalmi nehézségek és akadályok tövises útját járva, a szobrászművészet olyan magaslatára küzdötte fel magát, melyben tehetsége és jellemének uralkodó vonása nem respektálta a közepes utakat. Tudta, érezte, hogy az értékek között alegmaradandóbb a művészet: vésővel, ecsettel,vagy tollal. Ömlött kezébe az arany, de azt is tudta, hogy ez csak szimbólum, mely egyéni hatalmat és anyagi előnyöket jelent. De a halhatatlan művészetet maga az arany is alázatosan szolgálja . . . AZ EMBER ÉS A GAZ Irta: DETTRE ANDRÁS Dalka András Feleségem szólt, hogy le kellene már vágni igazt a kertben. Anyósom is tett pár megjegyzód biirt. Tripla lenne valamit csinálni a gazzal, mielőtt teljesen elborítja a házat és kinő az utcára. A postás, a tejesember és a szomszédok mind összeesküdtek a gaz ellen: kórusban biztatnak, hogy irtsam ki, vágjam le, égessem el. Ilyenekkel jönnek, hogy a kertnek fa való, nem pedig gaz. Itt az ideje kiirtani ezt az átkos tévhitet. A legtöbb ember amint egy kis gazt lát a kertjében, mindjárt nekiesik és el akarja tüntetni. Addig macerálja és vagdossa, míg a gyanútlan kis fű kimúlik. Mikor pedig füves beültette a helyét, naponta hatszor locsolja, hogy nőjjön. Ezt aztán különös logikával mégsem hagyja nőni, hanem állandóan a legalacsonyabb nívón tartja. És ezt a hajmeresztő szadizmust hívják itt kertészkedésnek. Na, nálunk nincs ilyesmi. Nálunk a legkülönbözőbb eredetű gazok békében, szinte paradicsomi harmóniában élhetnek egymás mellett hosszú és békés életre számítva. A kert minden sarkában más gaz nő ami azonnal egy ősi afrikai vadon képét idézi fel a szemlélőben. Ellentétben anyósommal, nekem ez nem okoz hányingert. Inkább legyen szép, magas gaz, mint laposra vágott nyeszlett kis fű, ami úgy néz ki, mint a levágott köröm. A gaznak amellett sok előnye is van a fűvel szemben. Egyik például, hogy önmagától, minden mesterséges beavatkozás nélkül is vidáman nő. Node hadd nőjjön, legalább az ember látja, h hogy jó a talaj, s más is megnőne benne, ha alkalma lenne. Szeretem a buja természetet, nem pedig mikor korlátok közé szorítják. Véleményem szerint a föld megsínyli, ha állandóan babrálnak vele, vacakolják a felszínét és nem hagyják egy kicsit békében. Előbb-utóbb megunja, hogy állandóan froclizzák, előbb növesztenek rajta valamit, aztán hirtelen levágják. Egyszer aztán hiába tesznek bele bármit, az Istennek se terem. Azt is mondják, hogy a gazban nem lehet olyan kellemesen leheveredni, mint a gyepen, mert hisz ki tudja, mi van benne. Hát engem nem érdekel, lehet benne, ami akar. Eszemben sincs leheveredni sem a gazba, sem a gyepre; ha ilyesfajta ingerem támad, megyek a díványra. Én már csak ilyen maradi vagyok. Sokan a gyep köré virágágyakat meg mesgyéket raknak. Persze a legtöbb mesterségesen meghonosított virággal, rengeteg baj van. Nem akar rendesen nőni, fonnyad, feje lelóg, levelei elsárrulnak, meg hasonlók. A nálunk növő vadvirágokkal persze semmi ilyen nem fordul elő. Nem betegeskedő, életképtelen szobavirágok ezek, hanem erőtől duzzadó vadon fiai. Ezeket nem zavarja a nap meg az eső meg az orkán, nem kérnek sem figyelmet, sem szeretetet