Amerikai Magyar Népszava, 1956. december (58. évfolyam, 300-307. szám)

1956-12-21 / 300. szám

IK OLDAL t»r«o At wwciina ;„is®: naa«»* si vu vi*v«ixna rom, ijxna» no« ua» Act of March 1879. Publish«13 daily, except Sundays and legal Holidays AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, Inc. 1786 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség ét Kiadóhivatal 305 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telefon; BEgent 7-937# «^►53 ifizetésl árak - Subscription rates United States of America and Canada Sgy évre (one year) $15.00. — Félévre (half year) $8.0# Negyed évre (quarter year) $4.25 BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK ance, O., TW E. Summit Street Garfield, N. J., 32 Division St. MoheTTi P» 7(13 v 4th street New Brunswick, N. J., 98 French St. hlehem. Pa., 703 E 4th Street perth Amb N j 403 LawrU st. dgeport. Conn., 578. Bostwick Ave. Philadelphia, Pa., 1811 N. Franklin St. icago 19, HI., 8341 Prairie Ave. Toronto, Ont., Can., 368 Spadina Rd. troit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave. Trenton, N. J., 511 Genesee Street SW College St., WA 4-3905. Lakás: BA 1-8324, Toronto *-B, Ont., Canada KANADAI FŐIRODA: MEANY JAVASLATA Majdnem bizonyos, hogy a magyar menekültek vitáját fel fogják emelni, s állítólag Nixon alelnök asztriai útja azt a célt szolgálja, hogy megállapít­­a, mennyire tanácsos emelni. E téren különféle ja­­aslatok hangzottak el, a 70,000-es kvótától kezdve készen a magyar menekültek korlátlan számú beb­ocsátásáig. Valamennyi közül a legnagyobb elég­étellel George Meany, az AFL-CIO elnökének javas­­atát vesszük tudomásul, 100.000 magyar menekült bebocsátására. Meany javaslata azért jelentős, mert a uniók iddig elvből ellenezték a bevándorlási törvények li­beralizálását, attól tartva, hogy az “olcsó munka­erő” rontja a szervezett munkás helyzetét. A ma­gyar menekültek javarésze azonban szakképzett fia­tal iparos, akikből hiány van az iparokban. Befoga­dásuk tehát inkább hiányt töltene be, mint munka­erő felesleget okozna. Ismerve azonban Meany felelősségérzetét és éles kommunista ellenes állásfoglalását, a javaslatot többnek tekintjük szakmai érdekképviseleti gesztus­nál. Tüntetés kíván lenni a kommunista brutalitás ellen, annak jelképezése, hogy ha már fegyverrel nem tudtuk megsegíteni a magyar szabadságharcot, élet­­ben maradt áldozataival szemben megértő magatar­tást tanúsítsunk. BESURRANÓ KOMMUNISTÁK Olvasunk jelentéseket, amelyek szerint a ma­gyar menekültek sorában nagy számmal vannak kom­munisták, sőt az AVO keretébe tartozó terroristák. A jelentést ebben a formában kissé tájékozatlannal­ tartjuk s helyesbbíteni óhajtjuk. Az amerikai hatóságoknak, amelyek ezt a kér­dést kezelik, tudomásul kell venni, hogy Magyaror­szág hivatalosan kommunista ország, és a dolgozó lakosság jelentős része kénytelen-keletien a komm­u­nista párt tagja volt. Párttagnak lenni nem jelen­tett szükségszerűen kommunista érzelmeket. Ak munkát és megélhetést akart, kénytelen volt párttag­nak lenni. A tény, hogy az első kínálkozó alkalom­mal elmenekült a kommunizmus elől, elég bizonyí­­­ték igazi érzelmeire. Szükségesnek tartunk azonban alapos vizsgála­tot és szűrést a AVO keret legényei ellen. Ezek vol­tak a leggyűlöltebb egyének Magyarországon s való­színű, hogy egy maréknyi közülük külföldre mene­kült a szabadságharcosok bosszúja elől. Bebocsátá­suk megbecstelenítése lenne a szabadságharcnak Megérdemelt sorsuk az lenne, hogy kiszolgáltassák őket a magyar hatóságoknak. ELISMERÉS Amerikai gazdasági és tudományos körökben elismeréssel szóltak a magyar mérnökök, techniku­­sook, vegyészek szakértelméről, megbízhatóságáról. A “hydrogén bomba