Amerikai Magyar Népszava, 1957. május (56. évfolyam, 103-128. szám)

1957-05-01 / 103. szám

4-IK» OLDAL Ezer magyar pikerelt New Yorkban a szovjet delegáció háza előtt A newyrki és könyéki ma­gyarság április 27-én délben nagyszabású tiltakozó felvo­nulást rendezett az orosz UN delegáció székháza előtt a Park Avenin és a 68 utcá­ban. Már jóval a déli gyüle­kező előtt többszáz tüntető járta körül az orosz házat és délre vagy ezerfőnyi tömeg lepte el a környező utcákat és a Madison Avenut. Valósá­gos zászló és táblaerdő vonult fel, hogy figyelmeztesse a vi­lágot a dicsőséges forradal­mat követő szovjet rémura­lom magyarországi tobzódá­sára. Fiatalok, öregek, gyer­mekek, magyarruhás asszo­nyok, őszfejű öregameriká­­sok, érceshangú ifjú szabad­ságharcosok tömege kiáltot­ta bele a világba: Szabad­ságot a letiport Magyaror­szágnak ! Le a szovjet gyil­kosokkal ! Murderers! Az áprilisi napsugárban magyar és csillagsávos zász­lókat lobogtatott a tavaszi szél és a Fábián Béla-féle “Fali Újság” meg a piketelők tábláinak hosszú sora mon­dotta el újból az utca népé­nek a magyar tragédia részle­teit. Feltűnést keltett egy ha­talmas tábla: “Wanted John Kádár, Hungarian Commu­nist Premier, for Murder!” (Kerestetik Kádár János gyilkos, magyar kommunista miniszterelnök). A tábla kö­zepén Kádár János életnagy­­ságú képe meredt a járók­előkre. Egy másik nagy kép a kommunista vészbíróság előtti jelenetet mutatja tizen­két vádlottal, csupa fiatal­em­ber és leány a vádlottak pad­ján, hármat közülök már ha­lálraítéltek. Tömegjelenet a szovjetház bejáratánál. A rendőrök köz­belépnek. Egy csomó lovas­rendőr vágtat a bejárat elé. Egy fiatal magyar lányt le­tartóztatnak a rendőrök, mert betörte zászlója rúdjával a féltve őrzött szövetház abla­kát. Fábián Béla, a piket veze­­tője, oda rohan és vitázni kezd az egyik rendőrtiszttel. Odarobog egy rendőrautó és lelökik a magyar lányt. Fá­bián Bélát szintén az autóra teszik és elrobog a kocsi a tö­meg éljenzése mellett. Már ezren felül mennek, a zászlókkal és a táblákkal, a hűséges magyarok és mint a nyári zápor, mint tűzeső zu­­hor a nagy orosz kőépületre a magyarok véget nem érő jajkiáltása. Van ebben a fe­lejthetetlen szabadságkórus­ban vád mellett könyörgés a szabad világhoz. S. O. S.-ri­­koltja az egyik tábla, a má­sik a Nemzetek Szövetségé­hez szól: “Él, vagy halott-e a Nemzetek Szövetsége?” A szabadságharcosok érces hangja dobogtatja meg az előkelő Park Avenue és a szomszédos utcák házait. Majd egy óra körül felcsen­dül a Kossuth Nóta. Ezer ember énekli. Kattognak a sajtó- fényképészek gépei. Egymásután nyílnak ki a Park Avenue házainak füg­­gönyös ablakai. Azután a piketelők kivonul­nak a Madison Avenure, hogy résztvegyenek a Hasökpará­­dén ,mely korán délután kez­dődik a Fifth Avenuen. Párt, vallás és minden, ami elválaszhat magyart a ma­gyartól, megszűnt ezen a nagyszerű tüntetésen. Csak ha magyar volt ott és senki más. A Magyar Nemzeti Bi­zottmány tagjai és alkalma­zottjai teljes számmal jelen­tek meg, közöttük Kállay Miklós, Pfeiffer Zoltán, Acsay László. Az Amerikai Magyar Szövetség sokszáz tagja, élükön Vager Lajossal és Báchkai Bélával, a Magyar Amerikai Katolikus Liga Szoó József dr. vezetésével vonult fel. Délután fél kettő körül el­csendesült a szovjetház körü­li magyar