Amerikai Magyar Világ, 1967. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)

1967-07-16 / 29. szám

4. OLDAL Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivat* 1736 East 22nd Street, Cleveland 44114 Ohio telefon: CHerry 1-6905 Valamint 242 East 81st Street, New York 10028 N. T. Telefon: REgent 7-9370­­­m—*­­............... . ---------------------------------------------------------------------------------­­ ....------­ Canadian Head Office: Béla W. BAYER, Mgr. 271 College St., Toronto. 2-B. Ont., Canada. Tel.: 924-3905. Lakás: 889-3775 Attention Post Master: all POD Form 3579 copies should be deliverer to 1736 East 22nd St., Cleveland, Ohio 44114 ELŐFIZETÉSI DIJAK: . SUBSCRIPTION RATES: Egy évre $8.00 [ One Year $8 O' Fél évre $5 00 ! Half Year $5 0« ____ Second Class Postage P,aid At Cleveland Ohio________ ATOMBOMBA ÉS JÁTÉKPISZTOLY A Johnson-Kosygin találkozónak legnagyobb jelen­tősége kétségtelenül abban állt, hogy semmi eredmé­nye nem volt. És ha kérdezzük, miért nem volt ered­mény, erre a kérdésre csak egy felelet van: túlnagy a hatalom, amellyel rendelkeznek és amellyel nem ren­delkezhetnek. Az orosz nem mer hozzányúlni az ame­rikaihoz, az amerikai nem mer hozzányúlni az orosz­hoz, mert egyiknek is, másiknak is van atombombája. Amelyik fél győzne, az is vereséget szenvedne egy vi­­lágpusztító atomháborúban, így hát inkább óvatosan a fal mellett húzódnak meg az atomóriások. És eközben a világ sok részében dúlnak vagy érnek háborúk, amelyekben a hadviselő feleknek csak régi­­módú fegyvereik vannak használatban, olyan fegyve­rek, amelyeket az atomkorszakban talán legtalálóbban játékpisztolyoknak nevezhetünk. A kis fegyverek do­minálnak a harctereken, még az atomóriások is csak kis fegyvereiket viszik harcba: az oroszok Egyiptom­ban, Északvietnamban, az amerikaiak az egész Viet­namban. Az atomhatalmi egyensúly az oka és a magya­rázata annak, hogy észak- és Délvietnam a maguk aránylag kis háborúját vívják meg, hogy izraeli bátor­ság és elhatározottság letarolhatta Nasser orosz­ arze­nálját. A gyenge Románia dacolhat az erős szovjettel. A kubai liliputi vasgyúrű provokálhatja az amerikai óriást. De Gaulle tábornok zavartalanul játszthatja kisded játékait. Mindez azt mutatja, hogy a két atomnagyhatalom ma nem intézheti a világ sorsát, kezük meg van kötve, mert nagyon erős a kezük — egyenlő erős. Ebbe a kény­szerhelyzetbe mi amerikaiak könnyen belenyugodha­tunk, mert Amerikának nincsenek világuraló ambíciói. Elég baj, hogy véres háborúk vannak és bármely percben kitörhetnek a világ sok részében, de százszor és ezerszer jobb minden háború, amelyet “játékpiszto­lyokkal” vívnak meg, mint lenne az, amely nemcsak minden háborúnak, hanem minden életnek is véget vet­­ ne. , Ül­­­i L­ilis A FEGYVEREK KÖRÜL A közelmúltban Edward Kennedy, massachusettsi demokrata szenátor, rendkívül érdekes és figyelemre­méltó javaslatot tett. Javaslatának lényege a követ­kező volt: A honvédelmi minisztérium szüntesse meg a National Rifle Association keretében, minden eszten­dőben, Toledo, Ohioban a Camp Perryn megrendezésre kerülő, egy hónapig tartó országos lövészversenyek finanszírozását. Kennedy szenátor érvelése a következő volt: ezek­nek a lövészversenyeknek a támogatása minden évben 3 millió dollárjába kerül a szövetségi kormánynak. A National Rifle Association arra hivatkozik, hogy ezek a polgári lövészversenyek kellő erőgyakorlatot je­lentenek a későbbi katonai kiképzés, vagy annak töké­letesítése szempontjából. Magának a Pentagonnak a statisztikai kimutatása bizonyítja azonban: a National Rifle Association tag­jainak csupán 3 százaléka részesült valaha is katonai ki­képzésben. Mr. Kennedy további javaslata ez volt: a toledoi Camp Perryt