Amerikai Magyar Népszava, 1979. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-08 / 23. szám

JADIC 11 10 OLDAL i­VtoJQF&ti S&Y&Att AMfcRttXt­ ttXGYXft VEKMATX 8 3UVWM,@?r9t ,@fojt»*i Péntek, 1979 június 8 „MISS AMERICA”HALÁLA írta: MÁRER GYÖRGY Nem olyan Miss Amerikáról van szó, akit országos kiválasztás alapján bölcs bírák koronáztak meg, hogy Amerikát képviselje a szépek világverse­nyén. Azt, akinek a gyászjelentését itt megírom, senki sem választotta, életútját maga építette ki, hogy végül is ő legyen Amerika egyik leghíresebb nője, talán a leges-leg­híresebb a fáklyát emelő Liberty­­szobor mellett. Neve úgy beletarto­zik az ország történelmébe, mint a Franklin Benjáminé, Edisoné, Fordé, az öreg Rockefelleré, Mark Twainé vagy O’Neillé, élete egy jellegzetes és ragyogó fejezete Amerika „imperializmusának”, amellyel meghódította és a bámulat igájába hajtotta az egész világ szívét. 86 évet élt Mary Pickford, amikor lezárta a szemét. Sokan talán azt sem tudták, hogy valaha élt és ki volt, sokan talán már elfelejtették, hogy még mindig él valahol, vannak azonban, ha fogyó számmal is, akik úgy emlékeznek rá, mint ifjúságuk egyik bálványára. Pályatársai közül, akik vele egyidőben játszottak, már alig él valaki. Megvan még Lilian Gish, Mae West, Pola Negri, Gloria Swanson, Bánky Vilma, nem tudom ide soroljam-e Fred Astairet, Jimmy Durantet, Ruth Gordont és a két híres sztárt, akik utána aratták nagy sikereiket: Garbót és Dietrichet, volt-e ezeknek valami közük hozzá. A többiek mind eltűntek az idő süllyesztőjében, a közönséggel együtt, amely áhítattal hallgatta és nézte őket és egy ideig, amig a kegyeletből tellett, önnön ifjúságuk boldog idézésével emlékezett vissza rájuk. Mary Pickford a legemlékezetesebb volt és maradt mind között nem is a testi valósága miatt, amit még életében, hogy képtelesen szóljak, „bebalzsamozott” a visszavonultság a Beverly Hills-i villájában, mint az egyiptomi fáraókat évezredes piramisaikban. Itt élt együtt harmadik férjével, Buddy Rogers karmesterrel, aki 11 évvel volt nála fiatalabb. Mary Pickford nem volt az igazi neve. Gladys Smith-nek született Kanadában, apja meghalt, amikor a kislány alig múlt 4 éves, az anyára hárult a kis család fenntartása (még egy húga volt), 5 éves korában már színpadon szerepelt, heti 10 dollár fizetésért, iskolába alig járt, de szerepeit tüneményes gyorsasággal tanulta meg, hamarosan egy amerikai vándortársulat tagja lett, de őt ambíciója a Broadway-ra vonzotta és 13 éves korában a Belasco-színház tagja lett. Itt kapta művésznevét, amelyet szárnyára kapott a világhír. Fizetése egyre növekedett, olyan mértékben, hogy a végén a heti 10 dollár évi 1 millióra növekedett, olyan mértékben, hogy a végén a heti 10 dollár évi 1 millióra növekedett. • Ez azonban már moziszínésznő korában a Paramountnál történt, Zukor Adolf híres filmvállala­tánál, ahol ő volt az ünnepelt vezető sztár. Az egyre nagyobb fizetést azonban nem mérték ingyen. Törékeny kis alakja, gyermekesen kedves arca és göndörre bodorított szőke haja alkalmassá tették őt arra, hogy beskatulyázzák egy szende kislány szerepkörébe, noha ekkor már valójában felnőtt hölgy volt. A közönségnek azonban nem volt szabad megtudnia, hogy egy Owen Moore nevű színész feleségül vette; ha ez nyilvánossá­gra kerül, megbukik a „biznisz”, amelyet köréje építettek. Épp igy nem mutatkozhatott nyilvánítsi­ helyen, cigarettával a szájában, hangos társaságban, táncteremben; kislánynak kellett maradnia, olyannak az életben is, amilyen a szerepköre volt a mozi vásznán. Mindez addig ment, amíg bele nem szeretett a vállalat híres férfi sztárjába, Douglas Fairbanksba, aki hasonlóképpen a közönség dédelgetett kedvence volt. Első férjétől elvált és hozzáment Fairbankshez, amivel azután véget ért kislánynak álcázott magánélete. A közönség gyorsan megengesztelődött a parádés házasság láttán, esküvőjük világraszóló ünnep volt (külföldön épp úgy imádták őket, mint itthon). Zukort azonban egy szép napon cserbenhagyták ők is, Chaplin is és Griffith, a világhírű rendező is: négyen megalapították saját vállalatukat, a United Artist-ot és nagy versenyt támasztottak régi gazdáiknak. Érdekes, hogy Douglas és Mary egyetlert egyszer léptek fel együtt. Egy hangos filmben, a Makrancos Hölgyben. Mindössze tíz évig éltek együtt, 1930-ig. Ekkor Fairbanks beleszeretett