Amerikai Magyar Rádió Újság, 1950 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1950-02-01 / 2. szám
jtdas AMERIKAI MAGYAR RÁDIÓ ÚJSÁG ÁDLY ALADÁR írta: GÁSPÁR GÉZA Az alábbi cikket az “Amerikai Magyar Népszava” közölte. Olyan valakiről szeretnék itt írni, aki elköltözött az élők soraiból, mielőtt még közölhettem volna vele, mennyire értem és szeretem méla, borús és költői egyéniségét. A sors különös fordulatai nemrégiben ideiglenes otthonommá avatták Enkey Jenő és hitvesének hajlékát a Broadway egyik hatalmas épülettömbjében. Itt találkoztam azzal a festővel, akinek kivételes, egyéni művészete nyomban megragadott. Merengő hangulatban állottam Pádly Aladár érett képei előtt, amik nemcsak mesteri tudást, nagystílű avatottságot árultak el, hanem egy olyan finom lelkületű költőt is, akinek festményeit csodálatos módon, bátran át lehetne fordítani Pushkin vagy Petőfi verssoraira. Azért említem az orosz és a magyar költőt, mert Pádly Aladár tulajdonképpen előbb, lett szerelmese a sejtelmes, misztikus orosz tájaknak és az orientális ázsiai témáknak, mint szülőföldje, Magyarország falvainak és embereinek. Festőnk ugyanis, mint tiszt, orosz fogolyként került Szibériába és ennek is déli részébe, Szamarkandiba, ahol a hazáit lazaság, a fogság, a természet rajongó szeretet s nemcsak kibontakoztatták, de ki is mélyítették művészi képességeit. S így születtek meg azok a festményei, amik tulajdonképpen versek, a tájkép nyelvén, tájak a versek hangulataival, az élet valóságainak költői átszűrődései, szóval nemcsak bravúros alkotások, hanem egy emlékekben gazdag léleknek merengései a természet és az emberek által adott benyomások, hangulatok felett. Amerikai életem sok mindent elfelejthtetett velem, de sohasem halványíthatta el néhai felejthetetlen Katona Nándor festőművész barátságát, akinek négy apró remeklését nem tudtam magammal hozni, noha életem pótolhatatlan kincseinek tekintettem őket. Amikor Katona Nándor emeleti műtermébe elzarándokoltam Budapesten, mintha Őfelsége a Kárpátok lett volna éppen nála látogatóban... A hegycsúcsok, völgyek, havasokkal koszorúzott mezők mintha igazabbak lettek volna a vásznon, mint mikor a Tátrában személyesen turistáskodhattam közöttük. Ilyen élménnyé lettek számomra Pádly Aladár festményei is. Többet mondtak el Szibéria tájainak végtelenségéről, szingazdagabb benyomást nyújtottak Szamarkand bazárjainak, mecsetjeinek orientális nyüzsgéséről, mint az eredeti látvány. (De amikor az első világháborúnak vége szakadt, Pádly Aladár is visszatért az orosz fogságból és elhozta magának hitvesül annak az orosz generálisnak leányát, aki a magyar foglyok táborparancsnoka volt. S az orosz tábornok leányából lelkes magyar menyecske lett, aki a Vác melletti magyar botokon és műteremben, örökösen a magyar falusi élet megörökítésére inspirálta férjét. Itt kezddött Pádly Aladár csodálatos művészetének második kivirágzása és így lett belőle a magyar tájak, falvak, szobák, zsindelyes házak, falusi szénás szekerek keveset termelő, de messze földön keresett piktora, akinek képeit ritka becsü remekművekként hajszolták a külföldi műgyűjtők. Abból a művészből, akinek fivérei és nővérei a Váci utca mögött levő Aranykéz utcában serdültek, számottevő egyéniségekké, ugyanott, ahol én is ifjúságom legszebb éveit töltöttem a Váci utca híres korzója fölött, egészen egyedülálló művészlélek lett. Annak a finomabb, borúsabb művészetnek, amelyik az oroszoknak Turgenyevet, a magyaroknak Justh Zsigmondot, a bánatos regényírót adta,s képviselője akadt a piktúrában is. A piktor, aki ezt a