Amerikai Magyar Népszava, 1958. december (60. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-12 / 292. szám

A KOMMUNISTA ÖNTVÉNY AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ BENYOMÁSA A CSATLÓS­ÁLLAMOK ÁTALAKULÓ ÉLETÉRŐL NEW YORK. — M. S. Hand­­­ler, a New York Times utazó riportere, aki a háború óta majdnem minden évben beu­tazta a vasfüggöny mögötti országokat, most ismét visz­­sza­érkezett egyik ilyen útjá­ról. Benyomásai, amelyekről beszámol, igen­­hangolóak. Nem gazdasági értelemben, mert a gazdasági viszonyok a javulás jeleit mutatják, ha­nem társadalmilag és kultu­rálisan. Döntő benyomása az, hogy “a kommunista öntvény kezd érvényesülni” a csatlós­­ államokban. A szovjet rá­nyomta a maga bélyegét ezekre az országokra, ame­lyeknek kultúrája, hagyomá­­­­nya és társadalmi szerkezete olyannyira különbözött az övétől. Épen ennek tudatá­ban, talán soha olyan fontos nem volt, mint napjainkban, hogy Nyugat-Berlin, a sza­badság bástyája szabad is maradjon a kommunista ten­gerben és mutassa a csehek­nek, magyaroknak, lengye­­leknek, hogy létezik egy más­­fajta élet is, mint amit ők él­nek. A proletár maszk A csatlós országok, — írja Handler — főleg a fővárosok, kezdik felvenni az egyöntetű proletár maszkot. Ruházko­dás, ízlés, modor, társadalmi érintkezés mind proletár jel­leget mutat. A régi középosz­tály eltűnt és azok a tagjai,­­amelyek élnek és boldogulni akarnak, idomulnak az új íz­léshez. Az egyes országok jel­lege közti különbség még a háború előtti időkből szár­mazik. Vannak technikailag fejlettebb és kevésbbé fejlett országok közöttük, de az új erő kezdi belegyömöszölni őket az öntvénybe. A benyomás az, hogy az emberek zömét nem érdekli más,, mint a napi élet mecha­nizmusa. A családi költségve­tés egy állandó beszédtéma, mert az összefüggés árak és bérek között nyomasztóan ne­hezedik az emberekre, és ,a költségvetés a leggondosabb balanszírozást kívánja. A telí­ti fáradtság rá van írva az arcokra. A középkorú embe­rek a vasfüggöny mögött idő­sebbnek látszanak, mint más­hol. A kommunista vezetők azt állítják, hogy nagyjából túl vannak a legnagyobb nehéz­ségeken. Az alapiparok fel vannak építve és mostantól kezdve állandó lesz a javulás. Külső benyomásra ez az opti­mizmus igazolt, mert aki év­ről évre látogatja ezeket az országokat, észreveheti a ja­vulást. Az élelmezés unalmas, egyhangú, de legalább eléri a szükséges kalóriafokot. A ru­házkodás szürke, fáradt s fá­sult, de már ritkábban látni rongyos embert. A közleke­dés — mint minden diktatú­rában — jó és olcsó. A szóra­kozás egyhangú. Régebben a sport volt a nagy tömegszó­rakozás, de most már az ér­deklődés csökken iránta. Rit­ka dolog egy nyugati film vagy színdarab, és ilyenkor a közönség tódul az előadásuk­hoz. A hazai gyártmányú, kommunista propagandamű­­helyben készült művek iránt nincs érdeklődés. Még a nyu­gati civilizáció olyan műhely­­törmeléke iránt is egyöntetű­en óriási az érdeklődés, mint Elvis Presley lemezei. Erőltetett termelés A csatlós kormányok leg­nagyobb gondja, amit valami rögeszmés megszállottsággal hajszol, a termelés fokozása. A rendszer teljesen tisztában van azzal, hogy az élet sivár­ságáért és a lappangó lázadó hajlam fékentartására na­gyon sürgős a jobb életszín­vonal megteremtése. Sokkal sürgősebb, mint magában a szovjetben, mert ezek a csat­lós országok egyszer már lát­tak jobb életet. Mindenféle kísérletezés után most valami olyasféle bérrendszert pró­bálnak kidolgozni, amelyben a bér egyenes arányban van a termelt mennyiséggel — egy “kapitalista” vonása a rend­szernek. A gazdasági bajok közül a rendszernek legnagyobb gondja a lakásínség. Ennek oka nemcsak az, hogy a hábo­rú alatt nagyon sok ház el­pusztult és megrongálódott, hanem, hogy az erőltetett ne­héz ipari termelés szükséges­sé teszi a lakosság koncentrá­lását nagyobb városokban. Minden főváros lakossága hatalmasan megnövekedett. Budapesté például közel jár a kétmillióshoz, holott a háború előtt alig haladta meg az egy milliót. A szovjet gazdasági terv kezdi éreztetni hatását, minden csatlós ország a Moszkvából kiadott terv sze­rint