haladéktalanul alakítsák át olyan nyári táborozó hellyé, ahol a toledoi és clevelandi szegény­­sorsú gyerekek tölthetnék nyári vakációjukat, díjmen­tesen. Érdekes módon, Robert S. McNamara honvédelmi miniszter, minden különösebb indokolás nélkül, vissza­utasította Kennedy szenátor javaslatának teljesítését. Mr. McNamara visszautasítása két ok miatt érde­kes. Az egyik ez: a honvédelmi miniszter több ízben elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kongresszus még mindig nem szavazott meg törvényt a fegyvervá­sárlások korlátozására. Ugyanekkor viszont, nem haj­landó megszüntetni egy költséges és indokolatlan lö­vészversenyt. A dolog második érdekessége: ha a National Rifle Association ragaszkodik az évi lövészver­senyekhez, ép­pen úgy módjában lenne ezeket magánköltségen meg­szervezni, mint ahogyan például, a golfozók sem kí­vánnak szövetségi támogatást az évi golfversenyek le­bonyolításához és a golf­pályák fenntartásához. AMERIKAI MAGYAR VILÁG Akit Hitlerék kergettek a halálba Csávossy Leó Az a kivételes szerencse ért 1937-ben Salzburgi­ban, hogy az ünnepi játékok során alkalmam volt megismerkedni Stefan Zweiggel, Európa akkori legnépszerűbb írójával, a mo­dern világirodalom egyik leg­­tündöklőbb lángelméjével. A virtuóz író regényes életrajzait, irodalmi portréit s noveláit ek­kor már 20 európai ország nyel­vén, sőt japánul és kínaiul is kiadták s milliós példányszám­ban árusította azokat a világ minden könyvesboltja. Zweig meghívott Salzburgban, a Ka­­puziner-hegyen lévő műkincsek­kel ékesített fejedelmi villájába s órákon keresz­tül élvezhettem ennek a pacifista jellemóriásnak, az emberi tisztességről, az írói tisztaságról és­ a humanizmusról alkotott véleményét. Csodála­tos emberszeretet áradt bensejének gazdag tár­házából, amely valósággal a lélek múzeuma volt. Az “alkotás titka” érdekelte fantáziáját s leg­nagyobb hobbyjának a gyüjtőszenvedélyét han­goztatta. Hasonló autogram — és kézirat gyüj­te-­ ménnyel az öt világrészen aligha dicsekedhetett valaki. Fantasztikus összegért még Beethoven­ Íróasztalát is megszerezte. — Elhiheti nekem mindenki — mondotta — én nem tekintem magamat tulajdonosnak, csak megőrzőnek, aki összeszedem a kulturvilág szá­mára ezeket az értékeket . . . Stefan Zweig óriási hatást gyakorolt rám elő­adóképességének csiszolt stílusával. Gyűlölte a háborút, s a földkerekség legkínosabb veszedel­mének a fasizmust tartotta. Elmesélte, hogy óriá­si élmény raktározódott fel benne, amikor 1928- ban Tolsztoj Leó születésének 100-ik évfordu­lója alkalmával a moszkvai operában 4000 főnyi közönség előtt tartott előadást. Majd három év­ múlva az ő 50-ik születésnapját ünnepelték meg szülővárosában, Bécsben. Nagyon lesújtotta az, hogy Németországban hitleri parancsra könyv­máglyán égették el összes műveit, de viszont ha­marosan felvidult, mert arról kapott hírt, hogy New Yorkban a Book of the Month Club száz­ezer példányban jelentette meg legsikerültebb életrajzregényét a Maria Antoinettet. Valósággal mámoros fanatizmussal csüngött hazáján, Ausztrián. — Büszke vagyok — írta önéletrajzában —, hogy Bécseben születtem. Bécs nélkül — amely, kulturális fényt árasztott — nem lehetnék euró­pai sem. Innen ragyogott a világ felé a muzsika, halhatatlan hetes csillagzata (Haydn ,Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms és a két Johann Strauss) is. Zweig a bécsi kávéházakat “a szellemi termé­kek börzéinek” nevezte. Salzburgról is áradozott: — Királyok és fejedelmek, amerikai milliomo­sok és filmdivák, zenebarátok, művészek, költők, és sznobok mind Salzburgban adnak egymásnak találkozót . . . A hitlerizmus elől kénytelen vándorbotot kéz­be venni s Londonba menekszik. Ugyanerre az időre esik az is, hogy