Amerikai Magyar Rádió Újság, 1951 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-01 / 1. szám

VOL. X _ No. 1 RADI HunGflRifln r­aDio neuus NEW YORK, N. Y.f JANUARY, 1951 Section 54.66 P •'* ' lSLAP v) X p Q 'nuNsiyicr 27 1R- W J S A G EGYES SZÁM­ÁRA 20 CENT HALLOTTA A LEGUJABBAT? ... .Anna M. Rosenberg vindikálása magyar siker . . . Az uj honvé­delmi államtitkárság a mai időkben magas és fontos pozíció és er­kölcsileg nagy dolog, hogy a magyar Anna Rosenberg tölti be . . . Megkaptuk a South Bend, Ind.- ban megjelenő “Városi Élet’’ 1951-es naptárát ... Pataky Jenő, a lap tulajdonos-szerkesztője gyönyörű munkát produkált ismét, mint rendesen . . . Dr. Kemény Árpád 17 éves párisi tartózkodás után néhány héttel ezelőtt Amerikába érke­zett feleségével és két gyermekével ... A magyar rádió segített a jeles ügyvédnek és újságíró kollegánknak lakást szerezni . . . Miután Zsoltné Kovács Lilly leánya férjhez ment, most ismét ambícióval ké­szül művészi karrierjének folytatására . . . Fedlow kapitány állapotá­ban javulás állt be ... A magyarság aggó­dott előrehaladt korára való tekintettel ... Az ősz Pedrow kapitány mindvégig igaz magyar barát maradt . . . Joe Müller a Riverside Drive-ról egy hónapra Floridába utazik ... Id. Horváth Lajosnak a Floridai Magyar Klub-ban volt nagysikerű estélye . . . Sárossy színigazgatóval találkoztunk Kertész (volt pesti) borbély new yorki üzletében. Idejárnak a művészek pesti hajvágásért (1610 Second Ave.) ... Joseph Roth kárpitos üzletét át­helyezte az 1575 York Ave.-re . . . Ő csinálja New Yorkban a legszebb kárpitos-munkát ... A Dennis & Rose Beauty Salon kezében van egy uj találmány, amely a nők arcáról eltünteti az összes ráncokat. Medgyaszay Jenő özvegye, Csáji Böske floridai útját new yorki látogatásával fejezte be ... Itt tartózkodása alatt felkereste régi ba­­rátjait, ismerőseit, a magyar rádión köszöntötte a magyarokat, kiket 16 éve nem látott . . . Január 14-én visszarepült Californiába, ahol Joe Pasternak filmjeiben működik már 16 esztendeje . . . Ittléte alatt Endreyék vendége volt . . . Csendes József, aki Szatmáron egyetemi tanár volt és itt Amerikában a Jamaica Refrigeration Servicenél volt alkalmazásban, 51 éves korában eltávozott az élők sorából . . . Barabás Sári, aki rövid amerikai tartózkodása alatt a Horace Heidt amatőr­programon komoly feltűnést keltett, most 50,000 dolláros szerződést kapott . . .Özv. Sikly Sándorné, a newarki “Perfect Fit Dress Shop” tulajdonosnőjének fia, Charles dec. 30-án esküdött örök hűséget Hay­­­­du Margitnak ... A két jerseyi népszerű magyar család fiataljainak fényes esküvőjét a newarki Bethlen Presbyterian Church-ben tar­tották meg . . . Diószeghy Kálmán uj­ságiró az Endrey-Pádly Magyar Rádión szólt a magyarokhoz, hogy e rádió-óra fenntartása magyar kulturális érdek és csatlakozzon mindenki a Rádió Klubhoz . . . Suzy San­ első new yorki hangversenye február 17-én lesz a Carl Fischer Concert Hallban, Don Fritz managementje alatt . . . Suzy saját magát kiséri gitáron . . . Hana Garson és Gross Jenő elektromérnök házas­ságot kötöttek. Az uj asszony Paprikás Weisz Importer sógornője. • Dr. Bartos Mihály, aki hosszú évek után New Yorkot felcserélte Oregonnal, az ottani kemény tél elől Floridába menekült pár hónapra ... .Az “Ace Restaurant & Delicatessen’’ magyar tulajdonosai a Broad­­wayn (a 93-94 St. között) remek magyar konyhát vezetnek. Érdemes felkeresni a Schönberger házaspárt . . . Rep. Soi. Bloom, a magyar származású néhai Congressman