termel. Nem lehet két­ség, hogy a magyar forrada­lom óta, amely minden csat­lósországban nyugtalanságot okozott, a kommunista párt visszaszerezte a hatalmat és gépezete olajozottan műkö­dik. Legalább is a felszínen nem tapasztalható ellenállás. A lappangó elégedetlenség inkább zord fásultságban mu­tatkozik. A szovjet közoktatásügyi delegáció tagjai Detroitban egy 1903-ban készült Ford autót próbáltak ki. Nemzetiség és öntvény Handler nézete az, hogy a nemzeti érzést a kommuniz­musnak sohasem sikerül majd kiirtani. “Mi lengyelek — magyarázta neki egy lengyel kommunista — gyakran él­tünk idegen uralom alatt, utoljára vagy 150 évig. Orosz uralom alatt életünk, orosz volt a hivatalos nyelv s még­is megmaradtunk lengyelek­nek.” Ez érvényes minden csatlós országra. A nemzeti- AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A csodálatos külföld A vasfüggöny mögött élő lakosság tudja, hogy egy el­zárt világban él, és hogy a vasfüggönyön túl létezik egy másik világ. Még a legszívó­sabb kommunista propagan­da sem tudta lerombolni en­nek a külső, csodálatos világ­nak ábrándját. Egy külföldi megjelenése az utcán izgal­mas incidens. Ruhája, cipője, podgyásza, autója általános csodálat, irigység és kíváncsi­ság tárgya. Egy amerikai gyártmányú új autót Moszk­vától kezdve Bukarestig ál­landó csődület vesz körül. Amerikai jazz lemezeket ál­landóan csempésznek és egy­­egy új szám a feketepiacon 20 dollárnak megfelelő össze­get is hoz. Hogy milyen kül­földi csempészett cikknek van pillanatnyilag jó ára a feke­tepiacon, állandóan változik. Néha a piac el van árasztva amerikai cigarettával vagy­ nylonnal, svájci órával vagy német fényképező­géppel, pe­nicillinnel vagy kávéval, más­kor hiányok vannak benne. Kulturális csempészet is fo­lyik. Pasternak Doktor Zshi­­vago című regénye több nyel­ven is titokban forgalomban van néhány száz csempészett példányban a vasfüggöny mö­gött. Amerikai ember számá­ra talán komikusan hangzik, de a vasfüggöny mögött a leg­izgalmasabb olvasmányok egyike a Sears Roebuck áru­ház nagy katalógusa. Nyakkendő nélkül... A csatlós országok új ve­zetőrétege most esik át azon a társadalmi frázison, amin a szovjet húsz év előtt esett át. Egy tipikus tünet a nyakken­dő. Nyakkendőt viselni egy­szerűen nem divat, valaho­gyan burzsoá ruhadarabnak látszik. Még a szellemi veze­tőréteg is affektálja a nyak­kendő nélküli viseletét, főleg Romániában és Bulgáriában. (Magyarországon a Rákosi korszakban volt divat a nyak­­kendőtlenség.) Asszon­yok, akiknek még a “régi jó világ­ból” van bundájuk vagy más jó ruhadarabjuk, elrejtik és nem viselik. Ékszert már ré­gen mindenki eladott, akinek volt. A napilapok tartalma vál­tozatlanul olyan, mint egy hi­vatalos közlönyé. Termelési eredmények, rendeletek, be­szédek, nyilatkozatok töltik ki a hasábokat. Több már az olyan folyóirat, képeslap, ma­gazin, amely szórakoztatás­nak van szentelve, de azok tartalmát is annyira áthatja a “szocialista építő szellem,” hogy teljesen ízetlenek. ségi érzés megmarad, de azat­ hogy a nyugat nem fog rá­ja a társadalom, amely képvi­seli, megváltozik. Ezt a kom­munisták valahogyan nem tudják belegyömöszölni az öntvénybe. A kommunista vezetőknek ma sokkal több az önbizal­muk, mint a magyar forrada­lom után. Ez részben abból a meggyőződésből származik, riogatni katonailag semmifé­le forradalmat, és a szovjet mögöttük áll katonailag, po­litikailag és gazdaságilag. Handler véleménye az, hogy a következő 20 év alatt, ha az öntvényforma továbbra is ér­vényesül, a csatlósországok teljesen elvesztik egyéni jel­legüket. KÉPVISELHETI­ EGY KAKAS A VŐLEGÉNYT AZ ESKÜVŐN Egy érdekes kínai tartásdíj kereset — New Yorktól Hong Kongig NEW YORK. — A 60 éves Wat Ram­san 40 évig volt New­­ Yorkban vendéglős és azután visszatért kínai szü­lőhazájába, amelyet ifjúkorá­ban hagyott el. Csak Hong Kongig jutott, amely még nincs kommunista uralom alatt, amikor nagy megráz­kódtatás érte. Noha rokonai­nak szabályszerűen küldött pénzt, elfeledke­zett valaki­ről, akiről nem tudta, hogy létezik­­a feleségéről. Hong Kongban már idézés várta a magistrátusra, hogy