egy angol énekesnőbe és elvált Mary Pickfordtól. Ezzel nemcsak egy színes szerelmi regény zárult le, hanem egy páratlan művészi pálya is. Mary Pickford többé nem lépett fel. Hét év múlva újra férjhez ment és visszavonultan élt. Ennek már 42 éve. Az utolsó években súlyos betegsége ágyhoz kötötte és teljesen elszakadt a társadalmi élettől. Csoda, ha a világ elfeledkezett róla? Ezért kell elmondani azoknak, akik nem ismerték, hogy mai értelemben véve is kiváló művésznő volt. 194 filmben játszott. A néma­film korában kezdte, ahol nem segített a szép beszéd: játszani kellett tudni. És ő tudott. Sőt mást is. Ismerte a film minden csinját-bűnját, a rendezés technikáját, a gépek kezelését, mindent, ami a mozihoz tartozott. És még valamit: remekül értett az üzlethez. Zukor Adolf azt írta róla megemlékezéseiben, hogy ha Mary történetesen nem a filmhez megy, hanem a United States Steel-hez, akkor nem mozisztár lett volna belőle, hanem ő lett volna Carnegie, az acélkirály. Olyan zseniális volt. Egyébként úgy halt meg, mint Amerika leggazdagabb nője. Egyszer volt, hol nem volt... A mese régi, a legtöbben már elfelejtették. Közel félszázadon át senki sem hallott Mary Pickfordról. Lehet, hogy most, hogy meghalt, feltámadt az emléke? Négyszem­közt... „Fáradt vagyok...” Milliók mondják minden nap: „Fáradt va­gyok... ” Hol a baj olyanok esetében, akik nem valami nehéz munkától merülnek ki, hanem­ egy­szerűen ,,le vannal törve”? Dr. John Bulette, a pennsylvaniai állami egyetem egyik ideggyógyá­sza, nyilatkozik: A „Milyen fáradtságra utalunk itt? Melyik faj­tájára?” ,,Arra, amelyik abban áll, hogy az illető szinte állandóan kimerültnek, fáradtnak, érzi magát — le van törve, mint mondani szokás. Nincs elég energiája, nincs kedve, semmiket sem képes fogni. Ennek lehet fizikai oka, vagy szellemi oka. ” ,,Hány amerikai szenved úgynevezett ‘chronic fatigue’-ban? Visszatérő, makacs kime­rültsében?” ,,Nem lehet pontosan tudni ezt, de annyi világos, hogy a kórházba kerülő emberek 50 százaléka az ilyen kimerültséget is megjelöli a felvételi íven, amikor a kérdésekre felel, hogy hogyan érzi magát, mi a baja, stb. ” „Mik lehetnek a legközvetlenebb okok?” ,, Valamilyen még lappangó betegség — vagy pe­dig szellemi nyomás, amely elmehet egészen a idegle­törés határáig. Emellett persze fő ok lehet egy már meglévő és kezelés alatt álló betegség, amelynek ez az állapot egyik kisérőj... ” „Gyakran hallunk a thyroid-mirigy állapotá­ról erre nézve...” ,,Igen, ez a rendkívül fontos mirigy néha különös bajokat okoz, de elsőrangú gyógyszereink vannak a kezelésre. Bizonyos pót­anyagokkal könnyen ki tud­juk egészíteni a thyroid számára szükséges, és fogya­tékos, anyagokat. ” „És az idegrendszer...?” ,,Igen, az a felelős nagyon sokszor, talán legtöbb­ször. Az emberek életkörülményei ma nehezebben, mint voltak. A problémák bonyolultabbak. Akár­mennyire is halad előre a civilizáció, amely itt is, amott is megkönnyíti a mindennapos fizikai műkö­dést, tény az, hogy az élet igazában nem lett köny­­nyebb, az újfajta problémák súlyosak , és az embe­rek idegei többnyire nincsenek elég jó állapotban. Csak rá kell nézni a statisztikákra, hogy hány millió embernek van idegorvosra szüksége manapság... ” „Van-e különbség e tekintetben férfiak és nők közt?” ,,Igen, legalább is annyiban, hogy a nők szíve­sebben beszélnek a nehézségeikről, kedvetlenségük­ről, idegességükről, mint a férfiak. A férfiak nagy súlyt fektetnek arra, hogy erőseknek tűnjenek föl. " „Van-e szerepe a kövérségnek?” ,,Hogyne, fizikailag és szellemileg is. A kövér embereknél gyakrabban lép föl a fáradtság — és a kedvetlenség. ” Dr. John Bulette innen . Onnan Paavo Nurmi finn távfutó kilenc aranyérmet nyert olimpiai versenyeken. A finnek bronzszobrot készítettek Nurmi tiszteletére. A szobor teljesen ruhátlanul ábrázolja Nurmit, egyetlen fügefalevéllel ellátva. Nurmi nem volt elragadtatva a szobor látványától és így mozgott: „Soha nem futottam ruha nélkül”. Ettől kezdve a szobrász nem említette Nurmi nevét. Lengyel vicc: A hollandiai Friesland-on belga viccnek nevezik, és Belgiumban holland viccként emlegetik: „Miért kell száz belga ahhoz, hogy egy házat befessenek? Kilencvenkilenc tologatja a házat, és egy tartja az ecsetet.” A belga helyett használják a holland, friesian, amerikai, lengyel, német nemzetiség megnevezését is.

Next