Amerikai Magyar Népszava, 1957. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-09 / 58. szám
A terror elemzője , Pálóczly Horváth György, Ignotus apárhoz hasonlóan a baloldali mozgalmak egyik zászlóhordója volt, a két világháború közötti korszak- CALIFORNIA! TÖRVÉNY A MENEKÜLTEK SEGÍTÉSÉRE California állam törvényhozó testülete 1957 január 16- án egyhangúlag törvényt fogadott el, mely örök emléket állít az új magyar szabadságharcnak. A törvény felszólítja California kormányzóját és a közigazgatás vezetőit, hogy tegyenek meg mindent, ami hatalmukban áll, hogy a magyar menekültek: “el legyenek helyezve, munkát találjanak, befejezhessék tanulmányaikat és végül amerikai polgárok lehessenek.” A törvényjavaslatot Harold K. Levering képviselő terjesztette elő. A törvényjavaslat indokolásában a legelismerőbb szavakkal jellemezte a magyar szabadságharcot. Többek között ezt mondva: “Ennek a népnek hősies bátorsága a reá törő többszörös túlerővel szemben, lelkesítő példa volt minden szabadságszerető nép részére . . .” California törvényhozása hódolni akar a hős magyar halottak emlékének és emléket akar állítani a magyar nemzetnek a bátor, lelkes küzdelemért, amelyet megvívtak a szabadság ügyéért.” A törvényjavaslatot melyet egyhangúlag fogadtak el a Házban és a Szenátusban az említetteken kívül még Shell, Beaver, Bonelli, Doyle, Elliot, Erwin, Geddes, Kelly, McGee, Thomas és Winton képviselők támogatták. Ösztöndíjak Ifj. Scitovszky Tibor, a kaliforniai Stanford egyetem tanára gyűjtést szervezett a menekült magyar diákok továbbtanulásának lehetővé tételére. Eddig 12.000 dollár értékben adtak ajándékokat a különböző gyárak és cégek, melynek folytán egyelőre hat diák évi 2000 dollár ösztöndíjat kap tanulmányai folytatására. Az első magyar menekült diák előreláthatólag április 1-én érkezik meg az egyetemre. A Stanford egyetem Campus Committee-t alakított a program sikeres keresztülvitelére. Az a tervük, hogy 50,000 dollárt gyűjtenek össze, hogy a forradalomban résztvett menekült magyar diákok félbeszakadt tanulmányaikat gond nélkül fejezhessék be. A diákokat az osztrák lágerekben hallgatja ki egy stanfordi tanárokból álló hármas bizottság, hogy kiválassza a tehetséges és legjobban rászoruló fiatalembereket. A stanfordiak a Nemzetközi Nevelésügyi Állandó Egyesülettel működnek együtt. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA / Közismert, hogy az új szabadságharcban a magyar irók milyen jelentős szerepet ■játszották. Az irók lázadása előjátéka volt a szabadságharcnak. A lázadó írókat, .akiknek túlnyomó része kommunista volt, Rákosiék igyekeztek megfélemlíteni és rhögtenii,szabályozni. Ez a kísérletük azonban csődöt mondot. A lázadó írók erősebbnek bizonyultak a rendszerülés. Rákosiékra még szabadságharc előtt voltaiképen a lázadó írók mérték az első súlyos csapást. Az írók a Vasfüggöny mögötti világban páratlan nyíltsággal tárták fel rendszer bűneit, ártatlanok bebörtönözését, a tömegek nyomorát, a rettegés egész atmoszféráját, az új kommunista arisztokrácia, a néptől teljesen elszakadt fényűző életét és nyíltan foglalkoztak olyan kérdésekkel, melyeket eddig érinteni sem lehetett; a politikai rendőrség túlkapásaival a hadifoglyok kérdésével és a rendszer sok más egyéb elüszkösödött sebével. írók bűntudata . Az irólázadás résztvevőinek jelentős többsége azelőtt aktív szerepet játszott a bolsevizált szellemű életben és bátor magatartásuknak fő oka, hogy önmagukat bűnösöknek érezték mindabban, sem a néppel történt. Ezek után nem csodálatos, hogy a szabadságharcban is az irók — nem kismértékben