Amerikai Magyar Világ, 1967. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1967-07-16 / 29. szám
4. OLDAL Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivat* 1736 East 22nd Street, Cleveland 44114 Ohio telefon: CHerry 1-6905 Valamint 242 East 81st Street, New York 10028 N. T. Telefon: REgent 7-9370m—*............... . --------------------------------------------------------------------------------- ....------ Canadian Head Office: Béla W. BAYER, Mgr. 271 College St., Toronto. 2-B. Ont., Canada. Tel.: 924-3905. Lakás: 889-3775 Attention Post Master: all POD Form 3579 copies should be deliverer to 1736 East 22nd St., Cleveland, Ohio 44114 ELŐFIZETÉSI DIJAK: . SUBSCRIPTION RATES: Egy évre $8.00 [ One Year $8 O' Fél évre $5 00 ! Half Year $5 0« ____ Second Class Postage P,aid At Cleveland Ohio________ ATOMBOMBA ÉS JÁTÉKPISZTOLY A Johnson-Kosygin találkozónak legnagyobb jelentősége kétségtelenül abban állt, hogy semmi eredménye nem volt. És ha kérdezzük, miért nem volt eredmény, erre a kérdésre csak egy felelet van: túlnagy a hatalom, amellyel rendelkeznek és amellyel nem rendelkezhetnek. Az orosz nem mer hozzányúlni az amerikaihoz, az amerikai nem mer hozzányúlni az oroszhoz, mert egyiknek is, másiknak is van atombombája. Amelyik fél győzne, az is vereséget szenvedne egy világpusztító atomháborúban, így hát inkább óvatosan a fal mellett húzódnak meg az atomóriások. És eközben a világ sok részében dúlnak vagy érnek háborúk, amelyekben a hadviselő feleknek csak régimódú fegyvereik vannak használatban, olyan fegyverek, amelyeket az atomkorszakban talán legtalálóbban játékpisztolyoknak nevezhetünk. A kis fegyverek dominálnak a harctereken, még az atomóriások is csak kis fegyvereiket viszik harcba: az oroszok Egyiptomban, Északvietnamban, az amerikaiak az egész Vietnamban. Az atomhatalmi egyensúly az oka és a magyarázata annak, hogy észak- és Délvietnam a maguk aránylag kis háborúját vívják meg, hogy izraeli bátorság és elhatározottság letarolhatta Nasser orosz arzenálját. A gyenge Románia dacolhat az erős szovjettel. A kubai liliputi vasgyúrű provokálhatja az amerikai óriást. De Gaulle tábornok zavartalanul játszthatja kisded játékait. Mindez azt mutatja, hogy a két atomnagyhatalom ma nem intézheti a világ sorsát, kezük meg van kötve, mert nagyon erős a kezük — egyenlő erős. Ebbe a kényszerhelyzetbe mi amerikaiak könnyen belenyugodhatunk, mert Amerikának nincsenek világuraló ambíciói. Elég baj, hogy véres háborúk vannak és bármely percben kitörhetnek a világ sok részében, de százszor és ezerszer jobb minden háború, amelyet “játékpisztolyokkal” vívnak meg, mint lenne az, amely nemcsak minden háborúnak, hanem minden életnek is véget vet ne. , Üli Lilis A FEGYVEREK KÖRÜL A közelmúltban Edward Kennedy, massachusettsi demokrata szenátor, rendkívül érdekes és figyelemreméltó javaslatot tett. Javaslatának lényege a következő volt: A honvédelmi minisztérium szüntesse meg a National Rifle Association keretében, minden esztendőben, Toledo, Ohioban a Camp Perryn megrendezésre kerülő, egy hónapig tartó országos lövészversenyek finanszírozását. Kennedy szenátor érvelése a következő volt: ezeknek a lövészversenyeknek a támogatása minden évben 3 millió dollárjába kerül a szövetségi kormánynak. A National Rifle Association arra hivatkozik, hogy ezek a polgári lövészversenyek kellő erőgyakorlatot jelentenek a későbbi katonai kiképzés, vagy annak tökéletesítése szempontjából. Magának a Pentagonnak a statisztikai kimutatása bizonyítja azonban: a National Rifle Association tagjainak csupán 3 százaléka részesült valaha is katonai kiképzésben. Mr. Kennedy további javaslata ez volt: a toledoi Camp Perryt