Amerikai Magyar Népszava, 1956. december (58. évfolyam, 300-307. szám)
1956-12-21 / 300. szám
IK OLDAL t»r«o At wwciina ;„is®: naa«»* si vu vi*v«ixna rom, ijxna» no« ua» Act of March 1879. Publish«13 daily, except Sundays and legal Holidays AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, Inc. 1786 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség ét Kiadóhivatal 305 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telefon; BEgent 7-937# «^►53 ifizetésl árak - Subscription rates United States of America and Canada Sgy évre (one year) $15.00. — Félévre (half year) $8.0# Negyed évre (quarter year) $4.25 BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK ance, O., TW E. Summit Street Garfield, N. J., 32 Division St. MoheTTi P» 7(13 v 4th street New Brunswick, N. J., 98 French St. hlehem. Pa., 703 E 4th Street perth Amb N j 403 LawrU st. dgeport. Conn., 578. Bostwick Ave. Philadelphia, Pa., 1811 N. Franklin St. icago 19, HI., 8341 Prairie Ave. Toronto, Ont., Can., 368 Spadina Rd. troit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave. Trenton, N. J., 511 Genesee Street SW College St., WA 4-3905. Lakás: BA 1-8324, Toronto *-B, Ont., Canada KANADAI FŐIRODA: MEANY JAVASLATA Majdnem bizonyos, hogy a magyar menekültek vitáját fel fogják emelni, s állítólag Nixon alelnök asztriai útja azt a célt szolgálja, hogy megállapíta, mennyire tanácsos emelni. E téren különféle jaaslatok hangzottak el, a 70,000-es kvótától kezdve készen a magyar menekültek korlátlan számú bebocsátásáig. Valamennyi közül a legnagyobb elégétellel George Meany, az AFL-CIO elnökének javasatát vesszük tudomásul, 100.000 magyar menekült bebocsátására. Meany javaslata azért jelentős, mert a uniók iddig elvből ellenezték a bevándorlási törvények liberalizálását, attól tartva, hogy az “olcsó munkaerő” rontja a szervezett munkás helyzetét. A magyar menekültek javarésze azonban szakképzett fiatal iparos, akikből hiány van az iparokban. Befogadásuk tehát inkább hiányt töltene be, mint munkaerő felesleget okozna. Ismerve azonban Meany felelősségérzetét és éles kommunista ellenes állásfoglalását, a javaslatot többnek tekintjük szakmai érdekképviseleti gesztusnál. Tüntetés kíván lenni a kommunista brutalitás ellen, annak jelképezése, hogy ha már fegyverrel nem tudtuk megsegíteni a magyar szabadságharcot, életben maradt áldozataival szemben megértő magatartást tanúsítsunk. BESURRANÓ KOMMUNISTÁK Olvasunk jelentéseket, amelyek szerint a magyar menekültek sorában nagy számmal vannak kommunisták, sőt az AVO keretébe tartozó terroristák. A jelentést ebben a formában kissé tájékozatlannal tartjuk s helyesbbíteni óhajtjuk. Az amerikai hatóságoknak, amelyek ezt a kérdést kezelik, tudomásul kell venni, hogy Magyarország hivatalosan kommunista ország, és a dolgozó lakosság jelentős része kénytelen-keletien a kommunista párt tagja volt. Párttagnak lenni nem jelentett szükségszerűen kommunista érzelmeket. Ak munkát és megélhetést akart, kénytelen volt párttagnak lenni. A tény, hogy az első kínálkozó alkalommal elmenekült a kommunizmus elől, elég bizonyíték igazi érzelmeire. Szükségesnek tartunk azonban alapos vizsgálatot és szűrést a AVO keret legényei ellen. Ezek voltak a leggyűlöltebb egyének Magyarországon s valószínű, hogy egy maréknyi közülük külföldre menekült a szabadságharcosok bosszúja elől. Bebocsátásuk megbecstelenítése lenne a szabadságharcnak Megérdemelt sorsuk az lenne, hogy kiszolgáltassák őket a magyar hatóságoknak. ELISMERÉS Amerikai gazdasági és tudományos körökben elismeréssel szóltak a magyar mérnökök, technikusook, vegyészek szakértelméről, megbízhatóságáról. A “hydrogén