komimnunista irók is — vezető helyett töltöttek be. A szabadságharc leveretése után nem egy olyan író, aki a lázadók közé tartozott és akinek szerepe volt a kommunista rendszert belső leleplezésében, s kénytelen volt külföldre menekülni. Ily módon a szabadistiság emigráns magyar irodalma néhány számottevő ivóval gazdagodott. Említsükmeg közülük Ignotus Pált. Ő távolról sem tartozott a kommunista irók közé, sőt ellenkezőleg mindig ébren szembeszállt a kommunizmussal. Tudatosan és következetesen a haladó polgári szemlélet hívének vallatta magát. Édesapjának, Ignotusnak a modern magyar irodalom egyik megalapozójának a Nyugat folyóirat alapítójának és főszerkesztőjének nyomdokain haladt. Részt vett a fiatal írók haladó mozgalmaiban és egyik alapítója és szerkesztője volt a Szép Szó folyóiratnak. Finom esséy-i — itt köztük a Kemény Zsigmondiról írt tanulmánya — erős visszhangot keltettek. A náci megszállás elől Angliába emigrált. Majd amikor édesapja közvetlenül halála előtt visszatért Magyarországra, ő is hazajött rövid látogatásra. A kommunisták börtönbe vetették és ott sínylődött egészen az utolsó hónapokig. Ő is egyike volt azoknak az íróknak, akik a szabadságharc kitörése előtt hozzájárultak a rendszer leleplezéséhez. Kan. Tehetséges újságíró. A második világháborút megelőző években beutazta Európát, az Egyesült Államokban is járt és érdekes cikket írt külföldi élményeiről. Ahhoz a csoporthoz tartozott, amelyik Kovács Imrével az élén igyekezett szembeszállni az ország nácifikálásával. A csoport számos tagját börtönbevetették, ő külföldre emigrált és 1945 után hazatért. Az újjászervezett rádió egyik vezetője lett. Azonban nem tudott alkalmazkodni a terrorrendszerhez és hamarosan börtönbe került. Hét évi börtön után került 1956-ban szabadlábra. Az Irodalmi Újságban megjelent cikkei igen nagy feltűnést keltettek. Valóságos specialistája lett a terror és a rettegés lélektani elemezéséneek. Cikkeiben megírta, hogy a kommunistának, aki felszínen akar maradni, a hogyan kell nemcsak napról-napra, hanem óráról-órára megváltoztatni meggyőződését és pontosan az ellenkezőjét vallania annak, amit még egy két órával azelőtt esetleg hirdetett. Szalindíjas író Aczél Tamás Igonotussal és Pálóczy Horváttal ellentétben a kommunisták egyik dédelgetett irodalmi kegyenes volt. A fiatal író, akit irodalmi működését “dekadens” szellemű novellákkal és versekkel kezdte, Nagy Sándor nevezetű, azóta elhallgatott fiatal ’kommunista...' Íróval együtt 1952 ben elnyerte a bolsevizmus szellemi nagydíját, a Sztálin díjat. Ők egyedül részesültek magyar részről ebben a kitüntetésben. A regény, amelyért a díjat kapta, igen közepes irodalmi alkotás, nagyon egyoldalú, pozitív méltatása a szovjet megszállás sötét korszakának. Aczél Tamás azonban hamarosan ráeszmélt arra, hogy tévútra jutott, saját irodalmi és emberi lelkiismeretével került végzetes konfliktusba. Ennek a felismerésének nyíltan levonta a konzekvenciát. 1953 óta?’ versekben, cikkekben?,,, kritikákban tárta fel a szabadságához ragaszkodó szellemi ember vergődését a terror légkörében és mutatott rá a rendszer hazugságaira és belső ellentmondásaira. Erőteljesenbekapcsolódott az író lázadásba, majd a szabadságharc szellemi irányításába. Az individualista költő A kommunisták neveltje az új fiatal írónemzedék egyik tehetséges képviselője :Enczi Endre. A rendszer rombolta le a kommunizmusba vetett hitét,s így kerültmind élesebben a bolsevistákkal szembe, jóllehet Aggéihoz hasonlóan minden anyagi jóban része lehetett volna, ha komformista magatartást tanúsít. A lázadó írók