Amerikai Magyar Világ, 1970. január-június (7. évfolyam, 3-26. szám)

1970-01-18 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR VILÁG VÁMMENTES ikka csomagok Különbözo HkStpk és s/;jíi;í(I váLasztás vagy k(;NK|)pnzfiz(kí(;K ma^varorNzá^i (‘iiiz^Uc­in­ok OiofiKxiovák­iában lakók részére is íVhiszünk TÍ'ZEX csom­a^okra r^nd^linket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE,:« 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021—Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató BEJÁRAT A 2nd AVENUE-re! Huszonöt éve: A MARGIT HÍD FELROBBANTÁSA­ ­ A katasztrófa huszonöt éve történt, 1944. november 4-én, szombaton délben. " Az áldozatok számát még ma sem ismerjük pontosan. Most olyan embereik emlékez­nek, akik így vagy úgy ré­szesei voltak a negyedszázad előtti eseménynek, a Margit­­Hod felrobbantásának. A halálvillamos utasa Szép napsütés volt, amikor Bonc­­os László felszállt az 5- A jelzésű villamosra . Húszéves voltam ekkor, másodéves egyetemista. A sebészeti klinikáról igyekez­tem haza. A két kocsiból álló szerelvény lépésben haladt a Szent István körúton. Szom­bat volt, nem sok hiányzott a két órához, a pesti hídfőnél levő órán hét perccel múlt­­háromnegyed kettő. A villa­mos a hídra gördült, a kö­zépső ívdarabon jártunk, ami­kor hatalmas dörej hallat­szott. — Mire gombit, hallva a detonációt? — Bevallom, azt hittem, re­pülők bombázzák a hidat. Én a peronon álltam, láttam, hogy az előttem álló magas férfi a lecsapható vasajtót ki akarja nyitni. Neki még sikerült kilépnie az úttestre Ekkor újabb robbanás kö­vetkezett, majd megingott alattunk a híd . . . Zuhanás ... A jéghideg vízben kezd­tem eszmélni. A szerelvény első kocsija teljesen elmerült, a második is félig a vízben. Szemüvege­met elsodorta a folyó, csak elmosódott foltokat láttam. Elengedtem a poronajtú vasát és a lejtős roncson a híd korlátjához kúsztam. Itt már többen megkapaszkod­tak az­ életben maradt utasok közül. Az első kocsiból senki sem menekült meg, mindnyájan a Dunába vesztek. — Milyen érzésekkel megy át ma a Margit-hídon? —­­Bár nagyon fiatal vol­tam 194­­-ben, a szörnyű él­mény mégis megviselt. Attól a naptól fogva állandóan tér­iszonyom van, évekig nem mertem gyalogosan átmenni a hídon. Ezt és még sok ha­sonlót szívesen kihagytam volna az életemből. A másik villamos vezetője Sokan ismerik a felrobban­tott Margit-hidat ábrázoló nevezetes 1-4 . fényképet. A ké­pen egy villamosszerelvény látható, félig a vízben. En­nek a 48-as szerelvénynek Mukli József volt a vezetője, aki ma is a szakmában, új BKV angyalföldi telepén dol­gozik. November 4-én kora haj­nalban kezdtem a szolgálatot a '48-ason. Négyen jártunk a szerelvénnyel, a kalauzok, Sá­fár József, Tóth Imre és Uhr Erzsébet voltak. Délután fél kettő körül le­hetett, ez lett volna az utol­só menetem. Ha eljutunk a Széll Kálmán térig, akkor ott leadom a szolgálatot. Délután indult volna a vo­­­­natom. Balaton­szabadiba ké­szültem a feleségemhez és 1­­ hetes kislányomhoz. — A szigeti lejáróhoz köze­ledtem Buda felé, amikor az első robbanást meghallottam. Rögtön kiengedtem a légféket és behúztam a kéziféket. Az­­utasok leugráltak, ro­hantak az aluljáró felé. Azt hittük, bombázzák a hidat. — No ,én is leszállok, kezemben az irányváltó — ezt nem sza­bad a kocsin hagyni — és fu­tás az aluljáróba. A lépcsőn voltam már­, mi­kor újabb robbanás. Valahogy kitántorogtam a szigetre, hát ott találkoztam Tóth Imrével, Sáfár Józsival. Uhr Erzsit az utasok mentették ki a kocsi­ból, az ablakon keresztül. Amikor magamhoz tértem, melyek vissza a kocsihoz. Lá­tom ám, a kézifék nem tud­ta megtartani a szerelvényt, a három kocsi visszacsúszott a lejtőn- A harmadik kocsi bizony félig a Dunában volt. Sok halott, sebesült feküdt a megállóban. Benéztem a ve­zetőállásba, itt volt egy cso­magban a nyári szolgálati ru­hám, mosatni vittem volna. Eltűnt. Be is perelt érte a BSZKRT. — Sosáig betegeskedtem, bajlódtam. A villamosvasút­­hoz csak 1948-ban kerültem vissza. Én vezettem az utolsó villamost a régi hídon. Fáj, hogy nem én vezethettem az el­sőt­ az­ új hídon. Még a meg­nyitására sem hívtak meg. Mit őriz a h­ídmesteri napló? A 40-es években Füsik Jó­zsef volt a Margit - híd híd­­m­estere. 