Amerikai Magyar Népszava, 1960. április (62. évfolyam, 78-103. szám)
1960-04-01 / 78. szám
An American Newspaper in the Ilungarian Language AHA io rKivi No. 78. SZÁM ötvenkilencedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, péntek, 1960 április 1. Fifty-ninth Year Adenauert szidta Nikita A TEAMSTERS UNIÓ HIÉNÁJA, ÍGY NEVEZIK JAMES R. HOFFÁT WASHINGTON — A szenátusi vizsgálóbizottság, mely az uniónban folyó visszaélésekkel és az uniókba szivárgott gonosztevők leleplezésével foglalkozott három éven át, súlyosan megbélyegezte James H. Hoffát, a Teamsters Union ideiglenes elnökét. A bizottság szerint Hoffa élősdije a uniónak és a szervezett munkásságpárjának tekinti a gonosztevők, rovottmúltuak “patrónusát.” Hoffa ellen különféle eljárások folynak, de minden, attól függ, hogyan viselkedik majd a unió, amely szabadulni akar Hoffa uralmától. A bíróság által kinevezett három monitor leleplezéseit is ismertették a bizottsággal. A szövetségi bíróság április hetedikén kezdi meg a monitorok panaszainak tárgyalását. A sajtó gyakran szellőztette Hoffa harcát a monitorok ellen, akik leleplezték az elnök mesterkedéseit. A bíróságok már többizben felszólították Hoffát, hogy távolítsa el a unióból a racketeereket, gonosztevőket. De Hoffa továbbra is kitartott kétesmúltú barátai mellett. A vizsgálóbizottságnak az a véleménye, hogy Hoffa ha akar sel, tud szabadulni ‘‘múltjától”, mert ha ezeket a kétes egyéneket kidobja a unióiból és megfosztja őket zsíros fizetéseiktől, ellene fognak fordulni és leleplezik. Nyílt titok, hogy az 1959 évi új munkaügyi törvényt Hoffa miatt hozta a kongresszus. A szenátusi bizottság figyelmeztette a kormányt, hogy ha Hoffa baj nélkül ússza meg a dolgot, ha kihívó viselkedéséért és visszaéléseiért nem lakul meg, ezzel rengeteget ártanak a tisztességes unióknak. A közvélemény megfordul és kialakul az a vélemény, ami a gangster időkben uralkodott, hogy a nagystílű faeketeerekkel nem tud elbánni az igazságszolgáltatás. — Visszatérünk majd a dzsungel korszakhoz — mondották az elkeseredett honatyák. A jelentés ugyancsak számot ad a hírhedt Maffia nevű bűniszövetkezet működéséről. Ez a szicíliai eredetű titkos társaság zsarolással, hivatásos emberöléssel, kábítószercsempészéssel és lánykereskedelemmel foglalkozik Az ide szivárgott szicíliaiak sokszázmilliós bevételre tettek szert, terrorizálva a békés kereskedőket, vállalkozókat. Az alvilág befurakodott a munkásszervezetekbe, nagyvállalatok vezetőségeibe és Amerika gazdasági életének egy részét kaparintották a markukba. John F. Kennedy szenátor azt sürgeti, hogy a kongresszus létesítsen egy állandó nemzeti bűnkutató bizottságot, amely majdl segíti a rendőrségek és az FBI munkáját. WASHINGTON — George Meany, az AFLICIO elnöke azt kérte a kormánytól, hogy vállalja az amerikai ifjúság nevelési költségeit. KUBA NEM MONDJA FEL AZ AMERIKAI TENGERI BÁZIST HAVANA. — Raoul Castro Kuba honvédelmi minisztere kijelentette, hogy a kormánynak nem áll szándékában felmondani Amerika kubai tengeri bázisát. Az erre vonatkozó sajtóhíreket ‘‘vaklármának” nevezte a miniszter. A kubai lapok már arról írtak, hogy a guantanamoi bázisról távoznak az amerikaik. Castro szerint az amerikai flotta mindörökre a bázison maradhat, ha Amerika nem tervez támadást Kuba ellen. A bázist, mint ismeretes, 1898-ban létesítették amerikai-kubai szerződés alapján. Amióta a két Castro fivér uralkodik Kubában, gyakran hangzottak el beszédek az “el-ÁRVIZEK KANSAS CITY — Nebraska, Kansas, Misouri és Iowa államokban árvizek pusztítanak. Sok helyütt helicopterek mentették meg a vízzel körülzárt házak lakóit. Nebraskában nemcsak a hó olvadt meg, de eső is esett egész napon át, növelve az árvízveszélyt. Sokezer akernyi gabonaföld áll víz alatt. Illinoisban jégeső esett. St. Louis és Omaha között