Amerikai Magyar Világ, 1970. január-június (7. évfolyam, 3-26. szám)
1970-01-18 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR VILÁG VÁMMENTES ikka csomagok Különbözo HkStpk és s/;jíi;í(I váLasztás vagy k(;NK|)pnzfiz(kí(;K ma^varorNzá^i (‘iiiz^Ucinok OiofiKxiovákiában lakók részére is íVhiszünk TÍ'ZEX csoma^okra r^nd^linket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE,:« 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021—Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató BEJÁRAT A 2nd AVENUE-re! Huszonöt éve: A MARGIT HÍD FELROBBANTÁSA A katasztrófa huszonöt éve történt, 1944. november 4-én, szombaton délben. " Az áldozatok számát még ma sem ismerjük pontosan. Most olyan embereik emlékeznek, akik így vagy úgy részesei voltak a negyedszázad előtti eseménynek, a MargitHod felrobbantásának. A halálvillamos utasa Szép napsütés volt, amikor Boncos László felszállt az 5- A jelzésű villamosra . Húszéves voltam ekkor, másodéves egyetemista. A sebészeti klinikáról igyekeztem haza. A két kocsiból álló szerelvény lépésben haladt a Szent István körúton. Szombat volt, nem sok hiányzott a két órához, a pesti hídfőnél levő órán hét perccel múltháromnegyed kettő. A villamos a hídra gördült, a középső ívdarabon jártunk, amikor hatalmas dörej hallatszott. — Mire gombit, hallva a detonációt? — Bevallom, azt hittem, repülők bombázzák a hidat. Én a peronon álltam, láttam, hogy az előttem álló magas férfi a lecsapható vasajtót ki akarja nyitni. Neki még sikerült kilépnie az úttestre Ekkor újabb robbanás következett, majd megingott alattunk a híd . . . Zuhanás ... A jéghideg vízben kezdtem eszmélni. A szerelvény első kocsija teljesen elmerült, a második is félig a vízben. Szemüvegemet elsodorta a folyó, csak elmosódott foltokat láttam. Elengedtem a poronajtú vasát és a lejtős roncson a híd korlátjához kúsztam. Itt már többen megkapaszkodtak az életben maradt utasok közül. Az első kocsiból senki sem menekült meg, mindnyájan a Dunába vesztek. — Milyen érzésekkel megy át ma a Margit-hídon? —Bár nagyon fiatal voltam 194-ben, a szörnyű élmény mégis megviselt. Attól a naptól fogva állandóan tériszonyom van, évekig nem mertem gyalogosan átmenni a hídon. Ezt és még sok hasonlót szívesen kihagytam volna az életemből. A másik villamos vezetője Sokan ismerik a felrobbantott Margit-hidat ábrázoló nevezetes 1-4 . fényképet. A képen egy villamosszerelvény látható, félig a vízben. Ennek a 48-as szerelvénynek Mukli József volt a vezetője, aki ma is a szakmában, új BKV angyalföldi telepén dolgozik. November 4-én kora hajnalban kezdtem a szolgálatot a '48-ason. Négyen jártunk a szerelvénnyel, a kalauzok, Sáfár József, Tóth Imre és Uhr Erzsébet voltak. Délután fél kettő körül lehetett, ez lett volna az utolsó menetem. Ha eljutunk a Széll Kálmán térig, akkor ott leadom a szolgálatot. Délután indult volna a vonatom. Balatonszabadiba készültem a feleségemhez és 1 hetes kislányomhoz. — A szigeti lejáróhoz közeledtem Buda felé, amikor az első robbanást meghallottam. Rögtön kiengedtem a légféket és behúztam a kéziféket. Azutasok leugráltak, rohantak az aluljáró felé. Azt hittük, bombázzák a hidat. — No ,én is leszállok, kezemben az irányváltó — ezt nem szabad a kocsin hagyni — és futás az aluljáróba. A lépcsőn voltam már, mikor újabb robbanás. Valahogy kitántorogtam a szigetre, hát ott találkoztam Tóth Imrével, Sáfár Józsival. Uhr Erzsit az utasok mentették ki a kocsiból, az ablakon keresztül. Amikor magamhoz tértem, melyek vissza a kocsihoz. Látom ám, a kézifék nem tudta megtartani a szerelvényt, a három kocsi visszacsúszott a lejtőn- A harmadik kocsi bizony félig a Dunában volt. Sok halott, sebesült feküdt a megállóban. Benéztem a vezetőállásba, itt volt egy csomagban a nyári szolgálati ruhám, mosatni vittem volna. Eltűnt. Be is perelt érte a BSZKRT. — Sosáig betegeskedtem, bajlódtam. A villamosvasúthoz csak 1948-ban kerültem vissza. Én vezettem az utolsó villamost a régi hídon. Fáj, hogy nem én vezethettem az elsőt az új hídon. Még a megnyitására sem hívtak meg. Mit őriz a hídmesteri napló? A 40-es években Füsik József volt a Margit - híd hídmestere. 