Amerikai Magyar Világ, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-05 / 27. szám

A TV-HÁLÓZATOK PANASZA: ERŐSZAKOSSÁG NÉLKÜL NEM LEHET TELEVÍZIÓS MŰSORT ADNI az utóbbi időben, határozot­tan szex- és erőszak-ellenes, ami a televíziós műsorokat illeti. Ez az önkéntes, valójában, azonban, kongresszusi nyo­mással a televíziós hálózatok­ra kényszerített cenzúra, je­lentős problémákat okoz. A televíziós hálózatok panasza, a szex nélkül valamiképpen még csak meg tudnak lenni, erőszakosság nélkül azonban szinte teljes lehetetlenség jó és szórakoztató műsort adni. A “Bonanza” című nagysi­kerű televíziós sorozat pro­ducere, Dick Collins, mondot­ta a következőket: — Néhány hónappal ezelőtt egy napon érdekes történetet vettünk fel. A történet egyik részében, egy fegyintézetet idomított kutyái­ őriznek és ezek a kutyák megtámadják a sorozat egyik főszereplőjét, Mike Landont, a kutyák tá­madás közben a fegyintézet egyik őrét halálra marják. —Hozzá kell tennem: ez a jelenet — szándékosan — nem került felvételre, az egész jelenetről csak közve­tett után, elbeszélésekből ér­tesült a hallgató és nézőkö­zönség. Ennek ellenére, az NBC televíziós hálózat cen­zorai nem engedték ezt a mű­­sorszámot bemutatni. A ku­tyák “zendülését” még így is túlságosan erősnek találták, még úgy is erősnek találták, hogy magát a jelenetet nem mutattuk be. Fogalmam sincs, mit tegyünk ezzel a 60 perces műsorszámmal, tekintettel ar­ra, hogy elkészítése hozzáve­tőlegesen 200,000 dollárba ke­rült és mindaddig, amíg be nem mutatjuk, ez az összeg tiszta veszteség­. A “kutya­zendülést” viszont nem tud­juk kihagyni, mert aköré épül fel az egész cselekmény. A “Virginian” című televí­ziós sorozat egyik producere így panaszkodott: — A “Virginian” a legu­tóbbi évben határozottan ve­szített népszerűségéből, erről tanúskodnak a Nielsen-felmé­­rések. Ennek oka: a történe­teket kénytelenek voltunk erőszakosságok nélkül elkészi­ Ismeretes, hogy a televí­ziós hálózatok önkéntes cen­zúrát léptettek életbe annak érdekében, hogy műsorszá­­maikból a lehető legnagyobb mértékben száműzzék a sze­xet és az erőszakos jelenete­ket. A televíziós hálózatok in­kább önkéntes cenzúrát való­sítottak meg, mintsem annak kockázatát, hogy a kongresz­­szus federális törvénnyel kényszerítse őket “szelíd” műsorokra. A kongresszus hangulata ugyanis, különösen teni. Az erőszakos cselekede­tek azonban azoknak az idők­nek a légköréhez tartoztak, azoknak az időknek a velejá­rói voltak. Az akkori problé­mák heves, erőszakra épülő, érzelmi problémák voltak. Azokban az időkben, amikor a “Virginian” történetei le­játszódnak, a legfontosabb probléma ez volt: életben kel­lett maradni. A mai időkben számos egyéb tényező lehet egy dráma alapja: a nemzet­közi helyzet, a kábítószer-él­vezés, a levegő és a víz szeny­­nyeződése, stb. Akkoriban a probléma az életben maradás problémája volt, az akkori kor az ököljog korszaka volt. Egyes producerek úgyneve­zett lélektani megoldáshoz fo­lyamodnak. Ilyen megoldás­hoz folyamodnak nem egy esetben az “Ironside” című sorozat producerei is. Ennek egyik példája: az egyik soro­zatban egy sebesült bűnözőt kellett volna foglyul ejteni, kétségtelenül jó adag lövöldö­zés árán. A producerek azon­ban ahhoz a módszerhez fo­lyamodtak, hogy Ironside, a tolószékben ülő, béna mester­­detektív, meggyőzi a sebesült bűnözőt és a bűnöző, végülis, megadja magát. A történet természetesen, határozott mosolygást váltott ki az erőszak híveiből és az erőszak ellenzőiből egyaránt. A “Mannix” című televí­ziós sorozat producere egé­szen eredeti megoldáshoz fo­lyamodott : amikor egy-egy lövöldözés vagy verekedés közben, egy, vagy több sze­mély meghal, a felvevő kame­ra részletesen felveszi a jele­netet, az illető végvonaglásá­­val együtt, az illető haláláig. Amennyiben később a TV- hálózat cenzora