Amerikai Magyar Népszava, 1978. július-december (79. évfolyam, 28-52. szám)

1978-11-10 / 45. szám

Péntek, 1978 november 10 ÓHAZAI TÁJAK BAKONYBA BESZÖKÖTT AZ ŐSI ZIRC, Veszprém megye — A­hogy csöndesedik a Balaton környéke, úgy népesedik be hét­végeken mind jobban a Bakony. A természetbarátok egyik leg­kedveltebb vidékén nagyszabású munkálatokat végeznek, hogy az erdőjárók a szép tájakon több szolgáltatást is kapjanak. Autós pihenők, erdei tornapályák egész láncolata épült. A mostani szezonra felfrissítették a turista­­utakat, s új erdei ösvényeket készítettek. A kirándulóknak több tucat bakonyi útvonalat kínálnak. A nosztori pihenő­parktól a csá­kányhelyi kilátóhoz, s a király­kúti forráshoz vezet az egyik. A garnai mauzóleumot is sokan látogatják. Onnan már csak egy ugrás a döbröntei vár. Farkas­gyepűn az új Nimród kisvendég­lő is jó tájékozódási pontja sok túrának. Ajkacsingervölgyben a bányászati múzeum kínál látni­valót, de ugyanott erdei torna­pálya is várja a látogatókat. CSESZNEK, GÉZAHÁZA A cseszneki vár csaknem fél­úton van Veszprém és Győr között. Mindkét megyéből so­kan érkeznek a vidékre. A közel­ben autós-pihenőt építettek, az áfosz kisvendéglőt. Rendbehoz­ták a gézaházi turistaházat. A Bakony központja, Zirc is sok látogatót vonz történelmi emlé­keivel, illetve híres növényritka­ságaival. A településtől két kilo­méterre autóparkolót építettek. Akárcsak Cseszneknél, itt is van mód a szalonnasütésre, a felál­lított hangulatos rönkasztalok, székek mellett. LILA PERESZKE Bakonybélben most épül a hegyvidék legnagyobb turista­központja. A festői szépségű Gerence völgy máris népszerű, az Odvaskői barlang és kőris­hegy is kedvelt úticél. Gézaházától nem messze a hegység keleti részén található az Ördögárok. Hatalmas össze­csúszott, egymásral tornyosuló sziklák között vezet a turistaút. A Gizella átjáróra csak a bátrab­bak merészkednek, ott csak vas­létrán lehet átkelni. Az átjáró közelében van a legnagyobb ba­konyi barlang, az Ördögük, mely több szintes és 120 méter hosszú­ nap érte a fürtöket. Egy-egy szüretelőtől naponta 4 mázsás átlagot várnak el, a diákoktól ennek egynegyedét. A révfülöpi brigádot emlegetik itt Aszófőn rekorderként, volt olyan nap, amikor 900 kiló szőlőt szedtek fejenként. Nyugdíjas bányászok ipari munkások is szüretelnek a füredi területen. Traminit szednek. Reggel hatkor hozza őket a busz, délután négyig tart a munkaidő. Úgy jár a kezük a késsel, mintha mindig ezt csinálták volna. Szarka József 20 évet húzott le bányászként Komlón. Évről évre visszajár szüretelni, jó nyugdíjki­egészítés az itt kapott pénz. Fűtő József a régi szüreteket emlegeti. — Gyerekkoromban az ajkai urasághoz jártam szőlőt szedni. Novemberben volt a szüret, az ember ujja odafagyott a szőlő­höz. Sokat szenvedtünk azért a pár fillérért. A szüretelő munkásoknak az egész területen „tábori kony­hán”, a helyszínen osztják az ebédet. Hazaszállítás előtt min­denkit megkínálnak egy pohár badacsonyi borral. Talán azért, hogy nagyobb kedvvel szedjék a bornak valót... Somogyi Márta Vívók, öttusázók tanyáznak benne gyakran, hogy