győzelme, a lázadás szócsövéinek, az Irodalmi Újságnak az élére állította és igy jutott jelentős Menekült Magyarország Magyar írók emigrációja Egy névlista azokról akik előkészítették a harcot és most száműzetésbe kényszerültek szerephez a forradalomban. Faludi György a magyar irodalom különös ambivalens jelenségei közé tartozott. Verseiben a szélső individualista szólalt meg. Egyéni alkotásainál sokkal értékesebbek műfordításai, amelyeknek egyedülálló hatása volt. Nem nevezhetek voltaképpen fordításoknak, mert olykor alig volt közük , az eredetihez, amiért sokat is támadták. De Villon “fordításai’ vagy középkori költői antológiája olyan Faludi verseket tartalmaz, melyekre mindig büszke lesz a magyar irodalom, ha úgy regisztrálja őket, mint eredeti verseket, nempedig fordításokat. A nácizmus elől Északafrikába majd az Egyesült Államokba emigrált. 1945 után hazatért és részt vett szélsőbaloldali megmodsrulásokban, így a Prohászka szobor ledöntésében. Ámde az egyéniségéhez ragaszkodó költő nem kellett a rendszernek és amikor sorkerült a szociáldemokrácia likvidálására ő is börtönbe került, s csak a legutóbbi időiben szabadult ki, hogy résztvegyen a szellemi szabadságharcban. Uj nevek Több más jeles író is külföldre emigrált a szabadságharc leverése után és bizonyára van köztük nem egy ismert nevű személyiség, aki még jobbnak találja,, hogy álnév alatt szerepeljen. Az európai emigráns sajtóban feltűnt egy kivételes tehetségű fiatal költő, Tollas Tibor, akinek érett alkotásai, mögött komoly költőt kell sejtenünk, anélkül, hogy kilétét tudnánk. " A magyar tudomány roppant hadsereggel rendelkezett már eddig is az emigrációban és most az irodalmi emigráció amelynek eddig Márai Sándor, Zilahy Lajos, Horváth Béla, Lengyel Menyhért voltak a kiemelkedő képviselői, új nevekkel gazdagodott. Magyar építészek érdekér. Masirevich György javaslatára az AIA, a nagy amerikai építész egylet felajánlotta szolgálatait és együttműködését a Bizottmánynak az irányban, hogy összegyűjti az építészi és mérnöki cégek neveit az egész országban, akik hajlandók magyar építészeket, vagy diákokat elhelyezni. Masirevieh építész, — aki oklevelét Magyarországon szerezte, — Californiában működik és az Amerikai Építész Egylet tagja. Masirevieh szerint a magyar műegyetemi hallgatók tudása elegendő arra, hogy bármelyik amerikai irodában hasznos munkát végezzenek. Azok a menekült építészek, vagy diákok, akik elhelyezkedni szeertnének forduljanak sürgősen a Bizottmányhoz, vagy az AIA-hoz, mert jelenleg mindenütt nagy a hiány a műszaki szakemberekben és rajzokban. OROSZ ALKIRÁLY A Kádár kormány átszervezése alkalmával honvédelmi miniszter lett Révész Géza tábornok, aki orosz álampolgárságát megtartotta. Ez az orosz-magyar tábornok olyan allkirály most Magyarországon, amilyen volt Rokoszovszki orosz tábornagy a Gomuka-forradalomig Lengyelországban. A rádió ostroma Nagy változat Magyarországon — néha igazat is írnak A kommunista propaganda sok mindenre megtanította a magyarokat. Megtanultak a sorok között olvasni, meg tudnak fejteni szovjet rejtvényeket, azaz következtetni tudnak arra, hogy mi volt a Budapestre leküldött orosz ukáz eredeti szövege. A forradalom óta azonban megváltozott a kommunista sajtó stílusa és sokszor egymás közt megdöbbenve kérdezik az olvasók, hogy vájjon mi volt a céljuk a kommunitáknak az egyes történettel. Mert előfordul, hogy igazat is írnak. Úgy látszik a forradalom megrázta a propaganda gépezetét és nem engedelmeskedik annak a sztálini parancsnak, hogy mindent, ami a rendszerre káros el kell hallgatni. Ki lett először? Ennek a megváltozott propaganda stílusnak egyik legérdekesebb jelensége a Népszabadság januári és februári számaiban közölt riport-sorozat: A Rádió ostroma. 