Amerikai Magyar Népszava, 1981. július-december (82. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-18 / 51. szám

jj v­.. a­mi 18 OLDAL NYÍREGHÁZA, PÉCS SZÉPÜLŐ MAGYAR VÁROSOK Az elkövetkező években a Nyírség fővárosában a tervek szerint új városrész születik.A Nyíregyháza Újváros nevet viselő negyedet a szabolcsi megye­­székhely keleti részében alakítják ki. A debreceni Keletterv tervezői kollektívájának elképzeléseit a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói valósítják majd meg a debreceni házgyár elemeiből. Az előzetes tervek szerint a kivitelezők három ütemben ötezer új otthont építenek. Az elsőben­­ 1985-ig csaknem ezernyolcszáz új lakást adnak át rendelte­tésének. Harminc éves fennállását ünnepli az ország első ének­zenei általános iskolája Kecs­keméten, amelyben Kodály Zoltán irányításával, ze­nepedagógiai módszereivel 1950 ben kezdték meg a tanítást. Az azóta világhírűvé vált, gimnáziummal kibővített intézmény általános és közép­iskolai tagozatán 600 gyermek tanul. A kecskeméti példa követőkre talált itthon és külf­öldön. Magyarországon ma csaknem 130 ének-zene tagozatos iskola működik, és számos országban tanítanak Kodály módszereivel. Feltárták és megörökítették Pécs történelmi emlékhelyeit, a város irodalmi, zenei és mozgalmi életének leg­jelentősebb helyszíneit. A városi tanács támogatásával három ki­adványban foglalták össze a munka eredményét, alapot te­remtve a további kutatás számára. A város irodalmi emlékhelyeit Tüskés Tibor író dolgozta fel, összesen hatvan lakóházat és középületet, valamint egyéb olyan helyet kutatott fel, ahol hosszabb-rövidebb ideig valame­lyik író vagy költő tartózkodott, illetve irodalmi társaság vagy fo­lyóirat működött. Olyan nevek szerepelnek a sorban, mint Janus Pannonius, Galeotto Mar­­zio, Zrínyi Miklós, Csokonai Vi­téz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre, Gárdonyi Géza, Babits Mihály, Juhász Gyula és Móricz Zsig­­mond. Nádor Tamás zenei szerkesztő száznál több­­muzsikáló em­lékhelyet ismertet munkájában. A Déryné utcában állt Pécs első kőszínháza, ahol 1846-ban Liszt Ferenc hangversenye-­n , régi Pannónia szálló nagytermében sok neves művész szerepelt, köz­tük Bartók Béla, Kodály Zoltán, építkezéshez. Wellisch Hugó volt az építőmester, a kőfaragó mester pedig Král Gyula. A köveket szekerekkel a János­hegyi vendéglőig hordták, a vizet puttonyos kocsikon a Sváb-hegyről. Két esztendő, és a 26 méter magas kilátótornyot dr. Bárczy István polgármester átadta a városnak. (A mostani felújítási munkálatok körülbelül négy esztendeig tartanak majd.) Megyek felfelé a toronyba. Teleírt falak. Emlékkönyv-fa­lak, emlékkönyv-padok, em­lékkönyv-ablakok. Jelek, beírások, bevésések. „Czarevics Sándor 1947. IX. 15.” „Márta, apucika 1960.” De a meny­­nyezeten is, a boltív alatt is. A vendéglősné panaszkodik: nemrég vették szerződésbe az üzletet, s most a toronykapun megcsikordult a zár. Ki jön fel egy bezárt tornyhoz kávéra, ebédre? Biztatom a ven­déglősnél a szerelem! Én hiszem, torony nélkül is menni fog. □ □ Árpi bácsi toronyőri — gond­noki — lakásába vezet. A toron­nyal szembe, a meredek oldalba építettek a gondnoknak későb­ben (előbb a