atyja” Teller Edward, szintén magyar menekült még a háború előtti időkből, egyik bizonyítéka annak, hogy magyarok milyen óriási szolgálatokat tettek Amerikának. Temérdek magyar orvos jön Amerikába és itt örömmel üdvözlik őket a kórházak, ahol nagy szük­ség van képzett szakorvosokra. A magyar szakem­berek javarésze beszél németül és így tudnak velük érintkezni addig is, amíg elsajátítják az angol nyel­vet. Az amerikai szakemberek jórésze beszél néme­tül. A kormány “szűrő gépezete” ügyesen és feltű­nés nélkül távolítja el a menekültek közé beszivár­gott kommunistákat és így egyes lapok rémhírei, hogy sok vörös jön Amerikába, minden alapot nél­külöz. Rosszindulatú tudósítások is jelentek meg egyes lapokban, szenzációhajhászó riporterek tollából. Ezek egyike azt írta, hogy “Budapestről elsősorban a pros­tituáltak és a börtönökből kiszabadult tolvajok me­nekültek át a határon Ausztriába, hogy onnan nyu­gati országokba, főleg Amerikába sodródhassanak.” Érthető a magyar menekültek felháborodása az ilyen — ki tudja kik által sugalmazott — riportok miatt. Eltekintve attól, hogy hazugság a hit, az egész csak a szovjetnek tesz jó szolgálatot, mert célja egye­netlenséget szítani és bizalmatlanságot kelteni a sza­badsághősöket befogadó kormányok illetékes szervei előtt. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A közvélemény harciasabb lesz Írta: SZÁSZ ERNŐ Szűcs Ernő A modern háború elindításához nem elég a fegyv­­erek elkészítése, a katonák kiképzése és felvo­­nltatása, szövetségek kiépítése és gazdasági tar­talékok felhalmozása, hanem szükség van a közvélemény elő­­készítésére is. A mai háború nem uralkodóházak as férje, hanem népek és életformák totális mér­kőzése, amelynek megnyeré­hez emberek százmillióinak totá­lis erőfeszítése szükséges. A fel­világosult ember totális erőfe­szítését pedig csak olyan ügy számára lehet megkapni, ami­ben hisz. Következésképen a bá­nomra rem­uló népnek hinnie kell a háború elke­rülhetetlenségében, a háború szükségességében és a háború céljának igazságosságában, mielőtt a fegyverek eldördülnek. Az Amerikai Egyesült Államok közvéleményét az elmúlt esztendők során há­borúra nem készítet­ték elő. Inkább a béke megőr­zésének fontosságáról hallott állandóan, sőt a minden áron való béke meggyőződéses hívei oly kijelentésekkel is ijesz­tették, hogy egy esetleges háború a civilizáció pusztulását jelentené, amiből csak arra a meggyő­ződésre juthatott a hallgató, hogy háborút vív­ni semmi körülmények között sem szabad. Nem­régiben hallgattunk végig egy elnökválasztási kampányt, amelyben a­­béke két idealistája egy­mást licitálta túl a béke megőrzésének ígérésé­­ben, mint a leghatásosabb politikai fegyverben és nem tudok jelöltről, aki a nemzeti tisztesség, a nemzeti jövő biztosításának szempontjait nyilvá­nos beszédben a béke megőrzése elé helyezte vol­na. A nemzetközi politika arénájában mi játszot­tuk Ferdinánd, az erős bika szerepét, aki eltipor­hatná, vagy felöklelhetné Ivánt, a medvét, de Ferdinánd erős szíve tele van gyengéd és nemes indulatokkal, elfordul, hogy szagolgassa a virá­gokat, míg Iván türelmetlenül lesi az alkalmat, hogy Ferdinánd olyan mélyen elmerüljön szép gondolataiban, hogy­­hátáról fejbecsaphassa és így gyengébb létére is ő maradjon itt az aréná­ban. Erősebbek voltunk és vagyunk, mint a Szov­jetunió, túlságos békeszeretetünk azonban a Szov­jetuniónak engedte át a kezdeményezés lendüle­tét és az erőszak vasöklével -kegyetlenül hadoná­szó ellenséget nemes gondolatok­­ és tervek felso­rakoztatásával igyekeztünk csitítani. A kommunizmus terjedését azonban nemes gon­dolatokkal megállítani nem lehet, mint ahogyan a rablónak is­­hiába magyarázzuk, hogy mi nem akarunk