Amerikai Magyar Rádió Újság, 1953. január-március (12. évfolyam, 1-3. szám)
1953-01-01 / 1. szám
VOL. Xíl — No. 1 Ahogy figyeltük New York utcáit — mialatt az autóbuszok járata szünetelt, — érdekes kép tárult szemünk elé. Íme, a véletlen mily világosan mutatta a forgalmi bajok rákfenéjét. Eddigelé nagy volt a siránkozás, hogy megfulladt a nagyváros forgalmi lehetősége és sülve-főve kerestek géniuszokat, akik megfejtést találnának a forgalmi komplikációk megoldását illetőleg. Persze, hiába keresték a lángeszű zseniket, mert ugyan ki tudná megoldani a lehetetlen . . . mígnem maga a véletlen vezetett rá a titok nyitjára. Hurrá! Méltóztattak észrevenni, hogy például a busz sztrájk alatt milyen üresek voltak az utcák? Mi a 42- ik utcában, — New York legvéresebb torkában, ahol normális, sztrájkmentes időkban az autóbuszok miatt nem lehetett menni, hajtani, közlekedni, — kényelmesen sétálgattunk, percek alatt eljutottunk célunkhoz, akárcsak egy egy kisvárosban lettünk volna. Szinte azt kívántuk magunkban, — ha nem is komolyan: — ‘bárha ez a sztrájk jó sokáig tartana . Na jó, mi is tudjuk milyen hátrányokkal jár, ha nem jár a ’busz. Tudunk mindent, még azt is, hogy elvégre itt párezer “driver” kenyeréről is szó van, no meg tekintetbe is v.u...v. mikor fenti jámbor sóhajtá unk kiszaladt a szánkból. A norviát aligis csak kell az . autóbusz milliónyi munkásnak, háziasszonynak, iskolásgyereknek, akik ide-oda közlekednek és utaznak vele, de tény, ami tény, hogy a sztrájk alatt New Yorkban kellemessé vált a forgalom. Mi lenne tehát a teendő? Hiába is mondjuk meg, úgysem hallgat ránk a város atyja, a polgármestertől lefelé. Úgyis csak süket fülekre találnánk, mégha még olyan géniusz is lenne bennünk ... de azért csak kibökjük ideánkat: a NAGY MEGOLDÁSÁT mindenféle kínjainknak, parkolási keserveknek, stb. stb., stb. Több földalatti vasút kellene, le kell vinni a forgalmat a föld alá, bele a földbe, hogy a földön, az utcán ne lábatlankodjanak és állják el az útját a járókelőknek, autóknak és azoknak, akik a newyorki utca érdekességeiből semmit sem élvezhetnek. Néhány “shuttle-line” kellene, mint a 42-ik utcai keresztvonal - subway. Azt kellene Manhattan i eeé«z sz^l^h^n járatni, víztől vízig. Aztán: feltétlenül szükséges már 2nd Avenue subway, sőt még a 1st Ave. is kibírna egy szárnyvonalat! Ameddig ezeket nem építik ki, addig törhetik fejüket a városatyák, közlekedési kínjainkat meg nem oldhatják, mindörökké, ámen! MAGYAR HERALD Hungarian P 0 BOX 371 weekly NEW BRUNSWICK H j %J %ß HunGßRifin radio neuus NEW YORK, N. Y., JANUARY, 1953 Section 34 EGYES SZÁMÁRA 25 CENT h«y«'v fierTPÍfik New York nt. MINDEDDIG MEGSEGÍTETT MINKET AZ ÚR! Újév küszöbén Irta: SZABÓNÉ LÉVAY MARGIT egyik legszebb indiai rege szerint az örökkévalóság édenjében áll az élet fáija, az örökké nyíló lótus. Megszámlálhatatlan leveleire rá van írva minden embernek a neve. Úgy mint a tenyerünkön a misztikus hetükbe szökő rónaiakból, úgy az ódet fájának levelein rejlő írásból is csak Isten szeme olvashatja ki a titokzatos jövőt. E rege szerint minden ujesztendő reggelén, a sorsok éjjelén, elhalad a tótusfa mellett a Teremtő és megrázza azt. Rengeteg levél hull alá a fáról, üde szirmok, zsenge és nyíló, megfonnyadt is sárgult, elhervadt és száraz levelek: mindegyik egy-egy emberélet. Mert ahány levél lehull a lótusról ,annyi ember: gyermek és ifjú, férfi és nő, öreg és aggastyán fog meghalni abban az évben . . Eddig szól a rege. De az Ige még többet mond: “Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához . . (Jel. 22 .H.) Mint minden, ami Indiából származik, a különleges brokátselymektől kezdve a mesékbe illő ékszerekig, a legpompásabb gazdagságtól a legnyomorultabb szegénységig, úgy e rege is magán viseli indiai csodálatra késztető gazdagságát és élete szomorúságait is. Ilyenkor, az Újév küszöbén, mindig