halála után 125,000 dollárnyi adós­ságot hagyott hátra . . . Remek riport-téma Szerényi Simon részére, akit mások adósságai izgatnak . . . Egy magyar művész remekműve — egy selyemből készült festmény — “Chinese Tea Garden” betegség miatt eladó ... A gyönyörű munka úgy néz ki, mintha olajfestmény lenne és nagy értéket képvisel . . . Amióta 10 cent lett a telefon, azóta “sztrájkba léptünk” és kevesebbet telefonálunk . . . Ha mindenki ezt tenné, talán észhez térnének azok, akik az utolsó kenetet adták fel a nicklihez . . . Dr. Lengyel Olga uj angol nyelvü könyve hamarosan megjelenik ... A jan. 14-i Betty Galea-Donald Laufer esküvőn a tren­­toni magyarok is szép számmal jelentek meg. Steiner Boriska művész­nő pompás énekszámai ugyancsak hangulatossá tették Paul és Kató Galea szép leányának víg lakodalmát. Fontos, komoly cél miatt készül összejönni néhány szakember, író, drámaíró, producer a napokban . . . Mindannyian tudjuk, hogy ret­tenetesen nehéz jó magyar-angol (inkább magyar-amerikai!) fordí­tóhoz jutni, amikor erre adott esetben szükség van. Az összeülő bizott­ság egy új organizáció létesítésével akarja megoldani a problémát. (E kérdésről külön is írunk lapunk másik oldalán.) . . . Szigeti Jenő ju­biláns hangversenyéről az amerikai lapok valósággal magasztaló kri­tikákat zengedeztek. Megérdemel minden jelzőt ez a nagy magyar hegedűművész! ... Az Amerikai-Magyar Orvosegyesület hagyományos évi bálját február 3-án tartják meg a Plaza Hotelben . . .Dr. Roheim Géza “Psychoanalysis and Anthropology” c. új szakkönyve feltűnést keltett . . . Vértes Marcell “képzeletbeli portrék” című kiállítása a Kleenman Gallery-ben (jan. 31-ig nyitva!) nagy-nagy művészi siker . . . “FDB, a Pictorial Biography” címen uj képes gyűjtemény került ki a piacra Lóránt István szerkesztésében. E neves honfitársunknak több hasonló képes gyűjteménye jelent már meg eddig . . . A híres bécsi női ruhaszalon tulajdonosa, Mrs. Matulay kívánatra házhoz jön szabni-varrni tanítani, ami biztos megélhetést jelent mindenki ré­szére, mert ilyen mesternőtől tanulni nem csekélység (Tel. GL 2-8370). KÖSZÖNTSE barátait dallal a MAGYAR RÁDIÓN. Születésnapi esküvői és hasonló alkalommal nincs szebb ajándék és meglepetés a MAGYAR RÁDIÓN küldött dalnál Bővebb felvilágosítást nyújt: EUGENE ENDREY, 225 West 86 St, New York 24, N. Y. ------ Telefon: Trafalgar 3-1467 vagy TRafalgar 3-1468 -----­• • BÁRCZYISTVÁN LEANYA Irta: GÁSPÁR GÉZA KÉSŐ KOROK történetírói ezt a mi időnket kétségkívül átmeneti reformkornak fogják tekinteni. Olyannak, amikor a technika és a tudomány már úrrá tudott lenni a természet erői és kincsei felett, de még nem volt képes megfékezni az ember rossz természetét, hogy rendet, békét és igazságot szervezzen a társadalomban is. Idővel minden ország büszkén fog hivatkozni egyes nagy úttörők­re, akik meglátták a korszerű követeléseket és iparkodtak békésen át­szervezni a korukat, hogy vér és felfordulás nélkül is alkalmasabbá váljon a jövő haladás számára. Amerikának egyik legnagyobb alakja ezen a téren kétségkívül né­hai Franklin Delano Roosevelt, aki zseniális elgondolással a jobb nép­jóléti egyensúlyt akarta felhasználni gazdasági prosperitás állandó­sítására. Inkább csak mi magyarok tudjuk, hogy Roosevelt ilyszerű reformgondolatainak magyar úttörői is voltak, akik jóval az ő eljöve­tele előtt alkottak és tényleges építéssel mutatták meg, hogy a társa­dalmat rázkódtatások nélkül is újjá lehet szervezni és fel lehet frissí­teni vérkeringését. Budapesten