neki rosszat. Ha azonban puskát raga­dunk a késsel hadonászó banditára, rögtön meg­érti mondanivalónkat . . . A virágokat szagoló Ferdinánd bika nem akar­ta tudomásul venni, hogy vannak ellentétek, ame­lyek csak harc árán dönthetők el és amikor a ma­gyar szabadságharc kitörésekor Amerikára emel­te a szabad világ vezetésért a szemét, az orosz el­járásra nem tudtunk­ más választ ajánlani, mint ragyogó retorikát a világ politikusainak Egye­sült Nemzetek című asztaltársaságában. Ironiku­san, még a szónoklatokban sem voltunk az élen és a kezdeményezés többször maradt a parányi és jelentéktelen Cuba kezében, mint a mienkben, a szabad világ hivatott vezetőiben. Bármilyen nagy erkölcsi nyomás alatt éreztük magunkat,­­bár­mennyire együtt is érzett az amerikai nép a ma­gyar szabadság ügyével, politikusaink nem tud­tak mit tenni, mert nyilvánvaló volt,­­hogy az erő­szakra csak az erőszak válaszát méltányolnák a kommunisták. .A katonai beavatkozásnak pedig még a gondolatától is­­visszariadtak politikusaink, mert az ország közvéleményét megelőzően a min­­den áron való békére állították be. Ezen a téren látok most fordulatot. Lehet, hogy elhamarkodott az ítéletem, de lehet,­­hogy meg­kezdődött a tervszerű és szükséges munka a köz­­vélemény felvilágosítására, annak megmagyará­zására, hogy nem lesz elég a kommunizmus ter­jeszkedésének megállítását New York inváziójá­nál kezdeni. Egyre több felelős államférfi és kato­na mondja meg nyíltan — és kap teljes sajtó- és rádió-nyilvánosságot gondolatainak , hogy a minden áron való ragaszkodás a békéhez a töké­letes pusztulást jelentheti az amerikai nép szá­mára és vannak célok, amelyekért érdemes és kell háborút vinni. Ha mi azt mondjuk, hogy a béke mindennél fontosabb, akkor azt is mondjuk vele, hogy mi mindarról, amit életformánkban szeretünk, le­mondunk, a­­béke kedvéért és önként alávetjük magunkat a Szovjet zsarnokságnak. Mert a szov­jet imperializmust csak a nagyobb erő állíthatja meg, az ellenszegülés. A nagyobb erő pedig ben­nünk megvan, most már csak fel kell lelkileg készülnünk arra,­­hogy használjuk. , Az ellenszegülést pedig nem az Atlanti ó­ceán partján kell elkezdenünk, mert ott már késő lenne. Ha Nyugat-Európa képzett és nagy emberanyagá­val, gyáraival, bányáival az oroszok kezére kerül­ne, Amerika elkerülhetetlenül soron következő ost­roma csak győzelemmel végződhetnek. Magyaror­szágot Amerika veszni hagyta, pedig ha közbe lép, talán háború nélkül kiszorult volna a belső bajok­tól elgyengült, és nálunk sokkal jobban megijedt Szovjet Európából. Reméljük azonban, a magyar nép elhagyása volt az utolsó történelmi hiba, amit a békéhez olyan görcsösen ragaszkodó vezetőink elkövettek, mert a jelek arra mutatnak, hogy Amerika népe a magyarság tragédiájának szem­léletével elérkezett béketűrésének végéhez. A köz­vélemény átalakulóban van, a közvélemény a fér­fias helytállás követelése felé halad és az ame­rikai közvélemény a világ jövendő sorsának meg­határozásában igen jelentős tényező. Még megérhetjük, hogy a vonagló “Rock and Roll’’ hero, Elvis Presley helyett a marine újonc, vagy a légierő fiatal katonája lesz az amerikai lányok ideálja, Liberace helyett férfiakat fognak bálványozni az asszonyok és a “Hot Rod” lovag­jai ráébrednek, hogy egy nagy múltú és nagy jövőre hivatott nép ifjúsága ők, és ártatlan moto­rosok, valamint egymás helyett az orosznak akar­ják megmutatni, hogy milyen legények a talpu­kon. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor vége lesz a szovjet elnyomásnak és terjeszkedésnek — hábo­rú nélkül is. Fekete magyar karácsony Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ szegedy Lászó Karácsonykor fény szokott dalolni a szívünk­ön, mely szebbé, ragyogóbbá varázsolja életün­ket. E fény a távol Bethlehem felől jön, bethlehe­­mi csillagból származik és a sze­retet megszületését hirdeti a Földön. Most újra karácsony van, de ragyogó fény helyett fekete, vé­res borulat szitál a magyar tel­kekbe, mert testvéreinket, Ma­gyarország népét és szabadságát újra sárba, vérbe tiporta az is­tentelenek véres őrülete. Karácsony van, a szeretet igé­jének születési ünnepe és a ma­gyarok lelkét véres kétségek és gyötrelmek mar­­angolják: kit hoz a jövő? Lesz-e megváltás a keresztre feszített magyar lelkek számára is? Magyarországon még most is gyászolnak és te­ttetnek ; majdnem mindenkinek van halottja és se­­b­sültje, vagy valakije akiért aggódik, aki sötét íj jelek leple alatt, félig befagyott mocsarakon át­gázolva, a nagy bizonytalanságba mentette át puszta, didergő életét. Mi régi amerikás magyarok is dermesztő lelki fagyban didergőnk itten, mert teljesen átérezzük otthoni testvéreink fájdalmát, gyászát, végnélküli szenvedését. De van egy lelki vigaszunk és ez a mi legszebb karácsonyi ajándékunk most. Útban van a lelkek forradalma az egész szabad világban és ez a lelki forradalom el fogja söpörni a vörösök rettegett rémuralmát. Mert a nagy magyar tragédián ke­resztül a szabad világ végre a maga visszataszító valóságában ismerte fel a vörös istentelenek bél­­poklos uralmának szörnyűségeit. Mi is olvastuk a Los Angelesben megjelenő “Mirror News” cikksorozatát, mely Mindszenty hercegprímás börtön-mártiromságával foglalko­zik. Ezt az írást Ft. Vécsey plébánosnak a her­cegprímás mondta tollba, a “Mirror Newsban’’ va­ló közlés végett. Ebből a cikksorozatból olyan megdöbbentő ada­tok kerültek nyilvánosságra a vörösök lelki el­durvulásáról és vérszomjas szadista rendszerük­ről, mely a képzelet legszélsőségesebb határát is felülmúlta. De egyrészt érthető, hogy oly mélyre sülyedtek le azok, akiknek lelkébe a bethlehemi csillag fényéből egy melengető és tisztító sugár sem jutott. Borzadva olvassuk a Mirrorban a tetemre hivó sorokat: A hercegprímásról durván letépték díszes her­­cegprímási stóláját és szennyes civilruhába öltöz­tették, hogy megtagadják a neki kijáró tisztelet­­adásnak minden külsőségét. Majd 16 napon és éjjelen át jöttek a kihallgatási tortúrák. Durván ide-oda lökdösték, “hallja magának” szólították, vakító fénnyel világítottak arcába, aludni nem en­gedték, ha elájult fellocsolták, hitvány ribkosz­­ton tartották és ételébe kábítószereket kevertek, hogy végre is hamis vallomásra bírják . . Mikor ez sem használt, arra kényszertették, hogy megszégyenítő börtön-orgiákat nézzen vé­gig és mikor erre nem volt hajlandó, őt magát is meztelenre vetkőztették és gummi csövekkel dur­ván ütölegelték . . . Borgőzös lehelletű­ pribékek röhögtek arcába és durva, ordító kérdések pergő­tüze záporozott reá . . . Valósággal a szenvedések keresztjére feszítették, mint egykor a Megvál­tót. . A történelmi valóság azonban az volt, hogy nem a hercegprímást vetkőztették mezítelenre, ha­nem a vörös bélpoklosok égrekiáltó rendszerének a szörnyűségeit. Maga a hercegprimás mezítele­nül is a hit mártírjainak takargató égi bíborpa­­lástját viselte, mely tiszteletet és méltóságot su­gárzott körülötte és homlokát a mártírok glóriá­jával vonta be. Viszont a mezítelenre vetkőztetett vörös bélpok­­losságot, semmiféle vörös posztóval nem lehet töb­bé befedni, mert világ végeztéig pőrén, cédán fog­nak a világ itélőszéke előtt a szégyen pellengéren állani. A SZERETET, melynek melengető szívünnepe épen most virradt rá­nk, szegényes, jeges bethle­­bem­i jászolban született meg, hogy végül is új élettel, új fénnyel töltse be az emberek lelkét. A FÉNY pedig, amely betöltötte a magyar