Amerikai Magyar Népszava, 1983. július-december (84. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-01 / 26. szám

Va­­ra: 50 US. cent AMERIKAI MAGYAR AIn 4r • AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LA** Z4 ULUAL PUBLISHED EVERY FRIDAY 26. SZÁM___________________________________________NEW YORK-NEW JERSEY_________Péntek, 1983 július 1. 1­84- évfolyam 84th Year SZENTESÍTETTE A SZOLIDARITÁS ESZMÉIT A pápa hazalátogatása diadalát KRAKKÓ — II. János Pál pápa hazalátogatása országos diadalútnak bizonyult, beszédeit és miséit szó szerint milliós tö­megek hallgatták, félreérthetet­lenül szemléltetve, kit tartanak valódi tekintélynek, szemben a jelenleg uralmon levő katonai kormányzattal. A pápa mindvégig hangsú­lyozottan éreztette, akár közve­tett illetve szimbolikus utalások révén, akár közvetlen szavakba öntve, hogy milyen tiszteletet érez a Szolidaritás mozgalom és annak mártírjai iránt, sőt egy al­kalommal kijelentette, hogy a munkások szervezkedési joga nem az államhatóságoktól, ha­nem Istentől való. A különböző lengyel váro­sokban tartott beszédeit látogató milliók a pápai lobogón kívül minden alkalommal kibontották a Szolidaritás zászlaját is, és ha II. János Pál a szabad szakszer­vezetre utalt beszédében, szá­míthatott rá, hogy a kitörő üdv­rivalgás és éljenzés némi pihenőt engedélyez neki. A pápa kétszer is találkozott Jaruzelski lengyel vezetővel, előbb látogatása elején, amikor is élesen bírálta a Szolidaritás mozgalom elfojtását és a statá­rium bevezetését, majd hazauta­zása előtt egy nappal. Utóbbi ta­lálkozásról egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket. A pápa és Lech Walesa, a (Folytatás a 2. oldalon) 1200 antinukleáris tiltakozót tartóztattak le 1 nap alatt NEW YORK­­ Sok ezer til­takozó próbálta eltorlaszolni a rakétagyárak és katonai bázisok bejáratát az első Nemzetközi Nukleáris Leszerelési Napon. Több mint 1200 tüntetőt vet­tek őrizetbe országszerte, a Tri­­dent atomtengeralattjárók szüle­tés­helyétől, Granton, Connecti­­cut-tól a kaliforniai Livermore­­ig, ahol az MX rakéták készül­nek. Csupán Livermore-ban 832 tiltakozót rángattak vagy von­szoltak el a rendőrök. A közle­kedés akadályozásával vádolták meg őket, majd a közeli Santa Rita börtönbe szállították a letartóztattakat. ,,20 különböző polgári enge­detlenségi cselekményre kerül sor országszerte”, nyilatkozta Tamara Thompson, a Livermore Action Group vezetője. Ez a cso­port kezdeményezte a nemzetkö­zi tiltakozó napot. A külföldi megmozdulások közül a legjelentősebb talán a Párizsból Genfbe tartó békeme­net és a tokiói tiltakozás, mely­ben 100 antinukleáris csoport vett részt. Nem adóztatják előre a kamatokat WASHINGTON­­ A szená­tus elsöprő, 86­4 szavazati több­séggel hatálytalanította azt az 1982-es adótörvényt, mely meg­követelné a pénzügyi intézmé­nyektől, hogy az ügyfeleiknek fi­zetendő kamat és osztalék 10 százalékát július elsejétől kezdő­dően visszatartsák. A törvény célja az lett volna, hogy az adófizetőket kamat- és osztalékjövedelmük teljesebb bejelentésére kötelezze. A hatálytalanítás ügye most a kongresszusi-szenátusi közös BUDAPEST . A magyar állam beleegyezésével amerikai tanszék létesül a budapesti Eöt­vös Lóránd Tudományegyete­men, ahol meghívott amerikai vendégprofesszorok fognak elő­adásokat tartani az Egyesült Ál­lamok történelméről, irodalmá­ról és kultúrájáról, jelentette be az amerikai nagykövetség szóvi­vője. A követségi tisztviselő