fizessen tartásdíjat Chan Kamnak, aki 28 éve a felesége. A magisztrátuson Cham Kam elismerte, hogy még so­ha életében nem látta a fér­jét, de ez nem azt jelenti, hogy nem a felesége. Ugyan­is Wat sógornője azt vallot­ta, hogy amikor az anyja meghalt, fogadalmat vett tő­le, hogy majd alkalomadtán Kamot összeházasítja Wattal. Az esküvő meg is történt, és Watot a szertartásnál egy ka­kas helyettesítette. Senki se írta meg Watnak New York­ba hogy megházasodott, mert “az egész család megélhetése az ő pénzküldeményein múlt és nem akartuk felizgatni.” A kínai törvények alapján, amelyet Hong Kong elfogad, a képletesen kötött házasság, egyik házasfél távollétében érvényes, ha idősebb rokonok hozzák létre. Wat azonban perrel élt és tagadta a házas­ságot. A tárgyaláson, a ke­resztkérdések tüzében azon­ban a sógornő beismerte, hogy valójában nem egy ka­kast használt Wat helyette­­sítésére, hanem egy süte­ményt. Ha ugyanis a kakas el­pusztul mielőtt a férj visz­­szatér feleségéhez, az rossz ómen. Ezért Watot az eskü­vőn egy sokkal tartósabb sü­teményes fadoboz helyettesí­tette és az ma is megvan. “A házasság tehát érvénytelen — mondta Wat ügyvédje dia­dalmasan — mert a vőle­gényt nem kakas helyettesí­­tete, miként az szükséges.” Nem úgy — mondta a bí­róság. A szerencsétlen Chan Kamot babonás ostobasága nem foszthatja meg jogaitól. Csak babonás félelméből használt kakas helyett süte­ményes dobozt, és így a há­zasság érvényes. Ha Wat el­ismerte volna a házasságot kakas esetében, akkor az ér­vényes a süteményes dobozzal is. Havi tartásdíj: 18 dollár. Ügyvédje arra sürgette Watot, felebbezze meg az íté­letet, de Wat, aki elszokott már hazája szokásaitól, meg­elégelte az egész ügyet és fel­lebbezés nélkül az első hajó­val -isszatért a sokkal kevés­bé rejtélyes nyugati világba. Hirdessen lapunkban Miamiban Így üdülnek RÉGI BŰN AUSTIN, Tex. — A század­­forduló híres amerikai elbe­szélője, O. Henry tudvalévően öt évre el volt ítélve sikkasz­tás miatt. Noha O. Henry már 1910-ben meghalt, a Texas Heritage Foundation most azzal a kéréssel fordult Eisenhower elnökhöz, hogy adjon kegyelmet neki, mert sok valószínűség merült fel arra, hogy ártatlan volt. Az író egyébként 54 dollár 8 cen­tet sikkasztott a banktól, ahol dolgozott. 3. OLDAL KARÁCSONYI és újévi PÉN­ZAJÁNDÉKOK Szívesen vesszük, ha a Bankers Trust Company szol­gálatait igénybe veszi, ha óhazában élő rokonainak és barátainak pénzt óhajt küldeni karácsonyi ajándékul. Tengerentúli pénzküldés terén szerzett sok éves ta­pasztalatunk és szoros üzleti kapcsolatunk a világ vezető bankjaival, biztosítékot képez átutalásainak gyors és pontos elintézésére. Pénz küldhető posta, repülőposta, kábel vagy draft útján, mérsékelt díjazás mellett. A Bankers Trust Company átutalási szolgálatával meg lesz elégedve. Bankers Trust Company MEGNYÍLT New Yorkban ünnepélyes keretek között a "DÉLIBÁB" MAGYAR RESTAURANT—ESPRESSO a 218 East 86-ik Street alatt, a Yorkville Casino mellett A legjobb magyar és amerikai konyha, kitűnő hűsítő italok, méltányos árak! Ez lesz New York egyik legszebb zenés találkozója a magyarságnak! A zongoránál TOMMY BANK, az “Elfújta a szél” és “Koldus az utcán” dalok híres szerzője. ÉJJEL-NAPPAL MINDEN NAP NYITVA TARTUNK! Magyar testvéri szeretettel várjuk vendégeinket: GYULA és IMRE, a "DÉLIBÁB" tulajdonosai Rezerválásért telefonáljon: YU 8-0644 “ÁRPÁD MOZI" NEW YORKBAN a Wagner High School Auditóriumában 222 East 76th Street DECEMBER 14-ÉN, VASÁRNAP délután 2 órától este 9:30-ig folytatólagos előadásokban kerül bemutatásra JÁVOR PÁL felejthetetlen főszereplésével, a "GÜL BABA” Az eddigi legszebb, legragyogóbb zenés-nótás-táncos • filmoperett valamint a magyar föld és a fiúi szeretet hőkölteménnye! Több mint egy magyar film! -SZERETŐ FIA PÉTER“ Bordy Bella, Somlay Artur, Dajbukát Ilona, Várkonyi Zoltán, Vagóné Margit, Makláry Zoltán és a magyar színjátszás továb­bi kiválóságai a főszerepekben — örökbecsű remekmű! Ragyogó három órás magyar szórakozás! KÉT MÓDON teheli fényesebbé Karácsonyát HA CHRISTMAS SEALT VÁSÁROL . . . a tüdővész leküzdésére A-318-58

Next