viharsarok. A ma­gyar és amerikai lobogók a Madison Avenue forgalmába vegyültek és ott ismét fel­­zendült a Kossuth nóta. A szovjetházból nem moz­dult ki senki. Lakói elbúj­tak a nagy termek sárkaiba, mintha féltek volna a vihar­tól,a­mely Magyarországon már megmutatta nekik egy elnyomott nép villámos ha­ragját é­lesztése fejében, amely tör­lesztések abbamaradtak, mi­kor a gazdák kénytelenek vol­tak a termelőszövetkezetek tagjaivá válni. Ezen a módon kényszerítik a kilépett gazdákat a vissza­térésre, ez a titka a termelő­­szövetkezetek “önkéntes” új­jáalakulásának. A falubeli “kulákok” az októberi forradalom után visszakapták régi vagyonu­kat, de a községi tanács most megint mindenüket elvette. Saját­­ házukban lakhatnak ugyan, de azért a községta­­nácsnak bért kell fizetniök. Napszámosmunkából élnek. EMBEREK ÉS PATKÁNYOK A Népakarat április 12-i számának tudósítása Gruber Lajos lakásnyomorúságáról szól, aki az Orczy-út 38 sz. bérkaszárnya egyik lakója. Olyan színtelen hangon, olyan fásultan beszél, aho­gyan csak agyongyötört, min­den reményükben csallatko­­zott emberek beszélnek. Amit mond, irtózatos. Hírek Magyarországból TERROR ALATT A MAGYAR PÜSPÖKI KAR (Szabad Európa sajtószol­gálat). A kommunista kor­mány részéről moszkvai pa­rancs szerint a katolikus püs­pöki karra nehezedő, alig elvi­selhető nyomás eredménye az a közlemény, amely a Nép­­szabadság április 10-i szár­mában “A magyarországi r. kar. püspöki kar” aláírást vi­seli. Szövege: A magyar püspöki kar és a kormány megbízottai közt, az egyházat és az államot ér­deklő kérdések rendezésére megbeszélések folynak, ame­lyek április 10-én jelentős szakaszhoz értek. A megbe­szélések a kölcsönös megér­tésre való törekvés szellemé­ben folynak. Egyes kérdések kedvező megoldást is nyer­tek, amiben mindkét fél zá­logát látja annak, hogy foly­tatólagos megbeszélések so­rán a többi függőben lévő kérdés rendezésében és a sé­relmek orvoslásában is meg­történik a megegyezés. A püspöki kar a megbeszé­lések során a forradalmi mun­kás-paraszt kormány készsé­gét tapasztalja, hogy az egy­ház és az állam békés együtt­működése lehetővé válik. A püspöki kar bizalommal nézi a kormány törekvéseit, ame­lyek a múlt hibáinak felszá­molására és a sérelmek or­voslására irányulnak. Támo­gatja ,a kormányt a magyar nép jólétére irányuló törek­vésében és a világ békéjének előmozdításában. E­g­y u­t­tal elítél minden olyan törekvést, amely a Magyar Népköztársa­ság állami és társadalmi rend­je ellen irányul. Kérjük a Mindenható áldását a békés törekvések sikeréhez. VISSZA A KOLHOZBA Rábafüzes dunántúli köz­ségben az Új Élet termelő­­szövetkezetnek az októberi forradalom előtt 53 tagja volt. A forradalom hírére a kolhoz feloszlott és a tagok úgy határoztak, hogy a va­gyont a belépéskor beadott ér­tékek arányában adják ki a szétment tagoknak. Március második felében menekült ki Ausztriába az egyik kolhoz tag, aki a hold földjét más helyen kapta ugyan vissza, de a régihez hasonló minőségben, azonkí­vül egy disznót és egy bika­­borjút is. Március elején a községi tanács kiküldöttei a disznót és borjút visszavet­ték tőle, sokkal nagyobb súly­ban, mint amennyit október­ben nyomtak, és a két állat által megevett takarmányért semmit sem fizettek, sőt a gazdát megfenyegették, mi­kor térítést követelt. Pár nap múlva 3570 forint megfizetésére szólították fel, a feloszlott kolhoz bankadós­ságából reá eső rész kiegyen­­lítésére, majd ezer forintot is követeltek az 1945 után ka­pott földek árának résztől­ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA — Ott lakunk, kérem, tizen­egy esztendeje. Hatan va­gyunk, a feleségem, én, meg négy gyerek. A legkisebb 8 hónapos, a legnagyobb 8 éves.