feleségétől, Friderika von Winternitztől — aki negyedszázadon keresztül élet- és munkatársa volt, közös megegyezéssel el­vált — és a nála 30 évvel fiatalabb titkárkisasz­­szonyával Lotte Altmannal lép házasságra. Két évi angliai tartózkodás után előbb New Yorkban­ telepszik le, majd véglegesen Brazíliában állapo­dik meg. Oldalakra terjedne Stefan Zweig iro­dalmi alkotásainak a felsorolása s igy csak leg­nevezetesebb műveit említem meg: Első élmény (a szexuális problémákról) Ámok (a serdülő ko­­ruakról), Érzések zűrzavarai (az öregek lelki­világáról). Leghíresebb regényes életrajzai: Fouche (Napoleon rendőrminiszteréről), Mária Antoinette és Maria Stuart. Irodalmi arcképei Diskensről, Balzacról, Dosztojevszkijről, Tolsztoj­ról, Thomas Mannról, Romain Rollandról, stb. pá­ratlan kortörténeti jellemzéseiről, míg lélektani elbeszélései: Égő titok, Huszonnégy óra egy asz­­szony életéből, stb. lebilincselő stílusáról tanús­kodnak. A Paris Loire című újságnak adott intervjújá­­ban a második világháború vérzivatarában eze­ket mondta: “Aminek ma szem- és kortanúi va­gyunk az a józan ész, teljes felbomlása. Szégyen­letes lenne, ha ebben az órában, amikor az em­berek százezrei szenvednek és reményüket vesz­,­tik, mi irók a munkaasztal mögé bújnánk s vég­zetes lenne, ha nem minden idegszálunkkal s agyaunk minden rostjával ne elszerencsétlenedett embertestvéreinken segítenénk . . . Vészes, gyászos hírek érkeztek hozzá Európá­ból. Egész rokonságát, írótársait, egykori bará­tait koncentrációs táborokba hurcolják, a légi­támadások rengeteg emberi életet, a kultúra pó­tolhatatlan értékeit semmisítik meg. Búcsú a tegnaptól című kéziratának előszavában írja, hogy mindent elvesztett, szeretett hazáját, ked­ves szülővárosát, Európát. Könyveit elégették és­, földönfutóvá lett. “Így nem tartozom már seho­vá. Mindenütt idegen vagyok . . .” Hitler brazí­liai pribékjei valóságos hajtóvadászatot rendez­tek ellene. Fenyegető levelekkel, telefonhívások­kal zaklatták. Az idegeit a lelkében dúlt viharok a végső pesszimizmusig feszítették. A testi és lel­ki gyötrelmek elől nem talált többé kiutat . 1942- ben 61 éves korában Brazília hegyi üdülőjén, Pet­­ropolis város egyik szállodájában feleségével együtt megmérgezi magát. Olvasóinak millióit­ derült égből villámcsapásként érte a megdöbbente­tő hír. Csak később tudta meg a világ, hogy Ste­fan Zweig a hitleri szadizmus, a rettegés, a ha­­­lálba kényszerítés áldozata lett. Romain Rollandi naplójában ezt írta róla: “Nem ismerek olyan barátot, aki mélyebb és alázatosabb barátság-­, kultuszt fejlesztett volna ki, mint Stefan Zweig., A barátság az ő vallása.” Stefan Zweig sohasem elégedett meg a felszín-* nel, ritkán mosolygó komplikált karakter volt. Művei arról tanúskodnak — vélekedett életrajz­írója, Hans Arens — hogy szerette és tisztelte az embereket. Hermann Hesse “a barátság emberé­nek” nevezte. Összes műveinek orosz kiadásához előszóként írta Maxim Gorkij: “Azt hiszem, hogy kevesen írtak a szerelemről és a­ barátságról olyan mély, olyan felmérhetetlen emberi együttérzéssel, mint Stefan Zweig. Bartók Bélával is szoros barátságot tartott fenn, s kölcsönösen megajándékozták egymást egy-egy lélekből sarjadt emlékművel. Halálának tizedik évfordulóján 1952-ben Tho­mas Mann így emlékezett meg róla: “Stefan­ Zweig irodalmi dicsőségéről monda lesz, ahogy, monda lett a háború másik nagy ellenzőjének, Rotterdami Erasmusnak életéről is. Hajlandó lett volna a gonoszság uralmát is elfogadni, ha ez­zel a mindennél jobban gyűlölt háborút elkerül­hettük volna.” Patologikus b­ása miatt Szerb Antal érdeke­sen jellemzi: “Stefan Zweig szerint a történel­met a királyok impotenciája, a királynők kielégí­­tetlensége és az államférfiak beteges hajlamai irányították.” Most, halálának 25 éves évfordulóján mély cso­dálattal hajtom meg a nagy pacifista előtt a meg­­illetődés zászlaját és úgy érzem, hogy ennek a szelíd és mélységesen jó embernek emlékét időt­­­len időkig megőrzi a szeretet és a megbecsülés. Irta: CSÁVOSSY LEÓ­­ .