sokallja a ha­lottakat, a műteremben egy­szerűen kivágják a halált mu­tató részt, helyébe illesztik azt a részt, ahol a későbbi ha­lott még mozog . . . ilyenfor­mán tehát az áldozatot a vá­gószobában egyszerűen “fel­támasztják.” Egyes producerek oly mó­don igyekeznek a jelenet erő­szakos jellegét éreztetni, hogy egy-egy cselekmény-részletet megfelelő drámai zenei alá­festéssel kísérnek. A cenzo­rok azonban éberek, nem le­het figyelmüket kijátszani: nagyon gyakran utasítják a producert, hogy “szelidítse” meg a zenei aláfestést, mivel a zene “túlságosan erőszakos jellegű”. A televíziós műsorok meg­­szelidü­lése sokak számára ko­moly megélhetési problémát jelent. Gil Perkins, Hollywood, egyik legtehetségesebb és leg­többet foglalkoztatott trüikik­­embere (stuntman), aki az esések és verekedések, vete­ránja, nemrégiben a követke­zőket mondotta az újságírók­nak: — A televízió szinte tel­je­sen “meghalt” számunkra: nincs már lóról való leesés, nincs kiadós verekedés, vagy lövöldözés . . . következmény: 1969-ben pontosan a felét ke­restem annak, m­int ameny­­nyi az előző évi jövedelmem­ volt. S én még a szerencsé­sebbek közül való vagyok: szakszervezetünk számos tag­ja pincérkedik, vagy munkás lett, mivel egyáltalában nincs rá szükség. A televízió meg­szel­idülésével a mi szakmánk S'* lassan megszűnik, mint szük­ségtelen. AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK segítése Aki az óhazai árvízkárosultakat segíteni akarja, segítségét közvetlenül a MAGYAR VÖRÖSKERESZT ÁRVÍZSEGÉLY SZOLGÁLATÁNAK küldheti. A csek­ken, vagy a money orderen meg kell jelölni, hogy az “AMERIKAI MAGYAROK ÁRVÍZSEGÉLYE”, vagy “AZ ÁRVÍZSEGÉLY ALAPRA”, hogy tudják, hogy kiktől és milyen célra jön a segítség. Egyszerű légipostás levélben a következő címre le­het küldeni a segítséget: MAGYAR VÖRÖSKERESZT ÁRVÍZSEGÉLY SZOLGÁLATA NEMZETKÖZI SEGÉLY CSEKKSZÁMLA: 235-90171-8501 BUDAPEST, HUNGARY Ezenkívül, 1970 december 31-ig vámmentesen le­het ruhaneműket tartalmazó csomagokat küldeni Ma­gyarországra az árvízkárosultaknak. A csomagokra ma­gyarul kell ráírni: ÁRVÍZKÁROSULTAK. Akik Erdélybe akarnak segítséget küldeni, adomá­nyukat a következő címre küldhetik: RUMANIAN RED CROSS, FLOOD VICTIMS’ RELIEF, BUCHAREST, RUMANIA. Erdélybe is vámmentesen lehet ruhaneműket tar­talmazó csomagokat küldeni az árvízkárosultak számá­ra. Az Erdélybe küldött csomagokra ezt kell ráírni: FLOOD VICTIMS. A CSOMAGKÜLDÉS SZABÁLYAI: A magyar kormány az árvízkárosultak címére kül­dendő egyéni csomagokat vámmentesen fogja kezelni december 31-ig. Az árvízkárosultság tényét a helyi ta­nácsoknál beszerezhető igazolványokkal kell bizonyítani. A román kormány időkorlátozás nélkül járult hoz­zá ahhoz, hogy segélycsomagok vámmentesen kerülje­nek az árvízkárosultakhoz. A jövőben tehát Erdélyben és Magyarországon élő árvízkárosultak nem fizetnek odahaza vámot, ha a cso­magot az alábbi szabályok betartásával adják fel: 1. ) A magyarországi csomagra rá kell írni: “ÁRVÍZKÁROSULTAK; az erdélyi csomagra: “FLOOD VICTIMS”. 2. ) Küldeni csak kifogástalan állapotú ruhaneműt, vagy konzervet lehet. 3. ) Ruhaneműket fertőtleníteni kell. VoL VII. e­l v” The­ largest Hungarian weekly in America Amerika legnagyobb ma­gyei hetilapja""' MAGYAR VII AMERICAN HUNGARIAN WORLD No. SZÁM CLEVELAND, OHIO Vasárnap, 1970 július 5. ' .... ..­ rES SZÁM­ÁR­A 15 CENT Ősi b­ilira bukkant a kutató­­ WOOKEY HOLE, Anglia.­­Egy John Barker nevű, angol kutató, ősrégi földalatti bar­langra bukkant. A barlang a régészeik sze­rint több millió éves és az ős­ember egyik legelső lakóhelye lehetett. A barlang mintegy 2000 láb hosszú, 40 láb azélm és 70 láb magas. A barlangot egy földalatti tavon keresztül úszva lehet elérni. A tó színe ragyo­gó smaragd­ zöld. A közeljövőben egy angol régészcsoport utazik a bar­lang megtekintésére.

Next