1956 október 23. Már a bevezetés is rendkívüli: “A rádió ostroma ma már történelem. Ami 1956 október 23-áról 24-re virradó, éjszaka Budapesten a Bródy Sándor utcában történt, az az események fontos fordulópontja volt. Narúrvonal a tömegek forró hangulatú, de békés tüntetése és a fegyveres felkelés között. Ezen az éjjelen Budapest belvárosának lakóit fegyverek ropogása riasztotta meg. A fegyverdörrenés azonban nem árulkodik arról, hogy ki sütötte el a puskát, sőt még arról sem, ■ a levegőbe, vagy pedig élő testre . . . ki lőtt először, és miért? A válasz erre a kérdésre, sok mindenre felel. Történelemről beszéltünk, mert az események kétségtelenül történelmiek. A kellő históriai távlat azonban —■ ami egy minden részletet pontosan felkutató vizsgálathoz szükséges még hiányzik. A Népszabadság szerkesztősége mégis fontosnak tartotta, hogy beszélgessen a résztvevőkkel, a szemtanukkal, és még frissiben rögzítse mi történt október 23 éjjelén a rádió előtt és a rádió falai között, nyitni! Magyar zászlót kirakni! A rádiósok azonban fejvesztve szaladgáltak föl és alá. A raktárakból nem tudták előkotorni a zászlókat. A tüntetők nem vártak sokáig és egy légtornász Ügyességű fiatalember csupán a cirádákba kapaszkodva, felmászott a puszta falon, hogy az első emelet magasságában levő erekélyen kitűzzön egy kicsiny piros-fehér-zöld zászlót. Ennek a kis zászlónak sokkal nagyobb ereje volt, mint a rádiósok által végül kiállított lobogóknak. A szavak nem érnek semmit Megpróbálták lecsendesíteni a tömeget. A moszkovita Benke Valéria lépett az erkélyre, de már a megszólításnál belefojtották a szót. Az utca dübörögve tiltakozott az elvtárs megszóllítás ellen. Nem is jutott tovább, mert a tömeg már azt a kis társaságot figyelte, amelyik a kapukon túljutott és az erkélyen kapkodó Benke Valériához fordult. A rádió átadását követelték és a 14 pont beolvasását. A rádió vezetősége nem értette meg a forradalom szavát, míg végül egymásután jöttek a küldöttségek és a tömeg rájött, hogy a szavak már nem érnek semmit és a nagy fakaput benyomta. A riport szerint a rádió őrsége eddig még nem avatkozott be. A katonák sápadtan sorakoztak az udvaron, szorongatták kezükben fegyve-rüket ,,és könnygáz gránátjai.. hát. Itt,egy kicsit sántit a rij ■portázs, mert a menekültek szerint a tömeg abbeli felháborodásában nyomta be a kaput, hogy az őrségközéjük lőtt és egy fiatalember holtan váígódott el a kövezeten. Olaj a tűzre Előzőleg fontos vendégek érkeztek a rádióba. Nagy Imre jobbkeze, Losonczi Géza, Szántó Zoltán és Vásárhelyi Miklós társaságában érkezett a helyszínre. Kilépett az erkélyre, csittítani akarta a tömeget, de a röpködő téglák meggyőzték arról, hogy ő már nem segíthet. Azonnal telefonáltak Nagy Imrének, de ő sem vállalta a Hegedűs kormány mentését, annál is inkább, mert 8 órára ígérték Gerő beszédét, akiben még mindég reménykedtek, úgy a rádióban, mint a kommunista székházban. Gerő beszéde nemcsak a forradalmárok megállapítása, de a Népszabadság véleménye szerint is olaj volt a tűzre. Nem állította meg az áradatot Nagy Imrének párszavas rádió üzenete sem, mert közben már fegyverek is érkeztek a Bródy Sándor utcába. A riport szerint az első lövés a rádió ellen dördült el, mert még ezután sem kapott az őrség engedélyt a fegyverek használatára.. Könnyfakasztó gránátokkal akarták visszariasztani a tömeget, de az akkor már vérszagot kapott és ostromba fogott. Egy kis