­ Volt egy ötödik apróság is,­­ de tetszik tudni, elpusztult, szegény. Ma sem tudom, mi­, től, talán hogy a patkányok annyit haraptak . . Mert hát egy kétszer-három­ méteres szobában lakunk, azután az ajtó rossz, a falak meg ned­vesek, a patkány ezt szereti. De most felállítottak négy patkánylogót. Sajnos, néha minden óvatosság dacára megmarják a gyermekeket, de valahogy mindig kiheve­rik. A tudósító kiment a hely­színre és jelentette: — Pici albérleti szobában­­ pelenkát mos Gruberné. A száradó ruha gőze sűrü, ne-i ház párába vonja a nappal is égő villanykörtét, a gyereke­ket — fáradt szemű, sápadt apróságok —­ alig látni a gőz­ben. Gruber Lajos a kérvé­nyek légióját adta be a ta­nácshoz, de minden lakást másnak utaltak ki. A legutób­bi lakást — ezt is kérvényez­te —­ olyannak adta a tanács, akinek már volt egy­ szoba összkomfortos lakása. Vi­szont annak jó ismerőse is akadt a tanácsnál, egy kis protekcióért nem ment a szomszédba. OROSZ ATOM­ÁLLOMÁSOK A bécsi­­Die Presse értesü­lése szerint az oroszok ma­gyar területen, Bajmáskér, Pápa és Tapolca környékén rakéta és atomfegyverállomá­sokat építenek, amelyek ter­vét a legutóbbi moszkvai­­ér­tekezleten beszélték meg. Az építkezések területét az oro­szok lezárták. KÖLTŐ ÉS DIPLOMATA OTTAWA — Fernando Paz Castillo, Venezuela itte­ni követe angol nyelven is megjelentette első verseskö­­tetét. A követ azt mondja, hogy minden nap ír egy ver­set. Eddig hét verseskötete jelent meg. veit félhasábon méltatja, ezt az egyáltalán nem középsze­rű magyar művészt. Fokozottan ellenőrzik a­­­ jótékonysági gyűjtéseket Albanyból jelenti, hogy Harriman kormányzó jóvá­hagyta azt a New York álla­mi törvényt, amely az eddigi­nél sokkal hatásosabb ellen­őrzés alá veszi azokat az ala­kulatokat, amelyek valamely jótékony cél javára gyűjte­nek. Ezek minden év végén pénzügyi jelentést tartoznak megtenni az állami ellenőrző hivatalnál, ehhez csatolniuk kell egy olyan könyvelési szakértő nyilatkozatát, aki az alakulatnál nincs érdekelve és ebben a szakértő ki kell je­lentse, hogy a pénzügyi aktá­kat alaposan kivizsgálta és azok az alakulat pénzügyi­­működését híven tükrözik vissza. 13 MILLIÓ GALLON SOK Az ESSO WASHINGTON 1957 február 15-én lett vízrebocsátva és ez a 110 egységből álló Esso tengeri olajszállító flották legújabb hajója. A hajó 318,000 hordó olajat szállíthat ... 13 millió gallont. De csak egy csep viz a tengerbe ahhoz a 40 billió gallonhoz képest, amit a Jersey Standard társvállalatai az elmúlt évben a fo­gyasztóknak szállítottak. Amint a gazdasági élet terjeszkedik ... a né­pesség gyarapszik ... az emberek jobban élnek, az olajnak mindig több és több energiát kell szolgáltatnia gyáraknak üzemi erővel való ellá­tására, mezőgazdasági gépek fűtésére, hajók, re­pülőgépek és motoros járművek hajtására, laká­sok és irodák fűtésére és világítására. Az elmúlt évben kétszer annyi olajat