Amerikai Magyar Népszava, 1983. július-december (84. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-29 / 30. szám
18. OLDAL A MOLNÁRLEGÉNY VÁRA NAGYVÁZSONY Jó néhány éve a Balaton-felvidék egyik leglátogatottabb helye. Történelmi emlékek vonták ide a turistákat, hiszen itt épített magának palotát Mátyás király seregének vezére, Kinizsi Pál. A szegény, jobbágyfiúból lett vitéz katona, majd híres hadvezér talán nem is véletlenül választotta Vázsonyt, ugyanis a község helyén volt egykor a római Caesariana, itt haladt el az Aquincumba vezető út. A Kinizsi-vár helyén egykoron a Vezsenyiek Zádorvára állott. Feltehetően az ő idejükben építették a vár lakótornyát, talán egyidőben a visegrádi Salamon-toronnyal. De míg a visegrádi Salamon-torony építészeti kiképzésén a román stílus jegyei láthatók, a vázsonyi torony ma is látható elemei gótikusak. A román korban az ábrázolás a dualista világképet tükrözi. Ennek megfelelően a román kor csak jelöl. A gótika viszont fontosnak tartja a valóság ábrázolását. Harmóniát tételez fel az evilági élet ábrázolása és a túlvilági élet között. Egy korábbi szellemtörténeti felfogás szerint a gótika égbe törő jellege a vallási rajongással függ össze. Újabban ezt romantikus elképzelésnek tartják. A középkor „idealisztikus” életszemlélete azonban mégis kifejeződik a gótikus székesegyházak megformálásában. Építészettörténészeink szerint a gótikának alig vannak magyar sajátosságai, jóllehet ez a stílus már igen korán, III. Béla idején megjelenik. Azt már tudjuk, hogy az esztergomi királyi palota román kori, ám a kápolna már gótikus. Gótikus építészetük kezdetben a francia, később a délnémet— osztrák hatás alatt alakul. Magyar sajátosságnak talán csak az esztergomi kápolna számít, hiszen szinte egyidős a Canterbury székesegyházzal. És talán az is magyar sajátosság, hogy a gótika idején kezdetben a telek egyik oldalát építették be, csak a XIV. század közepétől kezdik beépíteni a telek másik felét, amit azután összekötnek a kapualjjal, s így alakul ki a folytonos utcakép. Budán és Sopronban láthatunk erre példát. A magyar gótika sajátosságait a budai épületek őrizték meg a legjobban. Homlokzatuk általában a földszint fölé ugrik. A lakóházak belül kereszt- vagy dongaboltozatúak, és szembeötlik a megannyi sok ülőfülkés kapualj. A Kinizsi-vár leglátványosabb építménye a mintegy 28 méter magas lakótorony, amely eredetileg csak 25 méter magas lehetett. Felső részébe csigalépcső vezet, az egykori várúr nagyméretű lakóhelyiségét a második emeleten találjuk. Ez az úgynevezett lovagterem. A harmadik emeleten egy kisebb előtérből nyílik a női lakosztály, egykor Magyar Benigna lakóhelye. Valamennyi helyiség dongaboltozású, kivéve az őrség negyedik emeleti szobáit. A falak lent a két és fél méter vastagságot is elérik, felfelé fokozatosan vékonyodnak. Az ajtó és ablaknyílások díszes tagolásúak. Az ajtónyílások kiképzése kétféle, a lépcsőház három kerete felül ívelt vállú és egyenes lezárású, a többi ajtónyílás csúcsíves. Az aránylag épen megmaradt kaputorony egyidős a lakótoronnyal, amit az is bizonyít, hogy sarokköveit, tükörkeretes ajtónyílásait a lakótorony építésénél felhasznált vulkanikus tufából faragták. Mátyás király a vázsonyi birtokokat és a vázsonykői várat az ellene szőtt összeesküvés évében, 1472-ben adományozta „gyermekségétől fogva hű katonájának”, Kinizsi Pálnak. A nagyhírű hadvezér huszonhét évig volt