1947-ben ment nyugdíjba, 50-ben halt meg. A jelenlegi hídmesterrel, Fazekas Jánossal nézegetjük a 44-es eseménynaplót. — A napló szerint, 13 óra 40 perckor történt az első robbanás, majd pillanatokkal később a második. A pesti oldalon a 2-es hajónyitás és a 3-as hídnyitás robbant fel. A két hídpillér úgyszólván sértetlen maradt, de az iv tartók megrongálódtak, a híd kettétört. A két 53 méter hosszú nyilás a Dunába zuhant. . Mt. Kepe, W. Vai Kiterjedt gondosstgunk te feströltekietésünk a lelkis-;:értekitere Is a gyász óráiban. TYREE Funeral Homes, Inc. 435 Main Si., Oak Hill. W. Va. Telefon: 469-3351 Mount Kopt, W. Va. .Telefon. 877-6454 Magyar Egyveleg írja: R FRORT KH Claude Mauriac, a Figaro littéraire filmkritikusa fényképe, cikkben bírálja a Fényes Szeleket, amelyet “kétértelmű műnek” nevez. .Szerinte Jancsó Miklós “vállalja a munkát, megkísérli igazolni azt, aki volt, de nem jó a lelkiismerete”. M. Capconac, a Lettres Francaise,s hasábjain is hosszú, illusztrált bírálatot írt Jancsófilmjéről, amelyet a legnagyobb elragadtatással elemez, s kiemeli a “pompás koreográfiát és a tökéletes szerkezetet.” A brémai televízió archívumában, rendkívül érdekes hangdokumentumot őriznek. A több órás magnófelvétel Magyarországon készült, német nyelvű beszélgetés. A szalagokból a zenetörténet nemzetközi érdeklődést kiváltó, jelentős kötete készült el, “Utam a zenéhez” címmel a címlapon Kodály Zoltán képe. Öt évvel ezelőtt a brémai televízió filmet készített Kodályról. Nem sokkal később a riporter, Lutz Besch Magyarországra látogatott, hogy Kodállyal folytassa a beszélgetést. Besch terve az volt, hogy az interjút kötetben adja majd ki. A magnószalagból valóban könyv lett, a beszéletés eredménye — a zürichi könyvkiadónál 1966-ban megjelent “Mein Weg zur Music”. A német szöveget még Kodály ellenőrizte, s a végleges kiadáshoz beleegyezését adta. Most, születésének évfordulójára magyarul is megjelent a könyv. Kodály olyan kérdésekről beszélt például, hogy a zenei anyag nem változtatja meg a klaszszikus formákat; alkotói módszerét Beethovenéhez vagy Mozartéhoz érzi hasonlónak. Különösen sokatmondó egyik véleménye: Szerinte nincs is más, csak szabadon alkotó művész. * * * Vagyóczky Tibor most végzi laboratóriumi munkálatait Kaliforniáról, Alaszkáról és Hawaii-szigetek színes filmjéről, amit e hónapban kíván bemutatni Budapest közönségének. A fiatal operatőr már eddig is egy sereg kitűnő dokumentumfilmmel ajándékozta meg a filmvilágot. Ismertebb filmjei: Nehéz Emberek, Nem Szoktam Hazudni, Ezek a Fiatalok, Fiúk a a Téren. Rengeteg volt a sebesült. Nagy részeket az Irgalnasok kórházába vitték. Az 1941-es hídmesteri eseménynaplóban az áll, hogy 57 embert fogtak ki a vízből a mentőhajók. A halottak számát máig sem tudják pontosan. Az akkori újságok a gázvezeték felrobbanásáról írtak, noha mindenki tudta, hogy nem ez az igazság. Én akkor hidászkatona voltam Budán. Tudtam, hogy a hidakat a németek már előbb aláaknázták, de azután — éppen a Margithíd katasztrófája miatt — novemberben leszerelték a robbantószerkezeteket. Később, decemberben újra felszerelték az összes hídra. Hogy mi lehetett a robbanás közvetlen oka? Ma már nehéz lenne megállapítani. De éppen a hídmesteri napló őriz egy érdekes feljegyzést: 1 november negyedikén a robbanás időpontjában 27 német katona dolgozott a híd alsó szerkezetén. A főváros többi hídját 1945 . január 16-án és 18-án robbantották fel. I V. P. 5. ó idei HA AUSZTRIÁBAN (Bécsben, Burgenlandban stb.) lakást, albérletet, elfoglaltságot, tőkebefektetést, élettársat stb. keres, hirdessen pár dollárért a Bécsben megjelenő MAGYAR HÍRADÓBAN Címe: Vienna 1010, Köllnerhofgasse, 5.1.12. Austria Főszerkesztő: KLAMÁR GYULA