vonatokat kellett más utakra irányítani, mert a töltések, sínek víz alatt állanak, avult a szerződés ellen. Egyrészt a bérösszeget, évi 3 millió dollárt, keveselték. Másrészt a bázison dolgozó kubai munkások, háromezer ember bérét akarták emeltetni. — Kuba nem szívesen lát idegen haderőt a földjén — mondotta Raoul Castro — de ezt a szerződést örököltük és célunk azt tiszteletben tartani. Közben a rémhírterjesztő sajtó azt jelentette, hogy Amerika menedékjogot ad Batistának, az elűzött diktátornak. Ebből természetesen szó sem igaz. Batista Európában tartózkodik és azon kérését, hogy az Egyesült Államokba jöhessen, kereken elutasították. Öt amerikait, kiknek jachtjuk a kubai partok mentén haladt el, letartóztattak és Havanába vittek, ahol folyik kihallgatásuk. A jachtot a heves vihar sodorta partra, Cape Frances közelébe. Az amerikai sportolók Miamiból indultak el Isle of Pines felé. NEW YORK — Spraille Braden, Amerika volt kubai követe azt mondotta, hogy Castro teljesen kommunista befolyás alá került és Amerika számára nem marad majd más hátra, mint fegyverrel védeni önmagát és szomszédait a vörösöktől. ÖNGYILKOS DÁNOK KOPPENHÁGA Hivatalos kimutatás szerint minden 42 .dán közül egy öngyilkosságot követ el. Az utóbbi időben növekedett az öngyilkosságok száma. WASHINGTON - A havanai amerikai követség kezében van a Kuba fölött lelőtt két amerikai pilóta írásbeli vallomása. Eszerint a két repülőt Castro bérelte fel, hogy propaganda célból játszák meg a komédiát és segítsék elhitetni a külvilággal, hogy kormány ellenes összeesküvőket akartak külföldre szöktetni. Az egyik pilótának a lábába fúródott egy golyó, amikor a kubai katonák tüzet nyitottak rájuk. Mindkettőjüket letartóztatták és i börönbe vetették. A komédia azonban nem hozott olyan eredményt, amilyent a kommunisták reméltek. Kuba népe, mindenféle izgató rádióbír és uszító újságcikk ellenére sem háborgott. A kubaiak már régen tudják, hogy Castro színfalhasogató harsogásait nem kell komolyan venni. William L. Shergales, a clevelandi származású 33 éves pilóta, letartóztatásakor TERROR BUENOS AIRES — A főváros két villanytelepét robbantották fel bombákkal jobboldali terroristák. A választások után sorozatos letartóztatások történtek az országban. A tömeg az utcákon az ellenzéki pártok előretörését ünnepelte. Frondizi elnök kormánya azonban a helyén maradt, veszteségei ellenére is. A peronisták is elvesztettek több ülést a parlamentben. A konzervatívok viszont erőre kaptak, közölte az amerikai követséggel, hogy nem fél a következményektől, mert miután előre megjátszott komédiáról volt szó, bizonyosra veszi, hogy pár napon belül szabadon engedik. írásba adta, hogy Castro kérésére vett részt a komédiában. Amikor később látta, hogy becsapták és a vörösöknek eszük ágában sincs szabadon engedni, tiltakozni kezdett és most már ő kérte az amerikai követség segítségét. A Castro kormány tovább folytatta a hazudozást, azt állítva, hogy Batista volt rendőrfőnökét, a hírhedt emberkínzó Montesinot akarta Amerikába csempészni a két amerikai. Montesinot, a lányát és ennek férjét szintén börtönbe vetették. A másik amerikai pilóta, Howard L. Lundquist nem tudott semmit a kulissza mögötti titokról. Az egész tervet Castro titkára dolgozta ki és ő ugratta be a két amerikait azzal, hogy ily módon a hálára kötelezik majd Castrot.” A hála, jegyzik meg az amerikai követség nyilatkozatában, nem is marad el. A két beugratott repülőt rövidesen hadbíróság elé állítják. Castro, mint a mai sajtójelentésekből kiderül, nyíltan veri a dobot a kommunisták mellett. Legújabb beszédében hadat üzent az antikommunistáknak. Szerinte ezek a vörösök ellen acsarkodók “gyengítik az ő forradalmi kormányába vetett hitet.” GOMULKA REFORMJAI VARSÓ — Wladyslaw Gomulka közoktatásügyi reformokat léptetett életbe