Vázsony ura. Erre az időre esik a vár bővítésének időszaka. Új várfalak épültek, melyeket támpillérekkel láttak el. A lakóhelyiségek előtt védőfolyosó húzódott, melynek falaiba keskeny lőréseket vágtak. Az épülettömb négy sarkán kerek alaprajzú tornyokat emeltek. A kapuvédőmű a későbbiek során épült. A Kinizsi Pál által felépített palota két emelet magasságú lehetett, öt-hat nagyméretű helyisége egymásba nyílott. Kinizsi halála után felesége, Magyar Benigna reneszánsz elemekkel bővítette a palotát. Később végvár funkcióját töltötte be az épület, ezután a lakótorony börtönül szolgált. A XVIII. század második felében azután végleg sorsára maradt a Kinizsi-vár. Helyreállítása 1955- ben kezdődött és hat évig tartott,zsef 1867. évi koronázását megelőzően. A javítások során azonban az arany- és selyemfonállal díszített, bizánci eredetű selyemszöveten és a palást formáján is változtattak. Magyar és külföldi szakemberek konzultációit követően, az idén február közepén kezdték a javítást. Először négyzetcentiméterenként megvizsgálták és lefényképezték a szövetet, hogy pontos képet nyerjenek állapotáról, majd meghatározták a szükséges javításokat. Ezután végezték el a legkorszerűbb eljárások alkalmazásával a konzerválási teendőket. A palástot ezentúl vasárnaponként a nyitvatartási időben állítják ki a Nemzeti Múzeum kupolatermében. A lakótorony AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA DUNA-KORZÓ BUDAPEST V— A hajdani Duna-korzót,amely a régi szállodasorral, a Buchtgald-székekkel, a Hangli ábröz® kerthelyiségével, a sétálók színes forgatagával Pest egyik jellegzetes színfoltjának számított, elsöpörte a háború. A korzó most újjászületik. Őrzi a régi formákat, és egyesíti a modern vonalakkal. A mai pestiek egy új, szép sétányon korzózhatnak. Restaurálták és kiállítják a koronázási palástot BUDAPEST • Az Egyesült Államokból 1978-ban hazatért koronázási ereklyék között újra látható lesz a koronázási palást is. A világviszonylatban is egyik legrégibb fennmaradt textilműtárgyat számunkra forrásértéke is felbecsülhetetlenné teszi. A csaknem ezeréves kelmén ugyanis István király és felesége, Gizella korabeli képmása is látható. A felirat pontosan jelöli az 1031-es évszámot és a neveket. A palástot az évszázadok folyamán már három alkalommal javították: először a XVII. században, másodszor 1848 előtt, majd harmadszor Ferenc Jó Péntek, 1983 július 29. Végső búcsú Megyeri Sáritól BUDAPEST • Pénteken a Mező Imre úti temetőben vettek végső búcsút Megyery Sáritól, a Párizsban élt magyar írónőtől pályatársai, barátai, tisztelői. A koszorúkkal övezett sírnál dr. Keresztúri Dezső akadémikus, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Írók Szövetsége, az írótársak nevében búcsúzott az írónőtől, aki filmszínésznőként kezdte pályáját. A némafilm, majd a társasági újságírás egyik koronázatlan királynője volt — mondotta beszédében. Franciaországban is a szellemi élet élvonalába emelkedett. Mindvégig megtartotta kapcsolatát hazájával. Én is voltam jávorfácska című önéletrajzi írása, amely az 1980-as évek elején jelent meg magyar nyelven, korának társasági életét, filmvilágát dokumentálja. Péchy Blanka művésznő olvasta fel azt a levelet, amelyet André Láng neves francia író, Megyery Sári férje írt, mivel idős kora, sérülése miatt nem jöhetett el. Megyery Sári hamvait — kívánsága szerint — hazai földben, édesapja sírjában helyezték örök nyugalomra.