Amerikai Magyar Népszava, 1978. január-június (79. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-23 / 25. szám

Péntek, 1978 június 23 AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA BÉCSI NOTESZ Irta: KLAMÁR GYULA Egy fiatal magyar filmrendező karrierje indult el az osztrák császárvárosban: Ujlaky Tamás, aki a bécsi Filmművészeti Iskolát végezte el, mutatta be ,,Rien ne va plus, Maria” c. filmét egy sajtófogadás kereté­­jdEk­ben. A filmet a bécsi televízió nem rendelte meg, de több külföldi tv-társaság is érdeklődik már az igazi osztrák légkört sugárzó film iránt. Ujlaky Tamás fia a nemrég elhunyt dr. Ujlaky jjjj^ j|| Sándor pesti újságírónak, aki Klamár Gyula évtizedeken át a magyar katoli­kus sajtó egyik főerőssége volt Budapesten. Egyes hírek szerint Zsolnay Hédi, az ismert neves pesti sanzonénekesnő „ismét” disszidált,­­ most már állítólag véglegesen. A tehetséges Zsolnay Hédi öt-hat évvel ezelőtt fiával és Téry Aurél nevű férjével hosszabb időt töltött Bécsben azzal a tervvel, hogy külföldön próbálja meg szerencséjét. Utóbb mégis úgy döntött, hogy hazatér. Budapest megbocsájtott Zsolnay Hédinek, aki cserébe néhány szép sanzon-estével ajándékozta meg a pestieket. Mostani elhatározása komolynak látszik. Rövid bécsi tartózkodása után tovább utazott Münchenbe, ahol végleg letelepedni szándékozik. Tettének oka ismeretlen. m+m Érdekes könyv jelent meg a Bécsben székelő Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásá­ban. Zsindelyné Tüdős Klára, két háború közti Magyarország ismert divattervezője írta, aki annak idején megkísérelte a divatot megreformálni és a magyaros divatot propagálni az un. úri társaságokban és az iskolákban. Az utóbbiakban teljes sikerrel, az ő tervei szerint díszítették zsinórral, hímzéssel a középiskolás lányok iskolai ruháit. A könyv érdekfeszítően számol be az 1920—1950 között eltelt harminc esztendőről, sok magyar szereplő vonul fel az oldalain, holott Tüdős Klára (Zsindely államtitkár, később miniszter felesége) inkább a református életnek, mint a Horthy-társadalom éveinek szenteli sorait. Érdekessége a kötetnek: Zsindelyné Tüdős Klára ma is — 83 évesen — Budapesten él teljes­ szellemi frissességben. Tirol fővárosában, Innsbruckban több mint húsz éve működik egy magyar diák­kollégium, amely főleg az innsbrucki egyetemen tanuló magyar diákoknak ad otthont, lakást, ellátást, a mai viszonyokhoz képest olcsó áron. A kollégiumról keveset beszélnek magyar körökben, holott komoly missziót tölt be: hajlékot ad azoknak a szegényebb magyar fiúknak, akik nem tudják megfizetni a privát szállást. Sok magyarnak tette lehetővé, hogy elvégezhesse tanulmányait. Az elmúlt két évtized alatt mintegy 100—120 magyar szerzett Innsbruckban diplomát-doktorátust az orvosi, filozófiai, műszaki stb. fakultáson és ha azt az időt is számítjuk, amikor még magyar középiskola is működött Tirol szép fővárosában, akkor ezrekre tehető azok száma, akik a magyar kollégium segítségével nevelkedtek fel. Jelenleg is mintegy harminc lakója van. Igazgatója ma is ugyanaz a dr. Groh Béla, aki alapította. A kollégium semmiféle állami vagy városi támogatást nem élvez, egyedül és kizárólag azok adományaiból tartja fenn magát, akik belátták létezésének szükségességét — az összmagyar­­ság javára. Felhívjuk a figyelmet a kollégiumra és vele kapcsolatban a jóhírű innsbrucki egyetemre, ahol újonnan technikai főiskola, azaz műszaki egyetem is létesült. Az IBUSZ Kartnerstrassei irodájában szinte alig lehet beférni: naponta százak ostromolják a pultok mögött álló kisasszonyokat, mindenki információt kér az utazási lehetőségekről és az elhelyezkedésről. A májusi napokban szinte egyetlen szobát, sem tudtak adni az idegeneknek, nemcsak a legdrágább (naponta és személyenként 1000 forintos) szobái keltek el, hanem még a Hungária körúton kívül fekvő IBUSZ-szobák is megteltek, olyan nagy utazási láz mutatkozik