vagy időt, csak úgy, spontán módon élnek és nőnek. Nem nekem, önmaguknak. Azonkívül nagy előnye még a vadvirágoknak, hogy miután nem ember ülteti őket, soha nem lehet tudni, hogy mi fog nőni és hol. Ez a kiszámíthatatlan játék szerintem sokkal izgatóbb, mint az, amikor az ember például rózsát ültet és előre sejti, hogy rózsa fog nőni. Azonkívül véleményem, hogy hagyni kell a természetet, hogy ő válassza ki a neki legmegfelelőbb gazokat és virágokat. Ő tudja legjobban, mi jó neki. Nem szabad belekontárkodni a teremtésbe. Azonkívül utálok kertészkedni és amikor le-Ihét, alkotmányos jogaimra hivatkozva kibújok alóla. A legkisebb könyv Az ügyesség és a türelem rekordját Valentin Kaufmann müncheni tisztviselő tartja. Kaufmann azzal dicsekedhetik, hogy ő írta meg, illetve készítette el a világ legkisebb könyvét, amely nem nagyobb egy bélyeg felénél, súlya két és fél gramm, hosszúsága tizenhat milliméter, vastagsága pedig hét milliméter. A könyvet fáradságos munkával készítette el egy teljes esztendő alatt. Valentin Kaufmann évekkel ezelőtt fogadásból kijelentette, hogy hajlandó egy levelezőlapra 40,000 olvasható betűt tenni. Akivel fogadott, nem hitt neki. Kaufmann türelmi időt kért és egy héttel később bemutatta művészetét. Sokkal nagyobb volt a sikere, mintsem remélni merte volna. A többi apró írásoktól eltérően, Kaufmann© az egyetlen, amelyet nagyítóüveg nélkül, szabad szemmel is lehet olvasni. A sikeren felbuzdulva, a türelmes férfi minden szabad idejét erre a fáradságos munkára használta fel. Olyannyira, hogy ezért képes volt vasárnapjait is feláldozni. Az általa elkészített törpe könyvet egy, ugyancsak müncheni könyvkötő kötötte be a legfinomabb kesztyűbőrbe. A könyvbe Kaufmann, Schiller híres költeményét, a “Harang”-ot másolta le és ezenfelül még két másik Schiller-verset. A világ legkisebb könyvét a müncheni múzeumban egy erre a célra készített kis üvegszekrényben őrzik. Idővel Valentin Kaufmann annyira elsajátította ezt az ügyességgel és türelemmel járó művészetet, hogy ma már hetvenezer szót képes egy levelezőlapra írni. Ami pedig a legfeltűnőbb, Kaufmann betűit, törpeségük ellenére is, még különböző kacskaringókkal is díszíti. NINCS CSÚNYA Nő Még hihetetlenségében is valószínű esetet ír le az egyik ameikai divatlap. Az egyik legismertebb new yorki női divatáruház tulajdonosának jött az az ötlete, hogy egyszer már a csúnya nőkre is kellene gondolni. S miután rájött, hogy egy jóformájú kalap még a legcsúnyább arcot is elfogadhatóvá teszi, néhány kalaptípust kreált, kimondottan csúnya nők számára. Igen, de hogy ezt az új kreációt belevigye a köztudatba, az kilett volna, hogy megfelelően csúnya mannekeneken be is mutassa a vevőinek. Ezért hirdetést tett közzé a legnagyobb napilapokban, hogy kimondottan csúnya próbakisasszonyokat keres. Az illetőknek azonkívül, hogy a próbakalapot is nekik ajándékozza, fejenként és naponként tíz dollár bért is ígért. Senki sem jelentkezett. Erre apránként száz dollárig emelte fel a beígért napidíjat. S még ezen az áron sem tudott olyan nőt szerezni, aki a nagy nyilvánosság előtt bevallotta volna, hogy — csúnya!