Amerikai Magyar Népszava, 1983. január-június (84. évfolyam, 1-23. szám)
1983-01-07 / 1. szám
Péntek, 1983. január 7. ) AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Vérátömlesztés — Nyugat-Berlinnek írta: HALÁSZ PÉTER Nyugat-Berlin — túlzás nélkül állítható — a szabadság szigete a kelet-németországi diktatúra politikai tengerében, elválasztva Nyugat-Németországtól. Lakosai a második világháború utáni esztendőkben megpróbáltatásokból alaposan kivették részüket. 1948. június 21-én a Szovjetunió blokád alá vette a várost és csaknem egy esztendeig, 1949. május 12-ig, amerikai—angol légihíd tartotta életben. 1961 augusztusában a kelet-német kormány — nyilvánvalóan tökéletes összhangban Moszkvával — estéről reggelre virradóan fallal vette körül a várost, elzárva lakosai elől a menekülés útját. Ezt a politikai vesztegzárat a kelet-német kormány azóta is évről-évre fáradhatatlanul tökéletesíti. Húsz esztendővel ezelőtt John F. Kennedy, az Egyesült Államok akkori elnöke kimondotta — nyugatberlini látogatása alkalmával — ezt a négy híres, ma már történelmi deklarációnak számító szót: ,,Ich bin ein Berliner.” De a szabadság szigetére sem hull égből a manna, ott is kenyérrel él az ember. A legutóbbi évtizedben Nyugat-Berlin gazdasági helyzete fokozatosan romlott, a munkahelyek 35 százaléka elveszett, kétszer annyi, mint ugyanezen idő alatt Nyugat-Németországban és a városban, amelynek lakossága 1 millió 900 ezer, megközelítően 10 százalék a munkanélküliek száma. Ez is magasabb, mint a nyugat-németországi arány. És a helyzet még sokkal rosszabb volna, ha nem működne Nyugat-Berlinben oly sok köztisztviselő — nekik van ugyan állásuk, de termelési szempontból nem különösebben produktív. Nyugat- Berlinben sok a nyugdíjas, a diák és a külföldi, képzettség nélküli vendégmunkás. Annál kevesebb viszont a lakás. Miért történt ez így, mi a magyarázat? Nyilvánvaló, hogy Nyugat-Berlin sziget jellege is felelős érte, de talán nem elsősorban. A nyugat-berlini Szenátus magas adókedvezményt nyújtott azoknak a vállalatoknak, amelyek ott invesztáltak, beruházásokat eszközöltek. A vállalatok éltek is ezzel az adókedvezménnyel, de beruházásaik főleg az automatizálást segítették elő, aminek következtében a nagyüzemek korszerűbbek lettek, viszont kevesebb munkást foglalkoztatnak. Most azután Bonn oly módon változtatott az adótörvényen, hogy nagyobb adókedvezményben részesíti azokat a beruházókat, kik új munkaalkalmakat teremtenek. A nagyvállalkozóknak egy mostani — beruházásra ösztönző — konferenciáját eredetileg már az előző kormány tervezte meg, az új átvette és most tető alá hozta a kezdeményezést. A konferencia a vártnál nagyobb eredménnyel végződött, a résztvevők összesen 17 olyan új vállalkozásban, projektumban egyeztek meg, amely az elkövetkező néhány esztendőben 3600 új munkahelyet teremt. A tervezett alapítások közül számos a legmodernebb technológia kategóriájába tartozik, ami logikus is, mivel Nyugat- Berlinben 180 tudományos kutatóintézet működik, két egyetem és hét főiskola. Az egyik ilyen tapítás kiváltképpen Figyelemreméltó: a Siemensnaf vállalat Nyugat-Berlinben — együttműködve a Gtsilipsszel, a Telefunken-nel és Standard Electrik-Sorenzzel egy olyan új vállalatot létesít, amely vegszálkábeleket gyárt, a távközlő-iparág nélkülözhetetlen jövőbeli eszközét. Alkalmasint ez késztette Weizsacker főpolgármestert arra, hogy kijelentse: Nyugat- Berlin a távközlés Mekkája lesz. Másik fontos alapítás: Daimler-Benz — a Mercedes gépkocsik gyártója — a Siemens-szel, a BMW-vel és Volkswagennel közösen vállalatot létesít az autógyártás újfajta rendszerének kifejlesztésére. A Volkswagen-gyár pedig arra határozta el magát, hogy amennyiben ez az együttműködés beválik, robotgépeinek egy részét — s talán idővel valamennyit — nyugat-berlini telepen állítja elő. Hosszú volna felsorolni — és talán szükségtelen is — mindazoknak a vállalatoknak neveit és programját, amelyek most gazdasági vérátömlesztéssel Nyugat-Berlin segítségére sietnek. De az még föltétlenül említésreméltó, hogy nem csak nyugat-német vállalatok vesznek részt ebben a folyamatban, de külföldiek is. A Standard Electrik Lorenz (amely Siemens-szel együtt gyárt üvegszál-kábeleket Nyugat-Berlinben) amerikai vállalat, mint ahogyan a Philip Morris cigarettagyár is, amely új beruházást eszközöl Berlinben, a #Brinkmann cigarettagyár, amely hasonló programot hirdetett