az idős mester se­gítségét tanácsát kér­jék. No, meg hogy jó kardot vagy tőrt rendeljenek nála, ami a győzelemhez segítheti őket. SZÜRET BADACSONYBAN Ősszel érik babám a fekete szőlő... ASZÓFŐ, Veszprém megye, október hó... Bemutató színhelye volt szerdán a Badacsonyi Állami Gazdaság szőlő- és bortermelési rendőrközpontja Aszófőn, szak­emberek előtt vizsgázott a szekszárdi MEZŐGÉP — szoci­alista gyártmányú gépegységekre épített , bogyós gyümölcsöt szüretelő kombájnja. Ha bevá­lik, nemcsak a szőlőtermesztő gazdaságokban jelent majd nagy segítséget, hanem az egres, a feketeribiszke betakarításnál is. Ez a jövő. Ám a szüret megkezdődött október elején a Balaton északi partján lévő történelmi borvidéken, s ezek­ben a hetekben erre kell koncentrálni az erőket. — Rizlingszilvánival, trami­nivel kezdtük — mondja Bakos Tivadar, a rendszer gépész-szak­tanácsadója. — Tizenhárom tagszövetkezetünkkel együtt 2600 hektár a termő szőlőterüle­tünk. Háromezren szedik na­ponta­ a szőlőt, a saját dolgozóinkon kívül be kellett vonni diákokat, társadalmi szü­­retelőket is. Körülbelül 200 ezer mázsa a teljes termés mennyisége — közölte ezután Kovács Levente rendszer-közgazdász. Közelíti az előző évit. A minőségről még nehéz nyilatkozni, hiszen 2—3 hetes vegetációs késéssel kell számolni. Ha ilyen napos marad az idő, a szüret derekára utolérik a tavalyi minőséget. — Mennyire lehetett gépesí­teni a kézimunkát? — Úgynevezett ládás szüretet végzünk. Ez azt jelenti, hogy műanyag ládákba szedik a brigádok a szőlőt, s ezeket csúszólappal traktoros magas­emelőre szerelt puttony szedi össze. Innen tulajdonképpen már nem nyúl emberi kéz a szőlőhöz. A kézi munka a szedésnél egyelőre­ kiküszöbölhe­­tetlen. A szüret egyébként jó ütemben halad. Néha készakar­va késleltetik is, hogy minél több AYA5SHi 3.S HA.YOAM Ifuim&m AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA RÉGI MESTERSÉGEK Az egyetlen magyar kard- és fegyvermester BUDAPEST — Gyöngyház­betétes tőrmarkolat, szikrázó acélból kovácsolt diszkard, kop­­ják, buzogányok, címeres paj­zsok, — Mátyás király gyűrűs hollójával, a görög mondák hősének, Achillesnek jelével — gyutacsos puskaősök, kétélű pallos, drágakövekkel kirakott kardhüvely békésen megférnek egymás mellett a polcokon. Nemes anyagból, gondos, művészi munkával ké­szült, mintha vagy rajz után rendelt darabok, híven a korhoz, amelyben csatáztak, párbajoz­tak velük. Nem színházi kelléktárban, nem is múzeumban, egy kis budapesti pinceműhelyben lát­ható mindez. Innen indulnak el a díszes egyedi darabok, napja­inkban, államfők ajándékául, baráti szálak erősítéséül, no meg a hazai és külföldi múzeumok megrendelésére. Sok-sok előta­nulmány után Zágon Rezső, az egyetlen magyar kard- és fegyvermester, rajzok, metsze­tek, fotók nyomán rajzolja, tervezi a korabeli fegyvereket Rudolf fiával, aki hű maradt a családi hagyományokhoz és régi munkatársaival, Lipscher Fe­renccel. — Izgalmas, érdekfeszítő munka formálni az acélt, domborítani a pajzscímereket, cizellálni a régi kardot, tőrt — mondja az idős mester. Élvezet és hobbi is, hogy ezzel a divatos