tévedés Az erősítésnek kiküldött páncélosok sem űzték el a tömeget. A szűk utcában a tankok nyomában haladtak és birtokba vették. Jó fedezékül szolgált a támadóknak, akik erősítést kaptak. Két teherautóval felfegyverezett forradalmárok érkeztek a stúdió elé, akik hajnalra mint az ostromlott várat, szakaszonként vették be a rádió, épületét. A Népszabadság azt állítja , hogy a rádió, védői éjjel, egy napikor jöttek először élessel, holott 8 óra óta folyt, az Ostrom és fia nem lett volna ellenállás, úgy már a kapu betörése után percek múlva a forradalmárok kezébe került volna a legfontosabb középület. Hajnalodott, az őrség még mindég a felmentő alakulatokban bízott, de akkor már megbénult a kommunista hatalom, mert a Killián laktanyából és a Szabad Nép székházából már a forradalmárok intézkedtek. A nemzeti lobogó kitűzése A bevezetés után napokon át részletesen közölték a rádió ostromának lefolyását attól az időponttól kezdve, mikor a Parlament előtt várakozók között felhangzott a jelszó: Gyerünk a rádióhoz! A riport szerint 5-600 főnyi sokaság fordult be énekelve a Múzeum körútról a Bródy Sándor utcába a rádió székháza elé. A Népszabadság a tények mozaikszerű leírása közben mégsem veszíti el a fonalat, mely a riportázson áthaladva azt a tényt igyekszik bizonygatni, hogy a forradalmat tudatosan, sőt gondosan készítette elő egy nem látható vezérkar, melynek irányítása a nyugati imperialisták és a reakciósok kezébe volt letéve. Érdekes képét adja a riport annak, hogy milyen izgalom és ennek nyomán bénultság fogta el a kommunistákat, akik a rádió palota elfoglalásáig fegyverekben, kiállásban, leleményességben messze a forradalmárok mögött maradtak. A tömeg jelszavai már forradalmi öntudattal harsogtak: Igazmondó rádiót! Kaput ki- 5-IK OLDAL A VILÁG ELÉ TÁRJUK A SZABADSÁGHARC TÖRTÉNETÉT A Bizottmány végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy Fehér Könyvet ad ki, amelyben a világ elé tárja a magyar szabadságharccal kapcsolatos legfontosabb hazai és külföldi eseményeket. A Fehér Könyv a szabad világ sajtójának legjellemzőbb cikkeit foglalja össze, valamint a szabad világ államférfiainak, szervezeteinek és népeinek fontosabb megnyilatkozását. A Fehér Könyv tartalmazza majd az Egyesült Nemzetek állásfoglalásait, a Bizottmánynak és más magyar szervezeteknek tevékenységeit, a menekült kérdést és a szabadságharc eseményeinek rövid összefoglalását. A Fehér Könyv angol kézirata elkészült. Terjedelme kb. 360-380 oldal. A Bizottmány először angolul kívánja kiadni. Amennyiben az anyagi lehetőségek megengedik, a Bizottmány a Fehér Könyvet magyarul is kiadja, a külföldi magyarság tájékoztatása céljából. A Bizottmány korlátozott anyagi lehetőségei nem tették lehetővé, hogy a szabadságharccal kapcsolatos tevékenységéről folyamatosan és egyidejűen tájékoztassa a külföldi magyarságot. A Bizottmánynak nem volt más választása, mint vagy elvégzi a mának halaszthatatlan teendőit, amelyek a külföld felvilágosítását és megfelelő cselekvésre való rábírását célozták, vagy a mának teendőit elhalasztva, a tegnap munkájáról ad folyamatos és egyidejű tájékoztatást a külföldi stagyarságnak. A Bizottmány az első lehetőséget választotta. A Fehér Könyv azt is dokumentálja majd, hogy a Végrehajtó Bizottság a szabadságharc kérdésében több olyan döntő jelentőségű lépést javasolt, amely nem következett be, de egyetlen külföldi, vagy nemzetközi szerv részéről sem történt olyan hasznos politikai lépés, amelyet a Végrehajtó Bizottság néhány nappal ennek megtörténte előtt-nem javasolt, vagy nem kért?*:-/" Pártolja hirdetőinket