Lengyelországban. Az egyetemi hallgatókhoz intézett beszédében azt mondotta, hogy a nemzet számára súlyos megterhelést jelent neveltetésük. Éppen ezért elvárja tőlük, hogy segítik a parasztokat, a kolhozok dolgozóit munkájukban. A farmokon és a gyárakban kell kdolgozniuk a diákoknak, hogy növeljék a termelést és egyben megtanulják mi is az, amikor valaki “arca verejtékével keresi a kenyerét.” Gomulka szemrehányást tett az egyetemistáknak amiatt, hogy egyesek “lenézik a kétkezi munkát.” CASTRO BÉRELTE FEL A KUBA FELETT LELŐTT AMERIKAI PILÓTÁKAT John Kennedy szenátor (bal) és Hubert Humphrey szenátor (jobbra a második) az április 5-iki Wisconsin állam előválasztására készülnek. Mindkettő a demokrata elnökjelöltségre pályázik. 13,500 ÁLDOZAT PÁRIS — A francia hadvezetéséig statisztikája szerint az algíri háborúban összesen 13,500 francia katona vesztette életét. ORSZÁGOS KAMPÁNY LINCOLN. Neb. — Nixon alelnök kijelentette, hogy országos kaimpánykörútra indul. Minden egyes államba ellátogat, hogy híveket toborozzon és így elnyerje a GOP jelöltséget. A maga részéről úgy véli, hogy minden egyes kandidátusnak joga van bírálni az ellenzéki párt tevékenységét és ostorozni hibáit. PICKETELÉS NEW YORK — A Congress of Racial Equality, amely passzív ellentállást hirdet a négerek között, elrendelte 105 Woolworth áruház picketelését, New York városában. SZTRÁJK VANDENBERG LÉGI BÁZIS — Az itteni rakétabázis 3000 civil alkalmazottja sztrájkol, kéréseive jelenlegi órabérüket. FÖLDRENGÉSJELZŐ KÉSZÜLÉK A HOLDBAN WASHINGTON Amerika tudósai olyan földrengésjelző készüléken dolgoznak, amelyet majd rakéta segítségével fellőnek a holdba, ahol a különleges gép észlelni tudja a hold felszíne alatti rengéseket. Erről aztán rádióhullámok segítségével fog jelentést küldeni. NIKITA ÉRDEKÉBEN DIJON, Franciaország — Amikor Nikita Kruscsev ‘‘bevonult” Dijon városába, a 84 éves polgármestert, Felix Adrien Kir katolikus kanonokot a rendőrség sietve eltávolította Dijonból. Attól féltek, hogy a helyi kommunisták tüntetni fognak ellene, mert nem volt hajlandó üdvözölni Kruscsevet. Kir eredetileg vállalta az üdvözlő beszéd elmondását, de aztán a Vatikán megtiltotta, hogy beszéljen. Kruscsev egyébként nem titkolta, hogy halálosan unja a sok üdvözlő frázist, kézrázást, városról városra való repkedést. Tegnap azt kérdezte a tolmácsától, hogy “mikor megyünk már végre vissza Oroszországba?” HOLTPONTON GENF — A nyugati hatalmak és a szovjet blokk nem tudtak megegyezni a lefegyverzési kérdés egyik főbb pontjában, mint valósítsák meg a kijátszhatatlan nemzetközi ellenőrzést. A szovjet a nyugati terv ellen berzenkedik, a nyugati delegátusok viszont a szovjet javaslatokat tartják elfogadhatatlanoknak. Hasonlóképen nincs egység a világűrben való ellenőrzést illetőleg sem. Az ellentétek még azon a téren is megmutatkoztak, hogy milyen sorrendben tárgyalják az egyes pontokat. Minden országnak valami más a fontos. TOVÁBBRA IS BÖRTÖNBEN MARAD ABEL, A SZOVJET KÉM WASHINGTON. — A Supreme Court 5-4 arányban úgy döntött hogy Rudolf I. Abel szovjet ezredes, Moszkva kémje, akit annak idején 30 évi börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, továbbra is fogva marad. Az ítéletet a kém védőügy- MACMILLAN INTELME WASHINGTON — Anglia miniszterelnöke, Harold Macmillan, aki Amerikában tárgyalt Eisenhower elnökkel aggodalmának adott kifejetést az európai országok egyesítésével kapcsolatban. Macmillan szerint az európai gazdasági és politikai közösség megvalósítása sokféle hátrányos következménnyel járhat. Az egész szabad világ szenved majd miatta, jósolta Anglia miniszterelnöke, aki a kérdésről hosszan tanácskozott Herber külügyminiszterrel. Anglia mindig ellene volt az európai államok egyesítélének. Ha a németek és franciák azt megvalósítanák, Anglia kénytelen