torony földszintjén volt a lakása, de reumát kaptak a toronyőrök) házat. Pa­naszkodik Árpi bácsi: már csak három-négy csirkéje van, elvitték a rókák. Rókák a János­­hegyen. És kukoricát is termelt a sziklák közt. Kibetonozott kis platókon megyünk a kertbe. De nicsak! A betonlapok közé fektetve márványlapok. Ez is a toronyból, a háború után... Elseprem, letisztítom a lapot, s betűzöm a hexameter sorokat: „Itt állt és nézett szét drága Erzsébet királynőnk...S míg itt elragadó látványon lelke merengett, Érzé, országnak szíve feléje dobog...” □ □ A királynő szobra (mert azt is állíttatták) vajon hol van? A Budapesti Képzőművészeti Igaz­gatóság — a torony gazdája — főigazgatója megnyugtat: Er­zsébet Sülysápon van. Az igaz­gatóság egyik szoborraktárában. Az ötvenes évek elején került el a hegyről, ha majd elkészül a kilátótorony felújítása, ismét a helyére teszik. Megyek lefelé a hegyről. Dúdolom tovább a nótát:...Jaj Jani, szeretném hallani sze­relmet vallani... Kisasszonyoknak, szép höl­gyeknek erre még itt, jó pár évig kell várni. ---------------------------------------- A halmi főapátság levéltárába. Azt országos levéltárban sorra került, alapos vizsgálat végeredménye­ szerint a 926 éves okirat még­­ nem szorul restaurálásra, tárolá-­­ sának módját viszont megváltoz-­ tatják. A 95X140 centiméteres oklevelet évszázadokig összehaj­togatva tartották, a jövőben viszont — a tudósok javaslatára — két üveglap között szétterítve tárolják. Az üveglapokat e célra tervezett speciális fémtokba il­­­­lesztik, s így a kuttatóknak, ha­­ tanulmányozzák, nem kell a tokjából kiemelniük, kézbe ven­niük. Az üveglapok közé zárt okiratot meghatározott hőmér-­­sékletű és páratartalmú helyiség-­­ben, különösen különleges pán-a­célszekrényben őrzik. Paticsfalú hajdúházak Hat új táj­házzal gyarapodot Hajdu-Bihar megye. A nép építészet hagyományait őrző épületekből öt Hajdúböször­ményben áll. A nagy multi hajdúváros jellegzetes település formái szerint úgynevezett zugo alkotó épületek korhűen beren­dezve várják a jövő évtől , megyei idegenforgalmi hivata kempingjének részeként a ven­dégeket. A „zug” egyik érdekes­sége 1917-ben épült, egyko módos gazda háza volt. Oldalfa­lai paticsból, azaz a földbe leves cölöpökre vízszintesen rakott , betapasztott vesszőfonadékba készültek. A hatodik új tájház Hajdúnánáson található. Benn a város helytörténeti emléki kapnak helyet. ÓHAZAI ARCOK Megyek egymagam felé a toronyba. Az első fordulóknál még dúdolom a régi nótát: „János legyen, fenn a János­­he­gyen, estére oda várom...” De hová?! Mert a kilátótorony zárva. Kinézek az egyik betört ablakon, fagyos leveleket seper a teraszra a szél, lent a kapunál, kulcscsomóval a kezében Árpi bácsi, a toronyőr várja, hogy le­jöjjek, írásos engedélyre nyitott csak toronykaput, öt perc csak, Árpi bácsi, még egyszer végigjárnám azt a 109 lép­csőfokot, amely felvezet (visavezet) ifjúságunk mesz­­szilátó tornyába. Megöregedett a kilátó — korai vénség —, életveszélyes lett, kövei (azok a süttői, boros­­jenői terméskövek) meglazultak, lezuhanhatnak, le kellett hát zárni, a felújításhoz hozzá kell lárni. □ □ öregség ez? Hetvenegy esz­tendős csak, 1910 szep­temberében, Kisasszony