például, még az első világháború előtt kolosszális építő munkát végzett néhai Bárczy István polgármester, aki meglepő­en érdekes, újszerű és nagystílű építési és szociális programmal óriási ugrásokat vitte előre és tette felejthetetlenül széppé Budapestet. Bárczy István annak idején a magyar fővárosnak épúgy reform­polgármestere volt, mint ahogy később Franklin Delano Roosevelt, mint az Egyesült Államok reformelnöke írta be nevét az emberiség nagy alakjai közé. Bárczy alatt Budapest az öreg Európának egyik legszebb, legif­jabb, legkívánatosabb, legmodernebb nagyvárosa lett. Bárczy gondo­lata volt az, hogy Budapest természeti kincseit és embereinek tehetsé­geit kell felhasználni a város gazdaggá tételére. Dinamóul Budapest népjólétének fokozását használta és polgármestersége alatt megállás nélkül folyt az építkezés, a szépítés, modernizálás. Fiatal, friss szellem költözött a pesti városházára. Bárczy min­den ósdiságot ki akart radírozni, de bántás, erőszak nlkül. Nagysze­rű fürdők, szállók és üdülőhelyek létesítésével húzta, vonta Buda­pestre a külföld turistáit. Látvá­nyossá tette a pesti jólétet, hogy a gazdagoknak kedvük legyen él­ni és költeni és ebből szépen pén­zelt az őslakó is, se a legszegé­nyebbig. Nem kellett ehhez szociális for­radalom, osztályháború, testvér­harc. Csak tehetség, hozzáértés, fantázia, no meg emberszerető jó­akarat, amely úgy tudta megnyit­­ni a vállalkozási szabadság zsilip­jeit, hogy a pénz emberszerető le­gyen és az építők, üzletesek min­den ember életének jobbá, szebbé tevésén keressenek. Néhai Roosevelt elnök úgy mű­ködött az Egyesült Államok élén, mintha az egész világ Bárczy Ist­vánja lett volna, de a magyar fő­város Rooseveltje, néhai való ja Bárczy István hiába faragta ki gyönyörű ékkővé Budapestet az ősi Duna gyűrűjében, jöttek a há­borúk és forradalmak és elsöpör­ték amit alkotott — a mi drága emlékű, felejthetetlenül szép, bé­kebeli Budapestünket. Mi magyarok, volt pestiek nem felejthetjük el Budapest örök szé­­pítőjét, építőjét, a magyar Roose­­veltet, néhai kedves polgármeste­rünket, Bárczy Istvánt. Gondolnunk kell reá, mint ahogy Amerika népe szeretettel gondol nagy elnökére, özvegyén­­ és fiain keresztül is. Arról értesülök például, hogy néhai való Bárczy István nagyte­­hetségű leánya, Bárczy Piroska már évek óta az Egyesült Álla­mokban él és csendes visszavo­­­­nultságban ápolja édesapja em­lékét, mint Zilahy Lajos, a mél­tán világhírű nagy magyar író­­ hűséges hitvese. I Zilahy Lajos tolla egyizben meg nem érdemelt bókot ajándékozott­­ nekem, amikor egyik nagyszerű­­ cikkében a két világháború között eltelt korszakot, “Magyarország •------------------------------------------! Nem, nem, soha-korának” nevez­­­­te el. Amerikában tucatjával je­lentek meg európai tanulmányok,­ amik a Duna legfőbb problémájá­nak a magyar “Nem, nem, soha!” godolatkört, vagyis az irredentát vélték. Mint ennek a jelmondatnak ki­bocsátója és első munkája, nem tudom eleget ismételni, hogy a­ magyar jelszónak eredetileg sem­miesetre sem volt kardcsörtető jellege. Olyasvalami nemzeti biz­­­­tatás volt ez, mint Deák Ferenc receptje, a “passzív rezisztencia” az abszolutizmussal szemben, mint India hindu népe számára . Gandhi “néma ellenállása” békés türelemmel, a fegyverek ártalmas kétségbeesésének elkerülésével, az igazi építők a passzív ellenke­­­­­zés szellemét tudják legjobban fel­­­­használni, hogy jobb világot te­remtsenek, de békésen. — Hírét kapom most, hogy Bárczy I István leánya, Zilahy