elmerengek ezen a nekem tetsző regén. Megállok mellette, mint Teremtőnk megáll az életnek fája mellett a sorsok éjjelén. És úgy érzem, az élet minden kincsénél nagyobb kincs a fantázia. Amely embernek fantáziája van, gazdagabb India maharadzsainál is. Mert sokszor egy-egy rege, amit egy-egy fantázia szül, alkot, ragyogóbb szépség a legcsillogóbb ékszernél is. Amaz a föld, de emez a lélek ékszere. — És elme, engve a kép:ehlendő a megelevenedő rege istenségében, az aláhulló levelek — sorsok — elmúlásaiban, lelkemben kialudni egy mérsik kép: látoni az Atya kezében az Ójevet, ninT egy nagy márvány tömböt, amint szeretetének szálain alábocsájtja a Földre; nekünk gyermekeinek, a jóknak és a vásottaknak egyaránt. — Itt az Újév. A tiszta hófehér, ragyogó márvány, egy egész esztendő. Lássam ki mit alkot, ki mit farag ki belőle. Igen, minden Újév egy-egy Isten-adta márványtömb. Az egész emberiség osztatlan tulajdona. Mindenki azt tehet vele, amit akar, amit az ízlése jónak léd, amit a szíve diktál, amit a lelke sugall. Mert mindenki sajéti énjét adja vissza benne. Ki-ki jóságot vagy gonoszságot lehelve bele, mintegy életre kelti benne, cselekedeteivel, önmagát..A hazugok a hazudozás önemító képeit faragják ki belőle, a mások ámítására is. A képmutatók különféle álarcokat vésnek ki belőle, amikben aztán felváltva képmutatóskodnak egész éven át. A szerelmesek Ámort mintázzák ki belőle számtalan kedves pózban és mint Pygmalion, az ifjú képfaragó, szerelmes forró csókokkal keltik életre még a már kihűlt szerelmet is, de kimintázzák a csalódott szerelem bosszúálló vésőjével is Ámort és rózsakoszorús füzér helyett a féltékenység kígyójával övezik fel. Milliók meg a szeretetlenség torzképeit: a gyűlölködés, az irigység, a fájdalom és a szomorúság torzképeit faragják lankadatlan önzéssel. Aztán rengetegen vannak, akik Bacchust, a borok istenét mintázzák ki belőle: minden szabad idejüket a bor és édes italok memoritó élvezetében dőzsölve töltik egész éven át. De milliárd számra vannak, akik nem használják fel semmire a kapott ragyogó márványt: az Újévet. Hanem, mint a legelőkön legelésző nyájak keresztülgázolják, besározzák és le is piszkítják az ujjakba eső követ, ezek is esznek, isznak és semmire nem adva semmit, élik a maguk tartalmatlan életét. Hideg, élettelen kőtörmelékei az esztendőknek. Lehetetlenség felsorolni mindazt a rengeteg különféle emberi ábrázatot, amit az emberiség kifarag minden ujesztendőből. Amikor csak az esztendő UJ, de az ember újra és újra, minden évben a RÉGI énjét mintázza meg. S az Ige szerint: aki igazságtalan, ezután is igazságtalan, és aki förtelmes, ezután is fertelmes; de aki igaz, az igaz marad ezután is, és aki szent, az megszenteltetik ezután is. (Jel. 28:11.) És itt, ez igénél tárul nemcsak a Teremtő, de minden hivő szeme elé is a jót, a szépet, az igazat mintázók hatalmas tábora. Azoknak a nemesen munkálkodóknak a serege, akikért időről-időre megújul az esztendő. De megújul azért is, hogy az életkontárokból élet művészek legyenek; hogy minden évvel több és mindig több legyen, aki Isten márványából a legfenségesebb gondolatot: csak a szépet, csak a jót, csak az igazat és mindezeknek összetartó erejét, a szeretetet mintázza ki önmagából a cselekedeteivel, mint isteni fényben tündöklő vésőkkel. Mert, bizony, márványtömb minden Újév és epedbe várja minden embertől az életrel hivó lélek-csókot. Mert, bizony, elhalad Isten az életnek fája mellett a sorsok éjjelén és megrázza azt. De akik az ő parancsolatai I szerint használják fel a márványtömböket: az Ujesztendőket, azoknak ha lehull is levelük az életnek fájáról, nem a megsemmisülésbe hull, hanem bemehetnek a kapukon a Városba, a mennyei Jeruzsálembe. És az ő cselekedeteik, mint tündöklő szobrok belevésik az Atyától kapott márvány tömbökbe, életük éveibe, hirdetik örökidőkön át nevüket. Mert “egyik nemzetség elmegy, és a másik első, a föld pedig mindörökké megmarad.” Bizony boldog ember az, aki minden esztendejének óestéjén belevésheti élete márványtömbjébe telke hálaadását: “Mindeddig megsegített minket az Úr! . . JANUARY 2 TO 31 PmCRIKPI RADIO' fontos tudnivalók az idegen regisztrálásról! Az amerikai törvények előírják, hogy minden idegen (nem-állam, polgár) január hónap folyamán köteles kitölteni az “Alien Address Report Card”-ot (Form 1-53) és azt bármelyik postahivatalnál személyesen le is adni. Ezt a bejelentőlapot bármelyik postahivatalban, vagy az Immigration and Naturalization Service hivatalaiban lehet átvenni. Aki ágyban fekvő beteg, az családtagját is elküldheti a kitöltött ívvel. Ismételjük, mindenki, aki 1953 január 1-én már itt élt, de még nem állampolgár — köteles magát regisztrálnia. Aki ezt elmulasztja az a legkellemetlenebb eljárásoknak — így deportálásnak is — veti magát alá. Figyelmeztessük rokonainkat és ismerőseinket e hírre! Frank Szappanos, a clevelandi magyar rádió vezetője hanglemez-gyáros lett lesz Figyelemre méltó karriert futott be Szappanos Ferenc, aki feleségével a Clevelandi Magyar Rádi panos a második világháború óta jéssel foglalkozott, majd sorozata utazta be az országot. A népszerű Szappanos-zenekar állandó munkát kapott és a következő lépés a clevelandi magyar rádió megindítása volt, amely csakhamar elsőnek futott be a versenytársakat maga mögött hagyva. Ma már minden vasárnap d.u. 1-3 között magyar műsort hoznak, hirdetőkkel bőségesen ellátva a WDOR 1260-as hullámhosszán. Szappanosék karrierje most fordulóponthoz jutott, amikor saját házukban teljesen modern felszereléssel hanglemez (rekord) -stúdiót nyitottak. Magyar lemezek élé. Szaplve. énf.k..K.iifi /Ai gyártása a Szappanos-féle vállalkozás célja és ez ügyben legutóbb New Yorkban járt, hogy üzleti összeköttetéseit kiépítse. “Körülbelül 8-900 magyarországi lemezem van, amelyet itt még sohasem hallottak” — mondotta Szappanos, aki nagy bizalommal néz a jogosan remélhető siker elé. Mi kollegiális érzéssel kívánjuk ennek a tetőtől-talpig derék magyar fiatalembernek, hogy sikerüljön neki új vérkeringést hozni lankadó magyar életünkbe! “MAGYAR DALOK SZÁRNYÁN” című könyvünk nyomdai munkálata nagy erővel folyik. Nem kis dolog egy ilyen hatalmas művet kellő formába önteni és úgy kihozni, hogy azt nemcsak az Amerikában élő magyarságunk, de a föld minden részén elszórva élő, magyarul beszélő és érző emberek élvezettel olvassák és legkedvesebb könyveik között tartogassák majd. Kis türelmet kérünk, mert a munkánk sokkal nagyobb, mint azt magunk gondoltuk volna. Technikailag úgy oldottuk meg a mű beosztását, hogy még mindig elfogadhassunk fényképeket, élettörténeteket, üdvözlő hirdetéseket és karrier-leírásokat. Mindenféle információt ad: Eugene Endrey, 225 West 86th St., New York 24, N. Y. (telefon: TR 3-1467). ZUKOR ADOLF SO EVES Az amerikai filmvilág ZUKOR ADOLFOT ünnepli 80-ik születésnapja alkalmával. A sajtó terjedelmes, meleghangú, szép cikkekben emlékezett meg a filmszakma e híres úttörőjéről, aki nevezetes születésnapján így nyilatkozott az újságíróknak: “Az én véleményem szerint a film jövője ma többet ígér, mint bármikor máskor ötven esztendős moziszakmai működésem alatt!” Születésnapi ünnepélyére a hollywoodi Grauman-féle Chinese Theater előtti világhírű kis térről jött be cégének californiai főirodájába. Ugyanis a “Kínai Színház” előtt lábnyomát és aláírását örökítették meg, ami már évtizedek óta szokássá vált Hollywoodban a mozi élet nagyjaival kapcsolatban. A filmszakma doyen-je Magyarországon született, oda több ízben visszautazott látogatóba. Szülőfalujának valóságos védangyala lett. Amerikai karrierje egyike a legszebbeknek, amit magyar emigráns valaha is elért! A “Rádió Újság” is sávból gratulál Zukor Adolfnak 80-ik születésnapja alkalmából!