meg, angol, a Philips-vállalat pedig holland. Ez a konferencia sorsdöntő fordulatot talán nem hozott Nyugat-Berlin életébe, 3600 új munkahely nem a világ, de a nyugatnémet kormány, a nyugat-berlini Szenátus és maguk a nagyvállalatok is csak kezdetnek tekintik. Kohl kancellár azt mondotta a konferencián, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szabadsága elválaszthatatlanul fűződik egybe Nyugat-Berlin szabadságával. Ha az egyiknek szabadsága elvész, elveszett a másiké is. Ilyen módon minden nyugat-német joggal és okkal idézheti Kennedyt: „Ich bin ein Berliner!” Halász Péter MARGÓ Libanon nem bünteti meg a mészárlásért felelős vezetőket Több mint három hónappal a világfelháborodást kiváltó bejrúti mészárlás után a tömeggyilkosságot eltervező és vezető férfiak szabadon járkálnak, végzik a dolgukat, mintha mi sem történt volna és pozíciójuk biztosabb, mint valaha. Amin Gemayel elnök kormánya nem sokat tesz a bejrúti menekülttáborokban legyilkolt palesztin polgári lakosok — öregek, nők és gyermekek — hóhérainak azonosításáért, megbüntetéséért. Nyugati diplomáciai forrásokból származó jelentések arra mutatnak, hogy Gemayel a valóságban hallgatólagos alkut kötött velük, lehetővé téve számukra, hogy lényegében a törvény fölött állókként, büntetlenül folytassák tevékenységüket a keresztény milíciák élén. Azok a falangista katonai vezetők, akik számos diplomáciai, hírszerzési és keresztény forrás szerint az 1982. szeptember 16-tól 18-ig tartó mészárlásért felelősek, ma is régi tisztségükben vannak a Libanoni Erők elnevezésű milíciánál, melyet a jelenlegi elnök bátyja, a merényletnek áldozatul esett Bashir Gemayel hozott létre. Izraelben az a tény, hogy a kormány hozzájárult a keresztény milíciának a tátorba való beeresztéséhez és anyagi-technikai támogatásban részesítette azt táborbeli „működése” alatt a kormány megrázkódtatásához, magasszintű vizsgálathoz vezetett. 9. OLDAL Ezzel szemben Libanonban a hivatalos kormányálláspont tagadta, hogy a keresztény milíciának része lenne a mészárlásban, és a kormány végül kinevezte ugyan a libanoni hadsereg minden hatalmat nélkülöző keresztény főügyészét egy vizsgálat vezetésére, melyről azonban még a kormányhű források is úgy nyilatkoztak, mint felszínes, látszatnyomozásról. A libanoni vizsgálat vezetője még a Libanoni Erők milícia kelet-bejrúti főhadiszállására sem látogatott el, hogy érdeklődjék a falangista parancsnokoktól, hol tartózkodtak a mészárlás idején. A libanoni kormány mind a mai napig meg sem kísérelte, hogy pontosan felbecsülje a tömeggyilkosság követelte áldozatok számát. Fadi Frem, a falangista milícia főparancsnoka és kollégái, akiket nyugati diplomáciai és keresztény források a mészárlásért felelősnek tartanak, nem kerültek bíróság elé véres tettükért. NYÍLT SZEMMEL Japán engedett Washingtonnak, de megőrizte külkereskedelmi előnyét A japán kormány, igyekezvén megelőzni a kereskedelmi politikáját érő várhatóan éles bírálatokat Yasuhiro Nakasone január közepi washingtoni látogatása idején, hozzájárulását adta 315 importcikk vámjának csökkentéséhez vagy eltörléséhez. Ugyanakkor, a farmerek érdekképviseletének engedve a pénzügyminisztérium vámtanácsa elhalasztotta a döntést három, az Egyesült Államok számára legfontosabb cikk — a cigaretta, a csokoládé és az aprósütemények vámjáról. Amerika erőteljes nyomást gyakorol Japánra, hogy csökkentse az importált dohányárukra kirótt 35 százalékos adót, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az amerikai cigaretta bejutását a japán belföldi piacra. Illetékes washingtoni tisztviselők arra is igyekszenek rávenni a japánokat, vásároljanak több amerikai marhahúst és narancsot, az acélipar és autógyártás képviselői pedig ellenintézkedéseket követelnek a japán export kivédésére. Ezeknek a cikkeknek egyike sem szerepel a japán kereskedelmi engedmények listáján. Jóllehet a tokiói kormányzat 315 termék vámját csökkentette vagy teljesen eltörölte, már most nyilvánvaló, hogy a listát úgy állította össze, hogy külkereskedelmi többlete — ami az Egyesült Államokkal szemben 16, az Európai Gazdasági Közösséggel szemben pedig 12 billió dollár volt 1981-ben — nehogy megcsappanjon. ÉRTED HAZÁM Gyermek játékával Pici hazugsággal Arcom vonásával Szemem nézésével Szívem lüktetésével Kezem simításával Szorzással-osztással Mindennap munkával Teszek érted érted HAZÁM jövőt építő mestermunkám Kanizsa József