ki­hangsúlyozta, hogy most először létesült hasonló program a szoci­alista országok bármelyikében. Nicolas Salgó, egy magyar születésű amerikai üzletember meg nem jelölt pénzösszeget adományozott a budapesti ame-konferenciabizottság elé kerül, ahol várhatóan jóvá fogják hagy­ni. Reagan elnök korábban av­val fenyegetőzött, hogy megvé­tózza a visszatartási törvény ha­tálytalanítását, az utóbbi idő­­­ben azonban a jelek szerint haj­lik átengedésére­­rikai tanszék működésének lehe­tővé tételére. Salgó Eörsi Gyulá­val, az egyetem rektorával írt alá megállapodást a programról. Az amerikai vendégprofesz­­szorok 1-3 évig maradnak Bu­dapesten, a megállapodás tíz év­re szól. WASHINGTON - A fővá­rosból származó értesülés szerint a kormány Nicholas Salgót sze­retné budapesti nagykövetsége élére helyezni, a külügyminisz­térium azonban egyelőre nem já­rult hozzá a magyar származású iparmágnás kinevezéséhez, az­zal az indoklással, hogy Salgó — Reagan híve és bizalmasa — nem hivatásos diplomata. Amerikai tanszék létesül Budapesten Leköszönt a Szabad Európa igazgatója NEW YORK - James F. Brown, a Szabad Európa rádió­­állomás igazgatója lemondott tisztségéről, ,,az adót jelenleg irányító Reagan-kormányzat ál­tal diktált mű­sorpolitika” és sa­ját nézeteinek eltérő volta miatt. A Szabad Európánál 26 éve tevékenykedő Brown 18 éven át a müncheni központú állomás kutatási vezetője volt, majd 1976-ban került az egész intéz­mény élére, igazgatónak. „Számos száműzött­ szerve­­zet csatlakozott itt a politikai csetepatéhoz, keményebb irány­vonalat követelve a rádiótól”, nyilatkozta Brown München­ben. A lemondott igazgató to­vábbi hat hónapig tanácsadó­ként marad az állomásnál. Brown igen jó hírnévnek ör­vendett a kelet-európai politiká­val foglalkozó tudósok körében. Legutóbb komoly dicséretet ví­vott ki például a Szolidaritás 1980-as lengyelországi szerepé­ről készült, kiválóan dokumen­tált kutatásával. Egy évtizede, J. William Ful­­bright szenátor majdnem lecsu­­katta a Szabad Európát, mert kiderült és bebizonyítást nyert, hogy a CIA titokban pénzeli az adót. Azóta a müncheni állomás jóval mérsékeltebb irányvonalat követ. N­éhány sorban... NEW YORK — Az iráni ható­ságok kivégeztek 10 nőt, a Ba­­ha’i szekta híveit, mert nem vol­tak hajlandók lemondani hitük­ről, és az iszlámra áttérni. A 18-tól 54 évesig terjedő korú nőket Shiraz városban akasztot­ta föl Khomeini ajatollah, az el­­vakultságig szélsőséges iszlám főpap és államfő kormányzata. Az ártatlan nők meggyilkolása nemzetközi felháborodást vál­tott ki. CAPE CANAVERAL, Fia.­­ A Challenger űrrepülőgép sze­mélyzete, közöttük az első ame­rikai űrhajósnő, dr. Sally Ride, sikeresen hajtotta végre vala­mennyi kitűzött feladatát, így az űrbéli javító-szerelő munkálatok főpróbáját is. HÁGA — Hollandia kormánya bejelentette, hogy visszavonja katonai egységeit a libanoni nemzetközi békefenntartó erők kötelékéből, elsősorban azért, mert Izrael továbbra is fenntart­ja katonai jelenlétét a közel-ke­leti országban. McLURE, Va. — 7 személy éle­tét, közöttük egy női bányászét követelte Virginia 25 éve legsú­lyosabb bányaszerencsétlensége. Az előzetes vizsgálat után me­tángázrobbanásra gyanakodnak a szakértők. OSLO, Norvégia — A kormány­zat bejelentette, hogy V. F. Zag­­rebnev, a Szovjetunió nagykö­vetségén szolgálatot teljesítő he­lyettes katonai attasét nemkívá­natos személlyé nyilvánították Norvégiában kémkedés miatt, és napokon belül el kell hagynia az országot.

Next