bomba atyja” Teller Edward, szintén magyar menekült még a háború előtti időkből, egyik bizonyítéka annak, hogy magyarok milyen óriási szolgálatokat tettek Amerikának. Temérdek magyar orvos jön Amerikába és itt örömmel üdvözlik őket a kórházak, ahol nagy szükség van képzett szakorvosokra. A magyar szakemberek javarésze beszél németül és így tudnak velük érintkezni addig is, amíg elsajátítják az angol nyelvet. Az amerikai szakemberek jórésze beszél németül. A kormány “szűrő gépezete” ügyesen és feltűnés nélkül távolítja el a menekültek közé beszivárgott kommunistákat és így egyes lapok rémhírei, hogy sok vörös jön Amerikába, minden alapot nélkülöz. Rosszindulatú tudósítások is jelentek meg egyes lapokban, szenzációhajhászó riporterek tollából. Ezek egyike azt írta, hogy “Budapestről elsősorban a prostituáltak és a börtönökből kiszabadult tolvajok menekültek át a határon Ausztriába, hogy onnan nyugati országokba, főleg Amerikába sodródhassanak.” Érthető a magyar menekültek felháborodása az ilyen — ki tudja kik által sugalmazott — riportok miatt. Eltekintve attól, hogy hazugság a hit, az egész csak a szovjetnek tesz jó szolgálatot, mert célja egyenetlenséget szítani és bizalmatlanságot kelteni a szabadsághősöket befogadó kormányok illetékes szervei előtt. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A közvélemény harciasabb lesz Írta: SZÁSZ ERNŐ Szűcs Ernő A modern háború elindításához nem elég a fegyverek elkészítése, a katonák kiképzése és felvonltatása, szövetségek kiépítése és gazdasági tartalékok felhalmozása, hanem szükség van a közvélemény előkészítésére is. A mai háború nem uralkodóházak as férje, hanem népek és életformák totális mérkőzése, amelynek megnyeréhez emberek százmillióinak totális erőfeszítése szükséges. A felvilágosult ember totális erőfeszítését pedig csak olyan ügy számára lehet megkapni, amiben hisz. Következésképen a bánomra remuló népnek hinnie kell a háború elkerülhetetlenségében, a háború szükségességében és a háború céljának igazságosságában, mielőtt a fegyverek eldördülnek. Az Amerikai Egyesült Államok közvéleményét az elmúlt esztendők során háborúra nem készítették elő. Inkább a béke megőrzésének fontosságáról hallott állandóan, sőt a minden áron való béke meggyőződéses hívei oly kijelentésekkel is ijesztették, hogy egy esetleges háború a civilizáció pusztulását jelentené, amiből csak arra a meggyőződésre juthatott a hallgató, hogy háborút vívni semmi körülmények között sem szabad. Nemrégiben hallgattunk végig egy elnökválasztási kampányt, amelyben abéke két idealistája egymást licitálta túl a béke megőrzésének ígérésében, mint a leghatásosabb politikai fegyverben és nem tudok jelöltről, aki a nemzeti tisztesség, a nemzeti jövő biztosításának szempontjait nyilvános beszédben a béke megőrzése elé helyezte volna. A nemzetközi politika arénájában mi játszottuk Ferdinánd, az erős bika szerepét, aki eltiporhatná, vagy felöklelhetné Ivánt, a medvét, de Ferdinánd erős szíve tele van gyengéd és nemes indulatokkal, elfordul, hogy szagolgassa a virágokat, míg Iván türelmetlenül lesi az alkalmat, hogy Ferdinánd olyan mélyen elmerüljön szép gondolataiban, hogyhátáról fejbecsaphassa és így gyengébb létére is ő maradjon itt az arénában. Erősebbek voltunk és vagyunk, mint a Szovjetunió, túlságos békeszeretetünk azonban a Szovjetuniónak engedte át a kezdeményezés lendületét és az erőszak vasöklével -kegyetlenül hadonászó ellenséget nemes gondolatok és tervek felsorakoztatásával igyekeztünk csitítani. A kommunizmus terjedését azonban nemes gondolatokkal megállítani nem lehet, mint ahogyan a rablónak ishiába magyarázzuk, hogy mi nem