legújabban Magyarország iránt. Az utasok legtöbbje „valódi” látogató, azaz nem egykori magyar, aki hazamegy egy kicsit szellőzködni, „hásziszkodni”, hanem franciák, hinduk, japánok, németek, amerikaiak, akiket komoly érdeklődés hajt megismerni Magyarországot. Persze, sok köztük a magyar is, ezek az előbb említett okon kívül főleg a Szent Korona miatt utaznak haza. A bécsi magyaroknak például fontos hétvégi programjuk a Nemzeti Múzeumban kiállított Korona és a koronázási jelvények megtekintése. fr HORIZONT Tovább folyik a föld felfedezése írta: FAZEKAS JÁNOS Azt tartják, hogy a világot már feltárták és felfedezték. Körüljárták hajóval, repülőgéppel, űrhajóval. Kirajzolták a szárazföldeket, hegyeket, folyókat a térképeken, lefényképez­ték minden részletét. Felmérték a magasságokat és mélységeket. Mégis mindig vannak kutatók és felfedezők. Ezek otthagyják a biztos, meleg otthont, és nekivág­nak az ismeretlennek, hogy olyant tegyenek, amilyenre még senki nem vállalkozott előttük. A japán Naomi Uemura is ilyen ember. Az Amazon-folyón egyedül letutajozott 4,000 mérföldnyi hosszúságban. Ezenkívül Grönlandtól Alaszkáig a leghosszabb utat tette meg kutyaszánon, mintegy 7,500 mérföldet. Egyedül megmászta négy kontinens legmagasabb csúcsait, az afrikai Kilimandzsárót, a dél-amerikai Aconcaguát, az európai Mont Blanc-ot, és az Észak-Amerikai Mount McKinley-t. Állt már a Mount Everest csúcsán is, de ott nem egyedül volt. Néhány héttel ezelőtt Uemura egyedül elérte az északi sarkot kutyavontatta szánon. Az utazás 54 napon át tartott, a befagyott Északi-tengeren keresztül. Közben átküzdötte magát viharokon és két jegesmedve támadáson is. Uemurán kívül számtalan férfi és nő vállalkozik hasonló felfedező utakra, és mindig hoznak elő valamit, amivel gazdagítják az emberi tudományt. A mostani időkben a legnagyobb sikernek számít a kormány által pénzelt új technológiai kutatás. Dr. Norman J.W. Thrower, A Los Angeles-i University of California földrajzprofesszora ezeket mondja: „A föld nagyobb részét az utóbbi 25 év alatt fedezték fel azáltal, hogy hanghatáson alapuló készülékekkel feltérképezték az óceánok fenekét. Nagy árkokat és mélyedéseket, hegyvonulatokat és völgyeket fedez­tünk fel...” Más lehetőségek is kínálkoznak az újabb felfedezésekre, így az Antarktisz, a Himalája, Új-Zéland déli része, Afrika belseje és egyesek szerint Loch Ness. Ugyanakkor elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor az űrben is több és több vállalkozó vehet részt a kutatásokban. Eddig az űrhajózás csak néhány személy kiváltsága volt. Most azonban, amikor az újból felhasználható űrhajó repülőgépet kifejlesztet­ték, ez lehetőséget nyit szélesebb körű vállalkozásokra is. ÖRÖK PILLANAT Mit málló kőre nem bízol, mintázd meg levegőből. Van néha olyan pillanat mely kilóg az időből, mit kő nem óv, megőrzi ő, bezárva kincses öklét, jövője nincs és múltja sincs, ő maga az öröklét. Mint fürdőző combját ha hal súrolta s tovalibbent — így néha megérezheted önönmagadban Istent: fél-emlék a jelenben is, és később, mint az álom. S az örök életet ízleled még innen a halálon. Weöres Sándor derű — Dezső, neked igazán balszerencséd van. Karamboloztál, a múlt héten elvesztetted a pénztárcádat a fizetéseddel, tegnap meg elhagyott a feleséged. Hát érhet még ennél nagyobb csapás? — Igen. Ha netalán visszajönne az asszony... □ □□□□ Barátnők beszélgetnek. — És miért akarsz elválni? — A férjem terrorizál. — Hogyan? — Arra akar kényszeríteni, hogy én is egyek mindenből, amit főzök! □ □□□□ Az angol vasutas odalép a sínen fekvő férfihoz. — Mit csinál itt, uram? — Meguntam az életemet... Elvesztettem az állásomat, kitettek a lakásomból. Nem bírom tovább. Azt akarom, hogy a londoni expressz vessen véget szenvedéseimnek! — A londoni expressz? Ebben az esetben át kell feküdnie a szomszédos sínpárra. Ezen ugyanis most a manchesteri expressz közlekedik. 11. OLDAL

Next