Piroska as­­­szony, aki mint hitves és anya idáig is körülrajongott tagja volt a tehetséges és jóakaratú embe­rek társaságának, New York kö­zelében, az angol városok park­övezetével dicsekvő Yonkersen, a dr. Weitzner orvosfivérek és más tudós magyar doktorok által meg­­­­nyitott Sawmill River Convales­cent Home-ban működik. Ez a most megnyílt szép és modern in­tézmény alig 40 percre van New­­ York centrumától. Semmi kétségem abban, hogy Amerika magyarjai, különösen az­­ üdülést kívánók, vagy lábbadozók szeretettel fogják felkarolni a ki­­­­váló orvosok veztése alatt álló gyógyintézetet. Magamnak is al­a­kalmam volt látni és tapasztalni Weitzner doktorok hozzáértő gondosságát kórházaikban, az in­tézet orvosát, dr. Engelman Jó­zsefet pedig Európa egyik legkép­zettebb fiatal doktorai közé soro­lom.­­ De most inkább az érdekel, , hogy néhai jó polgármesterünk, s Bárczy István gyermeke Amerika­­ földjén hozzájut valami alkalom­­ ­ — — ■ .. hoz, hogy feledhetetlen apja szel­lemében és az emberszeretet je­gyiben alkothasson, építhessen, ápolhasson. Ne csodálkozzanak, ha ezt eseménynek tekintem. Jólesne leróni egy csipetet ab­ból a kegyeletes adósságból is, a­­mivel mi, Budapest messzire el­szakadt egykori sze­rlmesei Bár­­czy István emlékének tartozunk. Hiszen mily sokszor gondolunk arra, hogy a világnak elsősorban ilyen békés fajtájú teremtő géni­uszokra lenne szüksége, mert ők meg tudják valósítani a korsze­rűt, a nagyszerűt, a legmoder­nebb vívmányt anélkül, hogy bár­mit is megbolygatnának, bármi­hez is erőszakkal nyúlnának hoz­zá. Szeretném tehát, ha Bárczy Pi­roska éltető, inspiráló szelleme, mely idáig inkább csak Zilahy La­jos gondolatai és tolla mögül iz­zott ki, új emléket állíthatna an­nak a pesti szellemnek, amely Bu­dapest leggyönyörűbb időszakát, Bárczy István feledhetetlen Bu­dapestjét adta a magyarnak. Csak röviden... EGY MAGYAR MŰVÉSZ össze­állította a párisi Eiffel-tornyot gyufaszálakból. 167,000 gyufaszál kellett hozzá. A neve Kaczander László, aki valamikor nagy hír­névre tett szert távgyaloglásával. Most ismét világszenzációt fog kelteni Kaczander, amikor a Nia­­gara-vízesésen ledobatja magát— egy hordóban, amit erre a célra készítenek. Kaczandernek van egy pompás remekműve. Egy ha­talmas kép, melynek címe: Chin­ese Tea Garden.” Selyemből szőt­te, úgy néz ki, mintha olajfest­mény lenne. Múzeumba illő mun­ka. Miután operációra készül a művész kényszerülve van ezt a festményt eladni. Ki lenne vevő erre­ az értékes munkára? ★ KETTÉVÁLT egy hat tagból álló magyar színtársulat. Zilahy és Heltay elváltak egymástól s mind­ketten új tagokkal kiegészítve in­dulnak turnéra. ★ KI SZERETNE két egymáshoz tartozó háztelekhez olcsón jutni? A telek Lake Ronkonkomán van, Long Island legszebb részén. Vagy ki szeretne Manhattan-ben, az East 95-ik uccában (közel a 2nd Ave­-höz) egy házat venni? házban 10 apartment van, mind­­ egyik 5 szobás. Remek befektetés! ★ BRACK MIKLÓSNAK ismét nagy sikere van. A Pedlow-Brack akci­ók útján küldött szeretetcsoma­­gok vámja továbbra is fontonként 20 cent marad. Kevesen tudják mit dolgozik ez az ember a ma­gyarság érdekében. Talán nem is tud egyebet, csak dolgozni? ★ RITKASÁGSZÁMBA MENŐ bé­­lyeggyüjtemény eladó. Több ezer elsőkiadású repülőbélyeg, boríték­kal együtt, a világ minden orszá­gából összegyűjtve. Nagyon olcsón lehet hozzájutni a tulajdonos be­tegsége miatt. ★ PÁDLY MARGIT rövidesen elkészülnek. REKORDJAI A magyar hanglemez­­­gyártás szenzációja lesz a két Pádly-rekord.

Next