akarunk neki rosszat. Ha azonban puskát ragadunk a késsel hadonászó banditára, rögtön megérti mondanivalónkat . . . A virágokat szagoló Ferdinánd bika nem akarta tudomásul venni, hogy vannak ellentétek, amelyek csak harc árán dönthetők el és amikor a magyar szabadságharc kitörésekor Amerikára emelte a szabad világ vezetésért a szemét, az orosz eljárásra nem tudtunk más választ ajánlani, mint ragyogó retorikát a világ politikusainak Egyesült Nemzetek című asztaltársaságában. Ironikusan, még a szónoklatokban sem voltunk az élen és a kezdeményezés többször maradt a parányi és jelentéktelen Cuba kezében, mint a mienkben, a szabad világ hivatott vezetőiben. Bármilyen nagy erkölcsi nyomás alatt éreztük magunkat,bármennyire együtt is érzett az amerikai nép a magyar szabadság ügyével, politikusaink nem tudtak mit tenni, mert nyilvánvaló volt,hogy az erőszakra csak az erőszak válaszát méltányolnák a kommunisták. .A katonai beavatkozásnak pedig még a gondolatától isvisszariadtak politikusaink, mert az ország közvéleményét megelőzően a minden áron való békére állították be. Ezen a téren látok most fordulatot. Lehet, hogy elhamarkodott az ítéletem, de lehet,hogy megkezdődött a tervszerű és szükséges munka a közvélemény felvilágosítására, annak megmagyarázására, hogy nem lesz elég a kommunizmus terjeszkedésének megállítását New York inváziójánál kezdeni. Egyre több felelős államférfi és katona mondja meg nyíltan — és kap teljes sajtó- és rádió-nyilvánosságot gondolatainak , hogy a minden áron való ragaszkodás a békéhez a tökéletes pusztulást jelentheti az amerikai nép számára és vannak célok, amelyekért érdemes és kell háborút vinni. Ha mi azt mondjuk, hogy a béke mindennél fontosabb, akkor azt is mondjuk vele, hogy mi mindarról, amit életformánkban szeretünk, lemondunk, abéke kedvéért és önként alávetjük magunkat a Szovjet zsarnokságnak. Mert a szovjet imperializmust csak a nagyobb erő állíthatja meg, az ellenszegülés. A nagyobb erő pedig bennünk megvan, most már csak fel kell lelkileg készülnünk arra,hogy használjuk. , Az ellenszegülést pedig nem az Atlanti óceán partján kell elkezdenünk, mert ott már késő lenne. Ha Nyugat-Európa képzett és nagy emberanyagával, gyáraival, bányáival az oroszok kezére kerülne, Amerika elkerülhetetlenül soron következő ostroma csak győzelemmel végződhetnek. Magyarországot Amerika veszni hagyta, pedig ha közbe lép, talán háború nélkül kiszorult volna a belső bajoktól elgyengült, és nálunk sokkal jobban megijedt Szovjet Európából. Reméljük azonban, a magyar nép elhagyása volt az utolsó történelmi hiba, amit a békéhez olyan görcsösen ragaszkodó vezetőink elkövettek, mert a jelek arra mutatnak, hogy Amerika népe a magyarság tragédiájának szemléletével elérkezett béketűrésének végéhez. A közvélemény átalakulóban van, a közvélemény a férfias helytállás követelése felé halad és az amerikai közvélemény a világ jövendő sorsának meghatározásában igen jelentős tényező. Még megérhetjük, hogy a vonagló “Rock and Roll’’ hero, Elvis Presley helyett a marine újonc, vagy a légierő fiatal katonája lesz az amerikai lányok ideálja, Liberace helyett férfiakat fognak bálványozni az asszonyok és a “Hot Rod” lovagjai ráébrednek, hogy egy nagy múltú és nagy jövőre hivatott nép ifjúsága ők, és ártatlan motorosok, valamint egymás helyett az orosznak akarják megmutatni, hogy milyen legények a talpukon. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor vége lesz a szovjet elnyomásnak és terjeszkedésnek — háború nélkül is. Fekete magyar karácsony Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ szegedy Lászó Karácsonykor fény szokott dalolni a szívünkön, mely szebbé, ragyogóbbá varázsolja életünket. E fény a távol Bethlehem felől jön, bethlehemi csillagból származik és a szeretet megszületését hirdeti a Földön. Most újra karácsony van, de ragyogó fény helyett fekete, véres borulat szitál a magyar telkekbe, mert testvéreinket, Magyarország népét és szabadságát újra sárba, vérbe tiporta az istentelenek véres őrülete. Karácsony van, a szeretet igéjének születési ünnepe és a magyarok lelkét véres kétségek és gyötrelmek marangolják: kit hoz a jövő? Lesz-e megváltás a keresztre feszített magyar lelkek számára is? Magyarországon még most is gyászolnak és tettetnek ; majdnem mindenkinek van halottja és sebsültje, vagy valakije akiért aggódik, aki sötét íj jelek leple alatt, félig befagyott mocsarakon átgázolva, a nagy bizonytalanságba mentette át puszta, didergő életét. Mi régi amerikás magyarok is dermesztő lelki fagyban didergőnk itten, mert teljesen átérezzük otthoni testvéreink fájdalmát, gyászát, végnélküli szenvedését. De van egy lelki vigaszunk és ez a mi legszebb karácsonyi ajándékunk most. Útban van a lelkek forradalma az egész szabad világban és ez a lelki forradalom el fogja söpörni a vörösök rettegett rémuralmát. Mert a nagy magyar tragédián keresztül a szabad világ végre a maga visszataszító valóságában ismerte fel a vörös istentelenek bélpoklos uralmának szörnyűségeit. Mi is olvastuk a Los Angelesben megjelenő “Mirror News” cikksorozatát, mely Mindszenty hercegprímás börtön-mártiromságával foglalkozik. Ezt az írást Ft. Vécsey plébánosnak a hercegprímás mondta tollba, a “Mirror Newsban’’ való közlés végett. Ebből a cikksorozatból olyan megdöbbentő adatok kerültek nyilvánosságra a vörösök lelki eldurvulásáról és vérszomjas szadista rendszerükről, mely a képzelet legszélsőségesebb határát is felülmúlta. De egyrészt érthető, hogy oly mélyre sülyedtek le azok, akiknek lelkébe a bethlehemi csillag fényéből egy melengető és tisztító sugár sem jutott. Borzadva olvassuk a Mirrorban a tetemre hivó sorokat: A hercegprímásról durván letépték díszes hercegprímási stóláját és szennyes civilruhába öltöztették, hogy megtagadják a neki kijáró tiszteletadásnak minden külsőségét. Majd 16 napon és éjjelen át jöttek a kihallgatási tortúrák. Durván ide-oda lökdösték, “hallja magának” szólították, vakító fénnyel világítottak arcába, aludni nem engedték, ha elájult fellocsolták, hitvány ribkoszton tartották és ételébe kábítószereket kevertek, hogy végre is hamis vallomásra bírják . . Mikor ez sem használt, arra kényszertették, hogy megszégyenítő börtön-orgiákat nézzen végig és mikor erre nem volt hajlandó, őt magát is meztelenre vetkőztették és gummi csövekkel durván ütölegelték . . . Borgőzös lehelletű pribékek röhögtek arcába és durva, ordító kérdések pergőtüze záporozott reá . . . Valósággal a szenvedések keresztjére feszítették, mint egykor a Megváltót. . A történelmi valóság azonban az volt, hogy nem a hercegprímást vetkőztették mezítelenre, hanem a vörös bélpoklosok égrekiáltó rendszerének a szörnyűségeit. Maga a hercegprimás mezítelenül is a hit mártírjainak takargató égi bíborpalástját viselte, mely tiszteletet és méltóságot sugárzott körülötte és homlokát a mártírok glóriájával vonta be. Viszont a mezítelenre vetkőztetett vörös bélpoklosságot, semmiféle vörös posztóval nem lehet többé befedni, mert világ végeztéig pőrén, cédán fognak a világ itélőszéke előtt a szégyen pellengéren állani. A SZERETET, melynek melengető szívünnepe épen most virradt ránk, szegényes, jeges bethlebemi jászolban született meg, hogy végül is új élettel, új fénnyel töltse be az emberek lelkét. A FÉNY pedig, amely betöltötte a magyar