lenne ellene fordulni, védje megfellebbezte és a döntést most hirdette ki Felix Frankfurter főbíró. A döntés szerint az FBI nem követett el alkotmányba ütköző cselekedetet, amikor átkutatta Abel newyorki hotelszobáját és onnan bizonyítékokat szerzett a vádlott ellen. Az 57 éves kém jelenleg az atlantai fegyház lakója. Katonai titkokat lopott és azokat rendszeresen Moszkvába szállította. Több lakást tartott fenn New Yorkban és egy műtermet, amelyben festményei lógtak. A ház lakóinak azt állította, hogy mint festőművész keresi a kenyerét. Közben az amerikai szovjet kémhálózatot irányította és összeköttetésben állott más kémekkel, akiket később szintén sikerült leleplezni. Abel szobájában, egy fiókban kóddal írt üzenetet találtak a detektívek, hamisított születési bizonyítványt, láthatatlan tintával író tollat, 18 microfilmet, amelyek hadi titkokat ábrázoltak. Ilyen súlyosan terhelő bizonyítékok mellett a bíróságnak nem maradt kételye afelől, hogy Abel Moszkva ügynöke. Angliában egy elfogott vörös kém úgy vallott, hogy tudott Abel amerikai működéséről. A szovjet kémközpont legravaszabb, legügyesebb embere volt Abel ezredes, ezért is küldték Amerikába. Itt éveken át háborítatlanul működött. BESUGÁRZOTT ÉLELMISZER WASHINGTON. A kormány 12 millió dollárt irányozott elő az élelmiszereknek nuclear sugárzására, hogy megállapítsák, miszerint ilymódon megóvhatják a különféle élelmiszereket a romlástól. A NÁCIZMUS FELTÁMASZTÁSÁVAL VÁDOLJA A NÉMET KANCELLÁRT REIMS, Franciaország. A franciaországi körúton levő szovjet diktátor, Nikita Kruscsev, nem vesztegeti az idejét hiába. Reimsban tartott beszédében Konrad Adenauer nyugatnémet kancellárt támadta, azzal vádolva a 84 éves államférfiul hogy “feltámasztja a nácizmust.” — A nyugatnémetek azt hirdetik újból, hogy a németségnek “isteni elhivatottsága van a népek között” és nyugat Európát ők fogják megmenteni — folytatta Kruscsev, aki Adenauer Rómában elhangzott beszédével foglalkozott. A kancellár, mint emlékezetes, azt mondotta, hogy nyugati Németországra szükség van az Atlanti Szövetségben, mert a demokratikus német hadsereg feltartóztatja a kommunista áradatot. Más alkalommal azzal érvelt Adenauer, hogy ha a németség a szovjet skalmai közé sodródik, ezzel nemcsak a németek, de egész Európa is elveszett. Ez bosszantotta a szovjet vezért, aki természetesen azt szeretné, ha a német ipari és katonai erő a szovjet rendelkezésére állana. Kruscsev aztán kiforgatta a kancellár szavait és egészen más értelmezést adott a beszédnek. Azt magyarázta az elvtárs, hogy a hitleri elméletet hirdetik Bonnban és a faji fölényt, más, nem árja népek rabságba vetését. A végén odáig ment Kruscsev, hogy azt állította, Adenauer félrevezette De Gaulle elnököt hamis ígéreteivel. GENF. — A nyugati hatalmak szerint ha a szovjet őszintén együttműködik velük, egy év alatt sikerül tető alá hozni a lefegyverzési tervet. A kommunisták előzőleg azzal utasították el a demokráciák javaslatait, hogy “azok általánosságokat tartalmaznak.” Az angol delegáció feje közölte a szovjettel, hogy sem Anglia sem szövetségesei nem fognak a szovjet feltételekhez alkalmazkodni. A szovjet négy éven belül akarja a teljes lefegyverzést megvalósítani. A fokozatos csökkentés során Amerika és a szovjet hadseregei egyenként két és félmillió emberből állanának. A hadianyagokat ugyancsak időről időre csökkentenék. A nuclear anyagot béketermelés céljára használnák fel, nemzetközi ellenőrző bizottság irányítása mellett. Az oroszok a héten újabb megoldást készülnek a nyugati megbízottak elé terjeszteni. MADARAT TOLLÁRÓL MARSEILLE. — A kommunisákkal fertőzött francia kikötőváros viharos ünneplésben részesítették Nikita Kruscsevet, aki most Franciaország nagyvárosait járja be. Nimes és Arles hasonló lelkesedéssel fogadták Moszkva küldöttét.