---------------­ AZ ISMERETLEN FÖLD Írta: BOGYAY GYULA Bogyay Gyula Életünk itt telik el a Földön, amely éltet mindnyájunkat, hogy egyszer majd egyesüljünk ismét az ősanyával, melyből az élet támadt év­millióikkal ezelőtt. Élünk a Földön és mégis nagy általánosságban keveset tudunk égitestünkről, amely szárazföld­jeivel, óceánjaival, csodásabb­­nál csodásabb tájaival hajlékot nyújt embernek állatnak, s mely táplálja nemcsak az ég madarait, de az egyre növekvő emberiséget is, — ha még ma nem kielégítően, de talán egy­szer ezt a kérdést is meg fogja oldani az ember. Földünk a Nparendszerben elég előkelő helyet f­oglal el: nagyobb a Merkúrnál, Vénusznál, Mars­nél és a Plútónál. A Föld tömege óriási, az em­ber számára szinte elképzelhetetlen mennyiség, ha ezt az irtózatos mennyiséget vasúti kocsik­ba raknánk, a vonat teljes hossza 630,000 fényév volna. Elképesztő mennyiség. A Nap tömege pe­dig ennél 329 ezerszer nagyobb . Azt tudjuk, hogy a Föld kissé lapult ellipszis­, alakú pályán kering a Nap körül. Közepes távol­sága a Naptól kereken 150 millió kilométer. Mit jelent ez a távolság? Ekkora utat egy óránként 100 kilométeres se­bességgel száguldó gépkocsi 171 év alatt tenné­ meg, a fénysugárnak pedig mintegy nyolc perc­­e van szüksége, míg a Naptól a Földre ér. A Föld alakja megközelíti a tökéletes gömböt, azonban a műbolygókkal végzett legutóbbi méré­­sek azt mutatják, hogy az egyenlítő nem szabá­­lyos kör, hanem annak kis és nagytengelye kö­zött hozzávetőlegesen 300 méteres különbség van. Ezen felül figyelembe kell vennünk a Föld domborzati viszonyait, a kiemelkedő hegyeket, olkságokat, tengereket, amelyek szintén némileg eltorzítják bolygónk tökéletes gömbalakját. Mikor szobánkban békésen pihenünk, nem érez­zük, hogy a Föld közben milyen mozgásokat vé­­g­­ez. Tudjuk, hogy először is saját tengelye körül forog. Ez a sebesség az egyenlítőn mérve 465 méter egy másodperc alatt, tehát bolygónk pör­­gési sebessége óránként 1,674 kilométer, ami jó­­val felülmúlja a repülőgép sebességét. Ugyan­akkor a Nap körüli pályán 29,7 kilométert tesz meg másodpercenként, vagyis egy óra alatt 106,­ 120 kilométert halad el nyúlt ellipszis alakú pá­­gláján, amelyet egy év, azaz 365 nap alatt tesz meg. A Föld a Naprendszerrel együtt állandó mozgásban van a Tejútrendszeren belül. Ez a sebesség 250 kilométer másodpercenként. A változó évszakokat az okozza, hogy a forgás­­tengelyének hajlásszöge a pályasíkhoz 66 fok körül van, így a napsugarak a pálya különbözői részein más és más szögben esnek a Föld felüle­tére. V <•'■■■;■ \ Érdekes, hogy bolygónk felületét, légrétegét, sőt a sűrűbb légrétegeken felül eső részeket job­ban ismerjük, mint a belső szerkezetet. Azt tudjuk, hogy a szilárd földkéreg átlagos vastagsága csupán 32-35 kilométer. A tengerek alatt a szilárd kéreg elvékonyodik, míg a nagy hegységek alatt vastagabb az átlagosnál. A Föld szilárd kérge tehát úgy viszonylik a bolygóhoz, mint a hely a tojáshoz. A kéreg alatt van a kőzetolvadékok forró öve­zete, az úgynevezett földköpeny, amely 2900 ki­lométer mélységig terjed. Ott találjuk a bolygó magvát, amely szintén különböző részekre oszt­ható sajátosságai szerint. Hogy az alsó rétegekben milyen jelenségek ját­szódnak le, ma még pontosan nem tudjuk. Földünk hatalmas mágneshez hasonló. A boly­gó mágneses középpontja és fizikai középpontja nem esik egybe, közöttük jelenleg körülbelül 300 kilométeres távolság van. A mágneses köz­pont — megfigyelések szerint — folytonos lassú mozgásban van. Ebből a tudósok arra következte­nek, hogy a Föld belsejében hatalmas tömegát­rendeződések mennek végbe. Ez az állandó moz­gás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Föld alak­ja nem állandó. A földmágnesességnek tulajdonítható a Van­ Allen-féle sugárövezet léte. E­z a Föld mágneses csóvája, amely a Nappal ellentétes oldalon több tízmillió kilométerre nyúlik el. A Föld tehát tu­lajdonképpen egy hosszú csóvával rendelkező üs­­ tökös.