szabadságharcosok lelkét, a hercegprímás börtönéből indult ki, hogy az eltiport ezeréves szentistváni Magyarország számára visszaszerezze a hitet, a szabadságot és az emberi méltóságot. Nem kétséges, hogy annyi áldozat, annyi vér és szent akarat után, a véres muszka rémuralom ellenére sem maradhatnak el most már a szent szabadságjogok. Valahogyan úgy volt az mindig, hogy a házat és szabadságot mindig csak véres küzdelmek árán lehetett kivívni és megtartani, mert a véres áldozatok megtisztítanak és magunkba szállásra indítanak. Itt olvassuk fel a bibliából néhány töredékmodatban a karácsony történetét: “Ne féljetek, mert ime hirdetek nektek naiv örömet . . . (Sohasem volt erre nagyobb szükségünk óh Uram, mert a szegény magyar né,a szive majd megszakad a bánattól.) Találtok egy kisgyermeket bepólyálva . . . (Sok melengető pólyára is szükség van óh Uram, hogy a véres jelenben ne dermedjen jéggé a Magyar Jövő . . .) És hirtelenséggel jelenék angyali seregek sokasága .. . (Uram: küld Földre angyalidat és távolítsd el szülőhazánkból Ázsia muszka hordáit, mielőtt, még mindent elpusztítana.) Uram: a mélységből kiáltunk Hozzád: könyörülj sokat szenvedett magyar népeden. És Új Hazánk Amerika már kinyújtja kezét a hazátlan magyar menekülők felé: “Jöjjetek hozzám, én biztosan révbe jutatlak benneteket. Megmutatom nektek a népek igazi útját, mely Istenhez, a Békéhez és Szabadsághoz vezet. És behegesztem vérző sebeiteket, melyet a zsarnokság ütött rajtatok.” Magyar testvérek itt és az óhazában: adjon Isten jövőre békésebb, boldogabb karácsonyt a mainál! RÉGEN TÖRTÉNT KIRÁLYI ÍTÉLET Nagy Frigyes számos uralkodói gondja közepette arra is tudott magának időt szakítani, hogy gondosan átnézze tisztjeinek minősítési táblázatát. Az egyik lovasregiment minősítései között feltűnt neki, hogy X. Y. tiszt neve mellett ezt írták: “Jó katona, de iszik”. A legközelebbi hadgyakorlaton Nagy Frigyes különös gonddal figyelte ennek a tisztnek a viselkedését és azt látta,hogy minden tekintetben kimagaslik bajtársai felett. A hadgyakorlatok végeztével odaszólt a tiszt feljebbvalójának: — Figyeltem X. Y. tevékenységét és ezek után azt mondom, hogy aki ilyen pompás katona, aki így érti a dolgát, az — ihatik is! A FUKARSÁG NETOVÁBBJA Carl direktorról, a bécsi Theater an der Wien igazgatójáról, százával keringtek a vidám anekdoták a múlt század derekán. Majdnem valamenynyire a sziigazgató hírhedt fukarságát figurázta ki, így többek közt azt mesélték róla, hogy egyszer egy új operett próbája közben, éppen a zenekart figyelte és rárivallt a dobosra: — Mi az, maga miért nem dolgozik? Mit ül ott tétlenül ?— De kérem,igazgató úr — dadogta ijedten a dobos, — most szünetem van! — Micsoda beszéd az, hogy szünete van! — bömbölte Carl, — magát azért fizetem, hogy doboljon, hát üsse azt a dobot! Szünetért nem jár gázsi! KINEK VAN IGAZA? Diogenész, az ókor híres, puritán bölcse arról nevezetes, hogy a végletekig vitte az egyszerű életmódot és hordóban lakott. Azt is tudja róla mindenki, hogy állandóan kis lámpást cipelt magával, mint mondotta, azért, mert a derék embereket lámpával kell keresni . . . Diogenész egyszer a nyilvános kútnál mosta szegényes ebédjének egyetlen leendő fogását: néhány szál olcsó répát. Meglátta ezt a jómódban élő Arisztipposz, az udvari filozófus. Fejét csóválva mondta Diogenésznek: — Látod, barátom, ha hajlandó volnál zsarnokunknak egy kicsit hizelegni, akkor nem lennél kénytelen ilyen füvekkel táplálkozni! — Igazad van — bólintott a szerény bölcs —, de gondolj arra is, hogyha te hajlandó volnál ilyen jóízű füvekkel táplálkozni, akkor nem volnál kénytelen a zsarnoknakhizelegni! .