haladéktalanul alakítsák át olyan nyári táborozó hellyé, ahol a toledoi és clevelandi szegénysorsú gyerekek tölthetnék nyári vakációjukat, díjmentesen. Érdekes módon, Robert S. McNamara honvédelmi miniszter, minden különösebb indokolás nélkül, visszautasította Kennedy szenátor javaslatának teljesítését. Mr. McNamara visszautasítása két ok miatt érdekes. Az egyik ez: a honvédelmi miniszter több ízben elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kongresszus még mindig nem szavazott meg törvényt a fegyvervásárlások korlátozására. Ugyanekkor viszont, nem hajlandó megszüntetni egy költséges és indokolatlan lövészversenyt. A dolog második érdekessége: ha a National Rifle Association ragaszkodik az évi lövészversenyekhez, éppen úgy módjában lenne ezeket magánköltségen megszervezni, mint ahogyan például, a golfozók sem kívánnak szövetségi támogatást az évi golfversenyek lebonyolításához és a golfpályák fenntartásához. AMERIKAI MAGYAR VILÁG Akit Hitlerék kergettek a halálba Csávossy Leó Az a kivételes szerencse ért 1937-ben Salzburgiban, hogy az ünnepi játékok során alkalmam volt megismerkedni Stefan Zweiggel, Európa akkori legnépszerűbb írójával, a modern világirodalom egyik legtündöklőbb lángelméjével. A virtuóz író regényes életrajzait, irodalmi portréit s noveláit ekkor már 20 európai ország nyelvén, sőt japánul és kínaiul is kiadták s milliós példányszámban árusította azokat a világ minden könyvesboltja. Zweig meghívott Salzburgban, a Kapuziner-hegyen lévő műkincsekkel ékesített fejedelmi villájába s órákon keresztül élvezhettem ennek a pacifista jellemóriásnak, az emberi tisztességről, az írói tisztaságról és a humanizmusról alkotott véleményét. Csodálatos emberszeretet áradt bensejének gazdag tárházából, amely valósággal a lélek múzeuma volt. Az “alkotás titka” érdekelte fantáziáját s legnagyobb hobbyjának a gyüjtőszenvedélyét hangoztatta. Hasonló autogram — és kézirat gyüjte- ménnyel az öt világrészen aligha dicsekedhetett valaki. Fantasztikus összegért még Beethoven Íróasztalát is megszerezte. — Elhiheti nekem mindenki — mondotta — én nem tekintem magamat tulajdonosnak, csak megőrzőnek, aki összeszedem a kulturvilág számára ezeket az értékeket . . . Stefan Zweig óriási hatást gyakorolt rám előadóképességének csiszolt stílusával. Gyűlölte a háborút, s a földkerekség legkínosabb veszedelmének a fasizmust tartotta. Elmesélte, hogy óriási élmény raktározódott fel benne, amikor 1928- ban Tolsztoj Leó születésének 100-ik évfordulója alkalmával a moszkvai operában 4000 főnyi közönség előtt tartott előadást. Majd három év múlva az ő 50-ik születésnapját ünnepelték meg szülővárosában, Bécsben. Nagyon lesújtotta az, hogy Németországban hitleri parancsra könyvmáglyán égették el összes műveit, de viszont hamarosan felvidult, mert arról kapott hírt, hogy New Yorkban a Book of the Month Club százezer példányban jelentette meg legsikerültebb életrajzregényét a Maria Antoinettet. Valósággal mámoros fanatizmussal csüngött hazáján, Ausztrián. — Büszke vagyok — írta önéletrajzában —, hogy Bécseben születtem. Bécs nélkül — amely, kulturális fényt árasztott — nem lehetnék európai sem. Innen ragyogott a világ felé a muzsika, halhatatlan hetes csillagzata (Haydn ,Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms és a két Johann Strauss) is. Zweig a bécsi kávéházakat “a szellemi termékek börzéinek” nevezte. Salzburgról is áradozott: — Királyok és fejedelmek, amerikai milliomosok és filmdivák, zenebarátok, művészek, költők, és sznobok mind Salzburgban adnak egymásnak találkozót . . . A hitlerizmus elől kénytelen vándorbotot kézbe venni s Londonba menekszik. Ugyanerre az időre esik az is, hogy