szóval éljek. Ötven kardot terveztünk és készítettünk az Életünket és vérünket című filmhez, spádékat és kovács pisztolyokat a Nyolcvan huszár­hoz. (Ezt a két új magyar filmet 1978-ban forgatták). Még cím­szereplőnk is akadt: a Kard című film egyenes, dúsan vésett széles kardja, amely kalandos körülmények és vígjátéki bonyo­dalmak között jut haza a filmen. Simándy József a mi kardunkkal volt Bánk bán, Johanna spádéjá­­val is ott voltunk a színpadon! A Hilton Szálló Mária Terézia termének pajzsai, buzogányai, kopjái ugyancsak itt készültek. Hány külföldi múzeumban lát­ható a kezünk munkája meg sem tudom számlálni... A pinceműhely parányi iro­dájában mesél Zágon mester az életéről. Tanúként sorakoznak a polcokon a készülő vagy javítás­ra váró munkák, amelyek közül nem egy remeke a szakmának. Arab puska, római kard, 1850-es évszámot viselő pajzs, néhány kovács pisztoly vár restaurálásra. Gyűjtőké, múzeu­moké, Zágon nevét világszerte ismerik. Három ember csak hat kéz, még ha különlegesen jól dolgozók is... Hat kézzel pedig nem lehet minden kérésnek eleget tenni. Zágon Rezső ezért is szerződtetett az idén két érettségizett, ügyes kezű fiatalt, hogy mindazt átadhassa, amire az életét tette. A fiával és régi munkatársával ők tovább dom­borítják a pajzsokat, vésik a kardokat, ha majd az ő kezéből kiesik a szerszám. A műhely — Budapesten a VIIi. kerület egyik bérházának pincéjében — nemcsak műhely, hanem valóságos kis klub. ÉVFORDULÓ KRÚDY ÜNNEPSÉGEK BUDAPEST - Krúdy Gyu­la születésének 100. évfordulója alkalmából sírjánál koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben. A nyíregyházi Móricz Zsig­­mond könyvtárban folytatódott a Krúdy-centenárium alkalmá­ból rendezett irodalomtörténeti vándorgyűlés. Bori Imre újvidé­ki egyetemi tanár Krúdy alkotói módszeréről, Barta András, a Magyar Nemzet munkatársa Szindbád megteremtőjének írói korszakairól tartott előadást. Lőrinczy Huba főiskolai adjunk­tus az önéletrajzi elemeket és Krúdy sajátos létfilozófiájának jeleit elemezte a Palotai álmok című mű alapján. A művészet­pszichológus szemével értékelte Halász László a Kilátás az arabs szürkéből című Krúdy-remeket. Gortvay Erzsébet kandidátus, az ungvári egyetem docense Krúdy és az orosz irodalom kapcsolatá­ról tartott előadást. A nyíregyházi Krúdy Gyula gimnáziumban leleplezték Borbás Tibor szobrászművész Krúdy-mellszobrát. A Jósa András múzeumban kiállítás nyílt a centenárium képzőművészeti pályaműveiből. Ugyancsak a Jósa András múze­umban nyílt meg az újjáalakított Krúdy emlékszoba. JAjī&R&Q£ 21 OLDAL HALÁLOZÁSOK BUDAPEST - Szilágyi Erzsébet, a Református Gyer­mekotthon vezetője, 68 éves; Alexits György akadémikus, 79 éves; Hudek István újságíró, 71 éves; Antonovics László, ny. alezredes, 57 éves; dr. Andrasko Istvánná sz. Riegelhapt Jolán a Külkereskedelmi Főiskola tanár­nője; Varga Dezső ny. iskola igazgató, 62­ éves; dr. Kernács Lajos ny. MÁV-főtanácsos; Orgoványi Ferenc volt, birkózó­­bajnok, 70 éves; dr. Mandl Sándor fogorvos, 79 éves; Vepy János a Nemzeti Bank ny. felügyelője; Baseh Andor festő­művész, építész.

Next