1947-ben ment nyug­díjba, 50-ben halt meg. A je­lenlegi hídmesterrel, Fazekas Jánossal nézegetjük a 44-es eseménynaplót. — A napló szerint, 13 óra 40 perckor történt az első rob­banás, majd­ pillanatokkal ké­sőbb a második. A pesti ol­dalon a 2-es hajónyitás és a 3-as híd­nyitás robbant fel. A két hídpillér úgyszólván sértetlen maradt, de az iv tar­tók megrongálódtak, a híd kettétört. A két 53 méter hosszú nyilás a Dunába zu­hant. . Mt. Kepe, W. Va­­­i Kiterjedt gondosstgunk te feströl­­tekietésünk a lelkis-;:é­rtek­ite­­re Is a gyász óráiban. TYREE Funeral Homes, Inc. 435 Main Si., Oak Hill. W. Va. Telefon: 469-3351 Mount Kopt, W. Va. .Telefon. 877-6454 Magyar Egyveleg írja: R FRORT KH Claude Mauriac, a Figaro littéraire filmkritikusa fény­képe,­ cikkben bírálja a Fé­nyes Szeleket, amelyet “két­értelmű műnek” nevez. .Sze­rinte Jancsó Miklós “vállal­ja a munkát, megkísérli iga­zolni azt, aki volt, de nem jó a lelkiismerete”. M. Capco­­nac, a Lettres Francai­se,s ha­sábjain is hosszú, illusztrált bírálatot írt Jancsó­­filmjéről, amelyet a legnagyobb elra­gadtatással elemez, s kiemeli a “pompás koreográfiát és a tökéletes szerkezetet.” A brém­ai televízió archí­vumában, rendkívül érdekes hangdokumentumot őriznek. A több órás magnófelvétel Magyarországon készült, né­met nyelvű beszélgetés. A szalagokból­­ a zenetörténet nemzetközi érdeklődést kivál­tó, jelentős kötete készült el, “Utam a zenéhez” címmel­­ a címlapon Kodály Zoltán ké­pe. Öt évvel ezelőtt a brémai televízió filmet készített Ko­dályról. Nem sokkal később a riporter, Lutz Besch Ma­gyarországra látogatott, hogy Kodállyal folytassa a beszél­getést. Besch terve az volt, hogy az interjút kötetben adja majd ki. A magnószalagból valóban könyv lett, a beszél­­­etés eredménye — a züri­chi könyvkiadónál 1966-ban megjelent “Mein Weg zur Music”. A német szöveget még Kodály ellenőrizte, s a végleges kiadáshoz beleegye­zését adta. Most, születésé­nek évfordulójára magyarul is megjelent a könyv.­­ Ko­dály olyan kérdésekről beszélt például, hogy a zenei anyag nem változtatja meg a klasz­­szikus formákat; alkotói mód­szerét Beethovenéhez vagy Mozartéhoz érzi hasonlónak. Különösen sokatmondó egyik véleménye: Szerinte nincs is más, csak szabadon alkotó művész. * * * Vagyóczky Tibor most vég­zi laboratóriumi munkálatait Kaliforniáról, Alaszkáról és Hawaii-szigetek színes film­jéről, amit e hónapban kíván bemutatni Budapest közönsé­gének. A fiatal operatőr már eddig is egy sereg kitűnő do­kumentum­­­filmmel ajándé­kozta meg a filmvilágot. Is­mertebb filmjei: Nehéz Em­berek, Nem Szoktam Hazud­ni, Ezek a Fiatalok, Fiúk a a Téren. Rengeteg volt a sebesült. Nagy része­ket az Irgalnasok kórházába vitték. Az 1941-es hídmesteri eseménynaplóban az áll, hogy 57 embert fogtak ki a vízből a mentőhajók. A halottak számát máig sem tudják pontosan.­­ Az akkori újságok a gáz­vezeték felrobbanásáról írtak, noha mindenki tudta, hogy nem ez az igazság. Én akkor hidászkatona voltam Budán. Tudtam, hogy a hidakat a né­metek már előbb aláaknázták, de azután — éppen a Margit­­híd katasztrófája miatt — novemberben leszerelték a robbantószerkezeteket.­­ Később, decemberben újra felszerelték az összes hídra. Hogy mi lehetett a robbanás közvetlen oka? Ma már nehéz lenne megállapítani. De ép­pen a hídmesteri napló őriz egy érdekes feljegyzést: 1 no­­­vember negyedikén a robba­nás időpontjában 27 német katona dolgozott a híd alsó szerkezetén.­­ A főváros többi hídját 1945 . január 16-án és 18-án robban­tották fel. I V. P. 5. ó idei HA AUSZTRIÁBAN (Bécsben, Burgenlandban stb.) lakást, albérletet, elfoglaltságot, tőkebefektetést, élettársat stb. keres, hirdessen pár dollárért a Bécsben megjelenő MAGYAR HÍRADÓBAN Címe: Vienna 1010, Köllnerhofgasse, 5.1.12. Austria Főszerkesztő: KLAMÁR GYULA

Next