feleségétől, Friderika von Winternitztől — aki negyedszázadon keresztül élet- és munkatársa volt, közös megegyezéssel elvált — és a nála 30 évvel fiatalabb titkárkisaszszonyával Lotte Altmannal lép házasságra. Két évi angliai tartózkodás után előbb New Yorkban telepszik le, majd véglegesen Brazíliában állapodik meg. Oldalakra terjedne Stefan Zweig irodalmi alkotásainak a felsorolása s igy csak legnevezetesebb műveit említem meg: Első élmény (a szexuális problémákról) Ámok (a serdülő koruakról), Érzések zűrzavarai (az öregek lelkivilágáról). Leghíresebb regényes életrajzai: Fouche (Napoleon rendőrminiszteréről), Mária Antoinette és Maria Stuart. Irodalmi arcképei Diskensről, Balzacról, Dosztojevszkijről, Tolsztojról, Thomas Mannról, Romain Rollandról, stb. páratlan kortörténeti jellemzéseiről, míg lélektani elbeszélései: Égő titok, Huszonnégy óra egy aszszony életéből, stb. lebilincselő stílusáról tanúskodnak. A Paris Loire című újságnak adott intervjújában a második világháború vérzivatarában ezeket mondta: “Aminek ma szem- és kortanúi vagyunk az a józan ész, teljes felbomlása. Szégyenletes lenne, ha ebben az órában, amikor az emberek százezrei szenvednek és reményüket vesz,tik, mi irók a munkaasztal mögé bújnánk s végzetes lenne, ha nem minden idegszálunkkal s agyaunk minden rostjával ne elszerencsétlenedett embertestvéreinken segítenénk . . . Vészes, gyászos hírek érkeztek hozzá Európából. Egész rokonságát, írótársait, egykori barátait koncentrációs táborokba hurcolják, a légitámadások rengeteg emberi életet, a kultúra pótolhatatlan értékeit semmisítik meg. Búcsú a tegnaptól című kéziratának előszavában írja, hogy mindent elvesztett, szeretett hazáját, kedves szülővárosát, Európát. Könyveit elégették és, földönfutóvá lett. “Így nem tartozom már sehová. Mindenütt idegen vagyok . . .” Hitler brazíliai pribékjei valóságos hajtóvadászatot rendeztek ellene. Fenyegető levelekkel, telefonhívásokkal zaklatták. Az idegeit a lelkében dúlt viharok a végső pesszimizmusig feszítették. A testi és lelki gyötrelmek elől nem talált többé kiutat . 1942- ben 61 éves korában Brazília hegyi üdülőjén, Petropolis város egyik szállodájában feleségével együtt megmérgezi magát. Olvasóinak millióit derült égből villámcsapásként érte a megdöbbentető hír. Csak később tudta meg a világ, hogy Stefan Zweig a hitleri szadizmus, a rettegés, a halálba kényszerítés áldozata lett. Romain Rollandi naplójában ezt írta róla: “Nem ismerek olyan barátot, aki mélyebb és alázatosabb barátság-, kultuszt fejlesztett volna ki, mint Stefan Zweig., A barátság az ő vallása.” Stefan Zweig sohasem elégedett meg a felszín-* nel, ritkán mosolygó komplikált karakter volt. Művei arról tanúskodnak — vélekedett életrajzírója, Hans Arens — hogy szerette és tisztelte az embereket. Hermann Hesse “a barátság emberének” nevezte. Összes műveinek orosz kiadásához előszóként írta Maxim Gorkij: “Azt hiszem, hogy kevesen írtak a szerelemről és a barátságról olyan mély, olyan felmérhetetlen emberi együttérzéssel, mint Stefan Zweig. Bartók Bélával is szoros barátságot tartott fenn, s kölcsönösen megajándékozták egymást egy-egy lélekből sarjadt emlékművel. Halálának tizedik évfordulóján 1952-ben Thomas Mann így emlékezett meg róla: “Stefan Zweig irodalmi dicsőségéről monda lesz, ahogy, monda lett a háború másik nagy ellenzőjének, Rotterdami Erasmusnak életéről is. Hajlandó lett volna a gonoszság uralmát is elfogadni, ha ezzel a mindennél jobban gyűlölt háborút elkerülhettük volna.” Patologikus bása miatt Szerb Antal érdekesen jellemzi: “Stefan Zweig szerint a történelmet a királyok impotenciája, a királynők kielégítetlensége és az államférfiak beteges hajlamai irányították.” Most, halálának 25 éves évfordulóján mély csodálattal hajtom meg a nagy pacifista előtt a megilletődés zászlaját és úgy érzem, hogy ennek a szelíd és mélységesen jó embernek emlékét időtlen időkig megőrzi a szeretet és a megbecsülés. Irta: CSÁVOSSY LEÓ .