szolgál­tattunk, mint tíz évvel ezelőtt. Egyedül 1956-ban forgalmunk 8 százalékkal emelekedett. Ebben az évben vevőinknek még többre lesz szükségük. Ez nagy munka . . . ami óriási mennyiségű drága felszerelést igényel. Amint a részvénye­seknek szóló évi jelentésünk kimutatja, a múlt évben $1,083,000,000-t költöttünk olaj és gáz­kutatásra, hajóépítésre, csővezetékekre és fino­mítókra. És 1957-ben újabb $1,250,000,000 szán­dékozunk költeni annak az olajnak a feltárására, kitermelésére és szállítására, amire embereknek holnap ... és mostantól számított tíz és húsz év múlva lesz szükségük. És mert a Jersey Standard hajlandó és mód­jában van ilyen befektetéseket csinálni és mi­után üzemünk gazdaságos, haszonra dolgozunk, ami 1956-ban $808,535,000-t tett ki. Ennek kö­rülbelül a fele az üzletbe ment vissza új termelő eszközöknek a beszerzésére. Sikeres esztendőnk jó hírt jelentett 403,000 részvényesnek, akik társaságunk birtokosai . . . $2.10-et kaptak részvényenként a befektetett tő­kéjük után. Jó hirt jelentett 156,000 alkalmazottunknak, akiknek munkaidére és javadalmai $906,000,000-t t­ettek ki.­­ Jó hirt jelentett kormányoknak. Üzemi és jö­vedelmi adók, beviteli vámok, fogyasztási adók és üzemeinkből eredő egyéb kifizetések rekord $2,171,000,000-t jelentettek az Egyesült, Álla­mok és más országok kormányainak. Ez ötszörö­se a részvényeseknek fizetett osztaléknak és több mint kétszerese az alkalmazottaknak adott fize­téseknek és javadalmaknak. A legjobb azonban, hogy a mi működésünk jó hírt jelentett a szabad világ népeinek, akik gaz­dasági és szociális fejlődésükben erősen támasz­kodnak az olaj energiájára. Fennállásunk e 75-ik évfordulóján az a szán­dékunk, hogy igyekszünk sikereinket folytatni, haszonra dolgozni és terjeszkedni, hogy az em­bereket jól szolgálhassuk. Ha akar egy példányt 1956-iki, a részvényesek­nek szóló Évi Jelentésünkbe!, írjon hozzánk erre a címre: Poom 1026, 30 Rockefeller Plaza, New York 20, N. Y. STANDARD OIL COMPANY (HEW JERSEY) AND AFFILIATED COMPANIES de csak egy csep víz a tengerbe Az. F * ,*í­n­­­y­árt­mány­okat Mainetől Louisianaig az Esso Standard O 1 Company árusítja. Az Egyesült Államok más részeiben és Ul­más­országban és tartományban más Jersey Standard társ­vállalatok is fiók­jaik hozzák piacra. Benczúr és Corbet A francia festő­­ művészeti szakértőkre furcsa fényt vet kettős okból is egy megállapí­tás, amelyről a svájci Basel­ból kaptunk értesítést. A köz­lés szerint a baseli múzeum azoknak a bizonyos szakér­tőknek szakvéleménye alap­ján megvásárolt egy fest­ményt “Alvó leány és egy fe­hér kutya” névvel, amely sze­rintük Gustave Corbet múlt­­századbeli francia festő műve lett volna. Most ugyanazok a szakértők megállapították, hogy a festmény egy “közép­szerű” magyar festő, Berj­­ezár Gyula munkája és leg­feljebb 250 dollárt ér. Ezért a múzeum visszakapta a kép­iért fizetett 12,850 dolárt. Az igazság az, hogy Ben­­­czur Gyula egyike a legkivá­lóbb és legsikeresebb magyar festőművészeknek, aki szá­mos nemzetközi tárlaton nyert a múlt évszázadban nagy aranyérmet. A New Yorkban megjelent Interna­tional Encyclopedia 1925-ös kis kiadása Benczúrt és mű­ HALLOTTA MÁR . . . ? . . . hogy a depresszió Ame­rikában olyan régi, mint a nemzet. Az első depresszió 1785-1789 közt volt. dús élethez

Next