sza­badságharcosok lelkét, a hercegprímás börtöné­ből indult ki, hogy az eltiport ezeréves szentistvá­­ni Magyarország számára visszaszerezze a hitet, a szabadságot és az emberi méltóságot. Nem két­séges, hogy annyi áldozat, annyi vér és szent aka­rat után, a véres muszka rémuralom ellenére sem maradhatnak el most már a szent szabadságjo­gok. Valahogyan úgy volt az mindig, hogy a házat és szabadságot mindig csak véres küzdelmek árán lehetett kivívni és megtartani, mert a véres áldo­zatok megtisztítanak és magunkba szállásra indí­­tanak. Itt­ olvassuk fel a bibliából néhány töredékmo­datban a karácsony történetét: “Ne féljetek, mert ime hirdetek nektek nai­v örömet . . . (Sohasem volt erre nagyobb szü­k­ségünk óh Uram, mert a szegény magyar né,a szive majd megszakad a bánattól.) Találtok egy kisgyermeket bepólyálva . . . (Sok melengető pó­lyára is szükség van óh Uram, hogy a véres jelen­ben ne dermedjen jéggé a Magyar Jövő . . .) És hirtelenséggel jelenék angyali seregek sokasá­ga .. . (Uram: küld Földre angyalidat és távo­­lítsd el szülőhazánkból Ázsia muszka hordáit, mi­előtt, még mindent elpusztítana.) Uram: a mélységből kiáltunk Hozzád: könyö­rülj sokat szenvedett magyar népeden. És Új Hazánk Amerika már kinyújtja kezét a hazátlan magyar menekülők felé: “Jöjjetek hozzám, én biztosan révbe jutatlak benneteket. Megmutatom nektek a népek igazi útját, mely Istenhez, a Békéhez és Szabadsághoz vezet. És behegesztem vérző sebeiteket, melyet a zsarnokság ütött rajtatok.” Magyar testvérek itt és az óhazában: adjon Is­ten jövőre békésebb, boldogabb karácsonyt a mai­nál! RÉGEN TÖRTÉNT KIRÁLYI ÍTÉLET Nagy Frigyes számos uralkodói gondja közepet­te arra is tudott magának időt szakítani, hogy gon­dosan átnézze tisztjeinek minősítési táblázatát. Az egyik lovasregiment minősítései között feltűnt neki, hogy X. Y. tiszt neve mellett ezt írták: “Jó katona, de iszik”. A legközelebbi hadgyakorlaton Nagy Frigyes különös gonddal figyelte ennek a tisztnek a visel­kedését és azt látta,­­hogy minden tekintetben ki­magaslik bajtársai felett. A hadgyakorlatok vé­geztével odaszólt a tiszt feljebbvalójának: — Figyeltem X. Y. tevékenységét és ezek után azt mondom, hogy aki ilyen pompás katona, aki így érti a dolgát, az — ihatik is! A FUKARSÁG NETOVÁBBJA Carl direktorról, a bécsi Theater an der Wien igazgatójáról, százával keringtek a vidám anek­doták a múlt század derekán. Majdnem valameny­­nyire a sziigazgató hírhedt fukarságát figurázta ki, így többek közt azt mesélték róla, hogy egyszer egy új operett próbája közben, éppen a zenekart figyelte és rárivallt a dobosra: — Mi az, maga miért nem dolgozik? Mit ül ott tétlenül ?­­— De kérem,­igazgató úr — dadogta ijedten a dobos, — most szünetem van! — Micsoda beszéd az, hogy szünete van! — bömbölte Carl, — magát azért fizetem, hogy do­boljon, hát üsse azt a dobot! Szünetért nem jár gázsi! KINEK VAN IGAZA? Diogenész, az ókor híres, puritán bölcse arról nevezetes, hogy a végletekig vitte az egyszerű életmódot és hordóban lakott. Azt is tudja róla mindenki, hogy állandóan kis lámpást cipelt ma­gával, mint mondotta, azért, mert a derék embe­reket lámpával kell keresni . . . Diogenész egyszer a nyilvános kútnál mosta szegényes ebédjének egyetlen leendő fogását: néhány szál olcsó répát. Meglátta ezt a jómódban élő Arisztipposz, az ud­vari filozófus. Fejét csóválva mondta Diogenész­­nek: — Látod, barátom, ha hajlandó volnál zsarno­kunknak egy kicsit hizelegni, akkor nem lennél kénytelen ilyen füvekkel táplálkozni! — Igazad van — bólintott a szerény bölcs —, de gondolj arra is, hogyha te hajlandó volnál ilyen jóízű füvekkel táplálkozni, akkor nem volnál kény­telen a zsarnoknak­­hizelegni! .

Next