--------------- AZ ISMERETLEN FÖLD Írta: BOGYAY GYULA Bogyay Gyula Életünk itt telik el a Földön, amely éltet mindnyájunkat, hogy egyszer majd egyesüljünk ismét az ősanyával, melyből az élet támadt évmillióikkal ezelőtt. Élünk a Földön és mégis nagy általánosságban keveset tudunk égitestünkről, amely szárazföldjeivel, óceánjaival, csodásabbnál csodásabb tájaival hajlékot nyújt embernek állatnak, s mely táplálja nemcsak az ég madarait, de az egyre növekvő emberiséget is, — ha még ma nem kielégítően, de talán egyszer ezt a kérdést is meg fogja oldani az ember. Földünk a Nparendszerben elég előkelő helyet foglal el: nagyobb a Merkúrnál, Vénusznál, Marsnél és a Plútónál. A Föld tömege óriási, az ember számára szinte elképzelhetetlen mennyiség, ha ezt az irtózatos mennyiséget vasúti kocsikba raknánk, a vonat teljes hossza 630,000 fényév volna. Elképesztő mennyiség. A Nap tömege pedig ennél 329 ezerszer nagyobb . Azt tudjuk, hogy a Föld kissé lapult ellipszis, alakú pályán kering a Nap körül. Közepes távolsága a Naptól kereken 150 millió kilométer. Mit jelent ez a távolság? Ekkora utat egy óránként 100 kilométeres sebességgel száguldó gépkocsi 171 év alatt tenné meg, a fénysugárnak pedig mintegy nyolc perce van szüksége, míg a Naptól a Földre ér. A Föld alakja megközelíti a tökéletes gömböt, azonban a műbolygókkal végzett legutóbbi mérések azt mutatják, hogy az egyenlítő nem szabályos kör, hanem annak kis és nagytengelye között hozzávetőlegesen 300 méteres különbség van. Ezen felül figyelembe kell vennünk a Föld domborzati viszonyait, a kiemelkedő hegyeket, olkságokat, tengereket, amelyek szintén némileg eltorzítják bolygónk tökéletes gömbalakját. Mikor szobánkban békésen pihenünk, nem érezzük, hogy a Föld közben milyen mozgásokat végez. Tudjuk, hogy először is saját tengelye körül forog. Ez a sebesség az egyenlítőn mérve 465 méter egy másodperc alatt, tehát bolygónk pörgési sebessége óránként 1,674 kilométer, ami jóval felülmúlja a repülőgép sebességét. Ugyanakkor a Nap körüli pályán 29,7 kilométert tesz meg másodpercenként, vagyis egy óra alatt 106, 120 kilométert halad el nyúlt ellipszis alakú págláján, amelyet egy év, azaz 365 nap alatt tesz meg. A Föld a Naprendszerrel együtt állandó mozgásban van a Tejútrendszeren belül. Ez a sebesség 250 kilométer másodpercenként. A változó évszakokat az okozza, hogy a forgástengelyének hajlásszöge a pályasíkhoz 66 fok körül van, így a napsugarak a pálya különbözői részein más és más szögben esnek a Föld felületére. V <•'■■■;■ \ Érdekes, hogy bolygónk felületét, légrétegét, sőt a sűrűbb légrétegeken felül eső részeket jobban ismerjük, mint a belső szerkezetet. Azt tudjuk, hogy a szilárd földkéreg átlagos vastagsága csupán 32-35 kilométer. A tengerek alatt a szilárd kéreg elvékonyodik, míg a nagy hegységek alatt vastagabb az átlagosnál. A Föld szilárd kérge tehát úgy viszonylik a bolygóhoz, mint a hely a tojáshoz. A kéreg alatt van a kőzetolvadékok forró övezete, az úgynevezett földköpeny, amely 2900 kilométer mélységig terjed. Ott találjuk a bolygó magvát, amely szintén különböző részekre osztható sajátosságai szerint. Hogy az alsó rétegekben milyen jelenségek játszódnak le, ma még pontosan nem tudjuk. Földünk hatalmas mágneshez hasonló. A bolygó mágneses középpontja és fizikai középpontja nem esik egybe, közöttük jelenleg körülbelül 300 kilométeres távolság van. A mágneses központ — megfigyelések szerint — folytonos lassú mozgásban van. Ebből a tudósok arra következtenek, hogy a Föld belsejében hatalmas tömegátrendeződések mennek végbe. Ez az állandó mozgás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Föld alakja nem állandó. A földmágnesességnek tulajdonítható a Van Allen-féle sugárövezet léte. Ez a Föld mágneses csóvája, amely a Nappal ellentétes oldalon több tízmillió kilométerre nyúlik el. A Föld tehát tulajdonképpen egy hosszú csóvával rendelkező üs tökös. A bolygó koráról és keletkezéséről különféle elméletek vannak forgalomban. Korábban a Föld korát 1500-2000 millió évre becsülték, ma már azonban tudjuk, hogy a földkéreg mintegy 4500 millió évvel ezelőtt kezdett megszilárdulni. Az, hogy a Föld, mint égitest, a Napból szakadt-e ki, vagy hideg kozmikus anyagokból állt össze, ma még eldöntetlen kérdés. Az élet kialakulása szempontjából szerencsés körülmények játszottak közre évmilliók során. A Naptól való távolság, víz, oxigén és egyéb, az élethez szükséges anyagok nagymennyiségű jelenléte, amelyek — úgy látszik — Naprendszerünk többi bolygóján nem találhatók meg ilyen, elosztásban. Még egy érdekes új felfedezés. Meddig tart a légkör ? Azt tudjuk, hogy a légkör sűrűsége a felszíntől számított magasság növekedésével egyre csökken. De még az egyenlítő felett 36,000 kilométer magasságban lévő gázrészecskék részt vesznek, a Föld tengelykörüli forgásában és a Nap körüli keringésében. Mindennapi életünkben, gondjainkban nem érünk rá gondolni azokra a csodálatos dolgokra, amelyekkel ismeretlen Földanyánk körülvesz és életben tart bennünket. Szenzációs különkiadás írta: PAPP VARGA ÉVA Mary, az angol anyakirálynő sohasem tudta meg, hogy nekem, róla, mint anyáról, nagyon rossz véleményem volt. Ámbár ha tudta volna is, bizonyára nem izgatta volna őt, mert királyéknál sohasem, volt fontos, hogy mit gondol róluk és viselkedésükről az istenadta nép . . . Erzsébet, a fiatal királynő szintén nem tudhatja, mennyire el vagyok tőle ragadtatva. Kár . . . hogy pedig érzéseimet megokoljam, kissé viszsza kell mennem a közelmúltba. Mikor Mary királynő kedvenc fia, Edward lemondott az angol királyi trónról, hogy feleségül vehesse Wallis Simpsont, a kétszeresen elvált amerikai, polgári származású nőt, még valahogyan hajlamosak voltunk arra, hogy megértsük a királyi anyát, aki nem volt hajlandó befogadni a menyét. Akkor be kellett látnunk, milyen óriási csalódás érte azt az anyát, aki már a trónon látta a fiát. Megértettük, hogy rangjabeli feleséget óhajtott fia számára, aki majdan királyi unokákkal, trónörökössel örvendezteti meg a felséges nagymamát és az alattvalóit. Mikor azonban múltak az évek és Wallis bebizonyította, hogy rendkívüli teremtés, a mi szerény, népi szemszögből alkotott véleményünk szerint elkövetkezett volna a megbocsátás ideje. Lassan köztudomású lett, hogy Wallis boldoggá teszi az élettől minden vonatkozásban elkényeztetett férjét. Edward inkább lemondott nemcsak a trónjáról, hanem mindarról, ami születési kiváltsága folytán járt volna neki, mintsem, — ha csak átmenetileg is — szakítson Wallissal. Évek alatt kitűnt, hogy ez az amerikai nő nemcsak mint feleség állta meg a helyét, hanem úgy tudott reprezentálni férje mellett, hogy született hercegnőknek is díszére vált volna. Műveltség és megjelenés tekintetében is felvehette a versenyt a királyi hölgyekkel. Ezt a rangon aluli házasságot követően pár év múlva egymást érték a nem egyenrangúak között kötött esküvők és ez folytatódik napjainkban is. A világ haladásának és a demokratikus eszmék térhódításának természetes megnyilvánulása ez. Annak idején, egy-egy jelentős udvari (Folytatás a 6. oldalon) VARGA ÉVA