napján avatták. Az újságok boldogan adták hírül: „A János-hegyi út messzelátó monumentális épülete”. ,,Egy újabb látványosság, melyet nem fog kikerülni senki, aki fővárosunkba lő, nem feledhet utas sem, ha övéinek budapesti élményeiről beszámol.” Helyén egy korhadásnak in­dult lépcsős alkotmány állt, midőn 1902-ben a szállodások nemzetközi kogresszusán a ,, Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Ipartestülete” Glück Frigyes és Gundel János kezdeményezésére (s részint saját vagyonukból) elhatároztatott, hogy a János­­hegy ormán, a vidék szépségéhez is illő, díszes kilátótorony örökítse meg Erzsébet királynő emlékét, aki gyakorta gyö­nyörködött e helyről a természet fennséges látképében! □ □ 1908 tavaszán kezdtek Schulek Frigyes tervei szerint az A TORONYŐR '* h­AVASP'-aavi yoaM­­AJsh­a.'g AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ZALAEGERSZEG, SZOMBATHELY Művelődés a Dunántúlon Zalaegerszeg állandó színháza „Hevesi Sándor Színház” néven 1983 őszén kezdi meg működé­sét. A volt megyei művelődési központ épületének színházzá történő átalakítása már megkez­dődött. Az új kulturális intéz­mény prózai színház lesz, s társulata Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Lentiben, Zalaszentgróton és a megye más kulturális alközpont­jaiban tartja előadásait. A lehetőségekhez mérten részt vállal a szomszédos Vas megye és Szlovénia magyar lakta területének színházi ellátásából is. Vas megye nemzetiségi területének helyzetéről és fe­jlődéséről tanácskoztak Szom­bathelyen. A megyében huszonhárom településen élnek nemzetiségiek: horvátok, szlovének, németek. Számuk mintegy tízezer. A foglal­koztatottság minden településen teljes. A gazdasági feltételek biz­tosítják az alapot a községek fej­lődéséhez is. Művelődési ház, klubkönyvtár szinte minden te­lepülésen van. Nemrég kapott korszerű művelődési házat Fel­sőcsatár és Horvátzsidány. Vala­mennyi községben befejeződött a járdaépítés, a főbb utak por­talanítása. Az egészségügyi ellátás kiegyensúlyozott. A pedagógusok nemzetiségi pótlékban részesülnek, megfelelő szolgálati lakást, letelepedési engedélyt kapnak. Az iskolákban mindenütt oktatják a szlovén, szerb, a horvát, illetve a német irodalmi nyelvet. PANNONHALMA A tihanyi alapítólevél PANNONHALMA — Befe­jeződött a legrégibb magyar nyelvemlék az 1055-ben perga­­mentre írt tihanyi alapítólevél két évig tartó vizsgálata. Az 58 magyar szót és 9 ragot is tartalmazó latin nyelvű okirat, amely egyben a legrégibb finn­ugor nyelvemlék is, ismét vissza­került eredeti helyére, a pannon. ma Sí tsdiíí'soob 18Pr .itatná Fentek, 1981 december 18 HALÁLOZÁSOK Dr.Ormay László osztályveze­tő főorvos, 58 éves; Rézsi Gyuláné, Kozma Ilona költő, 8 éves; dr. Sziller Oszkár főorva Diszkay Lenke grafikusmű­vész, a Magyar Képző és Ipar­művész Szövetség tagja, 57 éve Gergely Róbert a Magyar Díj­filmgyártó Vállalat igazgatója 54 éves; Bélteky Lajos arany diplomás gépészmérnök, a Vj TUKI tanácsadója, 80 éves;­­ Györgyi Gyula, a volt Haran­gozó c. hetilap munkatársa, 3 éves; dr. Gelányi János, a Főv­rosi Ruhaipari Vállalat ve főkönyvelője; Zsótér Bertál, ny. gépészmérnök, 75 éves; dj Tölgyesi Aranka tanárnő.

Next