borút és bánatot csodálatosan poétikus színekkel tudta megörökíteni — Pádly Aladár. Régóta terveztem, hogy írni fogok róla, de közben megérkezett a halálát jelentő szomorú hír. Sem az élet, sem az írás nem köthet össze vele, most már neki nem is tudom megmondani, hogy “mennyi érzés, mennyi bánat, szive van tán” a piktúrájának. És nem jelentkezhetem, hogy ez a férfias, nemeszív, mily mély benyomással került hozzám a Broadway otthonban, ahol naponta vigasztalt és melengetett. Éppen amikor legjobban volt szükségem arra, hogy a merengés, a ború és a bánat lelki élményeivel pótoljam korábbi vidám életemet, Pádly Aladár képei csodálatos szépségeket tudtak kihozni ezzel az alaptónussal, olyan remekeket, amiket sem a tudás, sem a zsenialitás egymagukban nem tudnak kitermelni, mert csak a szenvedés által ízesített boldogság tiszta forrásából fakadhatnak. Csak éppen a hála szavait akarom dedikálni a nemrég elhunyt megy magyar festőnek, a régi Műcsarnok egykori vezető tagjának, amikor itt elmondom, hogy az orosz és az orientális tájaknak és a magyar falunak, házaknak, embereknek, életnek nagyszerű poétáját van okunk siratni Pádly Aladárban. Kedves mester, a szép álmokat. HA BÁRMILY BAJA VAN A SZEMÉVEL JÖJJÖN A LEGNAGYOBB BIZALOMMAL! Teljes vizsgálat a helyszínen, ahol szemüvegét azonnal el is készítjük — a legolcsóbb árban. * Modern szemüvegek: Régi szemüvegek kicserélése 9.9.9 oldin and Api ician^ ; 1690 LEXINGTON AVENUE corner 106th St. — Telephone: LEhigh 4-2710 — Hallgassa meg rádió-óránkat minden vasárnap délután 3 órától 5-ig, — (WWRL, 1600 kilocicle) - TÉLIKABÁTOK -MELYEKNEK ÁRA AZ UCCAI ÜZLETEKBEN $55.00 - $195.00 nálam most FÉLÁRON kaphatók! ----- IGAZÍTÁS DÍJMENTES ----NADEL MAGYAR FÉRFRUHA KERESKEDŐ 104 FIFTH AVE. (Tel. CH 2-5666) New York, N. Y. A 15-ik és 16-ik utcák közt—15-ik emeleten. Nyitva minden nap este 6-ig, vasárnap megbeszélés szerint. KASSAY RÓZSI aki a most vasárnapi nagy szinielőadás (Túl a nagy Krivánon) egyik pompás karakterét játsza. REICHMAN'S HUNGARIAN KOSHER RESTAURANT At 248 E. 82 nd St., New York egyedüli magyar kóser vendéglő a Yorkvilleben. Phone: REgent 4-9285. February, 1950 Az előítéletek forrása A mozilátogatók műlói tapasztalhatták, hogy a nagy mozivállalatok már félretették eddigi tartózkodásukat és ismételten olyan darabokat hoznak színre, amelyek azokkal a faji és vallási előítéletekkel foglalkoznak, amelyek az Egyesült Államok sok részén zavarják a társadalom békéjét. Tavaly a “Crossfire” és a “Gentleman’s Agreement” című filmeket mutatták be, hogy milyen káros hatásuk van a vallási előítéleteknek, nemcsak azokra, akik ellen irányulnak, hanem azokra is, akik gyakorolják. Az idén a “Home of the Brave,” a “Lost Boundaries” és a “Pinky” ábrázolják azt a tragikus helyzetet, amelyben néger polgártársaink vannak, csak azért, mert négerek. Hollywood a legkiválóbb írók, színészek, színésznők és technikusok tudását vetette latba a filmek előállításánál, nem csoda, hogy kasszasikerük is volt. Pedig valamennyiükből hiányzik valami. Kivételes helyzetekről szólnak és nem tükrözik vissza az elfogultságot, úgy ahogy az átlagos amerikai érzi és gyakorolja, vagy elveti, a mindennapi életben. Ezt a hiányt pótolja a nemrégiben elkészült “Perjudice” (Előítélet) című film, amelyet magánbemutatón játszottak el most először lelkipásztorok, közoktatási és munkaügyi szakértők s a négerek képviselői előtt, körülbelül 100 külömböző amerikai városban. Mert, ami a “Prejudice”-ben történik, az megeshet mindenkivel, velünk, vagy a legközelebbi szomszédunkkal. Főalakja Joe