­­ A bolygó koráról és keletkezéséről különféle elméletek vannak forgalomban. Korábban a Föld korát 1500-2000 millió évre becsülték, ma már azonban tudjuk, hogy a földkéreg mintegy 4500 millió évvel ezelőtt kezdett megszilárdulni. Az, hogy a Föld, mint égitest, a Napból sza­­­kadt-e ki, vagy hideg kozmikus anyagokból állt össze, ma még eldöntetlen kérdés. Az élet kialakulása szempontjából szerencsés­ körülmények játszottak közre évmilliók során. A Naptól való távolság, víz, oxigén és egyéb, az­ élethez szükséges anyagok nagymennyiségű je­lenléte, amelyek — úgy látszik — Naprendsze­rünk többi bolygóján nem találhatók meg ilyen, elosztásban. Még egy érdekes új felfedezés. Meddig tart a légkör ?­­ Azt tudjuk, hogy a légkör sűrűsége a felszín­től számított magasság növekedésével egyre csök­ken. De még az egyenlítő felett 36,000 kilométer­ magasságban lévő gázrészecskék részt vesznek, a Föld tengelykörüli forgásában és a Nap körüli keringésében. Mindennapi életünkben, gondjainkban nem­ érünk rá gondolni azokra a csodálatos dolgokra, amelyekkel ismeretlen Földanyánk körülvesz és életben tart bennünket. Szenzációs különkiadás írta: PAPP VARGA ÉVA Mary, az angol anyakirálynő sohasem tudta­ meg, hogy nekem, róla, mint anyáról, nagyon rossz véleményem volt. Ámbár ha tudta volna is, bizonyára nem izgatta volna őt, mert királyéknál sohasem, volt fontos, hogy mit gondol ró­luk és viselkedésükről az isten­adta nép . . . Erzsébet, a fiatal királynő szintén nem tudhatja, mennyire el vagyok tőle ragad­tatva. Kár . . . hogy pedig érzé­seimet megokoljam, kissé visz­­sza kell mennem a közelmúltba. Mikor Mary királynő kedvenc fia, Edward lemondott az angol királyi trónról, hogy feleségül vehesse Wallis­ Simpsont, a kétszeresen elvált amerikai, polgári származású nőt, még valahogyan hajlamosak vol­tunk arra, hogy megértsük a királyi anyát, aki nem volt hajlandó befogadni a menyét. Akkor be kellett látnunk, milyen óriási csalódás érte azt az anyát, aki már a trónon látta a fiát. Meg­értettük, hogy rangjabeli feleséget óhajtott fia számára, aki majdan királyi unokákkal, trónörö­kössel örvendezteti meg a felséges nagymamát és az alattvalóit. Mikor azonban múltak az évek és Wallis bebizonyította, hogy rendkívüli teremtés, a mi szerény, népi szemszögből alkotott vélemé­nyünk szerint elkövetkezett volna a megbocsátás ideje. Lassan köztudomású lett, hogy Wallis bol­doggá teszi az élettől minden vonatkozásban el­kényeztetett férjét. Edward inkább lemondott nemcsak a trónjáról, hanem mindarról, ami szü­letési kiváltsága folytán járt volna neki, mint­sem, — ha csak átmenetileg is — szakítson Wal­­lissal. Évek alatt kitűnt, hogy ez az amerikai nő nemcsak mint feleség állta meg a helyét, hanem­ úgy tudott reprezentálni férje mellett, hogy szü­letett hercegnőknek is díszére vált volna. Mű­veltség és megjelenés tekintetében is felvehette­ a versenyt a királyi hölgyekkel. Ezt a rangon aluli házasságot követően pár év múlva egymást érték a nem egyenrangúak kö­zött kötött esküvők és ez folytatódik napjaink­ban is. A világ haladásának és a demokratikus eszmék térhódításának természetes megnyilvá­nulása ez. Annak idején, egy-egy jelentős udvari­ (Folytatás a 6. oldalon) VARGA ÉVA

Next