Amerikai Magyar Népszava, 1980. július-december (81. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-04 / 27. szám
vL Aras 50 cent AMERIKAI___________________________MAGYAR AMERICAN HUNGARIAN A . tfOICE • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HŰK* aRIAN LANGUAGE • 24 OLDAL PU BUSH ED EVERY FIÚD A Y________________________________________ 27. SZÁM NEW YORK-NEW JERSEY Péntek, 1980 julius 4 81. évfolyam 81st Ycar Moszkva ingerült Carter belgrádi látogatása miatt MOSZKVA . A szovjet Tassz hírügynökség azzal vádolta Carter elnököt, hogy hazugságokat terjeszt Afganisztánról, s bukását jósolta arra az esetre, ha tovább folytatja ,,be nem jelentett” háborúját Afganisztán ellen. Ugyanakkor tagadták, hogy a részleges szovjet csapatkivonások Amerika nyomására történtek volna, s ezt azzal indokolták, hogy az ellenállás nagy részét sikerült felszámolni, s Afganisztánban az élet visszatért a normális kerékvágásba. Ezután erős hangú figyelmeztetés következett az alábbi szöveggel: ,,Ha az Egyesült Államok és imperialista barátai terjeszkedésük ugródeszkájaként akarják felhasználni Afganisztánt, akkor gondoljanak arra, hogy a Szovjetuniónak és barátainak, illetve szövetségeseinek, valamint a békeszerető népeknek módjukban és lehetőségükben áll méltó és megfelelő választ adni.” A Tassz hírügynökség kirohanásához kétségkívül hozzájárult Carter elnök Jugoszláviában tett látogatása, mely különösen felbőszítette a szovjet politikusokat nemcsak Amerika, hanem Jugoszlávia ellen is. A Tassz és a Pravda jelentéseiben és kommentárjaiban Jugoszlávia ugyan nem szerepel név szerint, de Belgrádban nagyon jól tudják, hogy minden kritika éle ellenük irányul, akárcsak ezelőtt bármikor, ha barátságos lépéseket tettek Nyugat felé. Mivel Jugoszlávia kommunista állam, az oroszok elvárják, hogy távolságot tartson Nyugattól. Az oroszok főleg azt nem tudják lenyelni, hogy Carter meleg fogadtatásban részesült a jugoszláv fővárosban, s hogy a két ország közötti kapcsolatok ,mindkét fél számára gyümölcsözőek. A jugoszláv és az amerikai külpolitika sok vonatkozásban találkozik egymással, s ezek közé tartozik Afganisztán kérdése is. A látogatás után kiadott közös kommüniké, noha név szerint nem említi Afganisztánt, nyilvánvalóan utal rá, amikor intervencióról, s más országok belügyeibe való fegyveres beavatkozás elítéléséről szól. Mint ismeretes, Belgrád az első perctől kezdve ellenezte Afganisztán megszállását, s többször felszólították a Szovjetuniót csapataik kivonására. Jugoszlávia állásfoglalása ebben a kérdésben a mai napig változatlan. Ezt fejezte ki a jelenlegi elnök, Cvijetin Mijatovic Carter fogadásán mondott beszéde is, mely határozottan elítélt mindenféle intervenciót és fegyveres beavatkozást. Carter, célozva Jugoszlávia el-nem-kötelezettségére, egy el-nem-kötelezett ország függetlenségének megsértéséről beszélt, s Amerika támogatásáról biztosította a jugoszláv vezetőket. A Tassz hírügynökség különösen kikelt ez ellen, mondván, Carter Jugoszlávia függetlenségének védelmezőjeként akar fellépni, holott Jugoszlávia függetlenségét senki és semmi nem fenyegeti. pénzügyminiszter, aki ma Ronald Reagan gazdasági tanácsadója a Kongresszus kiegyensúlyozott költségvetése ellenére is 50 billió dolláros deficitet jósol, s legalább 30 billió dolláros adócsökkentést sürget. Élesen kritizálta Carter elnök gazdasági politikáját, melyet egyszerűen értelmetlennek nevezett. De lássuk az elmúlt hónapokban bekövetkezett gazdasági változásokat: A munkanélküliség május hónapban 7,8 százalékról jóval 8 százalék fölé emelkedett, s a nyár közepére a 9 százalékot is meghaladja majd. A munkanélküliség minden egy százalékos emelkedése 20 billió dollár pluszköltséget jelent a Pénzügyminisztérium számára. A városi fekete fiatalok között négyszer akkora a munkanélküliség, mint a társadalom más rétegeiben, s az ebben rejlő veszélyekre figyelmeztetett a miami gettólázadás is. A korábban hatalmas méreteket öltött infláció lényegesen csökkent, a korábbi 18 százalékról 12 százalékra, s ősz végéig várhatóan további 2 százalékkal csökken majd. A Federal Reserve Board enyhített valamit a kamatokra vonatkozó rendelkezésein, s ennek következtében visszaestek a nagybankok hosszúlejáratú kölcsönökre kivetett kamatai. A gazdasági élet ilyen gyors és nagyarányú változására már régen volt példa Amerika történetében. A válságot már régóta várták, de most, hogy elérkezett, Washington nem tud kellőképpen alkalmazkodni hozzá. Ezt mutatják a költségvetés kiegyensúlyozására tett törekvések is. A költségvetés kiegyenlítése kétségtelenül az infláció enyhítését szolgálja, éppúgy, ahogy a szövetségi kiadások a gazdasági életet serkentik. Mindkettőre szükség van, de az egyik ellentmond a másiknak. Washingtonban nem tudják ezt az ellentmondást áthidalni, s a helyzet zavarosságát csak növeli, hogy néha a Kongresszus és a Fehér Ház két különböző irányba húzza az ország szekerét. Washington fölött most Reagan 10 százalékos adócsökkentést jelentő Kemp- Roth tervezete függ, ami sokat lendítene az üzleti életen. A demokraták Cartert is adócsökkentésre sürgetik, de az elnök várni akar jövőig. Ám a jövő év már a választások után lesz. Változások a gazdasági életben WASHINGTON • A mind jobban terjedő gazdasági válság drasztikus változásokat hozott az amerikai gazdaságpolitikában. Az ország legfőbb gazdasági problémája ma már nem az infláció, hanem a növekvő munkanélküliség, amiből logikusan fakad, hogy a termelést inkább serkenteni kell, s nem — mint az infláció megfékezésére tették — visszafogni. Szintén ebből a változásból adódik, hogy a választási küzdelemben főszerepet kap az adócsökkentés. George P. Schultz volt Válságos állapotban a sah KAIRÓk Ismét kórházba szállították Reza Pahlavi sahot, aki — Sadat egyiptomi elnök állítása szerint — ezúttal tüdőgyulladást kapott. Sadat elnök egy órát töltött az elűzött sah kórházi ágya mellett, majd látogatása végeztével közölte az újságírókkal, hogy a beteg sahon kisebb műtétet kell végrehajtani, de állapota ennek ellenére kielégítő. A sah orvosai nem adtak ki jelentést az elűzött uralkodó egészségi állapotáról, s úgy tűnik, a szóvivő szerepét Sadat elnök vette át. Az egyiptomi államfő nem bocsátkozott részletekbe, csupán annyit mondott, hogy a felmerült komplikációknak nem rák, hanem tüdőgyulladás az okozója. A megfigyelők feltételezik, hogy Reza Pahlavi sah állapota válságos, hiszen Sadat elnök alexandriai útját szakította meg, hogy látogatást tegyen a kórházba szállított sahnál, s legelső nyilatkozatában válságos állapotról beszélt. — Lehet, hogy nem lesz szükség operációra, de ha mégis, az csak jelentéktelen műtét lesz — mondotta Sadat egy nappal később, de ezt az állítását a legtöbben kétkedéssel fogadták. Néhány sorban... WASHINGTON — Hamarosan általános adócsökkentés várható, közölte Alfred E. Kahn, az elnök inflációs tanácsadója. Arról nem nyilatkozott, hogy az adócsökkentés mikor lép életbe és milyen arányú lesz. PARIS — Giscard francia elnök bejelentése: a dél-csendesóceáni Muraroán kipróbálták az első francia neutron bombát. A bomba sorozatgyártásának megindítását 1982-re tervezik. KUWAIT — Két dollárral Kuwait is felemelte a nyersolaj hordónkénti árát. A kuwaiti olaj új ára $ 31.50. Az áremelésre az OPEC országok konferenciáján született megegyezés alapján került sor. KAIRÓ — Az Al-Ahram nevű, félhivatalos egyiptomi újság arról ír, hogy Irán és Libya vezetői fantasztikus kalandregénybe illő terveket szőnek az Egyiptomban tartózkodó Reza Pahlavi sah megölésére. WASHINGTON — A Kongresszus elé terjesztettek egy javaslatot, amelynek célja a Szovjetunióra vonatkozó gabona-embargó feloldása. Bergland mezőgazdasági miniszter szerint ez katasztrofális lenne az amerikai külpolitikára nézve. LONDON — Az angol kormány jelentése szerint Angliában jelenleg 6,9 %-os a munkanélküliség, amire 1948 óta nem volt példa. A munkanélküliek számaránya májusban még csak 6.3 % volt. Nagy Brittaniában jelenleg 21.9 %-os az infláció. TEHERÁN — Khomeini ajatollah erős hangon kritizálta Báni Sadr kormányát, s azzal fenyegetőzött, hogy az iráni nép megbuktatja azt, ha az állami hivatalok tíz napon belül nem szüntetik be a császári pecséttel ellátott levélpapírok használatát.