Hanson, bevándorlók gyermeke és átlagos amerikai polgár. John Hanson skandináv származású szülei a külvárosi tömeglakások egyikében nevelik fel Joe-t. Itt aztán mindenfajta emberekkel összekerült és azt hiszi, hogy megtanulta, hogy mindenfajta emberekkel békességben kell és lehet élni. Amikor más városba kerül, hogy gyári munkavezető legyen, azt hiszi magáról, hogy mindenféle előítélettől mentes, ami más származású emberektől elválaszthatná ... A gyárban Joe segítőtársra talál Al Green személyében, akit ideiglenesen vettek fel ugyan, minthogy a szomszédban lakik, megbarátkozik vele. Al és Joe őszinte, becsületes emberek és amikor Alról kiderül, hogy zsidó vallású, Joe barátságát ez nem ingatja meg. Azaz, hogy nem ingatja meg addig, amíg Al ki nem találja, hogyan lehet a gyárban a termelést emelni. A terv jó és a főnöknek is tetszik. De Joe bosszankodik, hogy nem jött rá erre korában és rosszul esik neki, hogy alárendeltje többet tud nála. Kiszalad a száján: ■— Mit várhattam volna egy zsidótól? Ezek mind könyökkel dolgoznak! Amikor aztán Al véglegesítéséről van szó, Joe, akit most már süt az előítélet, amelytől azt hitte, tökéletesen mentes, azt ajánlja, hogy egy másik telepre helyezzék át Al-t. A “Prejudice”-t a Protestant Film Council és az Anti-Defamation League állította elő és az a komoly célja, hogy a jóakaratú embereknek — és ilyen a legtöbb amerikai — segítsen belátni a saját előítéletét, annak keletkezését és a legyőzésének módját. Az előítéleteket erkölcsi és vallási problémáknak minősíti. Joe akkor jut jobb belátásra, amikor a lelkész, a film legérdekesebb szereplője, emlékezteti Joe-t, hogy amikor kisgyerek volt, már “büdös zsidónak” titulálta a pajtását, mert az futballban legyőzte, — hogy barátai nem akartak kezet fogni a néger fiukkal, — hogy kinevették azt a kisfiút, aki nemrég érkezett Amerikába és nem tudott jól angolul. Ezek a gyermekkori benyomások, még ha el is feledte őket, az indulatok hatása alatt gyakran felépülnek, pedig Joe tárgyilagosan és egyéni érdemük szerint szeretné elbírálni az embertársait. A jobb belátás legyőzi az indulatot és Joe jelentkezik főnökénél, s megmagyarázza, hogy a vállalat érdeke az, hogy A1 a helyén maradjon. A “Prejudice”t kitűnő színészek játsszák s a moziipar szaklapjaiban elsőrangú kritikát kapott. A “Hollywood Reporter” szerint az előadás mesteri, a mese izgató és gondolkozásra serkent. A “Variety” a zenekíséretet dicséri. A Religious Film Associon-tól iskolák, egyházak, egyesületek megrendelhetik a 16 mm.-es filmet, mozik pedig a Motion Picture Sales Corp.-tól. Common Council ÉNEK - TANÍTÁS KEZDŐK és HALADÓK rp^7prp MARIE ROMAINE énektanárnő 169 East 77 St. N.Y.C. Tel. REgent 40460 • Tanít olasz-francia, angolmagyar és német nyelven Ének és kotta olvasást. • Próbaéneklésre bármikor jelentkezhet előzetes telefon- * appointmentre. Látogassa meg üzletünket nézze meg gyönyörű, importált karácsonyfa díszeinket, kézzel faragott fából, csokoládéból készült figurák, angyalok, Santa-figurák, állatok, karácsonyfára akasztható díszek, novelltes, gyönyörű dobozokban kemény, puha és tejcsokoládé, cukorka, mindenhova, tengerentúlra is küldhető ajándékok. Yorkville szivében Igazi párisi üzlet KURDI LEE CANDY SHOP 1516 FIRST AVENUE N.Y.C. (79-80-ik uccák között) Tel.: TRafalgar 9-0484 Postacsomagok bárhová! FRISS VIRÁGOK LAKODALOM ELJEGYZÉS SZÜLETÉSNAP vagy bármilyen más alkalomra: Telefon rendeléseket házhoz szállítunk! OLYMPIA FLORIST 1510 FIRST Avenue (a 79th St. sarkán) (Nat’l City Bank Bldg.) NEW YORK CITY Tel: BU 8-4962—4963 Established: 1906